Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

R legsúlycsabb repülőgép szerencsétlenségek Katasztrófák kronológiája Az osztrák Lauda-Air Boeing 767—300-as gépé­nek katasztrófája Thaiföld és Ausztria légiközlekedé­sének legsúlyosabb szeren­csétlenségét jelenti. A 223 halálos áldozatot követelő tragédia azonban még így is „csak” a 12-dik helyen szerepel a modern repülés történetének fekete króni­kájában. — 1977. március 27-én a KLM holland és a Pan Am amerikai légitársaságok Boeing—747-es gépei a Ka­nári-szigeteken a kifutópá­lyán ütköztek össze. A világ eleddig legsúlyosabb sze­rencsétlenségében 583 em­ber halt meg. — 1985. augusztus 12-én a japán JAL légitársaság Boeing—747-ese zuhant le az Oszutaka-h egynél, s a fedélzeten tartózkodott 524 személyből 520 vesztette életét. — 1974. március 3-án egy török DC—10 zuhant le Pá­rizstól északkeletre egy er­dőben, röviddel az Orly re­pülőtérről történt felszállás után. A halottak száma 346 volt. — 1985. június 23-án az Air India Boeing—747-ese az ír partok közelében — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS R mi házunk jaj de szép... A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium a korábbi évek gya­korlatának megfelelően az idén is meghirdeti „Az év lakóháza”-nívódíjpályáza­tot. A pályázat a magánerő­ből épült, példamutató la­kóházakat kívánja az or­szágnak bemutatni, építé­szeti kultúránk széles körű terjesztése, illetve javítása érdekében. A gazdaságosan kivitelezett, jó minőségű és esztétikailag is színvo­nalas épületek bemutatásá­val az építtetői szemlélet kedvező változásához is szeretnének hozzájárulni. A pályázat nyilvános és névaláírásos. Pályázni lehet bármely kategóriájú olyan lakóépü­lettel, amely magánkezde­ményezésben készült. (Ha* gyományos családi ház, csoportos, korszerű családi ház, többszintes, többlaká­sos lakóház, lakóépület­bővítés, lakóépület-korsze­rűsítés, felújítás.) A pályá­zatra olyan használatba­vételi engedéllyel rendelke­ző lakóépületek tervét le­het benyújtani, amelyek az előző években még nem vettek részt ezen a vetél­kedésen. Az alkotók — az építtető, a tervező és a ki­vitelező — közösen nyújt­hatják be nevezésüket. Újonnan megalakuló kft., Dunakeszin, felsőfokú számviteli végzettség ű gazdasági vezetőt keres Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet a budapesti 160-0721-es telefonszámon. A pályázathoz mellékelni kell: 1:100 méretarányú tervdokumentációt, műsza­ki leírást. Az épület külső képét és a környező beépí­téshez való illeszkedést be­mutató egy vagy több, leg­alább 13X18 cm méretű fényképfelvételt, a haszná­latbavételi engedélyt. Az épület és az alkotók ada­tait (az épület helye, az építtető neve és címe, a tervező neve, címe, vég­zettsége, a kivitelező neve, címe, képesítése — házila­gos kivitelezés esetén a műszaki vezető adatait). Az esetleges pénzjutalom megosztási arányát. Az al­kotók nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulnak az épü­let teljes körű nyilvános bemutatásához (sajtó, tv stb.). A benyújtás formai fel­tételei: A teljes pályázati dokumentáció egybe le­gyen kötve vagy fűzve A'4 vagy A 3 méretben, oly módon, hogy abból semmi­lyen dokumentum ne es­sen ki, ne veszhessen el a szállítás és a bírálat során. A pályázatot 1991. augusz­tus 23-ig lehet a Pest Me­gyei Önkormányzati Hiva­tal Főépítészeti Irodájának leadni (Bp. V., Városház u. 7.). Az országos pályázaton — a megyei bírálóbizott­ság döntése alapján — a megyei pályázatokon leg­jobbnak bizonyult alkotá­sok vesznek részt. A díja­kat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium adományozza. A pá­lyázattal kapcsolatban fel­merülő kérdésekre a Pest Hegyei önkormányzati Hi­vatal főépítési irodájának munkatársai adnak felvi­lágosítást. (Telefon: 117- 4351 vagy 118-0111/377 mel­lék.) Szövetkezet kivitelezést vállal, fővállalkozásban, augusztus—szeptember havi kezdéssel. Igénves kivitelezés, megfelelő referenciamunkák. Cím: Érd, Hivatalnok u. 23. 2030. Telefon: (26)-45-614, telefax: (26)-46-075. egy valószínűsíthető robba­nás után — a tengerbe zu­hant. 329 ember vesztette életét. — 1980. augusztus 19-én a rijádi repülőtéren a szaú- di légitársaság Lockheed TriStar gépe fogott tüzet, s a fedélzeten tartózkodott 301 személy közül vala­mennyi meghalt. — 1988. június 3-án az amerikai Vincennes hadi­hajó az öböl térségében té­vedésből lelőtt egy iráni Airbus—300 gépet, mivel tévedésből... repülőgépnek nézte. 290 ember vesztette életét. — 1979. május 25-én az American Airlines DC—10- ese a chicagói O’Hare re­pülőtérről történt felszállás után lezuhant. A fedélzetén lévő 273 személy és a földön két másik illető halt meg. — 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie-nél le­zuhant a Pan Am Boeing— 747-ese. A gépen utazó 259 ember, míg a földön továb­bi 11 életét vesztette a gép ellen elkövetett merénylet következtében. — 1983. szeptember 1-jén a dél-koreai légitársaság Boeing—747-esét szovjet vadászgépek lelőtték, mi­után az utasszállító szovjet légtérbe repült be. Az ál­dozatok száma 269 volt. — 1979. november 28-án egy új-zélandi, turistákat a Déli-sark felé szállító DC—10-es gép az Antarkti- szon egy hegynek ütközött. 257-en lelték itt halálukat. — 1985. december 12-én az Arrow Air DC—8-as, amerikai katonákat kará­csonyi szabadságra haza­szállító gépe röviddel az új-foundlandi felszállás után zuhant le. Az áldoza­tok száma 256 volt. — 1991. május 26. A Lau­da-Air Boeing—767-ese Thaiföldön szerencsétlenül járt. A tragédia 223 életet követelt. Menedzseld önmagad! Menedzseld önmagad! címmel készségfejlesztő tréninget szervez diákok­nak az Omega Glen Brit— Magyar Vezetőképző és Tanácsadó Kft. Az egyna­pos intenzív képzésen a fiatalok gyakorolhatják az önmegismerés, az önme­nedzselés módszereit, a helyhez és alkalomhoz illő kommunikációt. A tréning díjtalan. A középiskolai tanulók augusztus 20. é3 31., a főiskolai és egyetemi hallgatók szeptember 1. és 13. között vehetnek részt a gyakorlaton. Az érdeklődők július 31-ig jelentkezhetnek fel- bélyegzett borítékot tartal­mazó levélben az Omega Glen Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 95—97. címen. Halásztelki vigasságok Egész napos látványosság lesz július 7-én Halásztel­ken és a szomszédos Tökö- lön. A falumapon megnyíl­nak a tököli repülőtér ka­pui, s bárki bepillanthat a repülés rejtelmeibe. Délelőtt tíz órakor sétarepülésen ve­hetnek részt a bátor vállal­kozók, 400 forintért elsza­kadhatnak a jó öreg föld­től, s a felhők alól szemlél­hetik a világot. Láthatnak majd hőlégballont és sár­kányrepülőket is, meg vihe­tik haza a vásárfiát a kira­kodóvásárról. Végezetül a magyar űrhajós, Farkas Bertalan tart élménybeszá­molót, föltehetően lesz majd kérdezője is jócskán. Halásztelken délelőtt tíz­kor landol az Aerocaritas helikoptere a kastély park­jában. Az érdeklődők beül­hetnek a pilótafülke meg­annyi gombjai és műszere közé. Ide is ellátogat Far­kas Bertalan., A nap folya­mán folklórprogramok kö­vetik egymást, nemzetiségi tánccsoportok tartanak be­mutatókat. Végezetül,, alkonyatkor a tábortűz fényénél búcsúz­tatják a napot HA HE LLOG Mint lepkegyűjtő a közönségesebb meg a külön­legesebb példányokkal, úgy vagyok én azokkal az érvekkel, indokokkal, amelyek egyedüket tekintve ugyan újak, fajukat nézve viszont nagyon is régiek. Gyűjtöm a jegyzetfüzetbe napjaink olyan csac&ka- ságait, mint „persze, hogy a doktor is tartotta a hátát a pártállamnak, hiszen Vöröskereszt-elnök volt”. Az sem átlagos példány, amikor valakiben „nem lehet bizalmunk, hiszen nyolcvanötben vál­lalta a népfront jelölését”. Ezek a csacskaságok újak, ám fajuk régi ismerős. Több évtizedről kor­festőként szólnak az ilyen szavak, a bizalmatlan­kodás, az előítéletesség tanúsítóiként. Az előbbiekre sem, más hasonlóakra sem mon­dom azt, hogy na ne. Hiszen ha függetlenül a mit tett, mit nem tett mérlegelésétől, valakiről elegendő annyit mondani, hogy „tanácstag volt”, avagy „le­leplezni”, kinek a fia, lánya, akkor értelmét veszti az értelem szükségességéről való bizonykodás. Né­melyek magukhoz ragadták a billogot, s akire ép­pen kedvük tartja, aki a szemük elé kerül, arra rásütik az éppen kéznél levő formát. Találkoztam már olyan súlyos váddal is, hogy valaki a szülői munkaközösségben „serénykedve szolgálta a bukott rendszert”, ám ezt is beraktam a csacskaságok gyűjteményébe. Amikor azonban azt hallottam, hogy valaki azért nem alkalmas a környezetvédelmi bizottság szakértő tagjának, mert annak idején „ő szervezte meg a kertbarát klubot, ami a pártnak fedőszerve volt”, akkor azt mond­tam, na ne! Ez már rekord, a vakbuzgóságnak olyan foka, melyet felülmúlni már-már lehetetlen. Bár ha arra gondolok, mennyire igyekeznek néme­lyek „rendet tenni”, akkor akár a lehetetlen is le­hetséges ... <m) Reggel Csepelen szedik; délben Becsben eszik Az ország egyik leg­rangosabb gombatermelő gazdasága a csepeli Duna Tsz. A hazai szükségletek kielégítése mellett jelen­tős exportot bonyolítanak le. Évente már több mint ezer tonna friss csiperke- és laskagombát szállítanak a külföldi piacokra, a szom­szédos Ausztriába és Né­metországba a saját hűtő­kamionjaikban. fgy hát a termés már a szedést kö­vető órákban hívogatóan néz az üzletek kirakatai­ból a vásárlókra. Ugyancsak keresett ex­portcikk a szövetkezetben termelt gombacsíra. A jó minőségű szaporítóanya­got mind nagyobb mennyi­ségben szállítják az oszt­rák, svájci, németországi és franciaországi termelők­nek. Kedveltek külföldön a csepeli feldolgozó üzem­ben készülő ízes gomba- konzervek is. A hagyomá­nyos lecsós. pörkölt és svédgomba mint magyar ínyencség rendszeresen szerepel a nagy nyugati vendéglők étlapján. A háziasszonyok is mind­inkább megkedvelik kül­földön ezeket a készítmé­nyeket, az export további növelésének feltétele azon­ban az, hogy a jelenlegi csomagolásnál tetszetősebb, vonzóbb küllemet kell ad­ni az áruknak. A külföldi kereskedők igényeit figye­lembe véve ezért napi­renden van. hogv az eddig szokásos üvegek helyett dekoratív dobozokba cso­magolják az exportra szánt gombakészítményekét. K. Z. HÍRES MAGYAR VAG Nagy karrierek Napjainkban a hazai polgárosodás új és reményeink szerint immár törések nélküli korszakát éljük. Azok kö­zül, akiket a köznyelv finom eurémizmussal ma vállal­kozóknak nevez, már látszanak kiemelkedni az elkövet­kező korszak nagy gyárosai, pénzemberei, ök azok, akik­nek mai sikersztorija az előttünk álló évtizedek magyar valóságát jelentősen befolyásolni fogja. De mit tudunk a régiekről? Az elmúlt évszázad híres magyar gyárosairól, bankárairól? Keveset, hiszen az elmúlt évtizedekben ezek „kizsákmányolok” voltak csupán a történelem­könyvekben, és sokkal ritkábban esett szó az általuk fel­épített vállalatokról és bankbirodalmakról. Apák, nagyapák, talán már a dédapák elbeszélé­seiből ködlenek fel a múlt fátyolán át az egykori me­sés magyar vagyonok törté­netei és azok a nevek, ame­lyek viselői szédületes kar­riert futottak be, lettek hí­ressé itthon és a határain­kon túl. A polgári társadalom ki­bontakozása előtt először a kiegyezés nyitott utat és gördítette el végleg az aka­dályokat. Késve bár, de an­nál gyorsabban és látvá­nyosabban megy végbe ezekben az évtizedekben az eredeti tőkefelhalmozás. A fényesen ívelő, nagy karrierek hőskora a kiegye­zés után Magyarország há­rom évtizede. Erre a kor­szakra esik a magyar tőke­piac kialakulása, ekkor he­lyeződik új alapokra az ag­rártermelés és példátlanul fellendül az ipari fejlődés. Szinte a semmiből jöttek létre a hatalmas vagyonok, születtek meg az iparmág­nások, a magyar pénzvilág vezéregyéniségei. Azok a nagy szervező talentumok, akik felismerték a soha vissza nem térő lehetősé­get, amit a kiegyezéskori Magyarország teremtett. Kétségtelen, hogy ebben a korban nemcsak idehaza, hanem külföldön is kedvező feltételek voltak, hiszen vi­lágkonjunktúra volt. Euró­pában és a tengeren túl egyaránt nagy volt a fel­lendülés, könnyebben lehe­tett karriert csinálni, mint bármikor. A gazdag, polgári hagyo­mányokkal és hatalmas tő­kével rendelkező nyugati államok a maguk fejlett iparával, anyagi felkészült­ségükkel természetesen tá- gabb teret nyújthattak a kibontakozó tehetségeknek az érvényesüléshez. Nálunk azonban, amikor a Lánczy Leók, a Kornfeld Zsigmondok, a magyar pénzügyet és hiteléletet meg­szervezték és megalapoz­ták, amikor a Ganz Abra- hámnak és Chorin Ferenc­nek mégvétették a magyar ipar alapjait, voltaképpen semmi sem volt abból, ami Nyugaton virágzott. Nem állottak rendelkezésükre azok az adottságok, amelyek a fejlett nyu­gati államokban már régen megvoltak és előmozdítot­ták az iparbárók és bank­vezérek működését. A magyar gazdaságtörté­nelem lapjaira örökre beír­ták nevüket a magyar ipari és pénzügyi fejlődésnek ezek az úttörői, akiknek, ha karriertörténetét és annak egyes állomásait tekintjük, akkor azt látjuk, hogy mindegyikük úgyszólván self made man volt. Vagy­is szinte a semmiből, pusz­tán tehetségük, a helyzet pillanatnyi felismerése ré­vén és szívós, feltörekvő és tántoríthatatlan egyénisé­gük segítségével, szorgal­muk és kitartásuk árán ju­tottak el a karrierhez, tet­tek szert hatalmas vagyon­ra. „ Ezek a csodálatos fér- fiák” nemcsak magukat gazdagították és tették hí­ressé, hanem az országot is. Megvalósítói voltak an* nak a célnak, amit előttük csupán néhány esztendővel tűzött ki a nagy magyar álmodozó, de mégis a ma­gyar gazdaságpolitika leg­nagyobb realistája: Széchenyi István. Takács Ilona dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom