Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-30 / 74. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 30., KEDD A budaörsi helytörténeti gyűjtemény A nagyszülőktől tanulnak A szadai magánpatikának van jövője Nekünk szívügyünk ez a munka Budaörs helytörténetét túlnyomórészt az ott élő német nemzetiségű lakosság határozta meg. A község lakóinak nagy részét 1946-ban telepítették ki, így halálra ítélt- nek látszott a helyi nemzetiségi élet és kultúra. Szerencsére mégsem így lett, 1987-ben nyílt meg a Heimat helytörténeti múzeum. A német nemzetiségi élet ismét fejlődik. A helyi ifjúság keresi gyökereit, amihez nagy segítséget nyújt dr. Kovács József, a múzeum igazgatója, akit a múzeum történetéről és mai helyzetéről kérdeztem. — Mikor alakult ez a múzeum? — 1987 a múzeum alapítási éve, de már előzőleg a nagyon kis számú — körülbelül a község 5 százalékát kitevő — német nemzetiségi lakosság gyűjtögette azokat a jellemző tárgyakat, népviseleti darabokat, amiből ez a helytörténeti gyűjtemény létrejött. — Melyek azok az anyagok, amelyek kiállításra kerültek? — Budaörsön 1946 januárjában kitelepítették a lakosság 80 százalékát, 1 év múlva a maradékot. Itt minimális volt, amit össze, lehetett szedni, a pusztítás rendkívül nagy mértékű. Ennek ellenére sikerült berendeznünk XIX. század közepi bútorokkal egy olyan sváb szobát, ahol megvan a szent sarok, tehát a fiókos szekrény, rajta a kereszttel és a jellemző kegytárgyakkal, majd a két hitvesi ágy, fölöttük a hagyományos népviseleti fényképekkel. Sikerült kiállítani ebben a szobában két babát, egy menyasszonyt és egy vőlegényt. A szobában nyitva álló szekrényben jellemző népviseleti ruhák láthatók. — Végez a múzeum a kiállításon kívül más tevékenységet is? — Tavaly márciusban vettem át a helytörténeti gyűjteményt, aminek céljaink szerint három funkciót kell szolgálnia. Mint minden múzeum, ez is gyűjt, feldolgoz és publikál. A ház nemcsak egy néha látogatott helytörténeti gyűjtemény, hanem éppen a feldolgozás és publikálás tekintetében tavaly két kis könyvet adtunk ki, az egyik a Tájak, Korok, Múzeu- mok-sorozatban egy füzet, Budaörs—Wudersch címmel, továbbá a fotóanyagunkból rendeztünk tavaly ősszel egy nagy fotótörténeti kiállítást, a nemzetiségi napok keretében. Ennek egy Wudersch Anno című kiadvány lett a végeredménye. — Milyen nemzetiségi élet zajlik Budaörsön, ápolnak-e kapcsolatokat a nemzetiségi szervezetekkel? — A múzeumban folyamatosan dolgozik az Illyés Gyula Gimnázium két szakköre, ezeket a feleségem. dr. Pallovits Teréz vezeti. Ezek a gyerekek már tavaly is részt vettek az országos néprajzi vetélkedőn, most pedig 10 pályamunkát készítettek az országos néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázatra, főleg német öltözködés és német pince témakörben. Ennek elbírálása most folyik. Az elmúlt héten volt Budaörsön egy ifjúsági vetélkedő általános iskolások számára. A felkészülési anyag a már előzőleg említett két füzet volt. A kapcsolatainkat illetően el kell mondani, hogy a múzeum költségvetése minimális lesz, elsősorban a helyi sváb lakosságtól kapunk sok mindent ajándékba. A Magyarországi Németek Szövetségével és az ezen belül működő különböző kulturális csoportokkal folyamatos kapcsolatban állunk. A főleg értelmiségi svábokból álló Jakobleier Gemeinschaft is együttműködik a múzeummal. Kapcsolatban állunk a Budaörsi Német Nemzetiségi Bizottsággal és a Budaörsi Kulturális Bizottsággal is, tehát így minden lehetőség megvan ahhoz, hogy ez a munka a körülményekhez képest jól menjen. — Manapság mennyi Budaörs német nemzetiségi lakosainak száma? — El kell mondani, hogy ez ma már minimális, bár tavasszal és nyáron figyelembe kell venni a nagyszámú hazalátogatót is. Ha Budaörs 20 ezres lélekszámát nézzük, akkor ebből körülbelül ezer főre tehető azoknak a száma, akik még beszélik a német nyelvet, illetve hozzá kell tenni, hogy sokan újra megtanulnak németül. A szerencsésebbeknek még a nagymamáktól-nagy- papáktól van módja erre. Április 3-ától 8-áig Zsám- békon, a főiskolán egy országos honismereti szakkör- vezető-képző tábor lesz kifejezetten vallási, néprajzi jelleggel. A húsvéti ünnepkört járjuk körül. Neves hazai és erdélyi előadókat várunk erre az eseményre. Azt hiszem, ez is egy egészen érdekes