Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Piaci versenyről nem beszélhetünk Felvásárlóknak kiszolgáltatva A kiskerti termelés helyzete, vagy ahogy az előter­jesztések ezt pontosabban fogalmazzák: a háztáji és ki­segítő gazdaságok tevékenysége nemcsak városunkban, hanem a szomszédos községekben is komoly fórumok témája. A Nyársapáti Tanács például legutóbb példát­lanul hosszú ülésen vitatta meg a helyzetet. Ezt köve­tően Labancz Árpád tanácselnökkel beszélgettünk. — Megnyugtató választ a kistermelők helyzetére sajnos senki sem tudott mondani. Azt ismételgették, amit már tíz éve hajtogatnak. Itt az a meggyőződés alakult ki, hogy a kistermelők egyre inkább áldozatok, mert érdekeiket nem képviseli senki. Változatlan — Itt van például a sokat emlegetett szerződéses fegye­lem. Kérdezzük: miféle szer­ződés az, egyáltalán szerző­dés-e egy, úgyszólván tíz éve változatlan stencilezett papír­darab, amelyen a termelőknek csak a kötelességei vannak fel­tüntetve, de még az átveendő termény ára sincs rajta?! Községünkben az áfész, a Haladás Termelőszövetkezet, a tejipar, valamint a pince- gazdaság foglalkozik felvásár­lással. Ugyanakkor ez a fel­vásárlás tulajdonképpen nem jelent semmi mást, mint pusz­ta átvételt. A konzervgyár megbízza az áfész-t, és az ezt végrehajtja. A kistermelők szerint ezekkel a termények­kel kereskedni kellene. Községünkben a háztáji és kisegítő gazdaságoknak nem­hogy megtartó szerepük van, hanem egyszerűen létkérdés, hogy a belőlük befolyó jöve­delem egyáltalán elviselhető­vé, fenntarthatóvá tegye itt az életet. De talán célszerű, ha felvásárlókként sorra vesz- szük a felsorolt cégeket. Meg­győződésünk, hogy addig nem lesz fegyelem, amíg a már említett felvásárlási kérdések­re nem figyelnek oda. Való­színű egyébként, sőt biztosak vagyunk benne, hogy ez nem valamiféle Dél-Pest megyei sajátosság. Sajnos tényként szögezte le tanácsülésünk is, hogy a kereskedés ötletszerű, a termelők érdekeit nem vé­di senki. Ide sorolható a Ha­ladás Termelőszövetkezet fel- vásárlási- tevékenysége is, hi­szen például a képviselője ki­jelentette, hogy nem elképzel­hetetlen a felvásárlás meg­szüntetése a tsz részéről. Mindebből még az avatatlan is láthatja, hogy valamiféle piaci versenyről nem is be­szélhetünk. Gazdaságtalan Az is elhangzott, hogy a konzervgyár rugalmassága sem az igazi. A termelőszö­vetkezet például több mint 80 Becsület - szavunkra Firkás firkák A lakótárs fölháborodottan mondja: Most festették ki a lépcsőházat, s máris összefirkálták! De ez van mindenütt! Nézze meg az emeletes házak lábazatát, mondjuk a Rákóczi úton az Aranyudvar előtt, vagy a Kossuth Ferenc utcában, a nemrégen átadott épületet! Pusztítás ez, kérem! Igaza van. Indulata jogos. Amit most írok erről, az nem mentség, csak magyarázat: a jelenség „történelmi távlatának” felvázolása. Nem tévedés: a firkálások végigkísérik az írástu­dó emberiség egész történetét. Sok ilyen mű maradt fenn Pompejiből, még több Rómából. Az első magyar- országi firkálások Pannónia városaiból kerültek elő, például Sabariából. Az esztergomi várkápolna feltárá­sa során latin és német nyelvű falfirkálásokra buk­kantak. A múlt században a kocsmák falain jelentek meg az ivászati bölcsességek, németül: „Wein auf Bier, das rath’ ich Dir. — Bier auf Wien, trinkt ein Schwein.” (Ezek rigmusos szabad átköltésben: Sörre bor bármi­kor — Borra sör meggyötör.) Angliában született