Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 19., SZOMBAT És a földön jóakarat... ADALÉKOK A VECSÉSI BETLEHEMEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A betlehemezés az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületen széles körben elterjedt, kedves karácsonyi népszokás volt. Ma élő idős. sőt középkorosztályú emberek is egyik legkedvesebb gyerekkori emlékként beszélnek róla. „Az is volt. szép karácsonyi emlék” — mondta az adatközlők többsége. De kik voltak a betlehe- mesek? Többnyire a szokásokat, hagyományokat szilárdabban őrző cseléd- és munkásrétegek férfi tagjai: legények, családos fiatalemberek. A sváb nemzetiségi területen lányok, fiúk vegyesen is alkottak betle- hemescsoportot, -de ők viszonylag jól behatárolható vecsési településrészeken: a faluban, ritkábban a Felsőtelepen vitték el énekükkel, játékukkal a karácsony örömhírét a jóakaratú embereknek. A Halmy-uradal- mi cselédek, az Andrássy- birtokon élők azonban kizárólag férfiakból alakítottak betlehemescsoportokat. A sváb és az uradalmi cseléd betlehemesek. — de az 1960-as. ’70-es évekbeli követőik is — egyaránt ötfős csoportban játszották szép műsorukat. Kenderszakáll Többnyire két pásztorból, két angyalból és egy mókázó juhászbundás „öregemberből” állt a csapat, akik az öreg kivételével fehér női inget húztak vastag, réteges öltözetükre. Fejükön hosszú pópasapkára emlékeztető, fehér kartonból készített „csákó” volt, amit színes papírokkal, szalagokkal díszítettek. A két pásztor és az angyalok sapkadíszében jól kivehető eltérések voltak. A pásztorok és az angyalok kedves műsoruk közben láncos, csengős botjukkal verték a taktust, s „gyócs- gatyájuk, bő ujjú ingük, díszes csákójuk (sapkájuk) csak úgy ringott a rézkarikás botok ütemére a hosz- szú cselédházak közös pitvarában” — mondták az idős adatközlők. Az öreg, a nagy tréfamester — akinek mókás íélrehallásaira alapozódott az egész alkalmi együttes műsora — hosz- szú kenderszakállal, kifordított gubában, subában, botjával, hosszú láncon húzta az állatok nyakából kölcsönvett kongót (kolom- pot), amivel éktelen nagy zajt oeapott a vecsési, tor- nyoslöbi, üllői, pakonyi uradalmak, paraszti porták házőrző kutyáinak nem kis riadalmára. Mert a betlehemesek végigjárták a környékbeli uradalmak többségét, s tudtul adták — akik még nem tudták volna —, hogy megszületett a világ megváltója, a gyermek Jézus, s örvendezzen az egész föld. Száműzött hitvilág A '40-es évek végétől egyre erőteljesebb vallásel- lenesség, az emberek meg- félemlítettsége miatt aztán a korábbi 6-8 vecsési betle- hemescsoport 1-2 együttesre zsugorodott. A ’60-as évektől pedig a felnőttek helyett többnyire gyerekek vették át a betlehemezési szokásokat. A paraszti gazdaságok erőszakos kollektivizálásával, a magyar néptől idegen ideológiával a szoros értelemben vett paraszti hitvilágot is száműzték. De térjünk vissza még a betlehemezéshez, hiszen sok mindent érdemes még elmondani róla. Idős emberek szerint főként a szegényebb pesti gyermekekből is alakultak kétfős, úgynevezett csillagos betlehemesek. Hasonlóak Üllőről az ottani kiterjedt stabil református közösségből is átrándultak a Halomban, Vecsésen élő református és evangélikus szórvány gyülekezeti tagokhoz, sőt a trianoni tragédia után Vecsésre került felvidékiek is állítottak ki kétfős, csillagos betlehemest. Ezek ruházata is fehér gyolcs, díszes csákósapka, fekete csizma, a kezükben egy boton ügyesen szerkesztett csillag, s a közepén a betlehemi jászolban a kisded Jézust szimbolizáló babácska, mellette egy égő gyertyával. Miközben műsorukat előadták, a csillag külső papírburkolatát szépen forgatták. Gáspár—Menyhért—Boldizsárig jártak házról házra, tehát a háromkirályokig. Ilyen csapattal még 1979- ben a vonaton találkozott e sorok írója, sőt később is, de ezek már rendetlenül öltözöttek voltak, trágár be- szédűek, a karácsonyi, ünnepi hangulathoz se illettek, csak koldultak. Illúzió- rombolók voltak. De térjünk vissza az öttagú betlehemescsoport- hoz. Menátovics Illés 84 éves idős ember szerint a csoportok nem írott, hanem a szájhagyomány útján hagyományozott mondákat, énekeket adtak elő. „Szinte a kapuban vártak, s szégyen volt, ha valakihez nem mentünk” — mondták az idős emberek. Saját, településükön pénzt, ajándékot nem fogadtak el, legfeljebb egy kevéske süteményt, málépogácsát, disz- nóságot, no és egy kevés borocskát. Idegen településen — s a Halomból érkező betlehemeseknek Vecses is az volt! — zsebpénzt is elfogadtak, sőt az öreg — amíg a többiek a műsorukat a meleg szobában előadták — a pitvarban (konyhában) várakozva az ott lógó kolbászból is elsüllyesztett egy szálat a suba alá. Hogy ez nem éppen karácsonyi tett volt? Ennek többnyire a mértéknél több pohár bor volt az oka, mint ahogy a Nyárfás- allén, lobi, gyáli úton botjaikkal egymást eltángáló csoportok borgőzös verekedéseinek is. Mert ilyenre is emlékeznek az adatközlők. Éjféli mise A betlehemesek azonban addig nem mehettek az örömhírrel a házakhoz, amíg a karácsonyi éjféli misén elő nem adták műsorukat, s a katolikus pap meg nem áldotta csoportjukat. A még élő adatközlők szerint a féltucatnyi betle- hemescsoport a falusi, háborúban elpusztult katolikus templomban, a felsőtelepi templomban, majd az Andrássy-telepi zárda kápolnájában (ma iskola!) mutatták be misztériumjátékukat. Egy-egy éjféli misén olykor 3-4 csapat is felsorakozott és együtt rigmu- soltak. „Az a betlehemes nem betlehemes, amely elmarad az éjféli miséről” — vélekedtek az idős adatközlők. Aztán mikor megindultak, első útjuk a csoport tagjainak szüleihez, testvéreihez vezetett, majd a többi rokonokhoz, szomszédokhoz, ismerősökhöz, ezután a halmi zsidó urasághoz, akik katolikus hitre tértek és többnyire ilyenkor csábították el Halomból Löbre és viszont a legjobb pásztorbojtárokat, ökrös fogatosokat, béreseket. Gyakori volt, hogy reformátusok, katolikusok, sőt az evangélikusok és baptisták is egy csapatban bet- lehemeztek afféle ökumenikus rögtönzésként. Ha játékukat, dallamvilágukat megismerjük, a római katolikus hatások túlsúlya kétségbevonhatatlan. (Folytatás az 5. oldalon.) Hazánk és Pest megye a számok tükrében Mérséklődött az árak emelkedése Ceglédi mesterek alkotásai Látni, hogy az emhsr a szépre is képes December a számvetések hónapja. Pontos adatok az esztendő gazdasági teljesítményéről még nincsenek, nem is lehetnek, hisz néhány nap még hátravan szilveszterig. Az év első kilfenc hónapjának mutatói azonban megbízhatóan jelzik az idei tendenciákat, a gazdaság állapotát. A Központi Statisztikai Hivatal a napokban adta közre az országos és a megyei — így többek között a Pest megyei — gazdasági folyamatok jelzőszámait. A statisztikusok a számok tükrébeh látják és láttatják életkörülményeinket, az ipar és a mezőgazdaság, az üzleti világ állapotát. E tükörkép azt mutatja, hogy a korábban megkezdődött negatív tendenciák az idén folytatódtak. noha több területen csökkent a mérséklődés üteme, s ugyanakkor erőteljesen folyik a gazdaság átstruktúrálódása, az állami vagyon privatizálása. Az ország ipara az év első kilenc hónapjában 13,1 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés mértéke negyedévről negyedévre látványosan csökkent. Az első negyedévben még 19.5 százalékkal, a következő három hónapban már 13.6 százalékkal, július- áugusztus-szeptemberben pedig mindössze 5 százalékkal volt kisebb az ipar produktuma az egy évvel korábbiénak. A kisszervezetek, a magánvállalkozások erősödése érhető tetten az építőipar jelzőszámaiban. Amíg az ágazat egésze, s ezen belül az ötven főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatok teljesítménye csökkent, addig a kis építőipari cégek építő- szerelő tevékenysége meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A mezőgazdaságot a gazdaság egészét érintő negatív hatásokon kívül a mostoha időjárás is visszavetette. A kalászosok 31 százalékkal (ezen belül a búza 42 százalékkal) hoztak kevesebbet az előző évi, közepesnek mondható termésnél. Pest megye termés- eredményei az országosnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Kalászos gabonából 41 (búzából 45) százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1991-ben. Eltérnek a megyében tapasztalható tendenciák az országostól az állatállomány számának tekintetében. Míg az országra vonatkozó adatok a jószágállomány csökkenését mutatják, addig megyénkben a tyúkfélék tartásában fellendülés tapasztalható, a szarvasmarhatartás országosan 17, Pest megyében csak 13 százalékkal csökkent, míg a sertésállományban az országosnál jelentősebb, 15 százalékos csökkenés következett be. Folyamatosan csökken a lakásépítés. Az idén, szeptember végéig 12 594 lakás épült Magyarországon, az egy évvel korábbi 18 219- cel szemben. Az építkezések üteme az országosnál is nagyobb mértékben csökkent Pest megyében. Szeptember végéig 1240 lakás készült el, amelynek 87 százalékát a lakosság építette. E lakásoknak mintegy fele a városokban épült. A legtöbb, szám szerint 119 Érden, ennél valamivel kevesebb, 92 Vácott és 85 Százhalombattán. A gazdaság minden szereplőjét és a lakosság egészét is feltehetően leginkább az árak változásai foglalkoztatják. A korábban tapasztalt infláció üteme az év első kilenc hónapjában mérséklődött. Amíg egy évvel korábban az ipari termelői árszínvonal 35,4 százalékkal növekedett, addig az idei év azonos időszakában már csak 11,7 százalékos volt a növekedés. Ennél is jelentősebb a belföldön eladott áruk viszonylatában az áremelkedés mérséklődése. Egy évvel korábban 35,7 százalékos volt a növekedés, idén pedig 9 százalékos. A fogyasztói árak szintén szerényebb növekedést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. A lakosság mégsem örülhet ennek maradéktalanul, mert a 23,1 százalékos árszínvonalnövekedés mögött a keresetek nettó növekedése egy százalékkal elmarad. Az egy százalék talán nem tűnik soknak, de megfigyelések szerint a polgárok már a stagnálást is csökkenésnek érzékelik, tehát a tényleges csökkenés a valósnál nagyobb életszínvonal-visszaesés érzetét kelti. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest legnagyobb mértékben — 51 százalékkal - — a háztartási energia drágult. Az átlagosnál jobban drágultak a szolgáltatások és az üzemanyagok is. Legkevésbé az élelmiszerek, szeszesitalok, dohányáruk és tartós fogyasztási cikkek ára nőtt az év első kilenc hónapjában. A foglalkoztatási gondok az idén is súlyosbodtak. A nagyobb gazdálkodók körében a munkaerő iránti kereslet tovább mérséklődött, s ezt a kisebb szervezetek növekvő létszámigénye csak némileg enyhítette. Pest megyében a munkanélküliségi ráta az országosnál nagyobb ütemben, 5,9-ről 9,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek aránya azonban még mindig kedvezőbb az országos átlagnál. A háztartások takarékbetét-állománya szeptember végén 619,5 milliárd forint volt, míg a hitelállománya ennél ténylegesen szerényebb, 172,3 milliárd forint. Az idén is dinamikusan nőtt a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. (Január elsejétől szeptember végéig 23,4 százalékkal, 65 ezerre). Az országos tendenciánál szerényebb mértékben, 17 százalékkal gyarapodtak Pest megyében a jogi személyiségű gazdasági szervezetek. Országosan minden ötödik újonnan bejegyzett cég külföldi tőke közreműködésével alakult. E tekintetben figyelemre méltóak a megyei adatok, mert e vegyes vállalatok 6 százaléka itt jött létre. A vizsgált időszak végén a megyében bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 849 volt, alaptőkéjük összege 30 milliárd forintot tett ki. A ceglédi Kossuth Múzeumot hetvenöt esztendeje alapították. Az intézmény az egykori ceglédi, monori, nagykátai járás néprajzi, történeti, régészeti emlékeit — és természetesen képzőművészeti munkáit — gyűjti. Éspedig az e vidéken tevékenykedő művészek alkotásait, valamint a nem ide kötődő mesterek e területtel kapcsolatos műveit. A festmények, nyomatok gyűjtése eleinte a város, illetve Kossuth és családja történetéhez fűződő emlékek beszerzésével kezdődött. A későbbiekben a kortárs festők képeit igyekeztek megszerezni. Ez napjainkban sincs másképp. Az érdeklődő közönség az elmúlt években több tárlatot tekinthetett meg — tematikus válogatásban, vagy egy-egy életmű bemutatásával — a múzeum képző- művészeti gyűjteményéből. A tegnap megnyílt időszaki kiállítást ceglédi művészek munkáiból válogatták — a teljesség igénye nélkül. — A látogatók többek között megtekinthetik Cseh István, Lukács János, Oldal Lajos, Szüle Péter, Réthi Lajos, Kaczur György (Cegléden születtek), Ger- gye Zoltán és Veér László (ők itt éltek) képeit. A tévé gyakorta a romboló és gyilkoló emberről közvetít képeket. Ha belépek a ceglédi múzeumba, mégis az emberbe vetett hitem erősödik meg. Mert látni, hogy a szépre is képes. Büszke lehet a város, hogy ilyen művészei voltak és vannak; az intézmény pedig ezekre az értékekre — mondta megnyitójában Mácz István polgármester. f. f. (z. b.) NYUGDÍJASÉLET ISASZEGEN Minden öreg tartozik valahová Isaszeg öregedő település, hiszen tízezer főnyi lakosságából 1447-en nyugdíjasok. Az idősebb generáció különböző klubokba tömörült, és mivel valami érdekesség folytán az özvegyasszonyok vannak többen, természetes, hogy azonnal nosztalgiaklubot alapítottak, mégpedig azonnal kettőt. A 24, illetve 32 tagot számláló egyesületek fő célja a népi hagyományok életben tartása és továbbadása. A két klubon kívül működik a településen egy napközi otthon is, ahová naponta bejárnak enni és társalogni az öregek. A legérdekesebb tevékenységet az lsaszegi Nyugdíjasok Klubja folytatja. Amint azt az elnökük, Lázár András elmondta, ez év június 23-án alakultak, és már a szervezet cégbírósági bejegyzése is megtörtént. A klub 257 taggal működik, és bizony nagyon komoly vezetőséggel rendelkezik. A különböző bizottságok és tagok mellett 15 úgynevezett bizalmi is tevékenykedik, akinek feladata felmérni az idős emberek szociális helyzetét. Megsegítésükre akciókat szerveznek, az elmúlt fél év alatt négy alkalommal vásárolhattak jelképes árért ruhákat és élelmiszereket. A szervezet jó kapcsolatot tart fent a péceli Egymást Segítő Egyesülettel (ESE), és szeretnék tevékenységi körüket kibővíteni a családsegítő szolgálattal is. Ha tervük sikerül, támogatóik létszáma is megnövekedik. Igaz, úgyis kapnak támogatást a vállalkozók helyi szövetségétől, a településen működő üzletektől és az önkormányzattól. A képviselő-testület a szervezet alapításához 40 ezer forintot adományozott és további tizenötezret különböző eszközök beszerzésére. Természetesen, azóta is rendszeresen segíti őket, nemrég például a nyugdíjasok napján 35 ezer forint értékben ajándékoztak kávét az időseknek. Isaszeg nyugdíjasai szerencsére nincsenek magukra hagyva, és január 6-án este pótszilvesztert rendeznek, amelyre nemcsak klubtagokat, hanem minden jó embert szívesen várnak. Papp Antonella
