Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-07 / 235. szám
Radetzky-mars és orchidea Vitás kérdésekben hívd a minisztert? MOAtORMK BÉCSI m Tisztelgő látogatás Nagycenken Pénteken hirt adtunk arról, hogy hétvégén ócsa vendége lesz a népjóléti miniszter, dr. Surján László. Mégpedig a helyi népfőiskola meghívásának eleget téve látogat a községbe. Ismerve egy miniszteri látogatás előzményeit, az ember joggal hinné, hogy az általunk megírt hír mindenki másnak hír, kivéve Óesát. Pénteken megdöbbenve értesültünk a polgármesteri hivatal titkárságán. hogy dr. Búza Attila polgármester csak szerda este szerzett tudomást a szombati rendezvényről. * a program forgatókönyvét ia „elfelejtették" neki megküldeni a rendezők. A Földművelésügyi Minisztérium földművelés- ügyi hivatalának szervezésében agrár szakemberek népes csoportja utazott a hét végén Nagycenkre, hogy együttesen fejezzék ki Pest megye agrárágazatának tiszteletét gróf Széchenyi István emléke és életműve előtt, születésének 200. évfordulója alkalmából. A nagycenki kastély tanácstermében Sárossy László, az FM politikai államtitkára mondott beszédet. Utalt arra, hogy 02 egykori huszártiszt életelemének tartotta azt, miszerint a hazát mindennapi csöndes hasznossággal kell szolgálni. Neki volt köszönhető, hogy az elkülönített nagybirtokokon beindulhatott az úgymond racionális polgárosodás. Miközben erőfeszítéseket tett a nemzet csinosodása érdekében, s felhasználta nyugati utazásainak tapasztalatait, rájött arra, s ezt az lS30-ban megjelent Hitel című munkájában is kifejtette, hogy hitel, tőkefelvétel nélkül a nagybirtokok sem fejlődhetnek. A legnagyobb magyar piacban gondolkodott, s vallotta, hogy fel kell szabadítani a jobbágyságot, hogy azok aztán vállalkozókká válhassanak. A gondok és nehézségek közepette, mondta a szónok, Széchenyi tisztában volt azzal. A kibocsátásukat még meg sem kezték, de máris kamatoznak a kárpótlási jegyek: október 1-jei értékük 102,3 százalék. Így a háromféle címlet ( 1000, 5000 és 10 000 forint) megnövekedett értéke most 1023, 5115 és 10 230 forint. A törvény értelmében a hogy piacgazdaság megteremtése nélkül mit sem érnek a reformeszmék és -gondolatok. Beszédét azzal fejezte be, hogy: ... ezek után kézenfekvő a kérdés, vajon gróf Széchenyi István „kortár sunk-e” 11 Lényegében a már említett gondolatokat bogozta tovább dr. Csonka Tibor, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Széchenyinek a magyar malomipar fejlesztésére tett erőfeszítéseit méltatta. Szólt arról is, hogy, mint a Pesti Hengermalom Társaság elnöke elévülhetetlen érdemeket szerzett a pesti malomipar telepítésében, s annak fejlesztésében. Egy alkalommal, népes hallgatóság előtt Széchenyi azt mondta, hogy a malmoknak a legjobb minőségű búzából szabad lisztet készíteni, s ez a jó minőségű liszt lehet csak versenyképes Itthon és külpiacon. Mennyire időt állóak ezen megállapi- tásai a jelenben is ... A Pest megyeiek ezt követően megkoszorúzták gróf Széchenyi István sírját. A megemlékezés virágait Sárossy László és dr. Tunyogi András, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője helyezte el a Széchenyiek sínkápolnájában. ★ Kihasználva a határ közelségét, s azt, hogy Bécskárpótlási jegy kamatának mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez most 16,5 százalékos kamatot jelent, amit a törvény hatályba lépésétől, 1991. augusztus 10-étől számítanak. A kárpótlási jegyek három éven át kamatoznak. ben megnyílt a nemzetközi élelmezésügyi kiállítás és vásár, a csoport tagjai felkeresték az osztrák fővárost. A vásárban a Középmagyarországi Agrár Kamara képviselői fogadták a szakmai küldöttséget, s tájékoztatták őket a kiállítás nyitó napjának addigi tapasztalatairól, s a kiállító cégek termékkínálatáról. A Kaposkerrel szomszédos standon találkozhattunk a Monortrade Kft. ügyvezető igazgatójával, dr. Kreschka Jánossal, aki bemutatta termékeiket, köztük a hidegen préselt olajokat és biotermékeket. A tökből; kukoricából és szójából nyert termékek iránt érzékelhető volt az érdeklődés. Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy hosszú évek óla szállítanak mustármagot Ausztriába, s ennek nagysága évente meghaladja a félezer tonnát is. Mivel 1982 óta a monoriaknak önálló exportszállítási joguk van, így érthetően a maguk pecsenyéjét sütögetik, s nem kell azon másokkal osztozkodniuk. Exportból származó bevételeik megközelítik a Jélmilliárd forintot is. Az osztrák ebtartók, kutyabarátok minden bizonynyal érdeklődéssel fogadják a cég egyik slágertermékét, az extrudált kutyatápot. amelyet hazánkban egyedül a manoriak készítenek. A már említett Kaposker standján, miközben a mo- noriak pavilonjában időztünk, már megjelentek az első üzleti ajánlatok azokra a bioborokra, amelyeket Szekszárdon termeltek. Ez az eset is jelzi, hogy a nyugati piacon csak a vevők igényeinek megfelelő termékekkel szabad megjelenni, s ezek mindinkább a biotechnológiával termesztett zöldség- és gyümölcs- féleségeknek adnak nagyobb esélyt. Éppen a monori cég ügyvezető igazgatója jegyezte meg, hogy mivel tökéletesen működik a közös piaci védővámrendszer, közvetlen szállításokra csak azok a magyar vállalatok számíthatnak, akiknek termékei messzemenőkig megfelelnek a nyugati igényeknek. A Monortrade Kft., úgy tűnik, hogy biztosan menetel előre ezen igények teljesítésében. Gyóesi László (Folytatás az 1. oldalról) Két esztendeje elevenítette fel régi hagyományát a Váci Reménység Egyesület, hogy október 6-án az aradi vértanúk emlékére kegyeleti váltófutást rendez a városban. Idén is rajthoz álltak a csapatok, zömében iskolások, és erejüket megfeszítve igyekeztek a világháború áldozatainak állított emléktáblánál lévő célba. Idén az abszolút első helyet a Reménység és az Észt Dr. Surján László a tőle megszokott szerénységgel érkezett, maga vezette a saját kocsiját s kísérőként is csupán dr. Bagdy Gábor társult hozzá, a tárca gazdasági tanácsadója. A látogatás a község központi orvosi rendelőjében kezdődött, ahol dr. Baranyai Imre főorvos rövid tájékoztatást adott az orvosok munkájáról, majd körülvezette az intézményben a minisztert. A látottakra és hallottakra dr. Surján László röviden reagált, melynek lényege: „Az egészségen áll vagy bukik minden. Az alapellátást kell olyan szinten tartani, mely biztosítja a lakosság jó közérzetét, kedélyét, ét kedvét az alkotó munkához." Ebből a két mondatból kiderült: a miniszteri látogatás második programpontja, a lakosságot irritáló szennyvíz és szeméttelep körüli vita. Ami aligha szolgálja a jó közérzetet Tamás laktanya közösen indított csapata nyerte. Ök viszik haza a két éve kalandos módon megkerült atlétát ábrázoló szobrocskát, mely mindig is e váltófutások vádordíja volt. A középiskolák között első lett a Gépipari Szak- középiskola csapata, az általános iskolák közül az Árpád, a lányok közül pedig az Egészségügyi Szak- középiskola által indított csapat. Öcsán: Rövidem a tényállás: 1982-ben az akkori tanács tudtával és mégis illegálisan a kommunális, szippantott szennyvíz tárolására egy elhagyott homokbányát fogtak be, 7—800 méterre a falutól. A mérések azt mutatják, hogy a község kútjaiba különböző szennyező anyagok kerültek, az viszont még nem tisztázott, hogy honnan. Egyesek arra esküsznek, hogy a szennyvíztelepről. A problémát megoldandó a* önkormányzat két jelentős lépést tett. Lezárta a telepet és megrendelt egy úgynevezett bio- modul rendszerű szennyvíztisztító állomást. Ez utóbbival nem ért egyet a lakosság egy része. Dr. Surján László kiment a helyszínre, ahol egy vérszegény demonstráció fogadta, hatvan-hetvenen várták ilyen szövegű táblákkal: S.O.S. Ivóvizeink már mérgezettek! Dr. Kozma Elek, az önkormányzati testület tagja azzal kezdte a „helyszíni" programot: névtelen levelet nyújtott át a miniszternek, melyben az ócsai konvektorgyár dolgozói a munkakörülményeik miatt protestálnak és kérik dr. Surján László közbenjárását. A miniszter válasza: a panasz nem a tárcához tartozik, túl ezen, elvből csak olyan Panaszokat hajlandó orvosolni, melynél a panaszos nem marad anonim. A rendszerváltás arra is terjedjen ki, hogy szakítsunk a pártállam idején bevett névtelen levél módszerével. (Mindazonáltal a levelet átvette és ígéretét tett, eljuttatja az illetékeshez.) A kis formai baki után tanúi lehettünk egy jóval nagyobbnak. A vitás felek egymással való polemizálá- } '• iák — melyhez egy minisztert hívtak meg asz- szisztálni. Látni kellett, hogy eközben dr. Surján László igen kényelmetlenül érezte magát — egy szalmabála árnyékában. A maga szempontjából mindenkinek igaza van, kivált a polgármesternek. Kilenc évig nem történt semmi, s most mindenki az önkormányzattól várná el a totális megoldást. Dr. Surján László pillanatok alatt felmérte a helyzetet: ae egymással vitatkozó község- atyák őt kívánják megnyerni döntőbírónak. A válasz: nem kívánok véleményt mondani, mert nem ismerem részleteiben a kérdést. De módot adok arra, hogy szakértők vizsgálják meg az ivóvízproblémát és a telep rekultivációs lehetőségeit. Ehhez viszont nem feltétlen muszáj az ország közjogi méltóságaival levelezni, tanuljuk meg a problémákat a helyszínen megoldani szakbizottságok bevonásával. Sértő szándék nélkül, de ez a valóság, a művelődést házban megtartott lakossági nagygyűlés is a fenekedések jegyében kezdődött. S ezen még az sem enyhített, hogy dr. Surján László a Radetzky-mar» pattogó ütemére vonult be az orchideacsokorral díszített előadói asztalhoz. Juhász Károly, a népfőiskola vezetője arra használta fel az alkalmat, hogy a vádaskodások áradatát zúdítsa az önkormányzatra és a polgármesterre. Függetlenül attól, hogy mi igaz és mi nem, a kívülállóban újra megfogalmazódik a kérdés: miért kellett mindebbe belevonni egy jó szándékú, humán gondolkodású orvosembert — aki történetesen miniszter? Záróakkordként — és okulásul — íme a miniszter válasza Juhász Károly- nak: AZ ÁR ILLEN ÚSZVA STRUCC Szegény madár! Valaha valaki kitalálta, homokba dugja a fejét... holott nem dugja! Tévhit, nem igaz. Az ember azonban némelykor elszegődik struccnak és próbálgatja, milyen lehet az a homokba dugott fej ... Rövid időn belül a negyedik helyen hallom, nem sikerült vevőt találni az ipari üzem telephelyére, mert jöttek ugyan érdeklődök, de amikor szétnéztek, őszintén megmondták, ami a telken áll, az nekik nem kell. Csak a telek. Mert ami rajta van, az valójában ócskavas. Öreg-öreg gépek, berendezések energiát, anyagot faló, értéket viszont keveset termelő halmaza. Egy olyan kedves kis városban, mint Szentendre, az ipar gépeinek, berendezéseinek a nettó értéke a bruttó érték egyharmadát sem éri el, de jártam olyan helyen, ahol ez az arány tizenkét százalék volt... öt esztendő alatt például az építőanyag-iparban megkétszereződött a nullára leírt gépeknek az aránya, miközben az ún. alapüzemi gépek, berendezések és gépcsoportok átlagos életkora 12 év fölé(!) emelkedett. Remélhető-e, várható-e, hogy ilyen, matuzsálemi korú eszközökért csinos summát fizessen a vevő? Nem bizonyulnak vérmesnek, azaz túlzottnak a privatizációs bevételekhez fűzött remények? Hosszú évtizedek szőnyeg alá söpört mulasztásai mintha hirtelen szakadnának a nyakunkba. A hírlapíró azonban már évtizede meg másfél évtizede is írta-írta, a gazdaságban nincsenek — és hol vannak? — csodák, a bővített újratermelés feltételeinek hiányáért egyszer fizetni kell. Sajnos, seregnyi más számlával együtt most ez is megérkezett. Egy sor cég nem kell a vevőknek. Csak telekáron... Na, persze, a vevő nem strucc, Nem vesz homokot. Másra használja a fejét. (M) KÓSPALLAGI ÉS VÁCI MEGEMLÉKEZÉS Az iskola névadója - kegyeleti verseny Mivel a váci kegyeleti váltófűtés nem lehet csupán sportesemény, mindig sort kerítenek a történelmi visszaemlékezésre is. Idén Kucsera Béla történelemtanár mondott ünnepi beszédet, A szerény ünnepségen részt vett Bartos Ferenc polgármester is, aki Kondér Gyulával, a Reménység Egyesület elnökével adta át a győztesnek járó díjakat. Dudás Zoltán — Ügy érzem, egy forrongó közösségbe kerültem, melyet számtalan probléma terhel. Kívülállóként megnyilvánulni, véleményt mondani súlyos hiba volna a részemről. S a döntőbíró szerepét sem vállalom, mert nem az én tisztem. Egyesek nyilván csalódtak Surján Lászlóban. Mások — a többség — felmérte, vitás kérdésekben nem az a megoldás, ha hívjuk a minisztert. Matula Gy. Oszkár EV! , , "I/?* » 3 Kárpótlási jegyek MÁR KAMATOZNAK A szennyezett kutak kérdésében dr. Surján László egyelőre ennyit tud tenni — karját széttárni —, hiszen előbb tanulmányoznia kell a tízéves környezetszennyezés körülményeit. A közel tízezer lakosú Öcsán nines ivóvíz- hálózat (Vimola Károly felvétele)
