Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-29 / 124. szám
„A kidűlt keresztfának nem köszön már senki” A község múltját idézik A Szűzanya máriabesnyői otthona Csontból faragott szobrocska búcsújáró hely Jézussal ábrázolja. Felfüggesztette a tölgyfára, és köréje deszkából, szalmából hajlékot épített. A környékbeliek is egyre gyakrabban kezdték felkeresni a helyet, és csodás gyógyulások híre terjedt el. 1737-ben a püspök elrendelte, hogy a képet a jövőben nyilvános tiszteletben részesítsék. Az erdőnek a tölgyfán függő kép alatti részét Máriaei- chelnek nevezte a vidék német ajkú lakossága. Magyarul a Mária Makk, Makkos Mária, Mária- tölgy, Cserfás Boldogasszony, Tölgyes Mária neveken fordult elő a krónikákban. 1737-ben a zarándokok adományaiból kápolnát építettek e helyen, amely ma is áll. A templom alapkövét 1762 júliusában rakták le, búcsúját a püspök rendeleté alapján Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnap tartották. VI. Pius pápa 1778-ban teljes búcsút engedélyezett. II. József császár 1783-ban feloszlatta a rendet, és elrendelte vagyonuk elkobzását, lefoglalását. A templom ötvösműveit, szertartási edényeit, fogadalmi tárgyait beszolgáltatták a királyi kamarának. A berendezési tárgyait elárverezték. A kegyképet a fatörzzsel együtt a budakeszi plébániatemplomba helyezték el. A hármas boltívű templom lassan romokká vált, de így is sokan látogatták, a század elején a szervita atyák miséztek a romokon. A második világháború után még többen keresték fel a kegyhelyet. Hatalmas akció indult meg a templom felépítésére. 1947 tavaszán Schall József tervei szerint a régi alaprajz megtartásával megkezdődtek az új templom építésének munkálatai, 1950. május 7-én a püspök felszentelte. Az oltár fölött elhelyezték a Boldogasszony képét és a fatörzset. A sekrestyében található egy XVIII. századi, körtefából készült Madonna-szobor, amely szintén műemlék, a kertben egy bronz szarvasszobor áll, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert. írásunkat Herein Gyula: Budakeszi környékének ismertetése alapján készítette: Bartos Csilla Miért domonyi? Nem most volt. hanem több mint kétszáz éve, amikor az első katonai felmérés során, 1783-ban a térképen már jelölték a domonyi keresztet, ott, ahol a vác—szolnoki utat keresztezte a Budapestet Kassával összekötő posta- út. A kereszttől Buda felé vezető út volt az Ó-Budai út (később Császár út), míg a Kassa felé vezető szakaszt nevezték Ó-Hatvani útnak. Kérdezhetné bárki, ha a kereszt Bagón van, akkor miért nevezték domonyi keresztnek? Azért, mert a Vácot Szolnokkal összekötő úton belül, Bagról a Do- monyba vezető út mentén van. Ismereteink szerint a domonyi kereszt napjainkban a harmadik helyen áll. Az eredeti kereszt kétségtelenül a régi postaút mellett volt. A jobbágyfelszabadítást követő felmérés és térképkészítés során célszerűségi szempontok miatt szüntették meg a régi utakat és alakították ki az újakat. így a földosztás után a kereszt az úttól mintegy száz méterre került. A hatvanas évek elején végrehajtott tagosítás során a keresztet áthelyezték kissé lejjebb, az út felé, míg 1990-ben K. Katona Pál és családja új keresztet állíttatott és hogy ne zavarja a nagyüzemi művelést, az új keresztet az út szélére helyezték el. Dobronay István, hévízgyörki asztalos készítette. Az első - kőkeresztet 1888-ban állították fel Bagón — ez ma is a legszebb — ott, ahol a szentlászlói út becsatlakozott a község főutcáján keresztülhaladó posta- kocsiútba. A feliratból nem derült ki, hogy ki állíttatta. A többin — igaz, azokat a századforduló után készíttették — feltüntették azt. Mély igazság A keresztfák (fakeresztek) Bagón tölgyfából készültek, így természetes, hogy bizonyos idő eltelte után új keresztet kellett ácsolni. A kőkereszteken kívül jelenleg is AI végi kereszt 1944-ból Emlékszem, az alvégi keresztre feliratot is véstem: „Imádunk téged Krisztus Jézus. Mert a te szent kereszted által megváltottad az egész világot. Állíttatta: Katona Ferenc és neje az Úrnak 1944. évében.” Az ötvenes években, ha rövid időre is, de elszegődtem állami vállalathoz dolgozni. A munkatársam volt egy máriabesnyői Nyerges nevezetű ácssegéd. Igen vidám természetű ember volt. Örömében, bánatában, mindig azt énekelte, hogy „A kidűlt keresztfának nem köszön már senki”. A többit csak dúdolta. Azóta nekem is nagyon sokszor eszembe jut ez a sor, mert átvitt értelemben is olyan mély igazságot hordoz, amelyen érdemes elgondolkozni. Egyszer én is felállíttattam egy kidűlt keresztfát, mégpedig a kisbagi keresztet, a negyvenes évek végén. Ezt a keresztet ellopták a rajtalévő, igen Bizony nagypéntek hajnal lett, mire megtértek a mesz- szekeresztektől, s ki tudja, hányszor énekelték el: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugalmat lelkemnek.” A bagi Helytörténeti Baráti Társulat megalakulása óta kutatja a keresztek történetét és szerény, Egres című tájékoztatójukban mutatják be egy-egy kereszt múltját az adott hely emlékeivel együtt, külön figyelmet fordítva a földrajzi nevek magyarázatára. Ma kevés keresztet állítanak. Mi így állítunk emléket a már elpusztult és a még álló kereszteknek. Ezek is hozzátartoznak a községhez, így illik minden faluját szerető embernek kalapot emelni, ha elhalad a „keresztfa” előtt. Balázs József a bagi Helytörténeti Baráti Társulat elnöke Ha Mária Terézia korának leggazdagabb magyarja, gróf Grassalkovich Antal — az egykori koldusdiák.— nem Gödöllőn építi meg kastélyát, nem biztos, hogy Máriabesnyő ma hazánk második leglátogatottabb Mária-zarándokhelye volna. A Boldogságos Szűz Mária szobrocskája a karján ülő kis Jézussal — egy tenyérben elfér — talán még mindig az egykori, premontrei templom romjai alatt feküdne. A megtalálás története is csodás és számtalan leírásban szerepel. A gróf és felesége, Klobusicz- ki Terézia az említett romokat megpijjantva határozták el, hogy ott építik fel a loretói ház mását. A munkálatok során talált a csontból faragott, mindmáig ismeretlen eredetű művészi szobrocskára 1759. április 19-én Fidler János kőműves. Előző éjszaka álmában azt az üzenetet kapta, hogy „holnap csodálatos igazgyöngy kerül ásód alá”. Grassalkovich Antal koronát és övét készíttetett Szűzanya ajándékára, majd a váci püspök, Migazzi Kristóf vésette az esemény leírását a szobrocska házának hátlapjára. A templom főoltárára került kegyszobor egyre több zarándokot vonzott. Felépült a kapucinus kolostor, melynek krónikája százával őrzi a csodás gyógyulások emlékét. Ma is sok beteg köszöni máriabesnyői látogatásának állapota javulását. A kapucinus templom a Gödöllő felől érkező figyelmét messziről leköti. A közel két és fél évszázados falak gazdag múltat őriznek. A parkban sétálva érdemes elolvasni azt a kis füzetet, melyet Pacsay Fidél, a kapucinus rendház négy évtizedes „szünet” utáni első főnöke írt 1990-ben. Grassalkovich Antalról megjegyzi: „Több mint harminc templomot építtetett az országban. Minden ünnepi ebéd alkalmával az asztalra tetette azt a cserépedényt, amibe a szegénylevest kapta diákkorában a pozsonyi ferencesek kapujánál. Nem akarta elfeledni, hogy honnan jött.” A meghitt környezetben akaratlanul is arra gondol a látogató, hogy napjainkban is nagy szükség van Grassalkovich Antalokra. De örülni is tud, hiszen a kapucinus barátok a hosszú tiltás után virágos tavaszt teremtettek itt. Már befejeződött az épületegyüttes külső tatarozása, felújítása; a toronyban új harangok hangja hívja a híveket, és a belső festés is elkészül az esztendő végére. — December 8-án ünnepeljük rendünk máriabesnyői letelepedésének 230. évfordulóját, s reméljük, addigra lebonthatjuk az állványokat — mondja Nagy Tamás plébános, a rendház főnöke. — A máriabesnyői búcsúnaptár nagyon gazdag volt régen, és ezt a gazdagságot szeretnénk megőrizni a holnap számára is. A vasárnapi pünkösdi nagybúcsú például a vasutasok fogadalmi búcsúja. Egykor ezrek zarándokoltak ennek alkalmával hozzánk. Most is szeretettel várnak mindenkit a Szűzanya máriabesnyői otthonába! Balázs Gusztáv Makkosmária Bag történelméhez szorosan hozzátartozik a területén található keresztek története. Ha pedig gondosan tanulmányozzuk azok elhelyezkedését, megrajzolhatjuk a község századeleji határait is. A keresztek a faluba vezető utak szélén, később a tereken is . épültek. Az egyház közössége vagy — gyakrabban — egy-egy katolikus család állíttatta, egyes feliratok szerint emeltette Isten dicsőségére, egyúttal vállalva azt is, hogy a fenntartásáról gondoskodik. Minden keresztnek neve van Bagón, így például domonyi, jegyző előtti, alvégi, temetői, keresztfa dűlői, csintoványi. A keresztek helye egyben tájékozódási pont is, így mint földrajzi nevek őrződnek meg. még öt fakereszt áll a faluban. Ezekből hármat az idős ácsmester, Balázs István.faragott. Kilencvenedik életévét betöltve, így emlékszik vissza: — A kereszthez szükséges tölgyfát a megrendelő adta. Abban az időben a nagyobb illetőséggel rendelkező gazdák az úgynevezett gazdák erdejéből kapták a szerszámfának való, talpon álló tölgyfákat. A „rönk” fából magam faragtam ki a kereszthez szükséges gerendákat., A felső részt (a szakmában úgynevezett svábcugot) fűrésszel díszítettem. A fa minőségére nagy figyelmet kellett fordítani, hogy a kereszt időtálló legyen. értékes, bronzból készült korpusszal együtt. Megemelt kalappal A kereszt a keresztény ember számára sokkal több, mint jelkép. A hívő ember a kereszt előtt elhaladva megemelte a kalapját. Ma még a szomszédok is úgy elmennek egymás mellett, mintha sosem látták volna egymást. Talán Dányban vagy Zsám- bokon megkalapolják még az idegent is. Napjaink embere elfelejtette a nagy heti keresztjárást is. Nagycsütörtök este indultak el a hívek, sorra szedve a kereszteket, beleértve a „messzekereszteket” (a határban lévő kereszteket) is. Az első csodás jelenségekről már a XVII. század végéről maradtak feljegyzések. A kegyhely tulajdonképpeni keletkezése Traub János, budakeszi német legény nevéhez fűződik. 1731-ben a határban lévő szőlőbe igyekezett, és egy útmenti tölgyfán a szenvedő Krisztus képe jelent meg neki. A fára később képet szegezett, amely a kereszt tövében álló‘Szűzanyát ábrázolta. Az ifjú súlyos beteg lett, már majdnem halálán volt, amikor fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, szebb és tartósabb képet helyez el a fán. Meggyógyult és Falconer József festőtől két forintért vásárolt egy olajfestményt, amely a Szűzanyát a gyermek