dolog lesz. Feke László Pályázat érdi cégek részére Ötvenhétmillió sportra Az osztrák Kelly’s Élelmiszer Termelő és Értékesítő Kft. jelentős területet vásárolt meg Érden, a sportpálya közelében. Az 56 millió 878 ezer forintos vételár nagy részét már átutalták az önkormányzat számlájára. Az összeg fel- használásáról már döntött a képviselő-testület. — Mivel az elmúlt években csak csurrant- cseppent a sportra szánható pénz — mondta Harmat Béla polgármester —, ezt a jelentős összeget teljes egészében sportcélokra kívánjuk fordítani. Harmincmillió forintos alaptőkével alapítványt hoztak létre, s ennek hozadéka várhatóan három-négyszerese lesz majd az eddig rendelkezésre álló összegnek. A fennmaradó huszonhatmillió forintot pedig a meglévő sport- létesítmények felújítására (a 600 négyzetméteres pálya karbantartásához szükséges beszerzésekre) és új kispályák — kézilabda- és tenisz-----építésére fordítják. M ivel az osztrák cég mihamarabb szeretné birtokba venni a már kifizetett ötvenezer négyzetméteres területet, az új létesítmények megvalósítására — idei határidővel — meghívásos pályázatot írtak ki érdi cégek részére. A kivitelezési munkára vonatkozó kérdésekben néhány napon belül dönt a sportegyesület elnöksége. Á. M. Tápiószolős szavazott s Uj címer és zászló Néhány nap óta a tápiószőlősiek is tudják, milyen címere és zászlója van — lesz — falujuknak. Három címerterv közül ők maguk választhatták ki a nekik leginkább tetszőt, míg a zászlónál kétféle volt a kínálat. A címerterveket megjelentették az önkormányzati híradóban, a szavazóládákat pedig a polgár- mesteri hivatalban és a nagyobb boltokban helyezték el. A március 14-ei határidőig 216-an voksoltak: a március 15-ei ünnepségen bontották fel az urnákat. A számlálásnál kiderült: 168-an a hármas számú javaslat mellett döntöttek. Ennek pajzs az alakja, kék és zöld az alapszíne. A kék alapon elhelyezkedő félhold és a nap a heraldika — címertan — tudományában az ősiséget, régi származást, messze időkre visszanyúló történelmet testesíti meg. A gazdagság, az erő és az örökkévalóság jelképei. A zöld alapból feltörő szőlőtőke az élniakarást, a szívósságot, termőképességet. az általa való gyarapodást jelenti. Az aranylevelek és -fürtök a naptól, illetve a holdtól kapott életerőt testesítik meg. Az elfogadott zászló színe sárga, ami harmonizál a címerben lévő szőlőfürtökkel: a választott címer rajzolata benne lesz a sárga színű zászlóban. A címer- és zászlóhasználatról ezután alkot rendeletet a tápiószőlősi önkormányzat. —he— Ezüstkehelv elnevezéssel az utóbbi esztendőben két magánpatika is nyílt a megyében: egyik Isaszegen, a másik Sza- dán. Az utóbbi településen ennek a létesítménynek külön hangsúlyt ad, hogy egyetlen gyógyszertárként látja el a helybélieket. Azok, akik eddig legfőképpen Gödöllőre járnak gyógyszerért s egyéb gyógyászati készítményekért, ma már nemcsak ezeket a termékeket kapják meg helyben, de sok különleges, egyedi dolgot is megvásárolhatnak a szadai patikában. Dr. Fekete Lászlóné kis türelmet kér: egy idős vásárlót kell még kiszolgálnia. A bácsi; mint valami önkiszolgáló boltban, úgy válogat a magánpatika kínálatából. — Nem is tudom, mit vigyek még, — töpreng félhangosan, majd az üzletvezető-asz- szony segítségével mégis kiválasztja a bajára leginkább megfelelő gyógyírt. Köszön, s elégedetten távozik: — Innen sohase megyek el üres kézzel — mondja búcsúzóul. — Szerénytelenség nélkül mondom — fordul hozzánk a vásárló távozása után Fekete Lászlóné —, hogy patikánk egyik fő erénye a türelmes kiszolgálás. Ráérünk a betegekkel, a vevőkkel foglalkozni, nem siettetjük őket a vásárlásban, sőt segítünk is nekik abban, hogy a sokféle gyógyászati készítmény közül a megfelelőbbet válasszák. Van miből válogatni. Ez a másik — nem második! — fő erénye az Ezüstkehely patikának. Hogyan csinálják? A kulisz- szatitkokba ismét csak a vezetőasszony avat be. — Harminc évig dolgoztam állami gyógyszertárban. Az akadozó ellátásnak, az örökös hiánynak az volt az egyik oka, hogy nem volt jogunk kereskedni, bárhonnan beszerezni az árut. A központi tervezés a mi kezünket is megkötötte a rendelés feladásakor. Csak a hivatalos úton, az előre megjelölt helyről, mennyiségben és forintért lehetett vásárolni. S hogyan megy ez ma? Nos, jelenleg addig megyünk, amíg meg nem kapjuk a pácienseink által keresett terméket. Sőt arra is futja erőnkből — ezt a munkát főként az üzemeltető kft. vezetője, Lakné dr. Kriston Katalin végzi —, hogy megkeressük, hol olcsóbb ugyanaz a készítmény. Nem utolsó szempont — állapítjuk meg a hallottak s a látottak alapján —-, hogy a kedvező árak, a teli polcok mellett, olyan egyedi kínálat csalogatja a szadaiakat — sőt, mondják a boltban, a Gödöllőről is hozzájuk járókat —, mint például a Chicco vagy a Scholl cég termékei. Utóbbiak forgalmazására kizárólagos jogot is kapott az Ezüstkehely patika: ezek a termékek csak itt kaphatók egész Pest megyében. — Sok apró, úgymond üzleti, s emberi fogást vezettünk be annak érdekében, hogy megismertessük és megszerettessük patikánkat a helybéliekkel s a környéken lakókkal — sorolja az üzletvezető. — így például nyitvatartásunkkal alkalmazkodtunk a velünk szemben lévő rendelőintézet fogadási idejéhez. Vállaljuk azt, hogy egy-egy hiánycikket rövid határidőn belül megszerzőnk, s ha a vásárlónk esetleg idősebb ember, a terméket el is visszük lakására, hogy ne kelljen ismét lejönnie a patikába. Ezért a gyorsaságért s a személyes emberi kapcsolattartásunkért nagyon hálásak vásárlóink. De elhiheti, mi elsősorban nem üzleti megfontolásból vezetjük így ezt a patikát. Nekünk szívügyünk ez a munka... Mallár Éva Eli •* Hancsovszki János felvétele Olaszok Albertirsán Ahol mindig zöld a fü Egy lombardiai kisváros, Gaggiano képviselő-testülete és a helység lakosaiból álló küldöttség érkezett — az al- bertirsai önkormányzat meghívására — háromnapos magyarországi látogatásra. A két település közötti testvér- kapcsolat kialakulásáról dr. Kiss Tibor polgármestert kérdeztem: — Honnan ered ez az ismeretség? — Egy odavalósi gazdálkodó édesapja itt volt katona, később hadifogoly is. Magyarországon igen jól bántak vele, kellemes emlékekkel tért haza. Az irántunk érzett szimpátiáját a gyermekeinek is átadta. Egyik fia évek óta ide jár vadászni, s ő kérte fel az ottani képviselő-testületet, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy magyarországi településsel. Előnynek számított, hogy nem messze vagyunk Budapesttől. — Gaggiano miről nevezetes, és milyen nagyobb olasz település közelében található? — Milánótól tizenhét kilométernyire fekszik. Nagy nevezetessége nincs, nem rendelkezik kiemelkedő történelmi múlttal. Egyszerű, becsületes olasz emberek lakják. Többségük a mezőgazdaságból él. Főként kukoricát termesztenek, illetve szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Á település föl van szabdalva csatornákkal, náluk mindig csodálatosan zöld a fű. Az éghajlat is kedvez az állattartásnak. — Milyen együttműködési szerződést kötöttek? — Először tavaly nyáron járt kinn tőlünk tizenöt közép- iskolás, akik beszélnek olaszul, illetve valamilyen más idegen nyelven. Decemberben onnan érkeztek hozzánk — vadászok. Az itteni vadásztársaság jelentős bevételhez jutott általuk. Az idén folytatjuk a csereüdültetést, ők is küldenek fiatalokat és tőlünk is megy július 15-e után újabb tizenöt középiskolás. Az ottani katolikus egyház meghívására albertirsai kisgyermekes családok szintén eljuthatnak Olaszországba. A zeneiskolánk fúvósegyüttese júniusban hangversenyt ad az ottani városkában, augusztus 20-a és 22-e között pedig nálunk lesz egy fúvósfesztivál az olaszok vendégfellépésével. Fiataljaink egy csoportja augusztusban kerékpártúrára indul; a cél szintén a testvértelepülés lesz. Októberben pedig az Albertirsán élő és dolgozó vállalkozók rendeznének kiállítást Gaggianóban, de erről még nem fejeztük be a tárgyalásokat. Az olasz küldöttség a művelődési házban rendezett fogadás után megtekintette a Mazsorett-csoport, valamint a helyi táncklub bemutatóját, majd a zeneiskola fúvószenekara, illetve az Albertirsai Zenebarátok énekkara adott rövid hangversenyt. Az általános iskolában az albertirsai sportegyesület cselgáncsszakosztálya mutatkozott be, majd a vendégek megtekintették az orvosi és a fogorvosi rendelőt (és más közintézményeket), és vendégül látta őket a katolikus egyházközösség is. Látogatásuk második napján Budapesten jártak, a hétvégén pedig Tökön tekintettek meg egy lovasbemutatót, majd közös vacsorával ért véget az olasz küldöttség baráti látogatása. (tibay)