meg a graffiti, a firkálástan tudománya, mivel a firkálás sajátos kommunikációs kód, folklór ltisműfaj. Vizsgálni kell, mert társadalmi jelenség, tehát sokat elárul az emberi viszonyokról. A firkálás minden nyilvános helyen megjelenik. Tipikus helyszínek: falak (ház, lépcsőház, kerítés, váró­terem, várrom), emlékmű és szobor, élő fa, vízszintes felületek (iskolapad, aszfalt), zárt helyiségek (lift, WC, sátor), közlekedési eszközök, könyvtári könyvek és fo­lyóiratok, iskolai füzetek. A firkálások nyelvi jellemzői erősen függnek az előfordulás helyétől. Zárt helyen, nem ellenőrizhető környezetben hosszabb szövegek születnek. De párás ablaküvegre, piszkos karosszériára csak pillanatnyi, rö­vid karc kerülhet. A firkálásformáknak több csoportja van: 1. Turis­tafeljegyzés, név és időpont: „Itt járt B. A. 1987. VII. 5.” 2. Szerelmi üzenetek: „Szeretlek!” Ezeket a vallo­másokat általában egy szív illusztrálja. 3. Beugrató, firkás firka: „Hülye, aki olvassa!” 4. Társkereső: „Aki szereti a piát, húzzon ide egy rubrikát!” A közvécék­ben már megjelentek a csábos telefonszámok, pontos lakcímek is.. Szörnyű magányról vagy érzelmi else- kélyesedésről árulkodnak ezek. 5. Véleményközlő: „Jo- có hülye!” 6. Együttesek, futballcsapatok iránti rajon­gás: „EDDA!”. „Hajrá FTC!” A firkálások szóhasználatára jellemző a durva, trá­gár szavak kultusza. Védekezni kell ellene. De nem el­sősorban a firkálások és elkövetőik elmeszelésével, ha­nem szigorú neveléssel és az igényes emberi környe­zet megteremtésével. Mert a szószenny gyorsan fel­buggyan a szemetes lakótelepen, a piszkos lépcsőház­ban. a mocskos közvécékben. Költői Ádám hektáron termeszt szilvát, tudvalevő, hogy ekkora terü­letről úgy 40—100 vagon közöt­ti mennyiség szedhető. Ehhez a napi egyvagonos átvétel, amit a konzervgyár felaján­lott, meglehetősen kevésnek tűnik, hiszen a szilva nem száz napon át érik. Az állattartással kapcsolat­ban teljesen egyértelműen látható, hogy amióta a ter­melőszövetkezet megszüntette a háztáji tej szállítását annak gazdaságtalanságára hivat­kozva, felgyorsult a tehenek leadása. Ezt kívánná a nép­gazdasági érdek? Még ugyan­csak az állattartásnál marad­va, nem megnyugtató az a tapasztalat sem, amit a ser­tés átvételénél tapasztalni. A minőségi fajták roppant igényesek, de például ezek tartásához egyszerűen nincs biztosítva az állandó minősé­gű táp és a tenyészkanok sem a legjobbak. Tarthatatlan Aztán, hogy egy viszonylag kisebb jelentőségű dolgot mondjak, egyszerűen nevet­séges, hogy a permetezési naplót előírják, de nincs az az ember, aki egyfelől merné vállalni annak ellenőrzését, másfelől ezek a mai uborka­fajták annyira kényesek, hogy egyik nap szedni, a másik nap permetezni kell. A terme­lők részéről egyetlen megol­dást lehet elfogadni: ha olyan szerek kerülnének forgalom­ba, amelyeknek nincs várako­zási idejük. Végül a tanácsülés a terje­delmes előterjesztést elfogad­ta és megállapította, hogy mind sürgetőbb feladat a ter­melők szövetségének létreho­zása. Az biztos, hogy a jelen­legi helyzet a termelők ki­szolgáltatottsága miatt tartha­tatlan. A háztájiban nagy a kockázat, ehhez képest kicsi a jövedelem — mondta végül Labancz Árpád. B. O. Új gyógymód szervezett formában Nem mindenkinek ajánlják A vese. és uréterkövek szer­vezett formában történő kor­szerű kezelése hazánkban is szükségessé vált. Az ESWL- készülék beszerzésével ennek tárgyi feltételei most