Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

Német exportra dolgoznak A Forgácsoló Kisszövetkezet cszlergályosműhelyében jegyvezérlésü esztergagépen német exportra rozsdamentes Korsós László a CNC-szám- hollendereket munkál meg (Varga Irén felvétele) Akiről beszélnek az emberek Hegedűvel a kézben Kökény Ernő a bécsi kon­zervatórium hallgatójaként készül művészi pályájára, miután hegedűversenyt s ennek díjaként az említett tanulási lehetőséget nyerte meg. — A mi családunkban a muzsikálás generációkra visszamenőleg hagyomány —' mondja az apa, idősebb Kökény Ernő. — Születése után Ernőnek azonnal a ke­zébe adtam a hegedűt. így tette ezt velem is az apám. Meg is szerette a zeneszer­számot! Míg a hasonló ko­rú gyerekek szaladgáltak, fociztak, ő inkább a hege­dűvel ismerkedett. Én ba- rátkoztattam meg a hege­dűvel — kezére állt a hang­szer. — De nem csak a hegedű — mondja édesanyja —, hanem a zongora is. De ál­talában a zenét mindig szerette. Ezért beírattam a zeneóvodába, majd az álta­lános iskolát is zenei tago­zaton végezte el. Ezt köve­tően Kecskeméten a Ko­dály Zoltán Intézetbe ke­rült, innen pedig Pestre, a Zeneművészeti Főiskolára — Amióta az eszemet tu­dom. engem csak a zene köt le. Ez nekem a játék, az öröm — mondja az érin­tett, Kökény Ernő. — Most nem tudom megítélni, hogy ez szerencse vagy sem, de ösztönösen tanultam meg a hegedülést, Remélem, nem hangzik szerénytelenség­nek, de eddigi tanáraimtól technikailag nem tanultam semmit. Minden problémát magam oldottam meg. Ha bármilyen bajom volt, a zenében lel tudtajn oldód- r.i. — Én tudom, mekkora tehetség ez a gyerek — mondja a büszke apa —, szerencsére nem szállt a fejébe a tehetség. Vala­mennyien azon vagyunk, hogy sikerüljön ezt kibon­takoztatnia. —■ Hogy került Ernő a bécsi versenyre? — Tavasszal be akarták hívni a gyereket. A kato­naság az ilyen művészíé- léknek nem tesz jót. Sze­rencsére ott, ahol én mu­zsikáltam, meghallotta Er­nő alkalmi játékát egy jó ember, aki érdeklődött sor­sa felől, majd meghallva azt, megszervezte ezt a le­hetőséget. . — Ami ezután történt — viszi tovább a szót Anna asszony —, az tömény izga­lom voit. Elfogadták a je­lentkezését, egyelőre men­tesítették a benívás alól, és elsőként felvették a mes­terképzőre. Sajnos a kon­zervatórium csak az okta­tást biztosítja, a növendé­keknek maguknak kell gondoskodniuk szállásuk­ról és persze minden más­ról. Még kimondani is sok, hogy ez mennyibe kerül. Jobb időkben bírtuk vol­na, de most a párom és én is munkanélküli vagyok, s még három gyerekről kell gondoskodni. Ezért Kiss János polgármesterhez for­dultunk, aki megértette helyzetünket, és segített is rajtunk: Megpróbáljuk a Soros-alapitvany támoga­tását is megszerezni. — Ernő, te hogy képze­led a jöoódet? — Nem lesz könnyű. Igaz, beszélek valamicskét németül, és az is-segít, hogy a kinti professzorom ma­gyar származású. Remé­lem, a beilleszkedés sikerül, a későbbieket pedig majd meglátjuk. öt esztendő múlva diplomával a zse­bemben fogok hazajönni. Tudom, hogy a család most i. segíteni fog, mert vala­hogy úgy tudták a dolgo­kat előteremteni, hogy azt egyikünk sem. vette áldo­zatnak. Ha .nem így lett volna, el sem fogadom. — Remélhetjük, hogy a nyáron Nagykörös megis­merheti ifjabb Kökény Er­nő, Jmgedüjátékát? — Természetesen. Raj­tam nem fog múlni, meg a hegedűmön sem. Tóth Barnabás NAGYKOROS! HtKLAP Nagykörűi, Széchenyi tér ti. • A szerkesztőség ve­hetője: Ballal Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. • «•wtáetat-zt*# .vagykőrös, fh 23. Telefax és telefon: (53) *51-398. • Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön lt—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-től io óráig várunk. Mozi November 10-én a nagy­teremben: Egyedülálló nő megosztaná. Színes ameri­kai horror. Előadás 6 és 8 órákor. Szerdán és csütörtökön nincs előadás. Népdalköri találkozó Szombaton, november 14-én délután 3 óraikor kez­dődik a nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskola tornatermében az a nép­dalköri találkozó, amelyet a helyi klubkönyvtár és a népdalkor szervezett, dal­lal ünneplendő mozgalmuk eltelt öt esztendő] ét. Gyermek néptánccsopor­tok mutatkoznak be, La­banca Árpád polgármester köszönti az egybegyűlteket, majd zeneiskolások nép­zenei műsora következik. A bemutatkozás ezt kö­veti, előbb a nagykőrösi asszonykórus, majd Bugyi község népi együttese, a ceglédi Nevenincs citera- együttes, az óosai népdal­kor és citerazenekar, a nyársapáti citeraegyürttes, a kecskeméti Hírős klub népdalköre, a nyársapáti népdalkor, s végezetül a duma varsányiak népdalkö­re mutatja be műsorát. NA§^ŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1992. NOVEMBER 10., KEDD HAGYOMÁNYT TEREMTENEK Emberé a munka, Istené az áldás Tudatos, aprólékos, hittel teli munkával a nagykőrösi református egyházközségek és lelkipásztorok immár evek óta fáradoznak azon, hogy egyházuk egyfelől elnyerje azt a támogatást, amelyre méltó, másfelől ugyanilyen apró­lékos munkával e kisugárzásba bevonják a határainkon túl élő magyarság képviselőit is. Ennek egyik állomása volt az elmúlt szombaton megtartott református kórus- találkozó. — Csak a defektet hat órán át javították, aztán egész éjjel utaztunk, s hajnali hatra érkeztünk. De az a lényeg, hogy ideér­keztünk, és mindenért kár­pótolt bennünket a csodá­latos fogadtatás — mondta Fórika Eva, a nagyenyedi Bethlen-kollégium körveze­tője. Iskolájuk egyébként most alakult újjá, de a Nagykőrösre érkezett negy­ventagú kórus minden tag­ján máris egységes ünnepi ruha volt. — Nagyon jó ötlet volt — mondja megkönnyebbülve Gáspár Attila —, hogy a szervezők kétnyelvű meg­hívót küldtek, ez átsegített bennünket a határon! hiszen mindössze két és fél órát kellett várakoznunk. A zi­lahi Szegedi Kis István Gimnázium karnagya el­mondta, valamennyien ké­szültek az útra, s máris folytatan dónak tartják a hagyományt. — Nem sokon múlt, de utunk akár el is maradha­tott volna — mondja Szé­Sporthírek Fájó vereség Ikladi Motor SE—Nk. Kgy. Kinizsi 2-0 (1-0). Vezette: Bartos (Heves megye). Kinizsi: Petrik — Far­kas, Pop, Hegedűs, Zoboki — Lajos, Bárcsay, Pécsi — Benkó, Rácz, Varga. Cserék: az 53. percben Benkó helyett Csűri, az 57. percben Barcsay helyett Dervaderics. Az első félidőt Iklad kezdte jobban. Petriknek már a 2. percben kifutás­sal kellett tisztázni. Ä Ki­nizsi-játékosok mereven, keveset futva játszottak. A 12. percben született a ha­zaiak vezető gólja A fella­zuló körösi védelem meg­ingását a hazai csatár ügye­sen kihasználta. 1-0. A gól utón Petrik há­romszor is pazarul védett. Az első igazán akciónk góllal Remek támadás után Var­ga elgurította a labdát a kapus mellett, és a befutó Benkó a hálóba lőtt. A já­tékvezető óriási meglepe­tésre les címén érvényte­lenítette a találatot. Ekkor már látszott, hogy letette a voksát az ikladi csapat mellett. Az első félidő utol­só tíz percében nagyon fel­jött csapatunk, de egyenlí­teni nem tudtunk. A második félidő 8. per­cében sorozatos bírói hibák után szöglethez jutott a hazai együttes. Az élesen belőtt szögletet Zoboki sze­rencsétlen mozdulattal a saját kapujába rúgta, ön­gól. 2-0. Dezső fi edző kettős cse­rével frissíteni próbált, de nem sokat javult a csapat­játék. Sorozatos támadá­saink csak a 10-osig jutot­tak el. A vendéglátók lát­hatóan az eredmény tartá­sára törekedtek, nagyon sok szabálytalansággal. Bartos játékvezető siker­telen tevékenységét a 25. percben Rácz kiállításával koronázta meg. Az ikladi játékos durván . szabályta­lankodott, a szenvedő fe­let, méltatlankodó csatá­runkat sárga, majd piros lappal büntette. Tíz ember­rel is beszorítottuk Ikladot, de csak Lajos fejese volt veszélyes - gólveszélyes, végződött. El lehet mondani, hogy a Kinizsi nem játszott jól, és mivel az ikladiak két gólt lőttek, ezért megérdemelten nyertek. Ikladi ifi—Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi 1-5 (0-3). Kinizsi ifi: Kullmann — Kontér, Bíró, Papp A., Vass — Zsolnai, Császár, Fenyvesi — Valkai, Békési, Kucsák. Cserék: Kocsi, Horváth I., Szeghalmi. Góllövők: Kucsák 2, Bé­kési, Zsolnai (öngól). Jók: Bíró, Császár. Zsolnai, Ku­csák. Máté József kely Árpád, a Kolozsvári Református Gimnázium ta­nára, — Elsősorban az anyagiakkal voltak bajok, ez manapság Erdélyben ta­lán a legnagyobb gond. Nagy szerencsénk volt vi­szont abban, hogy a felké­szüléshez kottákat kaptunk, így szerintem szépen begya­korolhattuk a darabokat. A magyarországi régebbi és a vonatkozó országgyű­lési törvény végrehajtása során újjáalakult református iskolák közül eljött Nagy­kőrösre a kecskeméti, a bé­kési, a törökszentmiklósi, a sárospataki és a debreceni iskolák, gimnáziumok kó­rusa. Sajnos egy budapesti intézmény betegség miatt le kellett hogy mondja a rész­vételt. Szombaton délután 3 óra­kor próbára gyülekeztek a kórusok a református temp­lomban, ahol Berkesi Sán­dor, a debreceni kollégium kántusának vezetője maga­biztos utasításokkal próbál­ta még szebb hangzásra a kilenc iskolából alakult al­kalmi kart. Majd 4 órakor Nagy István, a Nagykőrösi és Dunamelléki Rerformá- tus Hitoktató és Tanítókép­ző Főiskola főigazgatója rö­vid imádságban köszöntöt­te az egybegyűlteket. — örülünk annak és há­lásak vagyunk érté, hogy együtt lehetünk, pár évvel ezelőtt ezt még szinte ál­modni sem mertük volna. Ugyanígy külön öröm, hogy most a' református" iskolák máris működő kórusait kö­szönthetjük Nagykőrösön. — Egyperces néma felállás­sal emlékeztek az aznap el­hunyt kiváló karnagyra, Vass Lajosra, majd a kó­rustalálkozó résztvevői be­mutatták tudásukat. A törökszentmiklósi ál­talános iskola és zeneiskola kórusa bátran énekelt, a békési gimnázium kórusa tiszta hangképzésével ara­tót sikert. A nagvenyediek legszebb darabja talán Csiky Boldizsár Csöndes dal című népmeséi tisztasá­gú kórusműve volt. A Kecs­keméti Református Gim­názium énekkara csakúgy, mint a nagykőrösi reformá­tus tanítóképző kara szelíd dallamokkal és jó hangkép­zéssel énekelt. A Sárospa-' taki Református Gimná­zium Szederné Tóth Zsuzsa vezényletével szenzációs spirituálét adott elő, ugyanezt, a dalt később a kolozsvári gimnázium kara egy teljesen más felfogás­ban mutatta be. A Debre­ceni Református Kollégium kántusa alaposan kiérlelt és kidolgozott műveltkel érke­zett Nagykőrösre. Ezt kö­vetően előbb Hargita Péter vezényletével az egyesített kar a 33. zsoltárt adta elő, majd a kórustalálkozó leg­szebb percei következtek, Berkesi Sándor vezényleté­vel Bárdos Lajos Emberé a munka, Istené az áldás című kórusművét adták elő.- Óriási élmény volt a kidol­gozott dallam szárnyalása, amelyet kiválóan kísértek a hangszeres zenészek is. Ezt a darabot aztán megismé­telték, majd az istentisztelet következett, amelyen Fo­dor Ferenc lelkipásztor hir­detett igét, emlékeztetve ar­ra: volt, amikor csaik a zsol­tár maradt meg vigaszul. A kisebbségi lét egyetemlege­sen a magyaroké, de a hit­ben járó embereké is, de arra is emlékeztetett, hogy Istennel egyedül is többség­ben van a hívő keresztyén. Az istentisztelet végezté­vel a kórusvezetők jó han­gulatú találkozón értékelték az eseményt, és megálla­podtak abban, hagyományt teremtenek, s jövőre Deb­recen vállalja a megrende­zést. B. O. ANYAKÖNYVI HÍREK! Született: F. Szabó Tibor és Szabó Dóra: Petra; Mécs Zoltán és Módra Erzsébet: Zoltán; Kiss László és Pin­tér Erika: Erika; Bémcsik László és Nagy Éva: Éva; Kovács Zoltán és Nagy Pi­roska: Norbert; Papp Mi­hály és Borbíró Mónika: Mihály; Szabó János és dr. Horváth Melinda: Ist­ván; Cselöczki Attila és K. Nagy Mária: Attila; Dan- ka László és Tóbi Sóra: Krisztina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Ézsiás János és Tóbi-Erika; Mol­nár József és Hajdú Dóra. Meghalt: Pesti Sándor (Szolnoki út 96.); Makai Albert (Lencsés utca 15.); Szentpéteri Ferencné Ju­hász Rozália (Fekete dűlő 35.); Vagi Mihályné Sze­keres Mária (Dalmady Győző u. 2.); Enyedi Gá- borné Harsányi Sára (Or­gona u. 3.). Színház November 10-én a kecs­keméti Katona József Szín­házban délután 5 órakor: Naplemente előtt. Vörös­marty Mihály-bérlet. Az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban 14.30- kor, Piróka „B”-bérlet: A varázsos- -vadkörte. Este 6 órakor: Titokza­tos „pszichosebészet” a Fülöp-szigeteken. Eiőadó: Kiss J. Zsolt, a Magyar Televízió operatőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom