Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
6 1989. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Akkor vegyünk egy kis húst! Ez a marha olyan marha Teendők a gyümölcsösben A ritkító, koronaalakító, Vagy termőre metszéssel egy- időben könnyen eltávolithatók a gyümölcsmúmiák, az elszáradt, gombás ágak, a varas, vagy erősen pajzstetves termőrészek. A metszés során megfelelően éles ollót használjunk, lehetőleg minél kisebb metszlapot ejtsünk, és ne feledkezzünk el a sebkezelésről sem. A különböző farontó gombák — különféle taplók — ellen ez az egyetlen hatásos védekezési mód. Fasebkezelésre a fungicid hatású Cellcid és Santar SM szerek a legalkalmasabbak, de megteszi a fémmentes olaj- íesték is. A mechanikai védekezés gondos elvégzése — fertőzött ágak levágása, a törzsek lekaparása, a maradék megsemmisítése — fontos előfeltétele az eredményes lemosó permetezésnek. Enyhe telek után, mint amilyen az idei tél is volt, különösen fontos a védekezés, mivel a kártevők és kórokozók egyedszáma a tél folyamán alig csökkent. Amennyiben állati kártevők — atkák, levéltetvek — ellen is szükséges védekeznünk, úgy 3 százalékos Nevikén, 5 százalékos Neopol, vagy 2 százalékos Novenda oldatot kell használni. A Novenda a csonthéjas gyümölcsfajokra azonban csak 1,5 százalékos töménységben juttatható ki! Mivel az őszibarack erre a szerre különösen érzékeny, ezért használatát ebben a kultúrában nem javasoljuk. Helyette az Ágról 3 százalékos oldatát ajánljuk. Rendkívül erős atka-, illetve pajzstetűfertő- eésnél használható 3 évedként egyszer a már termő álma-, körte-, szilva-, rinalókultúrák- ban a Gyümölcsfaolaj E 4 százalékos oldata. Amennyiben csak egyes kórokozók — például monilia, varasodás — ellen kell védekeznünk, a gyümölcsfák és a környezet kímélése céljából a kevésbé agresszív réztartalmú szereket, így csonthéjasokban a bordái por 1 százalékos oldatát használjuk. A permetezés elvégzése során fokozottan ügyeljünk a felhasznált szerre vonatkozó munkaegészség - ügyi szabályok betartására. Ilertelendy Péter Mit főzzünk? Előző alkalommal a sertés „alkatrészeit” ismertettük olvasóinkkal. Azt, hogy ha a boltban vásárolnak, oldalast, lapockát ajánl a hentes, akkor azt a húst a jószág mely fertáján keressék. Most hasonlóképpen a szarvasmarha következik. A számokat tessék egyeztetni! 1. Fej. 2. Nyak, tarja. 3. Rostélyos, magas hátszín. 4. Hátszín. 4/a. Vesepecsenye, bélszín. 5. Fartő. 6. Fehérpecsenye. 7. Felsál. 8. Gömbölyű felsál. 9. Szegy, hátulja. 10. Lapocka. 11. Szegy, eleje. 12. Farok. 13. Felső (és alatta az alsó) lábszár. A marha belsőségei: máj, szív, nyelv, vese, velő, tüdő, pacal (ez a gyomra), lép. A marha húsából frissen sütni, szeletekre vágva a bélszínt, a lapos és a magas hátszínt, a rostélyost szoktuk. Párolva készíthető (vadasnak is) a fehérpecsenye, a comb részei, a felsál, a fartő. Készíthetjük így a szegyet és a lapockát is. Levesnek, tokány- nak, pörköltnek, paprikásnak jó a tarja, a szegy, a lábszár, az oldalasrész. Pompás leves készül a marhafarokból, lábszárból, az egyes húsrészeket borító lapos puha húsokból (ezeket deklinek, pacsninak nevezik), a bélszín és a hátszín széléből, az inasabb, zsírosabb hús- és csontdarabokból. Olcsó ételek ZÖLD BURGONYAROPOGÓS Hozzávalók: 50 deka burgonya, 3 tojás, 2 evőkanál búzadara, só, reszelt szerecsendió, l-l csokor zöldpetrezselyem és metélóhagy- ma, 1 szál zellerzöld; a bundázáshoz liszt, tojás, zsemlemorzsa; a sütéshez bőven olaj. Áttörjük a főtt, leszűrt, meghámozott burgonyát és összegyúrjuk a tojásokkal, a búzadarával meg a fűszerekkel. Finomra vágva dolgozzuk bele a petrezselymet, a metélőhagymát és a zellerzöldet. Kis rudakat formálunk belőle, és lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatva, bő forró olajban kirántjuk. SÁRGARÉPAS BURGONYAPUFFANCS Hozzávalók: 30 deka burgonya, 2 szál sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 2 evőkanál liszt, 2 tojássárga, só, őrölt bors; a sütéshez bőven olaj. A megtisztított burgonyát és sárgarépát káposztareszelőn lereszeljük, összekeverjük liszttel, a tojássárgákkal, sóval meg őrölt borssal. Evőkanállal forró olajba szaggatjuk és ropogósra sütjük. LECSÓS, RIZSES GOMBA' Két evőkanál olajon megfuttatunk 25 deka megmosott,, lecsurgatott rizst. Közékeverünk 25-30 deka felszeletelt gombát, egy kis fej apróra vágott vöröshagymát. Kis lángon fedő alatt 5 percig pároljuk. Hozzádarabolunk 3-4 zöldpaprikát. Az egészet megsózzuk, annyi vizet töltünk rá, hogy az ételt ellepje. Sütőben lefedve 25 percig puhítjuk. Akkor rászórjuk a 3-4 lehámozott, cikkekbe vágott paradicsomot, az egészet tejföllé meglocsoljuk, a sütőbe még öt percre visszatoljuk, majd tálaljuk. PARMEZÁNOS BURGONYAPOGACSA Hozzávalók: 40 deka burgonya, 4 tojássárga, 5 deka vaj, 0,5 dl tejszín, 2 deka parmezánízű sajt, só; a sütéshez bőven olaj. A meghámozott, apró kockákra vágott burgonyát megfőzzük, leszűrjük, áttörjük, belekeverjük a tojássárgákat, a vajat, a tejszínt, a reszelt parmezánízű sajtot, megsózzuk,* és jól összedolgozzuk. (Ha néni’ áll eléggé össze, tehetünk bele egy kevés lisztet.) Pogácsákat formálunk belőle és forró olajban mindkét oldalukon pirosra sütjük. BURGONYÁS KOLBASZPOGACSA Hozzávalók: 40 deka burgonya, 29 deka puha füstölt kolbász, 2 tojás, 1 evőkanál reszelt vöröshagyma, só, őrölt bors, 1 csokor petrezselyem, zsemlemorzsa; a sütéshez olaj. A burgonyát héjában megfőzzük, megtisztítjuk és áttörjük. Hozzákeverjük a megdarált kolbászt, a hagymát, borsot, tojást, az apróra vágott petrezselymet, és annyi zsemlemorzsát, hogy összeálljon. Pogácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban kisütjük. E. K. A GYÓGYSZEREK ELLENÉRE férgéé a lepra ? Az atlantai (USA) járványügyi központ tudományos szakértői a lepra fokozódó terjedésétől tartanak. A leprakórokozók meghökkentő gyorsasággal ellenállókká válnak a manapság használatos gyógyszerrel, egy szulfon- származékkal szemben. Az India déli részén végzett ellenőrzés során a leprakórokozók 40, a Fülöp-szigeteken 18 százalékát találták ellenállónak a gyógyszerrel szemben. A már eredményesen kezelt leprabetegek szervezetéből is olyan kórokozók kerülhetnek környezetükbe, amelyek ellenállóak a gyógyszerrel szemben. PEST MEGYEI SÉTÁK Kemence Pest megye egyik legészakibb települése, a hajdanvolt Nógrádból átszármazott kisközség, Kemence. Csendes szerénységében húzódik meg a Kemence-patak partján. A környező hegyek, dombok csodálatos színpompát nyújtó ölelésében. A nyugodt, külsőre jelentéktelennek tűnő község azonban számtalanszor felírta nevét a történelem lapjaira. Kemencén mindig történt valami olyan esemény, mely kihatással volt az ország történelmének egészére. Az idő távlatban, azóta sok dolgot összekevert. Még a levéltári adatok sem mindenben egyértelműek, de a kemenceiek számon tartják a történelmi hagyományokat, ápolják a múltat. Nyolcszázharminchárom évvel ezelőtt 1156-ban kelt okmánylevél szerint, melyet Matynus érsek adománylevele tanúsít, Kemencét az esztergomi káptalan tizedíizetői között találjuk. 1232-ben fordulat következik be, mert II. Endre király zólyomi’ uradalmához csatolja Kemencét. Egy történelmet átszövő legenda szerint, IV. Bélának itt adta át a lovát András lovag. így került hálából a tatárok elől menekülő király segítéséért Kemence András lovag családi tulajdonába. Annyi bizonyos, hogy 1295- ben már „falut" jegyez itt a rendtartás. Fejlettségét és vagyoni helyzetét bizonyítja a községnek, hogy Csák Máté martalócai is érdemesnek tartották Kemence falu kifosztását. Később magas rangra emelkedik Kemence, hiszen 1751- től 1804-ig Kemence volt Nagy- és Kis-Hont vármegye székhelye. Akkor épült a ma is látható megyeháza, mely az akkor „II. József császár szorgalmazására építtetett”. Itt zajlott le 1782 augusztus 23-án az „emberevő cigányok pere”. A megyeháza feljegyzések szerint ismeretlen ok következtében 1802-ben leégett. Majd fél évszázad múltán épült újjá. a ma is látható hatalmas palota. Jelenleg iskola van benne. A Kemence—Kóspallag— Diósjenő között húzódó erdőkben 1944 szeptemberében megjelentek Adler János csapatának partizánjai. Igazi nemzetközi brigád, orosz, szlovák, magyar nemzetiségekből álló a csapat. A „német katonai egységek mozgását megakadályozni” — a kapott feladatuk. Az éles harcokban hatan hősi halált haltak. Kemence az okiratokban bizonyított keletkezésének 800 éves évfordulóját 1956-ban ünnepelték. Magam akkor jártam először Kemencén, mikor a legnagyobb bizonytalanság volt az úr: 1956. december 23—24-én. A szobi rendőri kirendeltség kocsiján „biztosítás mellett” kerültem a faluba. Különös csend és nyugalom ült a településen. Este egy csoport egyetemi hallgatóval találkoztam a szállásomon, akik a hajnali köddel együtt eltűntek s én minden különösebb kaland nélkül'tértem vissza a fővárosba. A mai Kemence valóságos idegenforgalmi központtá kezdi minősíteni magát. A fejlődés egyik záloga, az épülő mesterséges tó, ami valójában az öntözést van hivatva biztosítani. de a horgászok ugyancsak hódolhatnak itt szenvedélyüknek. A község vezetői nagy igyekezettel igyekeznek fejleszteni idegenforgalmukat, a jelek szerint sikerrel. A kemencei Ifjúsági Szálló mindössze két kilométerre épült fel, csodálatos környezetben. Ettől a bázistól mindössze 10 kilométerre van a Csóványos (939 méter), 12 kilométerre a Nagy-Hideg- hegy (864 méter). Rövid erdei sétával megtekinthető Berne- cebarátiból (társközség) a Drégelyvár. A szálló közelében két sífelvonó működik a sziklamentes lesiklópályák mellett. Háromszáz méter hosszú szánkópálya is van, s ha megfelelő az időjárás, korcsolyapálya is rendelkezésre áll. Nyáron a lejtőkön roll- kázni is lehet (gördülő fűsí). Ennyit a mai Kemencéről, mert legenda és történet akadna még a tarsolyomban, mondjuk a közeli Godóvárról, de fedezze fel maga számára minden idelátogató. ’ Wolff Lajos A h ^'üani megyeházában ma iskola van fii// EGYÜTT /# AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Autópályáinkon és főútjainkon elkezdődtek a tavaszi karbantartási, javítási és takarítási munkálatok. Emiátt országszerte, az úton lassan mozgó járművekkel, illetve az út mentén dolgozó emberekkel találkozhatnak a gépjárművezetők. Kérjük, hogy lassan és figyelmesen kerüljék ki őket. Az 50. sz. főúton Alsónémediben közműépítési munkák miatt lezárták a fél útpályát. A munkaterület mellett előzési tilalom és sebességkorlátozás van érvényben. Az 51-es sz. főúton Dunaharaszti és Taksony térségében az M0- ás autópályán szerkezetépítési munkák miatt útszűkület, sebesség- korlátozás és előzési tilalom lassítja a közlekedést. Itt is figyelmet kérünk az erre közlekedőktől. MINDEN MÁSNAP HALÁLOS BALESET A Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács mai elnökségi ülésén beszámolót hallgatott meg az 1984—88. közötti öt esztendő munkájáról, a megye közlekedésbiztonsági helyzetének alakulásáról. Köztudott, hogy a megye útjai a legzsúfoltabbak az országban, s állapotuk a karbantartásra, felújításra fordítható pénzek hiányában rohamosan romlik, s remény sincs arra, hogy a helyzet belátható időn belül jobbra forduljon. Ugyancsak közismert a tény, hogy hazánk gépkocsiparkja elöregedett, a jármüvek átlagéletkora a tíz évhez közelít. E szám azt jelenti, hogy nem kevés az olyan autó, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehet másnak nevezni, mint négy keréken guruló romnak. Azt gondolná az ember, hogy ezek az objektív körülmények nagymértékben befolyásolják a közlekedés biztonságát. Sőt, biztosak lehetünk benne, hogy így van. Még akkor is, ha a statisztikák ezt nem mutatják. A megyei KBT beszámolójában is ezt olvashatjuk: „A balesetek túlnyomó többsége közlekedés szempontjából kedvezőnek ítélhető körülmények között történt. Ez egyértelműen az egyén felelősségét veti fel.’’ Természetesen nem kívánjuk megkérdőjelezni ezt az állítást, de ki tudja, mit is értsünk valójában „közlekedés szempontjából kedvezőnek ítélhető körülményen”. Azt esetleg, amikor például Fót és Dunakeszi között a kátyúkkal, gödrökéi tarkított úton egy tizennégy éves Trabant előzni próbál egy, a szétesés határán álló, szemmel láthatóan nullára írt teherautót? Mindez természetesen csak egy — véleményünk szerint jelentőségén mélyen alul kezelt — összetevője a baleseteknek. Elsődlegesen valóban a volán mögött ülőket terheli a felelősség. A vizsgált öt esztendő alatt átlagosan 4,94 óránként történt egy baleset a megye útjain, s minden másnap életét vesztette egy ember közlekedési baleset következtében. A legveszélyesebb körzetek: Gödöllő, Cegléd és Monor környéke. A KBT minden megelőzésre fordítptt energiája ellenére nő.tt a. balesetek száma. Míg 1984-ben 1742 esetet regisztráltak a statisztikák, addig tavaly 1884-et. örvendetes viszont, hogy a halálos kimenetelű balesetekből — ha csak néhány- nyal is — évről évre kevesebb van, 1984-ben 175 ilyen történt, szemben a tavalyi 168-cal. Nyolcvannal csökkent az ittas vezetők által okozott tragédiák száma a fél évtized alatt. Igaz, amíg 1984-ben 7887 szondát használtak el a rendőrök, addig 1988-ban 9421-et, s míg az első évben 2666 jogosítványt vontak be, addig az utolsóban 3879 autósnak kellett megválnia vezetői engedélyétől. A megyei KBT különösen nagy gondot fordít a gyermekbalesetek megelőzésére. Tanfolyamok, versenymozgalmak keretében évről évre sok ezer általános és középiskolás tanuló ismerkedik meg a közlekedés szabályaival. A megyében — jórészt társadalmi munkában — összesen 67 közlekedési park épült. Sajnos ezek az erőfeszítések a statisztikákban nem tükröződnek. A gyermekbaleseték száma 7,4 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. ÉKSZER MERCEDES A „Carrera és Carrera” ékszerész cég dolgozói 20 kg ezüstből készítették el egy Mercedes 300 SL Gaviota modelljét, amelyet egy madridi ékszerészen kiállításon mutatnak be. Az 1,35 méter hosszú, 55 cm széles és 40 cm magas autót két évig készítette nyolc ötvös. ÖSSZEFOGTAK A BIZTOSÍTÓK A Hungária Biztosító és az osztrák Wiener Städtische biztosító- társaság gépkocsi-kárrendezési együttműködési megállapodást kötött. Uzonyi Tamás, a budapesti és Siegfried Seliitsch, a bécsi biztosító intézet vezérigazgatója bejelentette: Március 1-jétől a két cég szorosan együttműködik a magyar és az osztrák autósok kötelező casco- és úgynevezett jogvédelmi biztosításával összefüggő kárrendezési ügyek intézésében. Az erről kötött megállapodás fő célja, hogy a balesetet szenvedő gépkocsi-tulajdonosok számára mindkét országban egységes és az eddiginél egyszerűbb, gyorsabb legyen a kárrendezési szolgáltatás. Az együttműködést nem utolsósorban az tette szükségessé, hogy a két ország közötti turistaforgalom gyors növekedése folytán emelkedett a magyar autósokkal Ausztriában, és az osztrákokkal Magyarországon történő balesetek és biztosítási kárügyek száma. A Magyarországon történt baleseteket körülbelül fele-fele arányban okozzák magyarok és osztrákok, az ausztriai balesetekben viszont 70 százalék a magyarok aránya. Magyar földön közlekedve az osztrák autóvezetők gyakran vétkesek gyorshajtásban, ráfutásban. néha ittasságban, továbbá hajlamosak figyelmen kívül hagyni a vadveszélyt, az úthibákat, ; kivilágítatlanul közlekedő egyszerűbb jármüvek okozta balesetve szélyt. A magyar autósok ausztriai baleseteinek egy jelentős rész azért következik be, mert nem adják meg az elsőbbséget, szabály talanul kanyarodnak balra, s nem eléggé számolnak az osztrá autóknál rendszerint öregebb, lassúbb kocsijaik fékezési, gyorsulás és egyéb hátrányos adottságaival. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter
