Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

6 1989. JANUÁR 13., PÉNTEK 'Szabad idő - Hobby Higiénia Szájápolás Több fáradsággal - de jót főzni Ne legyen túl borsos az ára Mindenki számol: összevet­jük az árakat a korábbiak­kal, és arra a következtetésre jutunk, hogy ha egészségesen, ízletesen akarjuk táplálni a családunkat, akkor alaposan meg kell fontolnunk, milyen fogásokat tálalunk az asztal­ra. S a mesterszakácsok sze­rint, akik igencsak értik a szakmájukat, ez ma sem lehe­tetlen. Múlt évben hazánkban elő­ször megrendezték az Arany szakácssapka versenyt, mely eddig már öt világrész 19 or­szágában meghonosodott. A programban az egészségmeg­őrzés és a kitűnő ízek terjesz­tése mellett gazdasági szem­pontok is szerepelnek. Két közétkeztetésben és két ide­genforgalmi vendéglátásban hasznosítható menü beküldé­sét kérték a rendezők. A köz- étkeztetési kategóriában há­rom fogáshoz 26 forintért le­hetett nyersanyagokat felhasz­nálni, az idegenforgalmiban négy fogáshoz 120 forintért. S bár az árak azóta emelked­tek, kétségtelen, hogy olyan ötleteket kapunk a mester­szakácsoktól. melyek segítsé­günkre vannak, ha viszonylag nem drágán változatos, ízletes ételeket akarunk tálalni. En­nek jegyében közlünk a to­vábbiakban Arany szakács­sapkás recepteket, melyekhez Unger Károly, a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok Szövet­ségének elnöke és Pár Gyula elnökhelyettes adott néhány jó tanácsot. Mint hangsúlyozták, a fő­zésnél pénzt csak időráfordí­tással lehet megtakarítani. Például: egy üveg meggybe­főtt ma már hatvan forintba kerül a közértben, de a fe­léért előállíthatjuk otthon, ha nem sajnáljuk a fáradságot arra, hogy szezonban eltegyük. Hasonlóképpen: visszatér az otthon gyúrt tészták divatja, és a nagymama receptjei kö­zül nemcsak az ünnepieket ér­demes elővenni. Unger Károly kedves gyer­mekkori emlékei között idéz­te fel a maradék paprikás­krumpli felhasználásával ösz- szeállított ízletes krumplis­tésztát, a finoman elkészített, de húsfeltét nélkül tálalt fő­zelékeket. Szóval, így is lehet. Ennyit a takarékosságról, ami nem ellentétes azzal, hogy to­vábbra is keressük az új, a korszerű étkeket, melyek ha nem is három nap vagy há­rom hónap alatt honosodnak meg nálunk, de várhatóan idővel növekszik a népszerű­ségük. Az Arany szakácssapka re­ceptjei között gyakran szere­pel például a szójaliszt és a dejó felhasználása. Ez utóbbi valóban kitűnő, megtéveszté­sig hasonló pótléka — bejgli, főtt tészta, egyebek készíté­sénél — a diónak, melynél azonban sokkal olcsóbb. Ér­demes felfigyelni arra is, hogy milyen változatosan lehet fel­használni a már-már feledés­be merült kukoricalisztet. Mint Unger Károly hangsú­lyozta, a mesterszakács re­ceptjeit gondolatébresztőnek is szánják. Nem kell mindent pontosan utánozni, szabad im­provizálni is —, de persze csak akkor ajánlatos, ha va­lakinek már van kellő gyakor­lata a főzésben. Ga. J. Természetes szájszaga tu­lajdonképpen minden ember­nek van, különösen reggel ér­ződik, amikor a hosszú éjsza­kai alvás után a kilégzés kis­sé áporodott. Ez a kissé za­varó szag a reggeli fogmosás, száj- és toroköblítés után nyomtalanul elmúlik. Tehát nincs semmi egyéb teendő, mint a szokásos reggeli száj­ápolás. Az ápolatlanságból eredő szájszag is gyorsan és sike­resen megszüntethető, ha reg­gel és este rendszeresen el­végezzük a fogápolást. Idősebb embereknél talán még gyakoribb a kellemetlen lehelet, mivel gyakori eset, hogy a hiányzó fogakat ki­vehető fogpótlással pótolják. A fogpótlások alatt vissza­maradt ételmaradékok gyor­sabban bomlanak, és beszéd közben kellemetlen szájsza­got árasztanak. Mi a teen­dő? Napközben is módot kell találni arra, hogy fogat mos­son az illető! Étkezések után legalább alaposan öblítse ki a száját, hogy ne maradja­nak benne ételmaradékok. Az egészségügyi vonatkozá­sú kellemetlen szájszagnak már komoly, mélyebb oka van. Tehát, ha a rendszeres szájápolás mellett is érződik a lehelet tisztátalansága, sür­gősen forduljunk orvoshoz! Az időszakos, étkezések utá­ni szájszag háziszerekkel is megszüntethető. Így például egy-két szem kockacukorra csepegtessünk néhány csepp sósborszeszt; kellemes száj­szagunk lesz, ha rágunk egy kevés citrom- vagy narancs­héjat, néhány szem babká­vét; segít az is, ha kevés pet­rezselyem zöldjét rágunk össze nyersen. Heceptek Domokos József mesterszakács (Széchenyi István Kereske­dettül és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola) receptjei: ALFÖLDI GOMBÖCLEVES Hozzávalók: sertéshús 20 dkg, margarin 5 dkg, kukoricadara 5 dkg, tojás 3 db, sárgarépa 8 dkg, gyökér 8 dkg, vöröshagyma 3 dkg, zöldborsó 5 dkg, paradicsompüré 1 dl, petrezselyem 1 csokor, Delikát 1 dkg, só 1 dkg, bors 1 g. Elkészítés módja: A ledarált sertéshúst kukoricadarával, margarinnal, tojással, sóval, borssal összekeverjük, fél óráig pihentetjük. Közben a zöldségeket egyforma kockára vágjuk, és a margarinos hagymával megpároljuk. Paradicsompürét, zöldborsót és finomra vágott petrezselymet hozzáadva, 1,2 liter delikátos alaplével felengedjük és 10 percig forraljuk a bele szaggatott gombócokkal. almas piskóta Hozzávalók: tojás 3 db, cukor 5 dkg, liszt t dkg, szójaliszt 1 dkg, citromhéj fél db, baracklekvár 3 dkg, alma 25 dkg, fa­héj 1 g, vaníliás cukor 5 g, porcukor 1 dkg, Dejó 5 dkg. Elkészítés módja: A tojásból, lisztből, szójalisztből, cukor­ból piskótaalapot sütünk. Közben almapürét készítünk reszelt almából, amihez hozzákeverjük a fahéjat, a Dejót és a vaníliás cukrot. A piskótalapot lekvárral megkenjük, ráhalmozzuk a Dejót és felcsavarva, rézsútosan szeletelve a tetejét vaníliás porcukorral megszórjuk. KAPROS TÜRÖSGALUSKA-LEVES Hozzávalók: túró 10 dkg, liszt 5 dkg, szójaliszt 3 dkg. tojás 2 db, kapor 1 csokor, sárgarépa 12 dkg, gyökér 10 dkg, zeller 8 dkg, sertéscsont 25 dkg, só 1 dkg. Elkészítés módja: A túrót áttörjük, és a tojásokkal, szója- és sima liszttel, finomra vágott kaporral, kevés sóval jól össze­dolgozzuk, amelyeket az előre elkészített, leszűrt csontalaplébe beleszaggatunk, és jól kiforrázva tálaljuk. A receptek öt személyre szólnak. PEST MEGYEI SÉTÁK M ondhatnám, mint az úti­könyvek legtöbbje, hogy Verőce és Kismaros a Duna­kanyar egyik legszebb üdülő­helyei. De melyik dunakanya­ri község ne büszkélkedhetne ezzel a jelzővel? A székhelyközség Verőce néven vált ismertté, valójában Nógrád megye déli csücskén — régi időkben — elhelyezke­dő kis település hivatalosan a Nógrádverőce nevet viselte. Miután a háború végén Pest megyéhez csatolták, a Nóg­rád szócska elmaradt és Ve­rőce lett, mígnem 1974 nya­rától a szomszédos Kismaros községgel összevontan a Verő­cemaros nevet vette fel. Csak­hogy a népszokás nem alakít­ható ilyen könnyen. A névváltoztatást eszközlő korból kedves anekdotát őriz a szájhagyomány. A fiatalok az akkori időknek megfele­lően a vasúti támfalra felfes­tették a spanyol jelszót: „Ven- ceremos”! Másnap már tilta­kozók jelentek meg a hiva­talban, hogy tiltakozzanak a Venceremos helységnév ellen, miután a közelmúlt falugyű­lés hosszú vita után végre elhatározta, hogy a jövőben Verőcemarosnak fogják hívni az összevont községet. Ezt a feliratot akkoriban magam is láttam, az anekdota azonban valószínűleg, csupán mese. A természet adta teraszos hegyoldalról csodálatos kilátás nyílik a Dunára. A mélyben hömpölygő folyó, és a fürdés­re alkalmas folyópart tette valójában kedvelt üdülőhely- lyé. Verőce és Kismaros szá­mos túraútvonal kiinduló­pontja. Közlekedése különö­sen alkalmassá teszi erre, hi­szen két széles nyomtávú és egy keskeny vágányú vasútja is van. Ahogy itt mondják, a „nagyvonat” a csehszlovákiai nemzetközi fővonal, melyről Kismaros megállóhelyen le­het átszállni a Királyrét felé vivő erdei úttörővasútra. A harmadik vonal a Magyarkút- Verőcemaros megállóhelyen vezet keresztül Balassagyar­mat felé. Lakóinak száma 4500 lélek, de nyáron, szezon idején ez a szám kétszeresére is emelke­dik. Verőce azon kevés községek közé tartozik a megyében, ahol nem a mezőgazdaság a vezető gazdasági ágazat. A Duna Menti Mgtsz juhászata csupán az, ami jelentősnek mondható. De mint munka- lehetőség vajmi keveset szá­mít. Nem mindig volt ez a helyzet. Valamikor a hegyol­dalon jó minőségű szőlő ter­mett. A filoxéra azonban, mint a Duna mellett másutt is, végzett a virágzó kultúrá­val. Ezért kerültek előtérbe a bogyós növények. A magyarkúti elágazásnál a Kőbányai Porcelángyár helyi üzeme jelentős munkalehető­séget biztosít nemcsak Verő­cének, hanem a környéknek is. De a falu átellenes olda­lán az erdőgazdaság fafeldol­gozója is jelentős gazdasági tényezőnek számít. Az állandó és az itt pihe­nők lélekszáma sejteti, hogy a nagyközség ellátottsága meg­felelő. A szálláslehetőségek biztosítottak, hiszen akár 3000 főt is fogadni tud az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szállodája és kempingtábora. A szálloda kétcsillagos, a hoz­zá tartozó tábor ugyanakkor igen olcsó, diákpénztárcának is megfelelő üdülési lehető­séget nyújt. Ezenkívül is ta­lálunk a nagyközségben még két penziót és egy turistahá­zat is. Kulturális ellátottság terü­letén nagy előrelépést jelen­tett az 1987-ben elkészült új művelődési ház, mely szinte minden igényt ki tud elégíteni a helyi és az üdülő lakosok számára. Nézzünk egy kicsit körül a nagyközség kínálta látnivalók között. Verőcemaros a régi római limes (őrvonal) vona­lán épült fel, ennek bizonyí­tékaként a „vörös kereszt­nél” az őrtoronymaradvá­nyok megmaradtak és látha­tók. Ha az országútról északke­let felé átmegyünk a „nagy­vasút” hídja alatt, feltekint­ve a hegyoldalban magasan hosszú lépcsősor végén emel­kedik a katolikus barokk stí­lusban épült templom (1736— 1743 épült). De ha már ezt a templomot megemlítem, meg kell emlékezni a kismarosi templomról is. mely száz év­vel később épült 1827-ben, klasszicista stílusban. A har­madik templom a református hívőké, több mint kétszáz éves már, 1785-ben copf stí­lusban épült. Külön kell megemlítenem a két alapító község közötti csodálatosan szép völgykat­lanban épült Migazzi-kastélyt, melyet 1766 és 1774 között gróf Migazzi Kristóf építte­tett, aki korában a váci ka­tolikus egyházmegye püspöke volt. Jelentős magánvagyon­nal rendelkezett, a kastélyt nyaralónak használta, mely­nek hozzá tartozó erdeiben vadaskertet telepített. Így a kastély nyilván vadászati kedvtelést is szolgált. Építő­jét, Isidoreus Canevale-t Itá­liából szerződtette, aki a kas­télyt késő barokk stílusúnak tervezte és építette. Az idők folyamán többször átépítet­ték. Mai formájában egyházi vezetésű szociális otthonként működik. Bejárati kapuja fel­tételezhetően őrzi még erede­ti formáját. A látnivalók közül ugyan­csak külön fejezetet érdemel­ne a Gorka Géza Múzeum. A világhírű kerámikusművész házát halálát követően (1971) az állam megvásárolta és mú­zeumnak rendezte be. Verőcemaros központjából, egyórai kellemes séta a ma­gyarkúti turistaház. Észak fe­lé már komoly nagy túrát je­lent a 15 kilométerre találha­tó Nógrád vára vagy kelet­re a karsztfennsíkon a Nász­nép-barlang és a Sárkány- kút. Ugyanakkor Kismaros­ról az úttörővasúttal lehet el­jutni Királyrétre. Akit akár ezzel az írásom­mal is sikerült arra ösztökél­nem, hogy tegyen egy sétát Verőcén és Kismaroson, Wolff Lajos A Migazzi-kasiély ma idősek otthona ■EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚT1NFOBM JELENTI Pest megye területén útépítési, fenntartási és karbantartási mun­kák ezen a héten nem zavarják a közlekedést. A gépjárművezetők figyelmét az időjárás okozta problémákra hív­juk fel. így, a reggeli és esti órákban szinte az ország egész terüle­tén ködre kell számítani. Hegyvidéki utakon és a mélyebben fekvő területeken a látótávolság sok esetben nem haladja meg a 20—40 métert. A hajnali lehűlés következtében az utakon deresedésre kell szá­mítani. Esztergom és Párkány között előreláthatólag a hónap végéig nem közlekedik a komp karbantartási munkák miatt. AUTÓK, ÁRAK, VÁMOK Autópiac a Bécsi út másik vegén. Hegyeshalom és Bécs között gomba módra szaporodnak a használtautó-telepek. Az eladók azt ígérik, nem kínálnak zsákbamacskát, de azért nem árt óva­tosnak lenni, hiszen nehéz megállapítani, mit rejt egy-egy csillogó karosszéria Európa legliberálisabb vámrendelkezésének nevezte H. H. Lederer úr, az Eurotax cég igazgatója azt a szabályozást, ami január elseje óta a külföldről behozott személyautókra vonatkozik. S egyben úgy értékelte ezt az intézkedést, hogy hazánk tett egy lépést a piacgazdálkodás felé. Az Eurotax— Schwake cég adja ki azt a katalógust, amelynek alapján a nyugati kereskedők tájékozódnak az autópiacon. A napokban került a könyvesboltokba a katalógus ma­gyar változata. A kötet a januári árakat tartalmazza nyugat­német márkában. A feltüntetett értékek egyben o vámkisza­bás alapjai. De mivel az igazi piac olyan, hogy az árak föl­le mozognak, a katalógus külföldön havonta jelenik meg. A magyar vámhatóság a mindenkori legfrissebb kiadás alapján állapítja meg a vámértéket (és a mindenkori hivatalos árfo­lyamon számítja‘át a márkát forintra). A most megvásárolt könyv árai tehát az elkövetkező hónapokban már csak hoz­závetőleges számításokra használhatók. Az sem biztos, hogy minden autókereskedőnél a kataló­gusban szereplő áron vehetjük meg a kiszemelt gépkocsit. Ha ügyesek vagyunk — és türelmesek —, olcsóbbat is talál­hatunk, de ugyanúgy előfordulhat, hogy többet fizetünk. Köz­tudott egyébként, hogy a használt autó Ausztriában drágább, mint az NSZK-ban, de ez utóbbinál is olcsóbbak a belga ke­reskedők. A katalógus árait még komolyabb vásárlási szándék nélkül is érdemes tanulmányozni. Megdöbbentő a kínálat, legalábbis a hazai szabadpiaci árakhoz szokott olvasónak. Hat-hét éves autókat már 500—1000 márka közötti árért is találhatunk. Csábítónak tűnő kínálat ez, de sok igazság van abban, amit szintén a már említett Lederer úr mondott: Vi­gyázniuk kell a magyaroknak, hogy országuk ne váljék Euró­pa roncstelepévé! Ebből az autóból nem sokat fogunk látni a magyar utakon. Az NSZK-ban is csak próbapályán fut még az új Mercedes 300 SL. A háromliteres, hathengeres gépkocsit idén március­ban mutatják be a genfi autószalonon. Hasonló karosszériával készül az 500 SL típus is, amelyik 5000 köbcentiméteres lesz nyolc hengerrel Arról ma még nem lehet képet alkotni, hogy az új vám- rendelkezések mennyire módosítják a hazai árakat, miként változik a kereslet és a kínálat. De a katalógust lapozgatva az a gyanúja támadhat az embernek, hogy sokan fognak Nyugatról behozni keleti autót, hiszen egy hat-hét éves Sko­dát már 500 márkáért „utánunk dobnak”. Igen ám, de a ka­talógus hazai kiadásában található vámmagyarázatból kide­rül, hogy: „a rubelelszámolású országokban gyártott, bel­földön forgalmazott gépkocsik vámalapját a belföldi fogyasz­tói árban kell meghatározni. Az ilyen használt kocsik vám­alapját évi tíz százalékkal kell csökkenteni.” Ez a kedvezmény nem haladhatja meg a 40 százalékot. Így már nem is olyan ol­csó, mint a külföldi ár alapján hinnénk. Mindent egybevetve, az új vámtarifák feltehetően nem fogják alapjaiban megrengetni a magyar autópiacot, külö­nösen a mostani drasztikus áremelések után. ÚJ KIRENDELTSÉG VÁGOTT A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet ebben a hónapban új kirendeltséget nyitott Vácott, az Erzsébet utca 26. szám alatt. Műszaki vizsgával kapcsolatos ügyintézés, vizsgára jelent­kezés a következő időpontokban: hétfő—kedd—csütörtök 8—16, szerda 8—18.30, péntek 8—15 óráig. Balesetmentes közlekedést, ]ó utat kíván: M. Nagy Péler Verőce és Kismaros

Next

/
Oldalképek
Tartalom