Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

TI -í MAI SZAMUNKBAN Meddig él a lakótelep? (5. OLDAL) Kinek varrjanak? (7. OLDAL) A privatizáció kiút (9. OLDAL) Sörpatika Aszódon (10. OLDAL) PEST MEG YE XXXVI. ÉVFOLYAM, 122. .SZÁM kra: 11,.50 forint 1992. MÁJUS 23., HÉTFŐ REÁLIS ELÉGEDETLENSÉGGEL Esélytlát a lassú növekedésre A miniszterelnöknek és kormányának célja Ma­gyarországon olyan politi­kai erőt stabilizálni, ame­lyik a szélsőségeket lehe­tetlenné teszi, széles érte­lemben vett centrumpoliti­kát érvényesít a magyar közéletben, beleértve a jobbközepet és a balközepet is — mondta Antall József. A kormányfő a rádió Fél­időben című, vasárnap su­gárzott műsorában gazda­sági és szociális kérdések­kel, a kormánykoalíció és az ellenzék viszonyával, a médiaelnökök körül ki­robbant politikai konflik­tussal foglalkozott. GAZDASÁGB KB1ÁYÁSOK A MAGVAR TERMÉKEK NEM VERSENYKÉPESEK Az első negyedév tenden­ciái alapján még arra le­hetett számítani, hogy az idén a folyó fizetési mérleg aktívuma a tavalyinál na­gyobb, legalább 4-500 mil­lió dollár lesz. A csődhullám kedvezőtlen egyensúlyi kö­vetkezményei miatt azon­ban most inkább egy ki­egyensúlyozott, vagyis null­szaldós folyó fizetési mér­leg látszik legvalószínűbb­nek — állapítja meg a Gaz­daságkutató Intézet ez évre szóló prognózisa. A szak­emberek valószínűnek tart­ják, hogy nem csökken a működő tőke beáramlásá­nak dinamikája. Igaz ugyan, hogy a Szovjetunió (Folytatás a 3. oldalon.) A második világháború egyik legtragikusabb követ­kezménye az emberi sorso­kat derékba törő, családo­kat szétszakító kitelepítés volt, amellyel szülőföldjük­től, gyökereiktől fosztották meg az embereket. A Ma­gyarországról kitelepített németek jó része Kassel tartományba. Calden város környékére került. Rácke­véról is szép számban tele­pítettek ki svábokat, de fő­leg Szigetújfaluból és Szi- getszentmártonból vittek sok embert a német kisvá­rosba. _ Amikor tavaly ősszel Ráckeve küldöttsége a 7100 lakosú Caldenba látogatott, a delegáció tagjai szemé­lyesén győződhettek meg arról, hogy ma is : milyen erős ezeknek az emberek­nek a kötődése Magyaror­szághoz. Az idősebbek jól beszélnek magyarul, és sze­retettel gondolnak vissza egykori hazájukra. E szomorú . történelmi múltban vannak a gyökerei Ráckeve és Calden kapcso­latiéi vételének, és a kölcsö­nös szimpátia eredménye­képpen írták alá május 22- én a testvérvárosi szerző­dést. Dr. Kulcsár István ráckevei polgármester az ünnepi eseményen a múltat elemezve elmondta, veszte­ség érte a ki telepített eket is, mert el kellett hagyni otthonukat, azt a földet, amelyért őseik keményen megdolgoztak. De veszteség érte Magyarországot is, hi­(Folytatás a 4, oldalon.) BELPOLITIKAI KRÓNIKA GÖNCZ Aiil’AD, a Magyar Köztársaság elnöke országa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Carlos Saul Menemet, az Argentin Köztársaság elnökét. IEN DALES holland belügyminiszter asszony meghívásá­ra kétnapos hivatalos látogatásra Hollandiába utazott Boross Péter belügyminiszter. DU. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter — delegáció élén — egy korábbi meghívásnak eleget téve a választá­sok előtt .álló Mongóliába utazott. TÖLGYE3SY PÉTER pártelnök vezetésével május 25-26- án SZDSZ-delegáció látogat a Német Szabaddemokrata Párt meghívására Bonnba. A kormányfő — szavai­val élve reális elégedet­lenséggel szemlélve az el­telt két évet — kifejtette: az átalakulás gyorsasága szociális téren nehézen egyeztethető össze a szük­séges reformokkal. A nagy dilemma az, hogy népsze­rűtlen intézkedéseket is magával hozó gazdaságú fordulatot kell végrehajta­ni, de minél gyorsabb ez az átalakulás, annál nagyobb elégedetlenséget von maga után. A miniszterelnök valótlannak nevezte azt a beállítást, hogy a szegény- (Folytatás a 3. oldalon.) Magyar táncok Burgenlandiban Bagi gyerekek ropták A magyar napokat dr. Péteri Zoltán (középen) nyitotta meg Burgenlandiban. Az eseményen megjelent a tarto- mány főnök és Güssing polgármestere is Európai egyházak a menekültekért Magyar tapasztalatok Az Európai Egyházak Konferenciája és az Egy­házak Világtanácsa által létrehozott menekültügyi munkabizottság vasárnap Baranya megyei menekült- táborokban tanulmányozta a probléma megoldásának magyar tapasztalatait. A dán, finn, holland, svájci egyházi segélyszervezetek képviselői és tekintélyes szakértők — köztük az Egyházak Világtanácsa me­nekültügyi irodájának ve­zetője, Melalcu Kiflé — fel­keresték a Menekültügyi Hivatal pécsi és máriagyű­di állomását, s ellátogattak a Magyar ökumenikus Szeretetszolgálat nagyhar- sányi menekültközpontjába is. Az Európai Egyházak Konferenciája a közeljövő­ben továbbképzést is szer­vez a közép-európai se­gélyszervezetek szakembe­reinek. A júniusban indu­ló nyugat-európai tanul­mányút kéthetes elméleti tanfolyammal kezdődik Genfben. majd háromhetes amszterdami, dániai és párizsi helyszíni gyakorlat­tal folytatódik. Nem kimondottan poli­tikai célok vezérelték Pest megye önkormányzatát, amikor bemutatkozó kör­útra indultak képviselői nyugati szomszédainkhoz. Burgenland tartomány (Folytatás a 8. oldalon.) 301-es parcella KOPJAFMVATÁS Kopjafát avattak szom­baton a 301-es parcellá­ban az 1953. május 23-án a Fő utcai rabkórházban elhunyt Muzsnay László és a szombathelyi 1949— 1951 közötti Antibolsevista Gárda elhunyt tagjai, Gyü­mölcsfáival Imre, Jelensiti Géza, Kokas János, Gyi- mesi Szilárd és Matók Leó emlékére. A megemléke­zést a szombathelyi tár­sak szervezték. A kopjafaavatáson a kormány nevében Boross Péter belügyminiszter — akinek iskolatársai is vol­tak a kivégzettek között — emlékezett meg az áldoza­tokról. „A mi kötelessé­günk felhívni.az utánunk, következők figyelmét, hogy. volt egy kor, amellyel nem lehetett megbékélni. 'To­rokszorító pillanatok ezek — mondta —, amikor az ember újraéli, hogy hon­nan is indultunk, hová ju­tottunk, mire tanított ben­nünket a történelem, és milyen esélyekkel állunk itt ma.” Az egykori rabtársak hevében Lengyel Antal emlékezett. A kopjafa Né­meth László szombathelyi művész alkotása. Megyei nyugdíjasklubok találkozója Vállukon az ország gondjával, bajával Még nem volt kilenc óra, amikor szombaton reggel már több száz idős ember vidáman, jókedvűen birto­kába vette a zsámboki sportpályát. Az autóbuszok egymást 'követték, és fél óra sem kellett, közel két­ezer nyugdíjas próbált he­Cscdazsháí a vadasparkban Agrármajális Már messziről feltűnt a látogatóknak a majális egyik látványossága, a gyerekek kedvence, az óriási zsiráf Ragyogó napfény, tiszta levegő, gyönyörű környe­zet, és sokféle szórakozási lehetőség fogadta azokat, akik vasárnap elmentek Budakeszire a vadaspark­ban rendezett agrármajá- lixra. Hatvan különbusz ér­kezett Pest megye külön­böző tájairól, de persze so­kan jöttek a fővárosból is erre a hagyományos, im­már heledik alkalommal sorra kerülő egész napos majálisra. Hátizsákos, túrabakan­csos apukák és anyukák, (Folytatás a 10. oldalon.) lyet foglalni a szabadtéri színpad előtt. Mindenki mosolygott, derűs arccal fe­dezték fel egymást-az isme­rősök, akik megyénk negy­venkét falujából, városából érkeztek, hogy részt vegye­nek a Pest megyei nyugdí­jasklubok nyolcadik talál­kozóján, amelynek házi­gazdái tisztét Holló Ilona, Zsámbok polgármestere vállalta. Fiatalságát nem titkolva, kedves szavakkal köszöntötte a község ven­dégeit: Megtiszteltetés számunkra, hogy eljöttek kicsiny falunkba, amely fennállásának hatszáz éve alatt ennyi vendéget még soha nem fogadott. Köszöntötte a megjelen­teket Kellner János, a me­gyei nyugdíjsklubok szö­vetségének elnöke, aztán Krizsán Sándor, az Életet az éveknek! nyugdíja »moz­galom országos alelnöka méltatta a találkozó jelen­tőségét, amely azért is ked­ves- lehet minden Zsám- bokra érkezett számára, mert nem aszfalton, hanem egy kicsiny faluban talál­kozhatott kétezer ember, hogy egész napra elfelejt­sék a mindennapi gondo­kat, a megélhetés nehézsé­geit, és csak egymásra, a bemutatkozó harmincegy nyugdíjas művészeti cso­port műsorára figyeljenek. Sokszor csattantak tais- rá a kidolgozott kezek; így bizonyították a hallottak­kal egyetértésüket azok, akik ma is vállukon hor­(Folytaiás a 4. oldalon.• Kettétört sorsok A ki telepítettek szíve visszahúz

Next

/
Oldalképek
Tartalom