részben megvalósultak. A masinát a János Kórház urológiai osz­tálya működteti. A veseköves beteg először a területileg il­letékes urológiai szakellátás­nál jelentkezik, mivel tovább­ra is ott végzik a részletes ki­vizsgálást, a pontos diagnózis felállítását. Amennyiben kór­házi ápolás szükségeltetik, az integrált betegellátási rend­szer szerinti fekvőbeteg-osz­tályra kerül az illető, ahol megállapítják, hogy akut vagy krónikus ellátásra szorul. A beteg a vesekőcentrum­ba az urológiai osztályok fő­orvosi javaslata alapján ke­rülhet. Az ESWL-t igénylők előjegyzésére a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Uro­lógiai Klinikája osztályvezető főorvosa tesz javaslatot. Mivel nem minden vesekő esetében alkalmazható ez a kezelés, csak az a beteg részesülhet ebben a gvógyeljárásban, aki alkalmas erre. Hétfőn Hangverseny November 28-án, hétfő este 5 órakor a zeneiskola hang­versenytermében Legány Dé­nes zongoraművész ad kon­certet. Színház Az üvegcipő Az üvegcipő című Molnár Ferenc-darabbal lép fel Ceg­léden november 29-én 19 óra­kor a szolnoki Szigligeti Szín­ház. Születésnap — Anyunak születésnapja lesz holnap. Nem felejtetted el, ugye? — szólt este a fiú a hú­gához. Azzal zsebpénzüket ösz- szeadták, a várható költségek szerint elosztották, és meg­egyeztek, hogy ki mit vegyen neki. — A pohárkészletból össze­törtünk hármat, azt szerezd be te. A fehér kalocsai térítőhöz pedig, amin egy fél éve mun­kálkodik, majd veszek vagy nyolc gombolyag selyemfona­lat — mondta a lány. Másnap délután egymásba botlottak az ajtóban.-- Hová rohansz? — nézett rá értetlenül a fiú. — Képzeld, nyolc gombolyag helyett csak hatot fizettem. Már jó néhány­szor átszámoltam, de sehogy- sem egyezik, megyek, visszavi­szem a boltba. — Állj meg! — kiáltotta a fiú. — Én meg három pohár helyett négyet fizettem. Az utcán vet­tem észre, hogy ez túl sokba került így. Gondoltam, hogy úgysem hisznek majd nekem, azt mondják, hogy közben el­rejtettem, vagy összetörtem, és a végén majd én járok pórul, hát hazaballagtam. — Szóval, így állunk — for­dul vissza a lány —, hát van igazság a földön! Amit nyer­tünk a réven, elvesztettük a vámon — nevettek egymásra, és most már megnyugodva vár­ták az ünnepeltet. Z. Z. Nyárra varrnak Az utolsó negyedévben jó­részt tőkés exportra dolgoz­nak a Pevdi ceglédi konfek­ciógyárában. Október végén befejezték a hazai piacra ke­rülő kabátok varrását, s most már a jövő évi nyári divatholmikat készítik. Az év hátralévő részében több új cégnek is próbagyártást vé­geznek, így elképzelhető, hogy új partnerekkel is bővül üz­leti körük (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Január 13-án Ön is lehet gyilkos Nagyon egy húron pendülünk A napokban a Kossuth Művelődési Központ kamara- 2 termében telt ház előtt tartotta nagy sikerű önálló est- ^ jét Straub Dezső, a Vidám Színpad színésze. A népszerű á művésszel az előadás után beszélgettünk. — A közönség ritkán látja önt drámában, nemes veretű darabban. Miért? Ez a vélet­len műve vagy ...? — Persze. Ez a véletlen mű­ve. Az embert nem látják bi­zonyos műfajokban, ez némi­képp a szerencse dolga. Pél­dául Szolnoki Tibor a íő- . iskolás időkben kellemes, hu­moros fiú volt. Aztán a Rock Színházhoz szerződött, ahol rocksztár lett, félmeztelen szerepeket játszott, vadul üvöltözött. Ezt követően mere­deken váltott és elment a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol bonviván lett. Végül is az alapképzés a fontos. En meglehetősen kevés operett- műsort csináltam és mégis sokan kérik tőlem azokat a dalokat. A színészt nem csak a szakma, de olykor a közönség is beskatulyázza. Erről nem tehenünk. — Ennek a boldog „szám­űzetésnek’’ nincs-e olyan ve­szélye, hogy nem tud kitelje­sedni? — Ez egy komoly gond. Ed­digi életem során mindig ar­ra törekedtem, hogy ez lehe­tőleg ne következzen be. Fur­csa. Számos drámában ját­szottam, csak az a publikum­nak nem volt annyira érde­kes, értékes. Arra azért vi­gyáztam, hogy ha sok vígjá­tékban és kabaréban vettem részt, mindig igyekeztem megragadni azokat a szerző­déseket, ahol szép verseket szavalhattam. Azt hiszem, a közönség a hétköznapok ko­morsága, sötét tónusai miatt inkább a vidámsághoz ragasz­kodik, annak a melegségére vágyik. Én viszont a műso­romba — talán ez a mai est is bizonyítja — belopom a veretesebb műveket. Mert a lelkemnek is kell az. hogy le­gyen benne egy cseppnyi ko­molyság, mivel anélkül az egész nem ér semmit. Azzal együtt a nívó feltétlenül jobb lesz. Még akkor is, ha az ember a végén a női keblek­ről beszél. Mert ugye nevet­ve kell hazamenni a közön­ségnek. De azért közben ott van egy-két Fekete István-el­beszélés. néhány francia san­zon, József Attila-vem. — Egykor a televízió Előt­tem az utódom című műsorá­ban Bodrogi Gyula önt jelöl­te meg. Nem nyomasztó ez az érzés? — Neki biztosan teher, mert ezzel felvállalt valamit, . ne­kem nem. Pici gyerek korom óta azon nőttem fel, amit ő csinált a József Attila Szín­házban. Minden vágyam az volt, hogy oda kerüljek és a közelében lehessek. A főiskola elvégzése után szinte vala­mennyi társulathoz hívtak. Csak álmaim színházába nem, hozzájuk jelentkeztem. Azért kaptam olyan csekély fize­tést. Nem akartam én a Bod­rogi Gyulától semmit. Csupán szerettem volna tudni, lát­ja-e rajtam azt, amit én raj­ta. S csoda, hogy észrevette. Pedig mindig úgy éreztem, hogy nem figyel rám. Soha nem beszélt. Ez az ő stílusa. Nem szokott dumálhatni. Ami­kor szólt, hogy engem vá­laszt, hát én kővé meredtem. — Mikor a Vidám Színpad igazgatója lett. leszerződtetett. Arról, hogy valamikor az utódjának jelölt meg engem, nem szoktunk beszélgetni. Mivel ismer, tudja azt, hogy nem igénylem. Körülbelül tisztában vagyok azzail, hogy mit értem el és hol járok; mi az. amit rosszul csinálok és mi az, amit nem. S ezeket 8 is látja. De azt szintén, hogy én is látom. Ezért végül is nincs miről csevegnünk. Ami­kor kiértékelést tart, akkor olyan érdekes. Mindenkinek mond nyolc-tíz mondatot, ne­kem meg: ühm, na...! És kész, továbbmegy. A többiek néznek, hogy miért nem be­szél nekem. Erre én: azért, mert én is tudom, mit akar mondani. Tehát nagyon egy húron pendülünk. Örülök, hogy ilyen bizalma van hoz­zám. Az ő jóvoltából már rendezgetek .is a színházban. — Mire készül az elkövetke­ző hetekben? — Január 13-án lesz az Ön is lehet gyilkos című spanyol krími vígjáték premierje. A Vigadó kamaratermében kí­nálkozik egy lehetőség, Hau- mann Péterrel játszhatnék egy kis darabban. Igazán örülnék ennek, mivel ez némi frissí­tés lenne az életeimben. És van még egy hatalmas szere­pem: építkezem. Valami iszo­nyatos dolog. Szerencsére a végén tartunk. Már semmi kedvem és pénzem nincs az egészhez. A jövő évadban szeretnék újra rendezni. És persze jómagam is vágyom egy szép szerepre. Fehér Ferenc ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom