Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

I. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK TÁPIÓMÉNT1 MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Eltűnt a harang A tanyasiak közös kincsét keresik VASÁRNAP Szelei búcsi Főiskolásoknak, egyetemistáknak is Segít az önkormányzat A Tápiómenti Hírlap keddi számában tájékozta­tás jelent meg a nagykátai önkormányzat azon dönté­séről, mely szerint támoga­tásban részesítenek minden iskolás gyermeket, fiatalt nevelő családot. A tájékoz­tatás annyi pontosításra szorul, hogy a nappali tago­zatos főiskolások és egye­temisták is igényelhetik taneszközeik megvásárlásá­hoz az önkormányzat tá­mogatását. A magasabb költségek miatt ők ezer forintot kapnak. Már az első napok ta­pasztalata igazolja, hogy helyes volt a beiskolázás támogatása. A családok örömmel fogadják a segít­séget, ami ilyenkor, tanév­kezdéskor különösen jól jön. Az önkormányzat saját költségvetéséből is jelentős összeget szánt ilyen célra, ehhez sikerült pályázattal további milliókat szerezni. A két forrás együtt tette lehetővé, hogy ilyen széles körű (általános iskolástól egyetemistáig) legyen a tá­mogatás. A Nagykátán tanulók az iskolában kapják az ingyen tankönyvet, illetve a pénz­beli segítséget, a nem helyben tanulók a polgár- mesteri hivatal művelődési csoportjánál vehetik fel. Utóbbiak esetében a kifi­zetés feltétele a tanévre való beiratkozás és a nagykátai állandó lakóhely igazolása. Az igazolással a szülő is felveheti a támoga­tást. Mészáros István művelődési csoportvezető Szeptember 8-án, vasá: nap — Kisboldogasszo' napján — rendezik meg hagyományos búcsút Tápi szelén. A katolikus temj lomban, délelőtt 10 óraki kezdődik az ünnepi istei tisztelet. Ezzel a nappal egyébké lezárul az úgynevezett k Mária-ünnep közti idősza A hagyomány szerű augusztus 15., Nagyboldoi asszony napjától a Kisas: szonyig terjedő néhány h' tét két asszony közének nevezik. A két asszony kö: ti tojást érdemes gyűjter mert állítólag az ilyenki eltett tojás eláll tavaszi nem romlik meg. Sok h‘i lyen e vidéken — példái Tápiószentmártonban Szent mártonkátán — ekki ültetik el a tyúkot. A né] tapasztalat szerint ezek t őszi csirék mindig jól b váílnak. — Ellopták a bronzha­rangot Erekközből — hozta a hírt látható szomorúság­gal Tóth Zsigmond, aki a szomszédos határrészben — Egreskátán — tagisiko- lavezető. Az erekközi ta­nyavilágban élők bízták meg a panaszos ügyük in­tézésével. El is kezdte már: éppen a rendőrségről érke­zett. EGY A TEMPÓ — Az a harang nem akármilyen bimm-bamm, „gyalogkongattyú”, széria­gyártmány! — fakadt ki magából. — Az arra lakók közösen csináltatták: erek- köziek — 80, 100 tanya le­hetett erre akkordban — és tőtevényiek Jászberény határából. — A fából készült ha­ranglábra egy bronztábiát erősítettek, rajta az ado­mányok gyűjtőinek neve. Valamelyik tanyában őr­zik, azt még időben leszed­ték a tolvajok, „műgyűj­tők” elől. Féltették, különö­sen amióta — legalább 15 éve már — nincs tanítás az erekközi iskolában. En­nek udvarában áll a ha­rangláb. Amíg tanítottunk, addig harangozó is volt. Az kongatott délben vagy ide­való ember halálakor. Az­tán ő meghalt, a bolt meg­szűnt, a tanítás úgyszintén. A harangra közvetlenül senki nem vigyázott, de ra­gaszkodnak hozzá a kör­nyékbeliek. A Remete csár­dában kellene érdeklődni, hátha tudnak valamit. Tóth Zsigmond tanított Erekközben, innen került Egreskátára. A két iskola épülete között 5-6 kilomé­ter a távolság, odahordják most az erekközi gyereke­ket. Kezdetekben lovasko- csivai, jelenleg egy UAZ- zal. Ez sem mondható azon­ban gyorsabbnak. Az erek­közi úton lovaskocsinak és autónak egy a tempó. Mostanában kevesebb eső esett, könnyen eljutottunk az iskoláig. Egy romos épü­let mellett árván magaso­dik a 4 méter magas ha­rangláb. Mintha a kukori­cás fölé nyújtózkodva több­mázsás terhét keresné. Azon túl, fűzfák árnyéká­ban betyárvilágot idéző ro­mantikus környezetben bú­jik meg a Remete csárda. A tulajdonos Sipos Lajos, Űriből jött ide családos­tól. Régi vendéglátós, aki fejébe vette, hogy itt, távol a világ zajától tanyasi tu­rizmust csinál. A nádtetős parasztházból penziót, előt­te kempinget akar kiépíte­ni, lovardát, teniszpályát, fürdőmedencét. — A városiak egyre ve­szik erre a tanyákat, azok térnek be hozzám, néha a külföldiek, no meg az itt élők, tsz-ben dolgozók. Akik romantikát szeretné­nek. A harangot keresik? Leg­először én szóltam a rend­őröknek, miután a tejhor­dó kocsisok szóltak nekem. Íí/i «S > '■*. <Z A harang — amikor ntég megvolt Magam nem kötődöm hoz­zá, de éppen a vendégeim­nek ez is érdekesség, így érint a dolog. Az ünnepek alatt lophatták el. Többen lehettek, mert 517 kiló a súlya. Állítólag kétszer járt erre egy idegen teherautó 20-án éjszaka. Most nern jegyezte meg senki a rend­számot — nyilván a sötét­ség miatt — pedig szokás. Persze csak ha idegent lát­nak. Oláh Kálmánt kér­dezzék, az többet tud a ha­rang történetéről. Itt lakik nem messze. MILYEN JOGON? Ami ugyan igaz, de az odavezető út annál rosz- szabb: Oláh Kálmán tanyá­jához jószerével csak előre mehet a vándor, visszafelé aligha. Legfeljebb tovább, Jászberénynek haladva ajánlatos kijutni innen. — Nézze csak: itt az a bizonyos bronztábla, amit hidegvágóval én szedtem le a haranglábról. Mielőtt elvinnók. Olvassa: „A ha­rang adományok gyűjtésé­ben ifj. Szarvas Pál irányí­tása mellett közreműköd­tek ...” összesen 17 név olvasható rajta. Köztük Oláh Vendel, Oláh József, az őseim. Építettünk egy kisgazdakört is ott, úgy ’38-’39-ben. Én hordtam oda a válykot, ökörrel. Ott jöttünk össze mi tanyasiak, meg az iskolában. Aztán mind a kettőt eladta a tsz. Kérdem ón: milyen jogon? Amikor az a miénk volt! A harangot, ugyanők elvit­ték egyszer, nyilván beol­vasztották volna, ha nem követeljük vissza. Aztán pe­dig Nyársapátot emlege­tett egy pap, hogy inkább odavinnék, ha adnánk. De miért is adnánk, mondtuk végül. KunyeráUák Nagy- kátára, mondván: ott biz­tos helye lenne. Az a miénk, nekünk kell rá vi­gyázni! Meg az úristen­nek, hiszen felszentelték egykor. Tudja, több volt ez mint egy harang. A tanya­siak közös emlékezete, az együvé tartozás ..., hogy is mondják ... szimbóluma. Szóval érti?! Mégis ellop­ták! De nem csoda! Jön­nek ide mindenféle betele­pülők. Más világ ez már. De az itt született Oláh Kálmán és felesége, az ép­pen nála beszélgető szom­szédja, az Erekközben sű­rűn előforduló Nyíri, Kal­la, Halász, Szűcs családok számára ez egyenesen a világ közepe. A haranggal, iskolával, düledező falú kisgazd akörrel. Keserű nosztalgiájukat megértve azért pontosítot- tuk a harang korábbi elvi­telének, „elkunyerálásá- nak” szándékát, a körülöt­te ma is meglévő indula­tokat. Szegedi Pálnétól, a Nagykáta Barátainak Köre elnökétől megtudtuk, hogy a tsz valóban elvitte két évvel ezelőtt az öntvényt, mert a korhadó haranglá­bat már mindenképpen ki kellett cserélni, balesetve­szélyessé vált. Bevitték a központba, megőrizni. A tanyasiak nem hitték, hogy erről lenne szó. Ráadásul egy errefelé ismerős pap — épp felerősítve ezt a hi­tet — egy másfelé épülő új templomhoz vitte volna el az ereklyét. Amikor aztán a tsz visszahelyezte az im­már új haranglábra, a ba­ráti kör működött közre, hogy megnyugodjanak a kedélyek, a harang a he­lyén maradjon. Hiszen az erekközieké. VIGYÁZNI KELL Most úgy tűnik, hiába volt minden. Lehet, hogy valahol beolvasztás vár a tanyaiak emlékezetére? A rendőrség keresi, figyeli a színesfémmel foglalkozó­kat: egyelőre nem találtak nyomokat. Mindenesetre egy tanyai harang maradt még Erdöszölőn. Az ott la­kókat már figyelmeztették, jó lesz vigyázni... Tóth Ferenc Két ünnep között A honvédszo bor A tápióbicskei 49-es hon­védszobor környékünk leg­látogatottabb — jószerével egyetlen közismert — em­lékhelye. A levágott hajda­ni kövesúikanyar kényel­mes autóspihenő. Sűrűn megállnak itt az átmenő idegenek, s Nagykátáról, Tápióbicskéről is sokan ke­rékpároznak, sétálnak, ko­cognak errefelé. Az öreg fák árnyékában jó hallgatni a levelek suso- gását, pihenés közben visz- szaidézni az időalagút múlt század közepi történelmi eseményeit, a híres vörös- sipkások rohamát. Noha ez a híd már nem az a híd, azért jó eljátszadozni a gondolattal — együtt a Ta­pló partján kószáló gyere­keinkkel, unokáinkkal —, hogy mit tennénk mi, ha támadna Jellasics. Ő már aligha bánt min­ket. Ellenben bántja a sze­münket, önérzetünket a szobor közvetlen és tágabb környezetének állapota. Az esős hetek után sem látott ez a fű kaszát, gereblyét. A magában árválkodó, jelké­V&iami nincs rendben NemzetiszÉnű fagyizó Az utóbbi időben egyre többször érzem úgy, hogy valami nincs rendben ná­lam. Kezdődött azzal, hogy a boltban nemzeti szí­neinkkel ékesített zacskó­ban kaptam kézhez nyisz- lett kiflijeimet. Keserű fintorom nemcsak a né­hány darab péksütemény­nek szólt. Néhány éve megjelent a Reform című hetilap, pi- ros-íehér-zöld szegéllyel és ilyen-olyan tartalommal. A cikkeket könnyen megér­tettem, a szegélyt viszont mind a mai napig nem ér­tettem meg. Lakodalomban voltunk. A negyedik csirkecombbal viaskodtam már, mikor ve­zényelt a banda gitárosa, hogy most akkor énekeljük el mindannyian a Him­nuszt! A kapatosabbja mélyebb átéléssel, a józa­nabbak magyaros öntudat­tal. Én csak értetlenkedve álltam, s dünnyögtem el a nemzet énekét. tóm, de azért motoszkál bennem a kisördög. Miért nem a főtéren, vagy a pol­gármesteri hivatalon leng inkább a zászlónk? Töprengek: a Himnusz, a nemzetiszínű zászló, orszá­gunk címere csak számom­ra olyan nagy dolog? Csak nekem tűnik úgy, hogy az előbbi esetek devalválják nemzeti szimbólumainkat? Esetleg nekem kellene a napi konjunktúrához iga­zítom az elképzeléseimet? A választ nem tudom, legfeljebb sejtem: vala­merre haladunk. Számomra egyelőre úgy tűnik, hogy egy lejtőn lefelé ... (konc) pesnek szánt (?!) kicsim ke szeméttároló megpúpi zott terűéből időnként fűre csúsztat egy-egy űri konzervdobozt, félig rágó kenyeret, nejlonzacskc Hogy a hangyák és legyt lakmározni tudjanak. Tt volabb két csupasz betol aljzat a memento: a rent szerváltás hajnalán titol ban, de egyszer s mindet korra eltűntek innen a v lágháborút idéző idegt harci járművek. Magyaráznám fiaimna hogy csúnyák voltak mt azok, meg kopottak is. Ne■ idevalók. Hadipark se kellene. Csak egy gondozo emlékhely, szépen ápc környezettel. Ök bóloga nak, értik, miért ne érti nék? Most nincs se évfo dúló, se ünnepélyes koszi rúzás. Ezért nem kaszá még senki, s gyűjtötte ös. sze a szemetet. Azért az honvéd bácsi a talapzat t tején ott marad, ugye? S i ám — kapcsolt derűs an cal a nagyobbik — októbe ben, az aradi vértanúk naj jára ugye megint szép le. itt minden?! Sikerült megnyugtatna gyerekeimet. A csata i volt, a szobor állt, állni fo s megkezdődött az iskola i Ha nem úttörők, hát ki. cserkészek majd csak k jönnek kapával, gerebly vei, sarlóval. Addig rm legalább néhány papírdan bot égessünk el a tűzrakóh lyen. Legközelebb szerszi mot is hozunk. (tető) Nagykátán fújja a szél nemzetiszínű trikolórunkat — a Fagylaltozó bejáratá­nál. Mert bizonyára üzleti szempontból ez így helyes, így kell csinálni. Nem vita­Mozi A nagykátai autósmozi műsora szeptember első fe­lében (az előadások este fél kilenckor kezdődnek.) Szeptember 7—8. (szom­bat, vasárnap) Fogd a nőt és fuss! (Aki négyszer mon­dott igent. És mit tett vol­na, ha nemet mond?! Szí­nes. amerikai vígjáték.) Szeptember 9—10. (hétfő, kedd) The Doors (Jim Mor­rison legendás együttese Oliver Stone filmjében. Or­szágos megjelenés előtt). Szeptember 12—13. (csü­törtök, péntek): Magas barna férfi felemás cipőben (A CIA bűnbakot keres. Szí­nes. szinkronizált amerikai vígjáték). Szeptember 14—15. (szom­bat. vasárnap) A Riviéra vadorzói (Átverés felsőfo­kon. Színes, szinkronizált, amerikai vígjáték). Naponta várják az ügyfeleket Korabeli iratokkal Kárpótlási ügyekben Nagy­kátán minden hétköznapon fogad érdeklődőket a Föld­hivatal (címe: Földhivatal 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 2., telefon: 115.). Hétfőtől csütörtökig 8.30 és 15.30 kö­Válságkezelő program Az SZDSZ válságkezelő programjáról tart előadást ma, szeptember 5-én, csü­törtökön 18 órai kezdettel Nagykátán Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szö­vetségének országgyűlési képviselője. Az eseményre — amelyre a Pártok Házá­ban kerül sor — minden érdeklődőt szívesen várnak. zött, míg pénteken 8 órát 12-ig külön erre a műnk; ra megalakított csopo foglalkozik kárpótlá ügyekkel. Közülük k szakember fogadja az üg; f leket, három pedig inté: rendezi a benyújtott kére meket — amennyiben pe sze minden dokumentu rendelkezésre áll. Ezért k rik a Földhivatal műnk; társait, hogy a korabe iratokat mindenképpen pr báljálc előkeresni a kárpó lásra jogosultak és kárpó lást igénylők. tapiómhnti autuP Vezető munkatárs: MatuJ* Gy. Oszkár. C Munkatárs: Tátit Ferenc. • Fogadónap minden csütörtökön 10—1- óra között Nagykátán a művelődési közpoWtDan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom