Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 20., PÉNTEK Mosolyajánlat Kéretik az őszbecsavarodott szerzőt nem hülyegyereknek tekinteni, miért vén fejjel is képes gyermekded tréfákon derülni, bájos clownokért rajongani. Inkább tessék irigyelni, sőt mi több: követni. Még csak pénzbe sem kerül. A minap bosszankodtam. Olvastam ugyanis a Pest Megyei Hírlapban, hogy néhány hónappal századik születésnapja után elhunyt Hal Roach, a filmkomédia egyik „szülőatyja”. Bevallom, nem a haláleset rázott meg túlzottan, hiszen egy személyesen nem is ismert százéves aggastyán halálán viszonylag könnyen túlteszi magát az ember. Az ilyen szép korban bekövetkező halál inkább szül irigységet, mintsem mély részvétet. Különösen az olyan magamfajta cinikus fráterben, akit feleannyi idős korában is többször invitált a Kaszás ... Hal Roach távozásakor azért mérgelődtem, mert az agg filmcézár januárban még egészségesen megélt cen- tenáris szülinapja alkalmából a fél világ tévéi, mozijai az öregúr pályájának legsikeresebb darabjait játszották: a Stan és Pan-filmeket. Merthogy ő volt e népszerű komikuspár „kitalálója”. Csak Magyarországon nem emlékezett meg senki a jeles születésnapról, megfeledkezve arról is, hogy a kövér Pan, azaz Oliver Norvell Hardy is az idén lett volna százéves, ha a sors olyan kegyes lett volna hozzá, mint barátjához és produceréhez, Hal Roach-hoz. Ámde ami késik, nem múlik. Örömmel jelenthetem, hogy a Stan és Pan-rajongók megütötték a főnyereményt, a 13 + 1 találatot. Ugyanis a tv 13 -f- 1 Stan és Pan-filmmel örvendezteti meg nézőit. E jeles szerencseszám úgy jön ki, hogy a műsorújság szerint 13 részes sorozat indul a remek páros rövidfilmjeiből, de ezt megelőzően már e héten láthattuk — egy másik sorozat, a Burleszkbuli részeként — egy korai filmjüket, melyben még nem alkottak párost, csak együtt játszottak. Stan egy kétbalkezes katonát, Pan az őrmesterét. Akkor még nem voltak Stan és Pan, csak Stan Laurel és Oliver Norvell Hardy. Amerikában meg is maradtak (szerepeikben is) e néven, Stan és Panná csak nálunk keresztelték át őket.. Német nevük Dick és Doof, a kínai Fu-Tu és Tu-Tu, a dán Gog és Cokke, az arab El Tikkin és El Röufain, a spanyol Gordo és Flaco, a finn Min és Fm, a görög Xonapoe és Azsnoe, az 'izraeli Hashamen és Haraze, az olasz Crick és Crock, a norvég és svéd Hélan es Halvan, a lengyel Flip és Flap, a portugál Bucho és bftica, a román Stan és Bran, a svájci Goyo és Gut, a torok Sisman és Zaif ,.. bizonyítván, hogy sikerül valóban világra szólt. $ 13 részes sorozatának első darabja, mely a jövő csütörtökön kerül a képernyőre, már igazi Stan és Pan- ftlm. Ketten közös erővel tesznek tönkre kétbalkezes pincérként egy előkelő vacsorát, ömlik a leves, törik a tányér, csúszik a banánhéj, szakad a nadrág, a habostorta nem a gyomorbá, hanem az arcra kerül, és amikor Stantól azt kérik, dressing nélkül hozza a salátát természetesen leveti a dresszét, vagyis a ruháját Á némafilm végnapjaiban a néma bohózatok egész fegyvertárát felvonultatják... Csak remélni tudom, hogy a néma burleszkek után képernyőre kerülnek majd hangosfilmjeik is. Hiszen ők — legtöbb kollégájukkal ellentétben — nem váltak a hangosfilm „áldozatává”, éppen ellenkezőleg. Legnagyobb sikereiket hangosfilmen aratták, amikor szellemes játékukhoz humoros szöveg társult, és amikor ki tudták hasznaim Stan bravúros tánctudását és Pan kellemes enekhangjáí is. Kereken száz filmjük kétharmada hangos volt; ekkor már egyre több (összesen mintegy két tucat) egész estét betöltő filmjük készült. Utoljára. 1940-ben dolgoztak együtt Hal Roach-csal. Az ezt követő évtizedet már a hanyatlás jellemezte. Utolsó filmjükre az '50-es évek elején Amerikában már nem, csak Európában akadt vállalkozó. Mégsem a feledés várt rájuk. Egymás után készültek filmjeikből összeállítások, o regi sikerek új életre keltek. Népszerűségükre mi sem jellemzőbb, hogy legsikeresebb alkotásaikat egy új (és drága) japán eljárással utólag színessé varázsolták, így újították fel. Sőt, mind a mai napig készülnek Hanna és Barberáéknál Stan és Pan-rajzfilmek ... Hardy 1957-ben meghalt. Laurel 8 évvel élte túl Már csak magara maradtan vehette át 1960-ban (Danny Kaye kezéből) az életművükért kapott Oscar-díjat. Most a magyar tv képernyőjén is új életre kelnek. Talán nem véletlen, hogy éppen most. Szükségünk van rájuk, gondűző mókáikra. Valamikor nehéz időkben kerültek a csúcsra: a nagy gazdasági világválság idején: fénykorukat a ’30-as években élték, am'ikor a világra a második világháború sötét előszelének árnyéka vetődött. Az embereknek sokszor kenyérre sem tellett, de a mozijegyre kiszorították a pénzt, hogy egy kis időre feledjék bújukat-bajukat. Mert a mosolyra nagyobb szükségük volt, mint egy falat kenyérre. Mostanában a derű hiánycikk. Divat lett a morcosság. Gyakran az is rosszkedvű, akinek semmi oka rá. Most a tévé gyógyszert kínál csütörtök délutánonként. Recept nélkül, ingyen kapható. Használjuk ki. Emberek, legyünk újra gyerekek! És tanuljunk Stantól és Pántol, akik sok évtizede bizonygatják: sokkal mulatságosabb és kellemesebb habos- tortával dobálózni, mint sárral. Mindenesetre javasolni fogom, hogy a parlamenti büfében árusítsanak habostortát. Jelcin óla az se baj, ha oroszkrém ... Szuhay Balázs 370 új kiadvány A téli könyvvásáron Másfél órába tellett, míg Tarján Tamás irodalomtörténész csupán néhány szempontot kiemelve megpróbálta ismertetni a téli könyvvásárra megjelenő kiadványokat tegnap a Vigadó kamaratermében tartott sajtótájékoztatón. A többtucatnyi kiadó 370 könyvet jelentetett meg — az ünnep közeledtével főként reprezentatív, ajándéknak szánt köteteket —, amelyek átlagára kb. 615 forint. A könyvkiadás új szlogenje — „Én magának mindent elmondok” — következtében a könyvek átlagsúlya is többszörösére emelkedett. Se szeri, se száma az enciklopédiáknak, lexikonoknak és zsebiexi- konoknak, atlaszoknak, kultúr-, sport- és technika- történeteknek — mondotta. Közülük többek között kiemelte a Világtörténeti atlaszt, amely párját ritkító világtörténeti összefoglalás, a Bencés Kiadó Kis bibliai atlaszát, vagy a gyermekek számára készült összefoglalót a járművek történetéről. A történelem iránt megnövekedett érdeklődésre válaszként a kiadók számtalan — köztük történelmünk fehér foltjait eltüntető — kötetet jelentettek meg. Tarján Tamás közülük a Háborúk világtörténetét, a Magyarország rövid történetéről, kormányairól, miniszterelnökeiről szólókat, valamint Varga Domokos gyermekeknek készült, de felnőtteknek is haszonnal forgatható A Mogyeriektől Mohácsig című, kérdés-felelet formában feldolgozott történelemkönyvét emelte ki. A témában két érdekes hasonmás kiadvány is megjelent — mondotta. A kivégzett Bárdossy László miniszterelnök tollából a Magyar politika a mohácsi vész után, valamint Gyalog Ödön Horthy Miklós katonája vagyok című kéziratos, saját fényképekkel illusztrált könyve a második világháborúról és a szibériai hadifogságban eltöltött időkről igazi csemege. Ritkaságnak számít A magyar építőmesterség története és A magyar bútor- kultúra története is. Majd hosszasan sorolta az új témákban és új formában megjelent, az eddig is elérhető, de szebb kiadású köteteket, valamint említést tett a kortárs irodalmi alkotások hiányáról is. Idén tizennégy vallásos tárgyú kötet közül válogathatunk, és számos album jelent meg a karácsonnyal kapcsolatban gyermekeknek é-s felnőtteknek egyaránt. A külföldi kiadók kötetei közül a képzőművészeti albumokat emelte ki. És számtalan kiadványt sorolt fel a természet világa és a világegyetem működése iránt érdeklődők számára. (d. v. s.) Bresztovszky Ernő- emlckdíj Tóth Rozália és Littncr György, az Operaház és az Erkel Színház szólamvezető énekkari művészei nyerteik el idén a Bresztovszky Ernő- emlékdíjat. A kitüntetést Szalay Miklós, az Operaház karigazgatója tegnap ünnepség keretében nyújtotta át. ★ A Bresztovszky Ernő-em- lékdíjat 1934-ben, az Operaház fennállásának 100. évfordulója alkalmából Orbán András énekkari művész és felesége alapította Bresztovszky Ernő zenekritikus, műfordító és író emlékére. A díjat, amelyet minden évben Bresztovszky Ernő születésnapjára emlékezve, novemberben adják át, im.már 9. alkalommal ítélték oda. Az első Békásmegyeré Számítógépajándék Átadták az első számítástechnikai eszközöket tegnap a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumnak. A magyar iskola elsőként részesült az IDG amerikai informatikai cég ajándékából. Az első négy terminált, illetve a hozzá tartozó műszaki berendezéseket, amelyek AT and T Olivetti márka júak, a békásmegyeri gimnáziumban használják majd. Az első szállítmányt várhatóan még több ts követi: az IDG magyarországi leányvállalatán keresztül lehet igényelni belőlük. A várt, új korszak születésének egyik tanújelét tapasztalhattam kedd este a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Házban. Nagy Gáspár költő körül közösség szerveződött Széchenyi Társaság néven, gondolkodó és a közélet iránt érdeklődő emberekből. Az effajta csoportosulásokat hívhatta annak idején Németh László „értelmiségi szigeteknek". A társaság Faragó Laura énekesnő és Körmendi Klára zongoraművész közreműködésével koncertet szervezett. úr SZEREPVÁLLALÁS? A koncert után beszélgetésre invitálták a hangverseny műsorán szereplő dalok szerzőit: a költők, zeneszerzők és előadóművészek a közönség köré ülve cseréltek eszmét gondjaikról és elképzeléseikről. S gondolataikat a közönséggel megosztva mutattak utat új szerepvállalásukhoz: a közéletben való aktív részvételhez. Az estet indító hangverseny műsorán Csoóri Sándor, Nagy Gáspár és Fodor András, továbbá Sütő András megzenésített művei szerepeitek, amelyeket az augusztusban rendezett Gyulai Lírai Fesztiválra komponált a szintén jelen lévő Bozay Attila, Lendvai Kamilló és Szokolay Sándor. A népdal- és daléneklésben egyaránt kitűnő Faragó Laura az öt új dal elé olyan népdalcsokrokat válogatott, amelyek a mában született alkotásokra rímelnek. A Lendvay Kamilló megzenésítette Virúgvasár- nap című versében Csoóri Sándor Szent Istvánt is megszólítja, ezért magyar gregoriánokat énekel előtte. Nagy Gáspár Hótalan a heMúvészietidegek a budakeszi Széchenyi Társaságnál Az együttgondolkodás ünnepe volt gyek inge című költeménye Szokolay Sándor feldolgozásában a betlehem-várásra utal: bevezetőjeként népi karácsonyi éneket szólaltatott meg. Fodor András Meggyfa című versé Bozay Attila megzenésítésében csupa vibrálás, csupa díszítés és dráma, amihez moldvai csángó balladákat érzett közel állóaknak. AZ IRODALOM ZENÉJE A koncert utáni beszélgetésén a közönségnek ritka élményben volt része. A két művészeti ág nagy képviselői. élve a számukra sem mindennapi alkalommal, intim beszélgetésbe merültek az irodalmi alkotások megzenésíthetőságé- ről, alkotói munkájuk gondjairól, valamint a koncertélmény hatására a népköltészet és a koronként megújuló műköltészet viszonyáról. Ez utóbbiról Csoóri Sándor ars poeticának is beillő vallomását hallhattuk. A nagy elődök költészetében a két kultúra — a népköltészet és koruk nemzeti költészete — feielgetett egymásnak — mondotta. Míg Csokonai, Kölcsey, Petőfi és a XX. század előtti nagyok műveire inkább az új stílusú, realisztikus népdalok hatottak, századunk költőinek alkotásaiban az archaikus népdalbk szürrealizmusa cseng vissza. S a népi szürrealizmus kép- gazdagságát és meghökkentő gondolattársításait hasztalan igyekeznek felülmúlni. A népköltészet hatása a meg-megújuló kortárs költészetre azt sugallja, „hogy a lélekformák készen- vannak az emberben, s ha időnként megszólalnak, nagy időket tudnak összekötni úgy, hogy nem . idegenek egymástól. A távoli és közeli korok összekapcsolódása a kultúrában így van jelen, és így is helyes, hogy jelen van. ’ Csoóri Sándor példákkal gazdagon illusztrált mondandójához látható örömmel csatlakoztak az alkotótársak újabb és újabb idézetekkel és gondolatokkal. A magyar daiirodalom hiányát emlegető Faragó Laurának válaszolva Lendvay Kamilló kifejtette, hogy az űrt nálunk a kórusirodalom tölti ki. Bozay Attilával egyetértésben arról is szólt, hogy azok a versek inspirálják komponálásra őket, melyek tartalmukkal ragadják meg képzeletüket. Munkájuk csak akkor sikeres, ha a költeményeket saját zenei értelmezésük szerint, sokszor a költő számára is meglepő módon újra tudják alkotni. Szokolay Sándort elszólították teendői a beszélgetésről. s ezért távollétében kisebbfajta vita bontakozott ki arról, hogy újabban miért nyúl oly gyakran prózai szövegekhez, mint Sütő András Kórémuzsika című prózarészletének inégzené- sítésével is tette. Szokolay Sándor kérdésünkre. — még a koncert előtt — elmondta, hogy a református prédikátorok, Márton Áron vagy Sütő András írásainak tartalma ihlette meg. Hiszen az előbbiek példaértékű, akár a mártíromságig vezető hazaszolgálata, s Sütőnél az „ének” cserbenhagj'ása miatt érzett aggódás az, ami őt magát is állandóan foglalkoztatja. ANYANYELVŰNK RÓZSAFÁJA Az éjszakába nyúló beszélgetésen Nagy Gáspár inkább bátorító közbeszólásaival, mint saját gazdag alkotói pályáját meghatározó gondolatainak feltárásával vett részt. Talán mert fontosabbnak érezte, hogy az est. létrejött, amelyet — reményei szerint — sok hasonló követ majd. S bizakodó hangulatát erősítette az Édesanyám rózsafája című szép, régi népdalunk közös eléneklése Faragó Laura kezdeményezésére. Ezzel mondva köszönetét a vendégek nevében is a Széchenyi Társaság megtisztelő meghívásáért, D. Vcszelszky Sára
