Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

Három a kislány, s mind áldozat A szemérmetlen ifiúr Sohasem voltam túl gyakori „vendég” Százhalombat­tán. Ennek két oka Is van. Az egyik, ez nem az a vá­ros, ahová az ember csak úgy elugrik, Hiszen ha talál is időben gyorsan odavivő buszt — tehát tömegközleke­dési eszközt —, a visszajutás már komplikált. Főleg napközben, araikor az ember — menetrendet nem is­merve — olykor egy-két órát eláesoroghat a buszmeg­állóban. Miközben az idő pénz... S a másik ok: kihalt a tájék. Elvétve látni egy embert a lakótelep házal kö­rött. az a nyüzsgés, az az élet, ami egy város sajátja, innen valahogy hiányzik. S hogy mennyire, azt az aláb­bi történet ékesen bizonyítja. Hiszen annak a tizenhat éves szemüveges srácnak a „dolgát” megkönnyítette a mozgás hiánya. S szabadon hódolhatott korántsem min­dennapi szenvedélyének. No persze az sem hagyható ki a számításból — ahogy Bogárdi Gyöngyi, az Érdi Rendőrkapitányság törzsőrmestere mondja —, hogy az a zárt közösség, mely az ember cselekedeteire erkölcsi bélyegét, ebben az esetben I. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM TŰLIUS 31., SZERDA Bua^v|DEK| BUDAÖRS • ÉRD • SZAZUALOIUBATTA • PILISVQBÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PA TV • 7.SAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM Lépéskényszerben a képviselő? Parkvárosi ravaszdik Már gyerekkoromban megtanultam, hogy a Icgrava- szabb állat a róka. Hiszen a holló szájából is kiénekli a sajtot... De hogy már köiyökként is túljárjanak az em­ber eszén? Sőt. csapdába csalják az érdi önkormányzati testület és egyben az egészségügyi bizottság tagját? Hát ennyit azért nem néztem ki belőlük. Pedig jegyzőköny­vek bizonyítják — melyek másolatát jótékony kezek la­punkhoz eljuttatták —, mindez manapság megtörtént. Megesett. A történet a Tüske utcából indul, s a Narancs­fa uteában ér véget. Két találkozási pont. Egyik helyen a rókák, a másik helyen meg a hatósági állatorvosi te­vékenységre jogosulatlan állatorvos. Kinek magán­praxisra vonatkozó engedélyét a Gödöllői Áliat-egész- ségügyi Állomás igazgatója határozattal visszavonta, mivel az ott lakó szomszédok nein járultak hozzá. Mármint a működéséhez! Egyébként is az engedély „csak kedvte­lésből tartott, és a rendelőbe bevitt állatok, madarak stb. kezelésére, gyógyítására” szólt. Azokat az állatokat, me­és értékítéletével rányomja igazán nem működött. Az édesapa nem a csa­lád, hanem az ital rabja. Az édesanya fél lábától megfosztva aligha követ­hette nyomon fia mozgá­sát. Így aztán elég hamar pártfogói gondozásba ke­rült. Miközben tizenhat évesen mindössze az álta­lános iskola hetedik osztá­lyáig jutott el. S meg is ragadt ott. Mert hiszen, ha újra iskolába jár, bukásai miatt ismét hetedikes lesz. Lesz, ha egyáltalán vissza­kerül túlkorosán az iskola­padba. De addig is, míg ez eldől, augusztus 10-ig őri­zetben van. Azaz a rendőr­ség „vendégszeretetét” él­vezi. Élvezi, mert különböző időpontokban Százhalom­battán a kihalt lakótelepen kislányokat csalt tőrbe. Előre elkészített mondan­dójával : „ ... segíts ezt a csomagot felvinni.” S ahogy ez már lenni szo­kott, gyerek a gyerekkel szemben nem bizalmatlan. Így aztán az 1986-ban szü­letett, mindössze ötéves kislány sem volt bizalmat­lan a szemüveges sráccal szemben. Aki becsalogatta a lépcsőházba — s a kis­lányt a mentő vitte el. Eb­ben az esetben is szemé­rem elleni bűntett történt. Hogy ez milyen nyomokat hagy egy ötéves kislány­ban? Jobb erre nem gon­dolni. A következő áldozata is mindössze hét nyarat számlált. A százhalombat­tai vegyesboltba — a nyo­mozati jegvzőkönyv tanul­sága alapján — az üvege­ket vitte vissza. Tőle is a nehéz „szatyor • felvitelé­hez” kért segítséget. Mind­össze az első emeleti for­dulóig jutottak el, amikor a kislányt sarokba szorítot­ta ... Szemérem elleni bűntett újra ... S hogv üveget visszavál­tani veszélyes egy kislány­Piispöhi látogatás Mise Szlovák plébánosa van július 1-jétől a pilisszent- lászlói szlovák katolikus hí­vőknek. Jan Buták szemé­lyében. Püspökük, Balázs Rudolf Besztercebányáról augusztus 4-én érkezik a kis faluba, s délelőtt 10 órakor misét celebrál a község templomában. A szentmisén a szlovák nagy­követ, valamint számos szlovákiai szervezet is kép­viselteti magát. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munsatirs: Fazekas Esztpr. • Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fo­gadónap minden hátion 14— 15 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. «. Pf.: 311. ír. sz.: U«. Telelőn: 1JS-4561, 13S- 4065. nak, még veszélyesebb hi­székenynek lenni. De hogy nem csak a boltok körül kóválygott a nem éppen természetes ösztönökkel megáldott „fiatalúr”, arra példa a harmadik eset. Idősebb, kilencéves leány­gyermekről van szó. A he­lyi művelődési ház könyv­tárába indult, amikor a végzetes találkozásra sor került. Beszédbe elegyedett vele a srác, elcsalta a Pa­taki sétányra, s behúzta á szemétledöbóba. Amikor a kislány segítségért kiáltott, befogta a száját. Merthogy el akarta hallgattatni. Nem elég tehát már a szemérem elleni bűntett — itt már a testi erőszak is fellépett. S ennek veszélyét aligha kell taglalni. Mert az áldo­zat kiabálása agresszivitást Novák Ferenc hetedik esztendeje művészeti veze­tője a Honvéd Művész- együttesnek. Azon művé­szek közé tartozik, aki együttesével nemcsak kül­földre szeret járni, hanem itthon is szívesen tesz ele­get a meghívásoknak. A közelmúltban megyénk számos településén mutat­koztak be. s arattak meg­érdemelt sikert. Most még­sem a művészetről, hanem egy szenvedélyéről, a fő­zés tudományáról faggattuk Novak Ferencet. — Ügy hírlik, ön otthon szívesen áll a fazékhoz és vesz a kezébe fakanalat... Tudna valami jó receptet ajánlani az olvasóknak? Mit javasol arra az esetre, ha valami ritka vendégvá­ró csemegével szeretnénk megörvendeztetni a társa­ságot? — Egv jó kis káposztás húst ajánlok ... Először is kimegyek a Teleki téri piacra, és mondjuk nyolc személyre, mert annál ke­vesebb vendéget nam is érdemes hívni, veszek sa­vanyú káposztát, majd sze­mélyenként egy-egy kör­möt, amit félbevágok. Kell még hozzá egy szép füstölt csülök és 60—80 dkg ser-, téslapocka. Azt el kell mondanom, hogy én Er­délyből, Székről szárma­zom, mi otthon mindent igen bő hagymával fűz­tőnk és elengedhetetlen fűszerünk volt a csombor. Ez is beszerezhető a Tele­ki téri piacon. Amikor ott-’ hon az. előkészületeken túl vagyunk. természetesen több fej hagymát apróra vágva elkészítettünk, ak­kor kevés sóban elteszem főni a körmöt, amikor jól megfőtt, lehúzom; kicsit meghűl. Egy másik fazékba az egyszer átmosott káposz­tát és az. eddig felsorolta­kat rétegbe rakom: egy ré­teg káposzta, egy réteg kö­röm, maid egy réteg hagy­ma. ú jból káposzta, majd a csülök, majd . a hagyma, Mf ■- -if At' •; válthat ki. S ennek mér­téke a támadó ijedtségével arányban nőhet, s a kö­vetkezmények szinte belát- hatallanok. Veszélyessége felmérhetetlen. Remélem, tévedek, amikor azt hi­szem, a tíz évvel ezelőtti gödöllői gyilkosság, mely­nek két kislány esett ál­dozatául a búzatáblában,, valahogy így kezdődött. A fiút, ki azt hajtogatja: „Nem tudok magamon uralkodni! Nem tudom, miért csinálom!”, most kel­lene megállítani, addig, míg jóvátehetetlen dolog nem történik. A hogyant nem a rendőröknek kell megtalálni — hiszen ők őrizetben tartják augusztus 19-ig —, hanem a pszicho­lógusoknak, az orvosoknak, az igazságszolgáltatásban dolgozóknak. Valahogy úgy, hogy az utolsó verdik­tet még véletlenül se a megszokás mondassa ki ve­lük. Mert ezt a fiút most kell megállítani. S a szü­lőknek pedig az eset kap­csán nemcsak azt hajtogat­ni: „ne fogadj el édessé­get idegentől!”— ahogy a hajdanvolt film nyomán úton-útfélen mondogatták —, hanem arra is megtaní­tani: életerős ifjoncok nem biztos, hogy segítségre szo­rulnak. S ha mégis: nem a kihalt léocsőházbnn, ott, mely csandájává válhat az önzetlenül segíteni kész embernek. közben egy kis paprika és csombor, és persze közben a lapocka is (gondosan föl­darabolva és jól elosztva), valamint fűszerek. Tehe­tek rá egy kevés fehér bort és tetszés szerint tejfölt is a tálaláskor. Célszerű a vendégvárás előtt egy nap­pal elkészíteni, mert a ká­posztának az a tulajdon­sága. hogy szeret összeér­ni a többi anyaggal. Min­denkinek jó étvágyat kívá­nok. Deák Attila Viszont a képviselő úr vallomása szerint: „Palcsá Imre — a rókák tulajdono­sa — felkereste és kihívta, hogy vizsgálja meg kutyá­ját, mert az a szokásosnál étvágytalanabb — nem be­teg-e. A kutyát megvizs­gáltam, betegnek nem ta­láltam, és ekkor Caniffa védőoltásban részesítet­tem. Ezután Palcsó Imre megmutatta érdekesség­képpen a 8 darab vörösró- kakölyköt, amelyet szin­tén kért, hogy oltsam be. Beoltottam szintén külön tűvel, egyenként Caniffa védőoltással, s közben a ró­kákkal nem érintkeztem, s nem mart, illetve hara­pott meg. Közöltem Palcsó Imrével, hogy nem tarthat­ja meg a rókákat, vigye el az áliatkertbe, és jelentse a polgármesteri hivatalban. Kijelentem, hogy veszettség ellen nem oltottam sem a kutyát, sem a rókákat.” Viszont ami az ügy pi­kantériája — a rókákat va­laki szabadon engedte. l.vek garantáltan „legfogé­konyabbak a veszettség ví­rusára”. Nyolcán indultak világnak — ránk, emberek­re veszélyt hordozva, s kedven állatainkra is —, közülük egyet agyonvertek. Csakhogy olyan későn ke­rült a rókiatetem hatósági orvosi vizsgálatra, hogy az Országos Állategészség­ügyi Intézet a parkvárosi körzeti orvosi!!) nem a hatóságilag erre hiva­tom!!!) beutalója alapján már semmit nem tudott megállapítani. De a beuta­lót a XIV. kerületben lévő Tábornok utcai intézetből megküldték. Illetve az ere­deti beutaló fénymásolatát. Melyen az aláírás: dr. Lud­wig ... Viszont a hatósági állatorvosok egyike sem tu­dott még ükkor az ügy­ről ... Még talán ami idézésre méltó a jegyzőkönyvből, s a Gödöllői Állategészség­ügyi Állomás kerületi főál­latorvosa, dr. Pál László mondta: „... egy képviselő­től, az egészségügyi és ál­lat-egészségügyi bizottság tagjától elvárható lenne a jogszabályok betartása, hi­szen mit lehet elvárni egy nem szakembertől, ha a szakember-képviselő sem tartja be a jogszabályi elő­írásokat.” Még akkor is igaz ez, ba az érintett képviselő úr ar­ra hivatkozott: „a választó­kerületemben ismernek az állampolgárok, és Parkvár ros ellátatlan állatorvosi te­kintetben.” Ezért lépés­kényszerben volt, amikor kiment a hívásra, és ellátta az állatok gyógykezelését. Több állatorvosi állást kel­lene létesíteni a városban, így Parkvárosban is, mivel a hatósági állatorvosok igen leterheltek, s a lakosok 'ar­ra hivatkoznak, hogy nem találják őket. „Az Egész­ségügyi és Állategészség­ügyi Bizottság elnöke, dr. Balogh László, évek óta ezen a területen él, s ebben a véleményemben megerő­sít.” Lehet egymást erősíteni, támogatni. De abban az em­ber biztos lehet, hogy a példaadás ereje mindnyá­junkat kötelez. Az egysze­rű állampolgárokat is! S az ember nem hozakodna elő mindezzel, ha nem lenne birtokában az az 1991. feb­ruár ötödikén datálódott szentendrei levélválasz Ta­kács Antal Narancsfa utcai lakos levelére, melyben a képviselő úr állatorvosi praxisát kifogásolja. S ebben is leszögezik: „.,. ál­latorvosi hatósági engedély nélkül végzett állatorvosi gyakorlatot. Az öt napon át végzett gyógykezelés költsé­geit, az 1 ezer 900 forintot — a kerületi állatorvos ír­ja! — a munkadíj és a gyógyszerköltségek figye­lembevételével nem tartom reálisnak, mivel fuvarkölt­ség a csekély távolság miatt — egy utcában laknak, egy­máshoz közel — nem me­rült fel.” Aztán már csak a kényszervágásról, a hús­vizsgálatról esik szó. Rendszerváltás s képvi­selőség, bizottsági tagság — ez az új tisztségviselőket egyértelműen kötelezné ar­ra, hogy különbek legyenek elődeiknél. Ahol a sógor- komaság, az egymás hiva­talból történő erősítése úgy­mond mindennapos volt. Amikor a törvényeket lehe­tett úgy forgatni: „amit szabad- Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek.” Vagyis amire jó néhányan a rang­tól, a tisztségtől feljogosítva érezték magukat, azoknak a törvényeknek a felrúgására, • melyek az Ág utcában lakó „tizenharmadik gyalogka­kukkra” hetedíziglen érvé­nyesek voltak. Erre gondol­ni sem merek, mert akkor valamiféle szereptévesztés­sel, vagy nem 180, hanem háromszázhatvan fokos for­dulattal kellene számolnom, s biz’ visszajutnánk oda, ahonnan elindultunk, s ahonnan el akartunk sza­kadni ! Varga Edit Ez, kérem, nem rono-,derbi, nein is a Párizs—Dakar-rali magyarországi szakasza. Ez, kérem, üröm község főtere, ahol pár napja a lakosok és a községháza nagy bosszú­ságára valakik „olt felejtették” ezt a két csinos jószágot. Talán a Go, Trabi, go! adta valakinek az ötletet, hogy Üröm közepére is elkelne két ilyen gyönyörűség, emlékez­tetőül a letűnt időkre. A virágágyás, a szökőkutas medence jobban festene a főtéren. De ezt alighanem hiába magyaráznánk a „feledékeny” roncstulajdonosoknak (Erdősi Ágnes felvétele) V. E. Novák Ferenc ajánlata Művészi káposztás hús Üröm főterén láttuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom