Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 2., HÉTFŐ CSÍNYTEVŐ DIÁKOK, LOPOTT AUTÓK A kerékpár bános reneszánsza w m mm FORUM PILISVOROSVARO A iiíenség-e Csűr ka István? A nyári szezonban negy­vennégy személykocsit lop­tak el a strandok, üdülők, közintézmények elől a Dunakanyar jobb parti te­lepülésein. Ennek csak kis hányadát találták meg, fo­lyik az országos vizsgálat, amelyben a Szentendrei Rendőrkapitányság is köz­reműködik. Lovasi József rendőr őr­nagy, szentendrei kapitány szerint a kerékpár rene­szánszát náluk az jelzi, hogy a tolvajok egyre gyakrabban lopják az érté­kesebb típusokat. A közbiztonság negatív tünetei közül szinte min­dennaposak a hétvégi há­zakba történő betörések. Az őszi hetekben most ép­pen az jött szokásba, hogy a hívatlan vendégek ren­detlenséget csinálnak, amit találnak, azt felfalják, de értéket nem visznek el. Ennélfogva a rendőrök azt gondolják: a környéken át­vonuló tekergők, esetleg csínytevő diákok lehetnek a tettesek. A városban és a kör­nyékbeli falvakban megje­lentek a csaló, ügyeskedő szélhámosok is. Tavaly az országos átlag­nál nyolc százalékkal több bűnelkövetőt sikerült meg­találni. Az idei félév ennél is jobb, mert a statisztika szerint 61 százalékra alakult a mérleg. A társadalom azonban még így is arra kényszerül, hogy önkéntes vállalkozókkal pótolja a hiányzó rendőri létszámot, önvédelmi egyesületet ala­kítottak tavaly Pomázon, az idén Leányfalun, Duna- bogdányban és Tahitótfa- lun szerveznek hasonlót. A bogiányi üdülőtulajdono- nok például megfigyelő­állást építenek ki a kör­zetükben, állandó ügyele­tes ellenőrök figyelik a környéket. Szentendrén vállalkozók, kisiparosok, kereskedők kezdeményez­ték az állampolgári enge- delmességi mozgalom szer­vezését. Ezen belül hoznák létre az önkormányzati rendőrséget. Ebben a cso­portban legalább két hiva­tásos személyt is alkal­Eff y kérdés, Megtérül a egy válasz befektetés Szó érte a ház elejét, pontosabban György Ba­lázs alsónémedi polgár- mestert, akit egyesek azért bírálnak, mert tavaly rá­beszélte a községet még egy rendőr szolgálatának finanszírozására, mely évi egymillió forintot von el az önkormányzati költségve­tésből. — ön — állítólag — azt ígérte akkor, hogy ezt a pénzt egy alapítványból fogják fedezni. Végül is mi az igazság? — Okos embert nem kell rábeszélni a tűzoltóra, ha ég a háza, tartja a mondás. Márpedig Némediben so­kaknak égett. Ez a község nagyrészt a zöldségterme­lésből él, gyarapszik, mely­nek elsődleges feltétele az öntözés. Tavalyelőtt ag­gasztóan megnőtt a locsoló­berendezések iránti „ke­reslet”, főleg a csöveket lopták. Meg kocsiszámra a zöldségfélét. Kivált ősz­szel, Egy rendőrünk volt, az egyedül nem tudott megbirkózni a feladattal, ahhoz túl nagy ez a köz­ség. Kértünk még egyet, de csak úgy kaptunk, ha mi álljuk a költségeket. A fi­zetést, a járulékokat, ru­hapénzt, meg mindent. Vál­laltuk,. Erre szavaztak meg a képviselők évi egymillió forintot, az alapítványt pe­dig arra, hogy abból finan­szírozzuk a faluvédő cso­port rezsiköltségeit és tech­nikai ellátottságát. Például nemrég vettünk két rádió adó-vevő készüléket a ré­szükre. Azoknak, akik bí­rálnak, ajánlom, nézzenek utána, mennyi kárt okoz­tak 1990—91-ben a tolva­jok. A rendőrünk fizetése csak töredéke annak, ez­zel szemben, amióta két rendőr teljesít szolgálatot — összhangban a faluvé­dő csoporttal —, csak el­vétve történlek kisebb, je­lentéktelen lopások. Nem vitás, ez az intéz­kedés elsősorban azokat érinti, akiknek a község külterületén vannak föld­jeik, vagyis az intenzíven kertészkedőket. Viszont pont azért, mert egyre többen térnek vissza a gazdálkodáshoz, az önkor­mányzatnak kötelessége ki­emelt helyen foglalkozni a vagyonvédelemmel. (—tula gye—) maznának. A bér- és egyéb költségekhez évente és személyenként egymillió forinttal hajlandók hozzá­járulni. Dr. Szél Péter, a szent­endrei választókörzet MDF- es országgyűlési képviselő­je egy évvel ezelőtt kezde­ményezte a Dunakanyar Közbiztonsági Alapítvány létrehozását. A tizenkét hónap alatt szerzett ta­pasztalatokról az újságíró kérésére fogalmazódik meg a gyorsmérleg. — A közbiztonságról minden polgár érdekében gondoskodnunk kell — mondja Lovasi József. Eh­hez hozzáteszi még, hogy a dolog jelentőségét errefelé az idegenforgalom érdekei is fokozzák. Az eredmé­nyes munkához viszont ke­vés, és nagyon lassan pó­tolható a technikai eszkö­zök rendszere. A különféle adományokból tavaly 80 ezer forint alaptőke gyűlt össze. Azóta még 100 ezer forint értékű műszaki be­rendezést adott a PARSAT Kft., helyszínt bevilágító lámpákkal társul a PIK- TER Kft., pénz és komp­lett számítógép várható a Cirkoban Kft.-től. Szeberé- nyi Gábor, a Limes BT. ve­zetője számítógépek be­üzemelésével, javításával segít. Várható több önkor­mányzat támogatása. Tavaly a pomáziak örö­mére rendőrőrs alakult a községben. Viszonzásnak számító gesztussal az idén tavasszal Pomáz, Budaka­lász, Csobánka, Pilisszent- kereszt és Pilisszántó 50 ezer forintos alaptőkével létrehozta közös alapítvá­nyát, s gépkocsit adtak a rendőrök alá. Kovács T. István (Folytatás az 1. oldalról.) esemény. Most viszont an­nál inkább, s a jelenlegi tájékoztatást a vezetőség provokatív módon alakítja. Köztudott, hogy a tévének mekkora szerepe lesz más­fél év múlva a választáso­kon. S mivel a lakosság jó részének befolyásolására képes, sok mindent megte­het. Elérheti, hogy két-há- rom pártot demokratikusan „beszavaztat” a parlament­be, ám a demokrácia csak másnapig fog tartani... Addigra nem csak azoknak készül majd el a bitófa, akik itt beszélnek, de azok­nak is, akik most minket hallgatnak! Egyesek „fél­nek” a diktatúrától ebben az országban, hiszen — miként állítják — diktató­rikus hatalom van születő­ben. Később pedig olyan táblákkal vonulnak fel, amelyeken a demokrácia és egy bizonyos ember neve közé egyenlőségjel van festve. Nos, ez a diktatúra! Győri Béla szerint is volt rendszerváltozás, ám nem olyan mélységijén, mint ahogy arra szükség lenne. A régi vezetés első, esetleg második sora kicserélődött, viszont maga az apparátus maradt a régi. S ez az ap­parátus mindenütt betart, ahol csak tud. Egy példa erre: annak idején másfél évig tartott, míg a parasz­tokat beverték a tsz-ekbe. Nagy Imre ezután fél év alatt földet osztott. A mai kormány már két esztende­je van hatalmon, de még nem tudott földet osztani. És miért? Mert betartanak nekik, mindenben akadá­lyozzák, gátolják őket! Er­ről persze sem a rádió, sem az újságok nem be­szélnek. A fórum a közönség kér­déseivel, illetve vélemé­nyeik elmondásával folyta­tódott. Pálfy G. István tör­vénytelenségről és törvény­ről szólva hangsúlyozta: törvénytelenség nem akkor lesz, amikor a rendőrök ki­vezetik a médiaelnököket a székházakból. Annál in­kább lehet beszélni a tör­vények be nem tartásáról addig, amíg ott ülnek. Fel­szólalt egy SZDSZ-tag is, nehezményezve, hogy mind pártjáról, mind a Magyar Hírlapról becsmérlően nyi­latkoznak a résztvevők. Furcsa volt, hisz az esten sem egyik, sem másik nem került szóba. A kővetkező fórum no­vember 7-én lesz ugyanitt. Meghívottként Roszik Gá­bor képviselő a magzatvé­delemről fog beszélni. N. L. Törékeny lángok Tegnap a lélek csöndje telepedett a márványla­pokra. Álltunk magányra ítélve, vagy a még élő hoz­zátartozóink kesét szorítva a régi jó hitves, az immár örökké egy más világhoz tartozó szülők fejfájánál, és elmélkedve néztük a gyertyák és mécsesek já­tékát. Hogy kikért és miért lo­bogtak a törékeny lán­gok? A régen volt mosolyo­kért, a hajdani simogatá- sokért, az elfelejtett dor­gáló szavakért. Szeretteinkért lobogtak. A későn nyíló rózsák il­latában bejártuk az együtt töltött esztendők emlékhe­lyeit és a mécsesek im­bolygó fényében átgondol­tuk múltunltat és jelenün­ket. És nagy elérzékenyiilé- sünkben talán ejtettünk két valódi könnycseppet — a viaszkönnyek mellett — önmagunkért — jövendő halottakért is. P. J. Az SZDSZ szemszögéből Önkormányzatok félidőben Minden körülményt fi­gyelembe véve sikeresnek mondható két évet zártak az önkormányzatok — hangzott el azon a tanács­kozáson, amelyet a megye­házán rendezett szombaton a Szabad Demokraták Szö­vetsége. Az „Önkormány­zatok félidőben” elnevezésű eszmecserén Pest megye SZDSZ-pártállású és -támo­gatottságú polgármesterei, helyi képviselői, vezetői vettek részt — a meghívot­tak számához képest gyér érdeklődés mellett. A közigazgatási közép­szinten szerzett gyakorlati tapasztalatairól Bányai Ju­dit, a Pest megyei közgyű­lés alelnöke beszélt. Megál­lapította, hogy noha „ez a megye már nem az a me­gye”, azért a kezdeti távol­ságtartás után a települések részéről közeledés érzékel­hető a megyéhez. A szociálpolitika és egészségügy önkormányza­tokra háruló feladatait, nö­vekvő terheit Vukovics Éva országgyűlési képviselő és Örményi László Dunakeszi polgármestere elemezték. Saját tapasztalataik bemu­tatása mellett mindketten úgy látják, hogy ezen a té­ren legkomolyabbak az önkormányzatokkal szem­beni kihívások. A volt egyházi ingatlanok tulajdonba adásáról Bolvári Zoltán szakértő után Né­meth Gábor, Szentendre polgármestere beszélt. Ta­pasztalatai szerint az egy­házak esetenként még fel­készületlenek a tulajdon kezelésére, ugyanakkor sok­szor mindent egyszerre igyekeznek visszaigényelni. Az önkormányzati rende­letalkotásról és vagyongaz­dálkodásról többen mond­ták el gondolataikat, kö­zöttük Vezér Mihály száz­halombattai polgármester is. Egyöntetűen úgy látják, hogy az önkormányzatok rá vannak, de főként rá lesz­nek kényszerítve saját plusz anyagi forrásaik fel­kutatására. Zárásként Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke sike­resnek minősítette az ön- kormányzatok első félidejét. A fórumot követő sajtótájé­koztatón lapunk kérdésére Wekler Ferenc ezzel kap­csolatban kijelentette: az SZDSZ nincs ellene, hogy az önkormányzatoknak na­gyobb szerepük legyen a munkanélküliség kezelésé­ben, de anyagi kondícióikat javítani kell. (tóth)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom