Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 20., PÉNTEK Mosolyajánlat Kéretik az őszbecsavarodott szerzőt nem hülyegyerek­nek tekinteni, miért vén fejjel is képes gyermekded tré­fákon derülni, bájos clownokért rajongani. Inkább tes­sék irigyelni, sőt mi több: követni. Még csak pénzbe sem kerül. A minap bosszankodtam. Olvastam ugyanis a Pest Megyei Hírlapban, hogy néhány hónappal századik szü­letésnapja után elhunyt Hal Roach, a filmkomédia egyik „szülőatyja”. Bevallom, nem a haláleset rázott meg túl­zottan, hiszen egy személyesen nem is ismert százéves aggastyán halálán viszonylag könnyen túlteszi magát az ember. Az ilyen szép korban bekövetkező halál inkább szül irigységet, mintsem mély részvétet. Különösen az olyan magamfajta cinikus fráterben, akit feleannyi idős korában is többször invitált a Kaszás ... Hal Roach távozásakor azért mérgelődtem, mert az agg filmcézár januárban még egészségesen megélt cen- tenáris szülinapja alkalmából a fél világ tévéi, mozijai az öregúr pályájának legsikeresebb darabjait játszották: a Stan és Pan-filmeket. Merthogy ő volt e népszerű ko­mikuspár „kitalálója”. Csak Magyarországon nem emlé­kezett meg senki a jeles születésnapról, megfeledkezve arról is, hogy a kövér Pan, azaz Oliver Norvell Hardy is az idén lett volna százéves, ha a sors olyan kegyes lett volna hozzá, mint barátjához és produceréhez, Hal Roach-hoz. Ámde ami késik, nem múlik. Örömmel jelenthetem, hogy a Stan és Pan-rajongók megütötték a főnyere­ményt, a 13 + 1 találatot. Ugyanis a tv 13 -f- 1 Stan és Pan-filmmel örvendezteti meg nézőit. E jeles szerencse­szám úgy jön ki, hogy a műsorújság szerint 13 részes so­rozat indul a remek páros rövidfilmjeiből, de ezt meg­előzően már e héten láthattuk — egy másik sorozat, a Burleszkbuli részeként — egy korai filmjüket, melyben még nem alkottak párost, csak együtt játszottak. Stan egy kétbalkezes katonát, Pan az őrmesterét. Akkor még nem voltak Stan és Pan, csak Stan Laurel és Oliver Norvell Hardy. Amerikában meg is maradtak (szerepeikben is) e néven, Stan és Panná csak nálunk keresztelték át őket.. Német nevük Dick és Doof, a kínai Fu-Tu és Tu-Tu, a dán Gog és Cokke, az arab El Tikkin és El Röufain, a spanyol Gordo és Flaco, a finn Min és Fm, a görög Xonapoe és Azsnoe, az 'izraeli Hashamen és Haraze, az olasz Crick és Crock, a norvég és svéd Hélan es Halvan, a lengyel Flip és Flap, a portugál Bucho és bftica, a román Stan és Bran, a svájci Goyo és Gut, a torok Sisman és Zaif ,.. bizonyítván, hogy sikerül való­ban világra szólt. $ 13 részes sorozatának első darabja, mely a jövő csütörtökön kerül a képernyőre, már igazi Stan és Pan- ftlm. Ketten közös erővel tesznek tönkre kétbalkezes pincérként egy előkelő vacsorát, ömlik a leves, törik a tányér, csúszik a banánhéj, szakad a nadrág, a habos­torta nem a gyomorbá, hanem az arcra kerül, és ami­kor Stantól azt kérik, dressing nélkül hozza a salátát természetesen leveti a dresszét, vagyis a ruháját Á némafilm végnapjaiban a néma bohózatok egész fegy­vertárát felvonultatják... Csak remélni tudom, hogy a néma burleszkek után képernyőre kerülnek majd hangosfilmjeik is. Hiszen ők — legtöbb kollégájukkal ellentétben — nem váltak a hangosfilm „áldozatává”, éppen ellenkezőleg. Legna­gyobb sikereiket hangosfilmen aratták, amikor szellemes játékukhoz humoros szöveg társult, és amikor ki tudták hasznaim Stan bravúros tánctudását és Pan kellemes enekhangjáí is. Kereken száz filmjük kétharmada han­gos volt; ekkor már egyre több (összesen mintegy két tu­cat) egész estét betöltő filmjük készült. Utoljára. 1940-ben dolgoztak együtt Hal Roach-csal. Az ezt követő évtizedet már a hanyatlás jellemezte. Utolsó filmjükre az '50-es évek elején Amerikában már nem, csak Európában akadt vállalkozó. Mégsem a feledés várt rájuk. Egymás után készültek filmjeikből összeállítások, o regi sikerek új életre keltek. Népszerűségükre mi sem jellemzőbb, hogy legsikeresebb alkotásaikat egy új (és drága) japán eljárással utólag színessé varázsolták, így újították fel. Sőt, mind a mai napig készülnek Hanna és Barberáéknál Stan és Pan-rajzfilmek ... Hardy 1957-ben meghalt. Laurel 8 évvel élte túl Már csak magara maradtan vehette át 1960-ban (Danny Kaye kezéből) az életművükért kapott Oscar-díjat. Most a magyar tv képernyőjén is új életre kelnek. Talán nem véletlen, hogy éppen most. Szükségünk van rájuk, gondűző mókáikra. Valamikor nehéz időkben ke­rültek a csúcsra: a nagy gazdasági világválság idején: fénykorukat a ’30-as években élték, am'ikor a világra a második világháború sötét előszelének árnyéka vetődött. Az embereknek sokszor kenyérre sem tellett, de a mozi­jegyre kiszorították a pénzt, hogy egy kis időre feledjék bújukat-bajukat. Mert a mosolyra nagyobb szükségük volt, mint egy falat kenyérre. Mostanában a derű hiánycikk. Divat lett a morcosság. Gyakran az is rosszkedvű, akinek semmi oka rá. Most a tévé gyógyszert kínál csütörtök délutánonként. Recept nélkül, ingyen kapható. Használjuk ki. Emberek, legyünk újra gyerekek! És tanuljunk Stantól és Pántol, akik sok évtizede bi­zonygatják: sokkal mulatságosabb és kellemesebb habos- tortával dobálózni, mint sárral. Mindenesetre javasolni fogom, hogy a parlamenti bü­fében árusítsanak habostortát. Jelcin óla az se baj, ha oroszkrém ... Szuhay Balázs 370 új kiadvány A téli könyvvásáron Másfél órába tellett, míg Tarján Tamás irodalom­történész csupán néhány szempontot kiemelve meg­próbálta ismertetni a té­li könyvvásárra megjelenő kiadványokat tegnap a Vi­gadó kamaratermében tar­tott sajtótájékoztatón. A többtucatnyi kiadó 370 könyvet jelentetett meg — az ünnep közeledtével fő­ként reprezentatív, aján­déknak szánt köteteket —, amelyek átlagára kb. 615 forint. A könyvkiadás új szlo­genje — „Én magának min­dent elmondok” — követ­keztében a könyvek átlag­súlya is többszörösére emelkedett. Se szeri, se szá­ma az enciklopédiáknak, lexikonoknak és zsebiexi- konoknak, atlaszoknak, kultúr-, sport- és technika- történeteknek — mondot­ta. Közülük többek között kiemelte a Világtörténeti atlaszt, amely párját rit­kító világtörténeti össze­foglalás, a Bencés Kiadó Kis bibliai atlaszát, vagy a gyermekek számára ké­szült összefoglalót a jár­művek történetéről. A történelem iránt meg­növekedett érdeklődésre válaszként a kiadók szám­talan — köztük történel­münk fehér foltjait eltün­tető — kötetet jelentettek meg. Tarján Tamás közü­lük a Háborúk világtörté­netét, a Magyarország rö­vid történetéről, kormá­nyairól, miniszterelnökei­ről szólókat, valamint Var­ga Domokos gyermekek­nek készült, de felnőttek­nek is haszonnal forgat­ható A Mogyeriektől Mo­hácsig című, kérdés-fele­let formában feldolgozott történelemkönyvét emel­te ki. A témában két ér­dekes hasonmás kiadvány is megjelent — mondotta. A kivégzett Bárdossy Lász­ló miniszterelnök tollából a Magyar politika a mohácsi vész után, valamint Gya­log Ödön Horthy Miklós katonája vagyok című kéz­iratos, saját fényképekkel illusztrált könyve a máso­dik világháborúról és a szi­bériai hadifogságban eltöl­tött időkről igazi csemege. Ritkaságnak számít A ma­gyar építőmesterség törté­nete és A magyar bútor- kultúra története is. Majd hosszasan sorolta az új témákban és új formá­ban megjelent, az eddig is elérhető, de szebb kiadású köteteket, valamint emlí­tést tett a kortárs irodalmi alkotások hiányáról is. Idén tizennégy vallásos tárgyú kötet közül válogathatunk, és számos album jelent meg a karácsonnyal kap­csolatban gyermekeknek é-s felnőtteknek egyaránt. A külföldi kiadók kötetei közül a képzőművészeti al­bumokat emelte ki. És számtalan kiadványt sorolt fel a természet világa és a világegyetem működése iránt érdeklődők számára. (d. v. s.) Bresztovszky Ernő- emlckdíj Tóth Rozália és Littncr György, az Operaház és az Erkel Színház szólamvezető énekkari művészei nyerteik el idén a Bresztovszky Ernő- emlékdíjat. A kitüntetést Szalay Miklós, az Operaház karigazgatója tegnap ün­nepség keretében nyújtotta át. ★ A Bresztovszky Ernő-em- lékdíjat 1934-ben, az Ope­raház fennállásának 100. évfordulója alkalmából Orbán András énekkari művész és felesége alapí­totta Bresztovszky Ernő zenekritikus, műfordító és író emlékére. A díjat, ame­lyet minden évben Bresz­tovszky Ernő születésnap­jára emlékezve, november­ben adják át, im.már 9. al­kalommal ítélték oda. Az első Békásmegyeré Számítógép­ajándék Átadták az első számí­tástechnikai eszközöket tegnap a békásmegyeri Ve­res Péter Gimnáziumnak. A magyar iskola elsőként részesült az IDG amerikai informatikai cég ajándéká­ból. Az első négy terminált, illetve a hozzá tartozó mű­szaki berendezéseket, ame­lyek AT and T Olivetti már­ka júak, a békásmegyeri gimnáziumban használják majd. Az első szállítmányt várhatóan még több ts kö­veti: az IDG magyarországi leányvállalatán keresztül lehet igényelni belőlük. A várt, új korszak születé­sének egyik tanújelét ta­pasztalhattam kedd este a budakeszi Erkel Ferenc Mű­velődési Házban. Nagy Gás­pár költő körül közösség szerveződött Széchenyi Tár­saság néven, gondolkodó és a közélet iránt érdeklődő emberekből. Az effajta cso­portosulásokat hívhatta an­nak idején Németh László „értelmiségi szigeteknek". A társaság Faragó Laura éne­kesnő és Körmendi Klára zongoraművész közreműkö­désével koncertet szervezett. úr SZEREPVÁLLALÁS? A koncert után beszélge­tésre invitálták a hangver­seny műsorán szereplő da­lok szerzőit: a költők, zene­szerzők és előadóművészek a közönség köré ülve cse­réltek eszmét gondjaikról és elképzeléseikről. S gondola­taikat a közönséggel meg­osztva mutattak utat új sze­repvállalásukhoz: a közélet­ben való aktív részvételhez. Az estet indító hangver­seny műsorán Csoóri Sán­dor, Nagy Gáspár és Fodor András, továbbá Sütő And­rás megzenésített művei szerepeitek, amelyeket az augusztusban rendezett Gyulai Lírai Fesztiválra komponált a szintén jelen lévő Bozay Attila, Lendvai Kamilló és Szokolay Sán­dor. A népdal- és daléneklés­ben egyaránt kitűnő Fara­gó Laura az öt új dal elé olyan népdalcsokrokat vá­logatott, amelyek a mában született alkotásokra rímel­nek. A Lendvay Kamilló megzenésítette Virúgvasár- nap című versében Csoóri Sándor Szent Istvánt is megszólítja, ezért magyar gregoriánokat énekel előtte. Nagy Gáspár Hótalan a he­Múvészietidegek