Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
I. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK TÁPIÓMÉNT1 MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Eltűnt a harang A tanyasiak közös kincsét keresik VASÁRNAP Szelei búcsi Főiskolásoknak, egyetemistáknak is Segít az önkormányzat A Tápiómenti Hírlap keddi számában tájékoztatás jelent meg a nagykátai önkormányzat azon döntéséről, mely szerint támogatásban részesítenek minden iskolás gyermeket, fiatalt nevelő családot. A tájékoztatás annyi pontosításra szorul, hogy a nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták is igényelhetik taneszközeik megvásárlásához az önkormányzat támogatását. A magasabb költségek miatt ők ezer forintot kapnak. Már az első napok tapasztalata igazolja, hogy helyes volt a beiskolázás támogatása. A családok örömmel fogadják a segítséget, ami ilyenkor, tanévkezdéskor különösen jól jön. Az önkormányzat saját költségvetéséből is jelentős összeget szánt ilyen célra, ehhez sikerült pályázattal további milliókat szerezni. A két forrás együtt tette lehetővé, hogy ilyen széles körű (általános iskolástól egyetemistáig) legyen a támogatás. A Nagykátán tanulók az iskolában kapják az ingyen tankönyvet, illetve a pénzbeli segítséget, a nem helyben tanulók a polgár- mesteri hivatal művelődési csoportjánál vehetik fel. Utóbbiak esetében a kifizetés feltétele a tanévre való beiratkozás és a nagykátai állandó lakóhely igazolása. Az igazolással a szülő is felveheti a támogatást. Mészáros István művelődési csoportvezető Szeptember 8-án, vasá: nap — Kisboldogasszo' napján — rendezik meg hagyományos búcsút Tápi szelén. A katolikus temj lomban, délelőtt 10 óraki kezdődik az ünnepi istei tisztelet. Ezzel a nappal egyébké lezárul az úgynevezett k Mária-ünnep közti idősza A hagyomány szerű augusztus 15., Nagyboldoi asszony napjától a Kisas: szonyig terjedő néhány h' tét két asszony közének nevezik. A két asszony kö: ti tojást érdemes gyűjter mert állítólag az ilyenki eltett tojás eláll tavaszi nem romlik meg. Sok h‘i lyen e vidéken — példái Tápiószentmártonban Szent mártonkátán — ekki ültetik el a tyúkot. A né] tapasztalat szerint ezek t őszi csirék mindig jól b váílnak. — Ellopták a bronzharangot Erekközből — hozta a hírt látható szomorúsággal Tóth Zsigmond, aki a szomszédos határrészben — Egreskátán — tagisiko- lavezető. Az erekközi tanyavilágban élők bízták meg a panaszos ügyük intézésével. El is kezdte már: éppen a rendőrségről érkezett. EGY A TEMPÓ — Az a harang nem akármilyen bimm-bamm, „gyalogkongattyú”, szériagyártmány! — fakadt ki magából. — Az arra lakók közösen csináltatták: erek- köziek — 80, 100 tanya lehetett erre akkordban — és tőtevényiek Jászberény határából. — A fából készült haranglábra egy bronztábiát erősítettek, rajta az adományok gyűjtőinek neve. Valamelyik tanyában őrzik, azt még időben leszedték a tolvajok, „műgyűjtők” elől. Féltették, különösen amióta — legalább 15 éve már — nincs tanítás az erekközi iskolában. Ennek udvarában áll a harangláb. Amíg tanítottunk, addig harangozó is volt. Az kongatott délben vagy idevaló ember halálakor. Aztán ő meghalt, a bolt megszűnt, a tanítás úgyszintén. A harangra közvetlenül senki nem vigyázott, de ragaszkodnak hozzá a környékbeliek. A Remete csárdában kellene érdeklődni, hátha tudnak valamit. Tóth Zsigmond tanított Erekközben, innen került Egreskátára. A két iskola épülete között 5-6 kilométer a távolság, odahordják most az erekközi gyerekeket. Kezdetekben lovasko- csivai, jelenleg egy UAZ- zal. Ez sem mondható azonban gyorsabbnak. Az erekközi úton lovaskocsinak és autónak egy a tempó. Mostanában kevesebb eső esett, könnyen eljutottunk az iskoláig. Egy romos épület mellett árván magasodik a 4 méter magas harangláb. Mintha a kukoricás fölé nyújtózkodva többmázsás terhét keresné. Azon túl, fűzfák árnyékában betyárvilágot idéző romantikus környezetben bújik meg a Remete csárda. A tulajdonos Sipos Lajos, Űriből jött ide családostól. Régi vendéglátós, aki fejébe vette, hogy itt, távol a világ zajától tanyasi turizmust csinál. A nádtetős parasztházból penziót, előtte kempinget akar kiépíteni, lovardát, teniszpályát, fürdőmedencét. — A városiak egyre veszik erre a tanyákat, azok térnek be hozzám, néha a külföldiek, no meg az itt élők, tsz-ben dolgozók. Akik romantikát szeretnének. A harangot keresik? Legelőször én szóltam a rendőröknek, miután a tejhordó kocsisok szóltak nekem. Íí/i «S > '■*. <Z A harang — amikor ntég megvolt Magam nem kötődöm hozzá, de éppen a vendégeimnek ez is érdekesség, így érint a dolog. Az ünnepek alatt lophatták el. Többen lehettek, mert 517 kiló a súlya. Állítólag kétszer járt erre egy idegen teherautó 20-án éjszaka. Most nern jegyezte meg senki a rendszámot — nyilván a sötétség miatt — pedig szokás. Persze csak ha idegent látnak. Oláh Kálmánt kérdezzék, az többet tud a harang történetéről. Itt lakik nem messze. MILYEN JOGON? Ami ugyan igaz, de az odavezető út annál rosz- szabb: Oláh Kálmán tanyájához jószerével csak előre mehet a vándor, visszafelé aligha. Legfeljebb tovább, Jászberénynek haladva ajánlatos kijutni innen. — Nézze csak: itt az a bizonyos bronztábla, amit hidegvágóval én szedtem le a haranglábról. Mielőtt elvinnók. Olvassa: „A harang adományok gyűjtésében ifj. Szarvas Pál irányítása mellett közreműködtek ...” összesen 17 név olvasható rajta. Köztük Oláh Vendel, Oláh József, az őseim. Építettünk egy kisgazdakört is ott, úgy ’38-’39-ben. Én hordtam oda a válykot, ökörrel. Ott jöttünk össze mi tanyasiak, meg az iskolában. Aztán mind a kettőt eladta a tsz. Kérdem ón: milyen jogon? Amikor az a miénk volt! A harangot, ugyanők elvitték egyszer, nyilván beolvasztották volna, ha nem követeljük vissza. Aztán pedig Nyársapátot emlegetett egy pap, hogy inkább odavinnék, ha adnánk. De miért is adnánk, mondtuk végül. KunyeráUák Nagy- kátára, mondván: ott biztos helye lenne. Az a miénk, nekünk kell rá vigyázni! Meg az úristennek, hiszen felszentelték egykor. Tudja, több volt ez mint egy harang. A tanyasiak közös emlékezete, az együvé tartozás ..., hogy is mondják ... szimbóluma. Szóval érti?! Mégis ellopták! De nem csoda! Jönnek ide mindenféle betelepülők. Más világ ez már. De az itt született Oláh Kálmán és felesége, az éppen nála beszélgető szomszédja, az Erekközben sűrűn előforduló Nyíri, Kalla, Halász, Szűcs családok számára ez egyenesen a világ közepe. A haranggal, iskolával, düledező falú kisgazd akörrel. Keserű nosztalgiájukat megértve azért pontosítot- tuk a harang korábbi elvitelének, „elkunyerálásá- nak” szándékát, a körülötte ma is meglévő indulatokat. Szegedi Pálnétól, a Nagykáta Barátainak Köre elnökétől megtudtuk, hogy a tsz valóban elvitte két évvel ezelőtt az öntvényt, mert a korhadó haranglábat már mindenképpen ki kellett cserélni, balesetveszélyessé vált. Bevitték a központba, megőrizni. A tanyasiak nem hitték, hogy erről lenne szó. Ráadásul egy errefelé ismerős pap — épp felerősítve ezt a hitet — egy másfelé épülő új templomhoz vitte volna el az ereklyét. Amikor aztán a tsz visszahelyezte az immár új haranglábra, a baráti kör működött közre, hogy megnyugodjanak a kedélyek, a harang a helyén maradjon. Hiszen az erekközieké. VIGYÁZNI KELL Most úgy tűnik, hiába volt minden. Lehet, hogy valahol beolvasztás vár a tanyaiak emlékezetére? A rendőrség keresi, figyeli a színesfémmel foglalkozókat: egyelőre nem találtak nyomokat. Mindenesetre egy tanyai harang maradt még Erdöszölőn. Az ott lakókat már figyelmeztették, jó lesz vigyázni... Tóth Ferenc Két ünnep között A honvédszo bor A tápióbicskei 49-es honvédszobor környékünk leglátogatottabb — jószerével egyetlen közismert — emlékhelye. A levágott hajdani kövesúikanyar kényelmes autóspihenő. Sűrűn megállnak itt az átmenő idegenek, s Nagykátáról, Tápióbicskéről is sokan kerékpároznak, sétálnak, kocognak errefelé. Az öreg fák árnyékában jó hallgatni a levelek suso- gását, pihenés közben visz- szaidézni az időalagút múlt század közepi történelmi eseményeit, a híres vörös- sipkások rohamát. Noha ez a híd már nem az a híd, azért jó eljátszadozni a gondolattal — együtt a Tapló partján kószáló gyerekeinkkel, unokáinkkal —, hogy mit tennénk mi, ha támadna Jellasics. Ő már aligha bánt minket. Ellenben bántja a szemünket, önérzetünket a szobor közvetlen és tágabb környezetének állapota. Az esős hetek után sem látott ez a fű kaszát, gereblyét. A magában árválkodó, jelkéV&iami nincs rendben NemzetiszÉnű fagyizó Az utóbbi időben egyre többször érzem úgy, hogy valami nincs rendben nálam. Kezdődött azzal, hogy a boltban nemzeti színeinkkel ékesített zacskóban kaptam kézhez nyisz- lett kiflijeimet. Keserű fintorom nemcsak a néhány darab péksüteménynek szólt. Néhány éve megjelent a Reform című hetilap, pi- ros-íehér-zöld szegéllyel és ilyen-olyan tartalommal. A cikkeket könnyen megértettem, a szegélyt viszont mind a mai napig nem értettem meg. Lakodalomban voltunk. A negyedik csirkecombbal viaskodtam már, mikor vezényelt a banda gitárosa, hogy most akkor énekeljük el mindannyian a Himnuszt! A kapatosabbja mélyebb átéléssel, a józanabbak magyaros öntudattal. Én csak értetlenkedve álltam, s dünnyögtem el a nemzet énekét. tóm, de azért motoszkál bennem a kisördög. Miért nem a főtéren, vagy a polgármesteri hivatalon leng inkább a zászlónk? Töprengek: a Himnusz, a nemzetiszínű zászló, országunk címere csak számomra olyan nagy dolog? Csak nekem tűnik úgy, hogy az előbbi esetek devalválják nemzeti szimbólumainkat? Esetleg nekem kellene a napi konjunktúrához igazítom az elképzeléseimet? A választ nem tudom, legfeljebb sejtem: valamerre haladunk. Számomra egyelőre úgy tűnik, hogy egy lejtőn lefelé ... (konc) pesnek szánt (?!) kicsim ke szeméttároló megpúpi zott terűéből időnként fűre csúsztat egy-egy űri konzervdobozt, félig rágó kenyeret, nejlonzacskc Hogy a hangyák és legyt lakmározni tudjanak. Tt volabb két csupasz betol aljzat a memento: a rent szerváltás hajnalán titol ban, de egyszer s mindet korra eltűntek innen a v lágháborút idéző idegt harci járművek. Magyaráznám fiaimna hogy csúnyák voltak mt azok, meg kopottak is. Ne■ idevalók. Hadipark se kellene. Csak egy gondozo emlékhely, szépen ápc környezettel. Ök bóloga nak, értik, miért ne érti nék? Most nincs se évfo dúló, se ünnepélyes koszi rúzás. Ezért nem kaszá még senki, s gyűjtötte ös. sze a szemetet. Azért az honvéd bácsi a talapzat t tején ott marad, ugye? S i ám — kapcsolt derűs an cal a nagyobbik — októbe ben, az aradi vértanúk naj jára ugye megint szép le. itt minden?! Sikerült megnyugtatna gyerekeimet. A csata i volt, a szobor állt, állni fo s megkezdődött az iskola i Ha nem úttörők, hát ki. cserkészek majd csak k jönnek kapával, gerebly vei, sarlóval. Addig rm legalább néhány papírdan bot égessünk el a tűzrakóh lyen. Legközelebb szerszi mot is hozunk. (tető) Nagykátán fújja a szél nemzetiszínű trikolórunkat — a Fagylaltozó bejáratánál. Mert bizonyára üzleti szempontból ez így helyes, így kell csinálni. Nem vitaMozi A nagykátai autósmozi műsora szeptember első felében (az előadások este fél kilenckor kezdődnek.) Szeptember 7—8. (szombat, vasárnap) Fogd a nőt és fuss! (Aki négyszer mondott igent. És mit tett volna, ha nemet mond?! Színes. amerikai vígjáték.) Szeptember 9—10. (hétfő, kedd) The Doors (Jim Morrison legendás együttese Oliver Stone filmjében. Országos megjelenés előtt). Szeptember 12—13. (csütörtök, péntek): Magas barna férfi felemás cipőben (A CIA bűnbakot keres. Színes. szinkronizált amerikai vígjáték). Szeptember 14—15. (szombat. vasárnap) A Riviéra vadorzói (Átverés felsőfokon. Színes, szinkronizált, amerikai vígjáték). Naponta várják az ügyfeleket Korabeli iratokkal Kárpótlási ügyekben Nagykátán minden hétköznapon fogad érdeklődőket a Földhivatal (címe: Földhivatal 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 2., telefon: 115.). Hétfőtől csütörtökig 8.30 és 15.30 köVálságkezelő program Az SZDSZ válságkezelő programjáról tart előadást ma, szeptember 5-én, csütörtökön 18 órai kezdettel Nagykátán Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője. Az eseményre — amelyre a Pártok Házában kerül sor — minden érdeklődőt szívesen várnak. zött, míg pénteken 8 órát 12-ig külön erre a műnk; ra megalakított csopo foglalkozik kárpótlá ügyekkel. Közülük k szakember fogadja az üg; f leket, három pedig inté: rendezi a benyújtott kére meket — amennyiben pe sze minden dokumentu rendelkezésre áll. Ezért k rik a Földhivatal műnk; társait, hogy a korabe iratokat mindenképpen pr báljálc előkeresni a kárpó lásra jogosultak és kárpó lást igénylők. tapiómhnti autuP Vezető munkatárs: MatuJ* Gy. Oszkár. C Munkatárs: Tátit Ferenc. • Fogadónap minden csütörtökön 10—1- óra között Nagykátán a művelődési közpoWtDan.
