Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
GÖDÖLLŐI K^tMcm Tovább hajt az Aranyküllő Bajnokok — két keréken XIX. ÉVFOLYAM/ 325. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 23.. SZERDA Czigány Gyärgy volt az első Magyar Salzburg lehet a város A meghívó ajánló soraiból kiderült: a Lokálpatrióta Klub alapítói olyan baráti közösseget és fórumot szeretnének létrehozni, amelyben Gödöllő köztiszteletben álló polgáraival és azok élctútjával lehet megismerkedni, és mód nyílik a beszélgetésre is — a vendégekkel és egymással — a város értékeiről és érdekeiről. A klub első rendezvényére sokan — főleg idősebbek — jöttek el a városháza nagytermébe, ahol elsőként a négy alapító tag beszélt közös elhatározásuk indíttatásairól. Dr. Gémes György a Lokálpatrióta Klub 'óljai között említette, hogy végzettségre, társadalmi és szociális helyzetre való tekintet nélkül minden gödöllői számára nyitott legyen, és inkább beszélgetés, mint fórum jellegével üdítő oázist jelentsen Gödöllőn. ÚJAT TEREMTENI Dr. Vancsó Ödön kiemelte: az Európa-házhoz való eljutás akkor lehetséges, ha egy ország megtalálja a saját arculatát; erre Városunknak is szüksége van. Krassay László a lokálpatriotizmust a helyi értékekhez, emberekhez és emlékekhez való ragaszkodásként határozta meg. Bárdy Péter a lokálpatrióta szellem kialakításában a pedagógusok szerepét hangsúlyozta. mivel a városban nem egy „iskolateremtő” pedagógus élt és él ma is. Az erső vendég bemutatásául a jelenlévők á Zene, táj, város című tévéműsor első perceit tekinthették meg a teremben elhelyezett készülékeken, majd az est házigazdája, dr. Gémesi György felolvasta Czigány György életútjának fontosabb állomásait. Az 1931-ben Budapesten született költő, a Magyar Televízió szerkesztője nagy utat tett meg a fővárostól Győrön át Óbudáig, az 1956-ban megszerzett zongoraművészi diplomától a rádiós és tévés tevékenységig. A kérdésre, hogy mi köti Gödöllőhöz, a következőket válaszolta: — Szadán. a Szőlőhegyen van a hétvégi telkünk, és amikor ott vagyunk, gyakran ellövünk a városba. Mivel egy kedves orvos barátom a korábbi gödöllői kórházban dolgozott, nagyobbik lányom itt született. Az író — ha nem is Gödöllő, hanem Monostor néven — megjelenés előtt' álló Buda című művében örökítette meg e tájat. Czigány György és Ottlik Géza barátságának kialakulásában a zene közös szeretete játszott kiemelt szerepet, míg sok más neves személyiséggel az interjúk révén került közeli kapcsolatba. Rádiós múltjából az egyébként nehezen megközelíthető Kodály Zoltánt említette: a világhírű zeneszerző otthonában, vacsora közben fogadta, és a fiatal riporter zavarát kedvesen gonoszkodó megjegyzésekkel fokozta. Weöres Sándorral éveken át járták az országot — eleinte sofőrként, majd barátként utaztak a rendezvények színhelyére. DÍJ MINDSZENTYTŐL Az élmények felidézése után zene következett; Marczis Demeter operaénekes Mozart Varázsfuvolájából Sarastro áriáját adta elő, melyet Czigány György kísért zongorán — á zeneszerző életnjűve iránti vonzalmát Mozarttal i .csöráztam című könyvéből is megismerhetjük. Bár a zongorázást nem választotta hivatásául, fontos szerepet tölt be az életében. 1916-ban, tizenöt évesen novellájával megnyerte a Szent Gellért pályázatot, ami nemcsak azért emlékezetes számára, mert főiskolásokat előzött meg, hanem azért, mert a díjat — száz forintot, ami akkoriban óriási pénz volt egy kisdiák számára — Mindszenty Józseftől vehette át. Novellával érte el első sikerét, azóta mégis több verseskötete jelent meg, melyekből az est folyamán többször elmondc tt egy-egy művet. Sikerei nem voltak küzdelmektől mentesek: a huszonhárom évvel ezelőtt Alapítvány A gxjergyócsomafalv'i Borsos Miklós Művelődési Egyesület kezdeményezésére Gyergyócsomafalva és GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztősé/- vezetője: Balázs Gusztáv. ® Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. Q Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. $ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 30-től 13 órá- k- © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. Dány önkormányzatainak közreműködésével megalakult a Borsos Miklós Alapítvány, melynek szeptember 30-ig lehet alapító tagjai sorába lépni. Mozi Városi filmszínház: Kolumbusz. Színes, amerikai film. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Tökéletes katona. Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. Este 9 órakor. beindított Ki nyer ma? kétéves hadakozást követően jelent meg a rádióban. Derűjét, dinamizmusát veleszületett adottságként jellemezte, de hangsúlyozta: élete során olyan mesterekkel találkozott, akikről ezen a téren is példát vehetett. Itt Pilinszky Jánost említette, aki a közhiedelemmel ellentétben korántsem volt örökké melankolikus, a humor is élete részét képezte. KEVÉS FIATAL A házigazda utolsó kérdésére— Mit üzen a gödöl- lőieknek? — Czigány György a következőt felelte: — Azt látom, hogy a város csodálatosan megújul, képes visszanézni és emlékeit valósággá változtatni. Kérem, vegyék komolyan, hogy Gödöllő egy kis Salzburg lehet, hiszen adottságai, kultúrája, az itt élők szeretete mindezt lehetővé teszik. Ezen az estén Mai'czis Demeterrel közösen előadták Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály egy- egy megzenésített versét is. Zagyváné Molnár Ildikó és Nhu Phuon Hong, a zeneiskola tanárai Bartók Béla Három Csík megyei népdalát mutatták be a vendégeknek. A műsor után a megjelentek tea és sütemény mellett a művészekkel és egymás között folytatták a beszélgetést. Hícli Szilveszter A II. Gödöllői Kerékpáros Sportnapon megrendezett vegyes terepű versenynyel befejeződött az Aranyküllő Kerékpárklub idei versenysorozata. Az országúti, a háztömb körüli, a hegyi és a tájékozódási verseny után a versenyzők további értékes pontokat szerezhettek; e célból három férfi korcsoportban és a női mezőnyben száztizenhat versenyző állt rajthoz a Kossuth Lajos utcában, hogy húsz kilométernyi viszontagságos kerekezés után a Pálma cukrászda mellett célba érjenek. Benkó Attila, az Aranyküllő ügyvezetője kedvezően értékelte az idei versenysorozatot, mivel az öt alkalom körülbelül háromszáz indulót csalt a rajtvonalhoz. míe Gödöllőnél jóval népesebb városokban — Miskolcon vagy a fővárosban — kevesebben vállalkoztak a hasonló próbatételekre. Sokat köszönhetnek a Gödöllői Rendőrkapitányságnak, hiszen az útvonalak biztosítása nem könnyű feladatot jelentett. A klub szervezőinek és a város lakosságának tanulCsodálatos kerékpárok találtak gazdára a versenysorozat legjobbjainál Hogy ne csak egy kapjon A Török Ignác-díjért — Az éves munkatervben az iskolai tradíciókról is szólt egy fejezet, s annak kapcsán vetettem fel: milyen jó is lenne visszahozni azt a szokást, hogy külön is megjutalmazzuk a négy év során kiváló eredményt elért tanulókat. S mivel a munkatervet a szülők is megtárgyalják előzetesen, egyikük felajánlotta, h ,gy munkahelyéről, a (fényi tsz-böl megpróbál pénzt szerezni erre a célra — elevenítette fel a Török Jgnác- díj 1987-ben történt alapításénak előzményeit a gödöllői gimnázium igazgatója, Helfai Miklós. És hogy a dányiaknak miért állt érdekükben a javaslat megfontolása? — Minden évben járt és jár hozzánk néhány gyerek Dánybói, akik rendszerint igen jó tanulók. Nos, a tsz elsősorban rájuk gondolva ajánlc tta fel a 30 ezer forint alapítóösszeget, amelynek kamatait emlékplakett kíséretében minden évben a legkiválóbb diákok egyiKe kapja. Az adományozó kikötése, hogy amennyiben a jelöltek között dányi is akad, akkor őt kell előnyben részesíteni. Hogy e régi történetet felelevenítjük, annak oka: változás, kedvező fordulat következett be az ügyben. Történt ..ugyanis, hogy a gimnázium 1967-ben végzett 4./A osztálya idén nyáron tartotta 25. érettségi találkozóját. Ezen vetette fel néhány — jelenleg is Gödöllőn élő'.— volt diák, hogy hozzá kellene járulniuk a díj alapösszegéhez. Samu Mihály, Lencsés Sándor, Lajtai Lászlóné, Tóth Veronika, Winkler Csaba, Szabóné Papp Mária, Ho- lotáné Garai Ilona és Kovács Zoltánná Portik Anna lelkes kezdeményezéséhez a többiek is csatlakoztak, s ennek eredményeképpen egyétlen estén 20 ezer forint gyűlt össze. t ■: ily módon félszázezer forintra emelkedett alaptőke kamataiból pedig a jövőben évente két-három arra érdemes végzős diák is részesülhet a kiemelt elismerésben: a Török Ignác- díjban. r. é. Gergely Szabolcs, a második csoport első helyezettje vásárlási ntalványt vehetett át Benkó Attilától (Balázs Gusztáv felvételei) nia kell még — kmek a lebonyolításban, kinek pedig a kerékpársport és -kultúra megbecsülésében, a verseny okozta bonyodalmak iránti megértésben voltak hiányosságai. A viszonylag nagy érdeklődés — amely az utolsó versenynapon a város- ’takarítási akció miatt valamicskét csökkent — a klub vezetőit arra ösztönzi, hogy jövőre ismét meghirdessék a versenysorozatot. A tervek szerint az idei verseny számok szerepelnek majd, de Benkó Attila és munkatársai egy meglepetést is tartogatnak a környezetbarát száguldozok számára. Ezek után következzenek az eredmények. A 12—14 évesek között Imre Róbert első, Sári Zoltán második, Tasnádi Ákos harmadik helyezést ért el. (éves teljesítményük alapján egy-egy tizennyolc sebességes kerékpárt kaptak ajándékba); Márta László negyedik, Zlatnik Gábor ötödik lett. A 14—25 évesek mezőnyében a Gergely Szabolcs, Vinczeffy Zsolt, Kovács László, Schwartz Róbert és Szilágyi Szabolcs volt a sorrend; közülük az első négy helyezett kapott kerékpárt — érdekesség, hogy Schwartz Rob'i már a negyedik verseny után elérte a nyereményhez szükséges 31 pontot, és dicséretére váljék, hogy szombaton sem pihent a babérjain. A 25—50 év közöttiek versenyében a budapesti D. Tóth Károly győzött; őt Tanfolyam a gödöllői Farda István és a bagi Gergely Mihály követte — utóbbiak szintén kerékpárt nyertek; a negyedik Csikós Zoltán, míg az ötödik Pécsi Rezső bácsi lett, aki az egész verseny korelnöke volt. A nők versenyében az első öt helyen Király Erika, Csuha Szilvia, Csók Andrea, Vörös Bea és Burai Anita osztozott. A hatodik Pozsonyi Ágnes lett, akinek összpontszáma körül vita alakult ki: a napokban dől el, jogos igényt tart-e egy kerékpárra, vagy sem. Az összes korcsoportban az első három helyezett érmet is kapott: a többiek vásárlási utalvánnyal, tortával, vagy éppen márkás karórával vigasztalódtak — így az a néhány versenyző is. akik gyors tempójuk miatt felkészületlenül érték az egyik ellenőrző pont személyzetét, így (némiképp módosított útvonalon) a verseny „abszolút győztesei” lettek. A sikeres évad lezárásaként késő délután állófogadáson várták a versenyzőket, szakvezetőket és a sajtó képviselőit, ahol a gö- döllőieken kívül a bagi, budapesti és miskolci versenyzők is megjelentek: (Érdekesség: Kovács Lász- 1 >. Schwartz Róbert, Sári Zoltán. Tasnádi Ákos, Gergely Mihály és Gergely Szabolcs, bár nem ugyanazon településen élnek, de a Bagi Helytörténeti Baráti Társulat kerékpárosaiként szerepeltek.) — II — Jönnek a méhes vasárnapok Kinek mi jut eszébe a mézről? Nem lehet a kérdésre rövid választ adni. Egyikünk a mézes kenyérre gondol — másikunk a vajas-mézesre. A harmadik mézes süteményt lát lelki szemei előtt, s bizonyára akadnak még olyan párok, akik a mézesheteket idézik fel a szó hallatán. A legtöbben valószínűleg mégis a méhecskére gondolunk. A méhészek pedig igen kevesen maradtak. Emlék- szem, a nyáron a galgahé- vízi faluünnepen Lukács Árpád szomorúan közölte kiállítását bevezetve, hogy a községben már csak ő foglalatoskodik ezekkel a szorgos rovarokkal. Lehet, hogy azóta már van társa? Nem tudom. Ha eddig nem volt, akkor most talán majd lesz. A Galga menti falvakban több helyen látni a plakátot, amelynek szövege vasárnapi néhésziskola látogatására hívogat november 1-jé- től. Nem tart nyolc évig, de még ötig sem, pedig egyetemi intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Me- zőgazdsági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézete indítja a vasárnap délelőttönkénti tanfolyamok' Résztvevői hatvan órában eisaiátíthat- ják mindazon méhészeti ismereteket és szakmai fogásokat, melyek alkalmassá teszik ők't arra. hogy készség szintjen méhészkedni tudjanak. B. G.