a budakeszi Széchenyi Társaságnál Az együttgondolkodás ünnepe volt gyek inge című költeménye Szokolay Sándor feldolgo­zásában a betlehem-várásra utal: bevezetőjeként népi karácsonyi éneket szólalta­tott meg. Fodor András Meggyfa című versé Bozay Attila megzenésítésében csupa vibrálás, csupa díszí­tés és dráma, amihez mold­vai csángó balladákat érzett közel állóaknak. AZ IRODALOM ZENÉJE A koncert utáni beszél­getésén a közönségnek rit­ka élményben volt része. A két művészeti ág nagy kép­viselői. élve a számukra sem mindennapi alkalom­mal, intim beszélgetésbe merültek az irodalmi alko­tások megzenésíthetőságé- ről, alkotói munkájuk gond­jairól, valamint a koncert­élmény hatására a népköl­tészet és a koronként meg­újuló műköltészet viszonyá­ról. Ez utóbbiról Csoóri Sándor ars poeticának is beillő vallomását hallhat­tuk. A nagy elődök költé­szetében a két kultúra — a népköltészet és koruk nem­zeti költészete — feielgetett egymásnak — mondotta. Míg Csokonai, Kölcsey, Pe­tőfi és a XX. század előtti nagyok műveire inkább az új stílusú, realisztikus nép­dalok hatottak, századunk költőinek alkotásaiban az archaikus népdalbk szür­realizmusa cseng vissza. S a népi szürrealizmus kép- gazdagságát és meghökken­tő gondolattársításait hasz­talan igyekeznek felülmúl­ni. A népköltészet hatása a meg-megújuló kortárs köl­tészetre azt sugallja, „hogy a lélekformák készen- van­nak az emberben, s ha időn­ként megszólalnak, nagy időket tudnak összekötni úgy, hogy nem . idegenek egymástól. A távoli és kö­zeli korok összekapcsolódá­sa a kultúrában így van je­len, és így is helyes, hogy jelen van. ’ Csoóri Sándor példákkal gazdagon illusztrált mon­dandójához látható öröm­mel csatlakoztak az alkotó­társak újabb és újabb idé­zetekkel és gondolatokkal. A magyar daiirodalom hiá­nyát emlegető Faragó Lau­rának válaszolva Lendvay Kamilló kifejtette, hogy az űrt nálunk a kórusirodalom tölti ki. Bozay Attilával egyetértésben arról is szólt, hogy azok a versek inspi­rálják komponálásra őket, melyek tartalmukkal ragad­ják meg képzeletüket. Mun­kájuk csak akkor sikeres, ha a költeményeket saját zenei értelmezésük szerint, sokszor a költő számára is meglepő módon újra tudják alkotni. Szokolay Sándort elszólí­tották teendői a beszélge­tésről. s ezért távollétében kisebbfajta vita bontako­zott ki arról, hogy újabban miért nyúl oly gyakran pró­zai szövegekhez, mint Sütő András Kórémuzsika című prózarészletének inégzené- sítésével is tette. Szokolay Sándor kérdésünkre. — még a koncert előtt — elmondta, hogy a református prédiká­torok, Márton Áron vagy Sütő András írásainak tar­talma ihlette meg. Hiszen az előbbiek példaértékű, akár a mártíromságig veze­tő hazaszolgálata, s Sütőnél az „ének” cserbenhagj'ása miatt érzett aggódás az, ami őt magát is állandóan fog­lalkoztatja. ANYANYELVŰNK RÓZSAFÁJA Az éjszakába nyúló be­szélgetésen Nagy Gáspár in­kább bátorító közbeszólá­saival, mint saját gazdag al­kotói pályáját meghatározó gondolatainak feltárásával vett részt. Talán mert fon­tosabbnak érezte, hogy az est. létrejött, amelyet — re­ményei szerint — sok ha­sonló követ majd. S biza­kodó hangulatát erősítette az Édesanyám rózsafája cí­mű szép, régi népdalunk közös eléneklése Faragó Laura kezdeményezésére. Ezzel mondva köszönetét a vendégek nevében is a Szé­chenyi Társaság megtisztelő meghívásáért, D. Vcszelszky Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom