Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. OKTÓBER 7., SZERDA Garancia az önkormányzatoknak A T. Ház előtt a távközlési törvényjavaslat Legyen a meditálás ünnepe e nap tette lehetővé a tevékenység végzését, ami szabadabb piaci mozgásteret biztosít a vállalkozóknak. A helyi hálózatok létrehozatalára az önkormányzatok olyan garanciát kapnak, miszerint az adott területre — mely legalább 20—50- ezer előfizetőt foglal magában — ki kell ír-1 •ni a koncessziós pályázatot. ha azt az érintett ön- kormányzatok fele kéri. . A változtatások második osoDortja a hatósági ügyek intézését; az adatvédelmi rendelkezéseket és az állami feladatok egyértelműbb meghatározását érinti. A hazai távközlés fejlődéséről. szólva a miniszter hangsúlyozta: az elmúlt Az Országgyűlés tegnapi ülésnapjának kezdetén — az előző naphoz hasonlóan — ismét vitát váltott ki Izsó Mihály képviselői mandátumának igazolása. Jóllehet.a hétfői munkanap kizárólag, ennek a kérdésnek a plenum előtti, valamint házbizottsági taglalásával telt el, a koalíció újfent egyeztetési lehetőséget kért a döntés előtt, így az ülést. — ezúttal csak negyedórányi időtartamra — fel kellett függeszteni. Végül az Országgyűlés 170 igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett igazolta a nemrégiben elhunyt Borz Miklós helyére delegált Izsó Mihály képviselői mandátumát. A képviselők egyúttal elfogadták az ülés tárgysorozatát. Ezt megelőzően három napirend előtti felszólalás is elhangzott. Szabó János, a .Ifi-ok frakcióvezetője arra hívta Igazolták Izsó Mihály mandátumát fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, kistermelők helyzetét számos agrárpiaci monopólium nehezíti. A képviselő emlékeztetett: annak érdekében, hogy. zökkenőmentes legyen az őszi gabonavetés, a kormány hiteleket biztosított az agrárszektorban dolgozók számára. Ugyanakkor a bankok csak nehézkesen, föl j-ósítjá-k' a hiteleket a mezőgazdasági vállalkozóknak, és egyáltalán nem tekintik őket partnereiknek — hangsúlyozta a kisgazda 36-oik képviselő- csoportjának vezetője. Ugyancsak az agrárszférával kapcsolatos problémákat említette meg napirend előtti felszólalásában Bogárdi Zoltán (MDF), aki azon- a véleményen volt: számos szövetkezetben megpróbálják akadályozni a tagok kiválását, holott az érvényben lévő jogszabályok egyértelműen rendelkeznek a szövetkezeti tagok szabad kiválásának lehetőségéről. A szövetkezeti vagyonmegosztással kapcsolatosan is jogszerűtlen lépésekre hozott példákat a képviselő. Schamschula György (MDF) azt szorgalmazta, hogy a parlamenti pártok — félretéve a napi politikai ellentéteket — próbáljanak meg együttműködni a munkanélküliség problémájának kezelésében. . Csúsztatások, törvénysértések Az Országgyűlés keddi ülésnapjának első napirendi pontjaként megkezdődött a távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az első változat visszavonását követően Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter most egy olyan tör- -vény javaslatot terjesztett elő. amely hatpárti konszenzuson alapul, A miniszter előterjesztésében hangsúlyozta: a tör- ' vény javaslat legfőbb ; új vonása, hogy az, indítványok alapján konkrét normaszöveggel, az eddigi, inkább keretjellegű törvényjavaslatot pontosabbá teszi. Ezáltal egyértelműbb, hogy kik a távközlési piac szereplői, hogyan alakulnak a tulajdonviszonyok, milyen jogok és kötelezett*, ségok illetik meg az államot és a vele szerződő feleket, valamint hogyan alakulnak a koncessziós pályázatok és szerződések. A szolgáltatások további liberalizálásának eredményeként a versenyszférába került az országos adat- átviteli szolgáltatás is. Az új javaslat szerint azonos feltételekkel kaphat koncessziót az állami, illetve a privatizált állami többségű és más szolgáltató. Egyúttal megszűnik az a korlátozás, mely a szolgáltatónak csak a saját tulajdonát képező hálózaton ■ Képviselő úr! ön tudvalevőleg különösen szivén viseli a parasztság sorsát, a magyar mezőgazdaság jövőjét. Ehhez képest a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos tegnapi felszólalása — a képviselő- társak szerint is — igen visszafogott volt. Tekintsük ezt stratégia- váltásnak? — kérdeztük Bogárdi Zoltán képviselőtől. — Szó sincs stratégia- váltásról. Az átalakulással kapcsolatos igazságokat már sokan és sok helyen próbálták elmondani több-kevesebb sikerrel. Szerintem nem szajkózni, szónokolni kell, hanem megtalálni az orvosságot, amelylyel az igazság érvényt nyer. Am'i a tegnapi felszólalásomat illeti, ez egy kampány bevezetője volt. A közeljövőben minden tömegkommunikációs eszközt igénybe fogok venni annak érdekében, hogy a szövetkezeti tagság minél több információ birtokába jusson, mert csak így dönthet helyesen a saját sorsáról. Személyes tapasztalatom, hogy a tss-ek többségénél a tsz-vezetők minden elkövetnek, hogy a tagságot félrevezessék. Nem riadnak vissza a csúsztatásoktól, sőt törvénysértésekre is van jó néhány precedens. Ezekből adtmn „ízelítőt” a képviselőtársaknak. Nem véletlen, hogy elsőnek a parlamentben szólaltam fel ez ügyben. Az volt a szándékom, hogy ráébreszhárom évben a bekapcsolt állomások száma elérte az évi 150 ezret, ami a korábbi ütem több mint háromszorosát jelenti. Másfél éven belül kiépül az országos digitális gerinchálózat is, amely lehetőséget nyújt az ország minden körzete számára a csatlakozáshoz. szem a képviselőket, mekkora felelősség nehezedik rájuk is. A mezőgazdaság átalakítása nem csupán kormány- program, nem csak az MDF programja. Megvalósítása valameny- nyiünk érdeke, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozunk. H Mondana néhány konkrét törvénysértést? — Nem szívesen élek a ,,nevesítéssel”, a bíróság dolga a jogsértőket elmarasztalni. Ettől függetlenül konkrét esetről is szó lesz egy a Pest Megyei Hírlapban megjelenő írásban, valamint a rádió október 11-i. Vasárnapi Újság című műsorában. (— matula —) : (Folytatás az 1. oldalról.) Kedden délelőtt az A.rad belvárosi Szent Antal római katolikus templomban Héjjá János aradi minorita rendfőnök, plébános celebrál; gyászmisét a tizenhárom aradi vértanú és az 1948—49-es forradalom és szabadságharc valamennyi hőse emlékére. Az ünnepi szentbeszédet Heinrich József, pécskei esperes mondta. A gyászmisén megjelent Verestóy Attila és Hosszú Zoltán RMDSZ-szenátor, Tokay György képviselő, Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, illetve Ritdas Ernő, Magyarország bukaresti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. A gyászmise után elhangzott a Himnusz. Nem sokkal. dél után érkezett meg a nagylaki határállomásra Kodolányi Gyula államtitkár, aki a magyar kormány nevében koszorúzott délután az emlékünnepségen. Az aradi vértanúk napja, október 6. alkalmából több helyen tartottak koszorúzást Budapesten. A Fiumei úti temetőben, gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál először Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, illetve — Antall József miniszterelnök nevében — Boross Péter belügyminiszter > szorúzott, majd a Magyar Honvédség, a fővárosi és a VIII. kerületi Önkormányzat, valamint a parlamenti pártfrakciók és a függetlenek képviselői rótták ie kegyeletüket. A Batthyány-örökmécses- nél a kormány két tagja, Surján László népjóléti és. Kupa Mihály pénzügyminiszter tisztelgett az első magyar miniszterelnök emléke előtt. Az a"adi vértanúk napján a sztálinizmus névtelen magyar áldozataira emlékeztek a budapesti Gyűjtőfogháznál. Udvarhelyi László, a Baloldali Egység- mozgalom (BFM), Bátonyi Sándor, a Szolidaritás képviseletében, Virágli Ferenc pedig a Független Kisgazdapárt nevében helyezte el a kegyelet koszorúját a Kozma utcai fogház irodaépületének falán elhelyezett emléktáblán. Kopjafát avattak tegnap az aradi vértanúk és gróf Ceglédre Iá legato ti a NATO-foparancsnok ;,Ha én lennék a Magyar (Folytatás az 1. oldalról.) f!3 Magyarország már többször kinyilvánította, hogy szeretne belépni a NATO-ba, de mindig azt a választ kaptuk, hogy ez a jelen körülmények között nem lehetséges. Meddig fog tartani ez az állapot? — Nem vagyok politikus, erre én nem tudok érdemben válaszolni. Elkezdődött egy párbeszéd köztünk ... Jó példa erre, hogy közeli kapcsolat, együttműködés alakult ki a magyar és a német hadsereg között. A szerződések, a dokumentumok mellett nagyon fontos, hogy az egyik ország katonái megismerjék a másik ország katonáit, illetve vezetőit. Szeretném, ha ez a mostani látogatás azt eredményezné. hogy kisebb hadgyakorlatokat közösen folytathatnánk. Eddig is volt arra mód, hogy magyar tisztek más országokban tanfolyamokon vegyenek részt. SS! Amíg nem vagyunk a NATO tagja, hogyan viszonyul az Atlanti Szerződés Szervezete Magyarország biztonságához? Önök mit tennének, ha hazánkat megtámadnák? — Bár most NATO-pa- rancsnok vagyok, de régebben a német szárazföldi erőknek voltam a parancsnoka: Akkor is azt mondtam: ha összehasonlítjuk az egyesített Németországot és Magyarországot, akkor nagyon sók közös vonást fedezhetünk fel, főleg földrajzi szemszögből. Mind a két országot más nemzetek veszik körül. Ez más helyzetet teremt, mint Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Belgium esetében. Amióta itt vagyok, az utóbbi két nap alatt még világosabbá vált számomra Magyarország helyzete. Üjabb és újabb köztársaságok alakulnak Magyarország határai mentén, például most a csehek és szlovákok válnak szét. Politikai feladat, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki ezekkel az országokkal. De visszatérve a kérdésre: Önök nem tagjai a NATO- nak. nem tagjai a Nyugat- európai Uniónak, de Magyarország részt vesz a biztonsági és együttműködési tanácskozásokon. Ezeken a tanácskozásokon lefektették, hogy mi történik akkor, ha egy ilyen konfliktus kialakul. Nos. ha egy ilyen konfliktus kialakulna, akkor az Egyesült Nemzetek, illetve a Nyugat-európai Unió bizonyos konzultációs fórumokat teremthetne é3 ott kaphatnánk választ ezekre a kérdésekre. H A magyar hadsereg fegyverzete elavult, modernizálásra volna szükség. Mit gondol a tábornok úr, honnan célszerű ezeket a fegyvereket megvásárolni? — Gyakorlatiasnak kell lenni. Ha az ember körülnéz, tapasztalhatja, hogy az itteni technikai eszközök többségét a volt Szovjetunióban, illetve a volt Csehszlovákiában gyártották. Ami itt látható, az nem elavult fegyverzet. Ezek a harckocsik, amelyeket megnéztünk, mind használhatók. A kérdés az, hogy honnan lehet tartalékalkatré- szeket beszerezni, hogy ezeket a berendezéseket működőképesen tarthassák és •biztonságosan működtethessék. Mielőtt az ember elmegy a „világpiacra" és új berendezések után néz, először ezzel keli tisztában lennie. A tartalékalkatrész Is pénzigényes dolog, s az orosz alkatrészek nagyon drágák. Mivel most vannak szabad lehetőségek, lehet másfelé is tájékozódni. A hosszú távú kérdés egészen más. Az én véleményem az, hogv együtt kell működni. Mindenki csökkenti a haderejét, ezért kevesebb harckocsira van szükségünk, és semmilyen más országnak nincs arra pénzforrása, hogy önmaga fejlesszen ki egy harci járművet. Ha én lennék a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, körülnéznék a világban: hol lehet aránylag olcsón tartalékalkat- résahez jutni. Tibay Agnes Batthyány Lajos emlékér» a tiszaföldvári Zöld iskola előtti parkban. Az 1848/49» es szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen Raffay Ernő honvédelmi államtitkár mondott beszédet. A kopjafát, Fehér Tibor szolnoki népi fafaragó művész alkotását, a székely himnusz hangjai mellet,)) Tamási József plébános szentelte fel, majd az emlékoszlopot megkoszorúzták. Tiszaföldvár történetében aranybetűkkel íródott be az 1848/49-es szabadság- harc: Kossuth és Damjanich olt szervezte meg a szolnoki csatát, dolgozta ki as ütközet haditervét. A szegedi dómban tartott gyászmisével kezdőd? tek meg tegnap a Tisza* parti városban az október fi-i megemlékezések. A rendezvények keretében emléktáblát avattak az 1848-as szabadságharc és a 13 hős tábornok tiszteletére az Aradi vértanúk terén. A szabadságharc korának dokumentumait és a tábornokok személyes tár? gyait tekinthetik meg a» érdeklődök október 12-től a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Önök szerint ez vice ? Ma délben lejár a határidő. A déli harang- szókor eldől, vajon ösz- szcrezzent-c Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője, s bocsánatot kér-e a televízió rendíthetetlen elnökétől. E hasábon már kifejtettem nézetemet, mely szerint csak akkor szabad ezt a harctereken edződött szerkesztőnek megtennie, ha a büfében véletlenül meglöki az európai gondolkodású amerikai professzor elnököt, s akkor nyugodtan tegye ezt angolul, mert a tévé „függetlensége” fölött szilárdan őrködő nem ért jól magyarul. Ez válaszleveléből derült ki. Abból, amelyet Tőkés László püspöknek ka- nyarított, s amelyben nem arra válaszolt, amire elvárható lett volna. Nos, ebből meg nyilatkozataiból következtetek arra, hogy nem kifejezetten jártas nyelvünkben. Szóval lejár az ultimátum, s ha Chrudinák nem kér elnézést munkáltatójától, akkor ő levonja a szükséges konzekvenciákat, azaz utcára teszi a szerkesztőt. Ez tulajdonképpen jó. Legalábbis jobb, mint egy olyan intézményben dolgozni. amelyet független vezetői alaposan megpróbálnak odacölöpözni ama ideológiához, amit kellőképpen meguntunk az elmúlt negyven-ötven esztendőben. És emellett Chrudinák Alajos kérjen bocsánatot az elnöktől. Szerintem ezen ugyanolyan jól szórakozhatunk, mint kijelentésemen szórakozhatna Hankiss úr, ha megírnám neki: addig nem kapcsolom be otthonomban a televíziót, míg nem kér tőlem bocsánatot. Ám gyanítom, ez utóbbinak van némi alapja. (Vödrös) ■ ......... Ho nvédség vezérkari főnöke..-.”
