Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

A szolnoki Mezőgép megrendelésére részben eredeti műszerek beépítésével, amerikai mintájú szemestermény-szárító műszer­szekrény készül honosított változatban a ceglédi Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet központi telepen. Kor- pácsi Mihályné — képünkön — a szekrényt szereli (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Fikád munkájuk a nyomozóknak Tumultus bűnügyekben November közepe van, és csupán az eddigi bejegyzések szerint 1200 bűncselekmény­ben indított nyomozást a Ceg­lédi Rendőrkapitányság. Ez 20 százalékkal több, mint a bűncselekményekben egyéb­ként kimagasló 1986-os esz­tendőben volt. — Havonta hány ügy jut egy nyomozóra? — kérdeztük Ri- cza Ferenc őrnagytól, a bűn­ügyi osztály vezetőjétől. — Átlagban 20 üggyel fog­lalkozik (párhuzamosan) egy- egy nyomozó. Ez annyira sok, hogy szinte képtelenség vala­mennyire teljes energiát for­dítani. Ha alaposan utána­számolnánk, kiderülne, hogy minden esetre nagyjából egy napot lehetne kimérni. A szakemberek nyilvánvaló le­terheltségét csak tetézi az, hogy jelen pillanatban, a leg­nagyobb zsúfoltság közepette, két üres nyomozói álláshe­lyünk van, amelyeket egyete­met vagy főiskolát végzett fia­talemberekkel szeretnénk be­tölteni. Ha jelentkeznének. — Az idő szűkül, a szemé­lyi állomány hiányos. Mit le­het tenni? — A súlyosabb megítélésű ügyekben és azokban, ahol valamilyen eredményre van kilátás, nagyobb erőkkel dol­gozunk. Ebből következik, hogy a reménytelen esetekre csak kisebb energiát és keve­sebb időt fordíthatunk. — Ez azt jelenti, hogy mind több alkalommal marad isme­retlen a tettes? — Érdekes, hogy évről évre növekszik ugyan az ismeretlen tettesek ellen indított nyomo­zások száma, de emelkedik azoké is, akiknek a kilétét si­kerül fölfednünk. A helyőrségi klubban „„„Kiállítás November 14-én, hétfőn 15 órakor a helyőrségi klubban Erdőn, mezőn, vadászok közt címmel megnyílik Mikloso- vits László grafikusművész kiállítása. Az esemény novem­ber 25-ig, hétfőtől péntekig 8- tól 18 óráig, kedden pedig 8- tól 15 óráig tekinthető meg. A kamarateremben Előadás November 14-én, hétfőn 17 órakor a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében A hazánkban letelepedni szán­dékozó külföldi állampolgárok társadalmi segítése címmel Tamás Bertalan, a Magyaror­szági Református Egyház Zsi­nati Irodájának osztályvezető­je tart előadást. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1988. NOVEMBER 14., HÉTFŐ Az ajtó zárva marad Mikor ér véget a toporgás? Késő délelőtt van. A dupla szárnyú vasajtó előtt fia­talasszony toporog. Szótlan, amikor elmegyek mellet­te. F’él óra múlva, hogy arrarelé visz az utam, még mindig ott áll a csukott ajtó előtt. Már nem csendes. Bár egyedül van, jól hallhatóan mérgelődik, hogy már megint nem engedik be a boltba. Boltba? Igen. mert a Pemü ceglédi gyárában van egy kis üzemi büfé. Valamikor azzal a szándékkal nyitot­ták azt meg, hogy ellássa a gyár dolgozóit napi élelem­mel, de nyílt árusítást is tervezett az Opál, az üzemel­tető. Manapság azonban egyre gyakrabban zárva az ajtó, pedig hónapok óta nem le­het számítani az áíész köze­li kisboltjára a gyakori ve­zetőváltás és a rendszertelen nyitva tartás miatt. Idegenek a gyárban — Mostanában miért nem vásárolhatnak idegenek az üzemi boltban? — tették fel a kérdést olvasóink, személye­sen is felkeresve a szerkesz­tőséget. — Véleményem szerint ma már a nyílt, utcán át való árusításnak egyetlen akadálya van. Eszerint a Pemü veze­tése nem látja szívesen az idegeneket a gyár területén, elsősorban vagyonvédelmi okokból — válaszol a kér­désre dr. Tanhoffer Imre, az Opál igazgatója. — Ebből ugye az sejthető, hogy a környékbeliek lopnak? — Hát ezt ón egyáltalán nem állítanám, nem is tudom, hogy így igaz-e a vád, akár­csak egyes emberek esetében is. Azt nem is hiszem, hogy a Szűcs-tflepen rosszabb embe­rek élnének, mint másutt. De a tisztességes vásárlókkal együtt olyanok is besurran­hatnak a vasajtón a bolt, il­letve az üzem területére, akik fizetés nélkül óhajtanak tá­vozni onnan. Legalábbis — tudtommal — ez az oka a gyári vezetők döntésének, s meg is értem, mert a vagyon­védelem egyre komolyabb fel­adatokat ró az érdekeltekre. — Tud segíteni az Opál a kialakult helyzeten? — A városrendezési tervek­kel összhangban a Szűcs-te­lep kereskedelmi ellátásán is szeretnénk javítani. Ehhez azonban egymagunk, tehát a vállalat, kevesen vagyunk. A párt- és a tanácsi vezetés már megkeresett bennünket, s fel­ajánlottak egy régi iskolaépü­letet, hogy ott alakítsunk 'ki egy lehetőleg két műszakos bol­tot. Megnéztük az épületet, így most elmondhatom, hogy bár jelentősebb felújítás szük­séges, alkalmas arra. hogy ott vegyesboltot, valamint tápot és takarmányt árusító egysé­get hozzunk létre. Csak még az ott lakó családot kellene elköltöztetni, s akkor azonnal hozzáláthatnánk az átalakítás­hoz, amit 3—4 hónap alatt be is fejezhetnénk, mondjuk, nem számítva a fagyos téli időt. Kész tervek >— Ez nagyon szép ígéret, de úgy tűnik, mintha a sajtó érdeklődésének szólna ... — Nem, a tervek megvaló­sítása nem a vállalatunk és nem is a tanács hibájából hú­zódik. Egyszerűen a boltnak kiszemelt épületben lakó csa­ládot még nem sikerült átköl­töztetni máshová. De erről nyilván többet tudna monda­ni a városi tanács elnökhelyet­tese — hangzott a válasz és a javaslat. Men is fogadtuk a tanácsot. Soós János elnökhelyettes a következőket mondta el kér­déseinkre válaszolva: — A volt iskola kisbolttá alakításáról szóló tervek már elkészültek, itt vannak az asz­talomon. De az épületben la­kó kétgyermekes családot nem volt eddig hová s miből el­költöztetni. Ugyanis ez nem szokványos állami lakás volt, mert oda és az ahhoz hason­lókba valamikor azért költöz­hettek emberek mindenféle szerződés és egyéb megkötött­ség nélkül, mert vállalták, hogy megőrzik az épület álla­gát, amelyben laknak. Így kap­ta meg ez a család a lakrészt a leendő bolt helyén, s az is­A göröngyös utca végén lomha óriás kígyóként ka­nyargóit a nádas. Az anya zseblámpával bevilágított a sás közé, de sehol sem ta­lálta fiát. Cipője beleme­rült az iszapba, arcába csapdostak az ágak. A té­kozló fiú cinkosává sze­gődve minden csillag el­bújt a hideg éjszakában. — Menjünk a barátai­hoz, hátha ők tudnak va­lamit — szólt az apa, és máris százzal robogtak, be­járva a várost egyik szé­létől a másikig. Senki sem tudott Kornélról semmi biztosat, csak annyit, hogy délután sírt, nem lehetett megvigasztalni, és azt mondt hogy ma az árok­ban fog aludni. Üjabb kilométerek, irány a Május 1 Ruhagyár kör­nyéke, aho' fonnyadt leve­lű bokrok árnya ad ott­hont. egy csavargónak, hát­ha ott talált, ő is menedé­ket. Igaz ugyan, hogy egv rongyos kabát és egy sá ros zsák tényleg a földön hevert, de se Kornél, se csavargó .. A rideg em­bertartás késő o'-? idején már nem valami zívme- lengető, talán majd agy beton kari ka ... Éjszaka az erdőben Ismét felbúg a motor és mély barázdák kátyúin át most már a tanyavilágot pászl ízzák a fényszórók. — Nem kellett volna bántani azért a hármasért — szólal meg halkan az anya. — Megmondtam már, hogy neki tanulni kell — válaszolt kurtán a férj. — Azt hiszed, hogy van értelme? Mi is a két ke­zünkkel kerestünk meg mindent. — Tudod jól, hogy ő gyenge, nem bírja a mun­kát,- neki az eszével kell megszerezni a kenyerét, nem úgy, mint nekem, lá­tástól vakulásig gürcölök — csattan fel most már a férfi. — Nem tudom, hogy manapság kinek ad ke­nyeret a végzettség. Tán a tanároknak. akiknek a gondjaival tele van a té­vé, a rádió és az egész ország? — néz szemrehá­nyóan az anya. — Mire ő felnő, megváltozik a világ, ez csak most van így, de soha nem volt, és nem is lesz ilyen többé ... Hirtelen egy kutyafalka ered az autó után, majd vonítva, csaholva üldöző­be vesznek két fürge őzet. Egy rög nekicsapódik - az ablaküvegnek. — Nem bí­rom tovább — roskad ösz- sze hajnali négykor az anya, menjünk haza, úgy­sem látunk már semmit. Reggel nyolckor vacorva, karikás szemekkel, sápad­tan hazaérkezik kerékpár­ján a gyerek. Az anya megöleli, forró fürdőt ké­szít neki, megeteti, majd lefekteti. A nővérét beűzi hozzá a kíváncsiság, láb- ujjhegyen lopakodik fel az emeleti szobába, az anyai tilalom ellenére. — Hol jártál? — kérdi. — Nem tudom, csak mentem előre, hajtottam a biciklit, amíg bírtam. Aztán besötétedett és megálltam egy erdőben. — Ennyire megsértődtél tegnap? — Nem, de kap­tam még egy hármast — mondja vontatottan Kor­nél. — Mutasd a lábad, fáj még? Nahát, szépen megkékült! Féltél? — Igen — bólogat aléltan a fiú. Azt hittem, hogy megtá­mad valaki és megöl, nem lett volna senki, aki meg­véd. — Miért nem mentél inkább lakott helyre? — Nem akartam, hogy meg­lássanak, nem aludtam, csak sírtam egész éjjel. — Még szerencse — élénkül fel a lány, mert aki a hi­degben elalszik, annak vé­ge ... — Különben sem tudtam volna, mert a kö­zelben vonatok jártak. A derekam alá tettem a tás­kámat, összekuporodtam rajta, de amikor dübörög­ni kezdett a föld. fel kel­lett emelni a fejemet, hogy ne halljam. — Miért nem jöttél haza? — Mert fél­tem a sötétben, megvár­tam, míg kivilágosodik. — Haragszol apura? — Nem, rá nem ... — csukódik le Kornél szeme a kimerült­ségtől. A nővére még nézte egy ideig, aztán átment a szo­bájába, bekapcsolta a vi­deóját, majd zsörtölődve elindult' lefelé, mert hív­ták, hogy segítsen Zimonyi Zita kolaépületrészt a Pemü rak­tárnak. A családnak már odaítéltük a városi tanács támogatása­ként azt a kamatmentes köl­csönt, amely lehetővé teszi el­költözésüket. Ugyanis a na­pokban jelöljük ki azt az OTP-lakást .a családnak, aho­vá átköltözhetnek még az idén, de azt megvásárolni nem tudták volna a tanács tá­mogatása nélkül. így amint kiürül az öreg épület, azonnal átadom az Opál kezelésébe. Versenyben maradni — Mi lesz a régi iskola he­lyén? — összhangban a városfej­lesztési tervekkel egy kis ke­reskedelmi központot szeret­nénk kialakítani a Szűcs-te­lepen. Ennek első lépcsőjében valósulna meg a gazdag vá­lasztékú vegyesbolt és a ter­ményt és tápot értékesítő rész­leg. Szerintem a jövő év ele­jén várható a nyitás. Ezzel együtt ugyanakkor szeretnénk, ha a Külső Jászberényi úti Opál-bolt is megmaradna vagy úgy, hogy fölvenné a ver­senyt a Szűcs-telepen építendő mini ABC-vel, vagy megvál­toztatnák a profilját, ugyanis arra a kereskedelmi egységre is szükség lesz. Aszódi László Antal Hátra arc? Hogy egyetlen esztendő leforgása alatt négyzetmé­terenként 6 ezer forintot ugrottak a ceglédi lakás­árak, arra enged következ­tetni: nem hányják egy­mást kardélre az emberek az OTP-s beruházással ké­szülő hajlékokért. Ha mind­össze annyiról lenne szó, hogy drága a kard! De jó­szerével az élezésért is el­viselhetetlenül magas ösz- szeget számítanak meg. Ta­valy a Teleki utcai házak négyzetméteréért átlagosan 14 ezer forintot szurkoltak le a honpolgárok, idén pe­dig a Rákóczi úti tömb el­ső ütemének átadásakor 20 ezer 400 forintra kúszott föl a „hőmérő” higanyszála. Csakis képzavarral lehet érzékeltetni ezt a változási, amit tovább tarkít, hogy a hitelföltételek időközben semmit, s a szociálpolitikai kedvezmények is a kívá­natosnál kisebb mértékben módosultak.‘ Föltehetőleg ezen az áron még sok-sok takaros panelház törtet­hetne az égre, ám félő, hogy jó részükbe vevő hí­ján az infláció járna hál­ni. Vajon mivel biztathat­nánk azt a 194 helybelit, akik más megoldás remé­nye nélkül szívósan tart­ják magukat a szociális bérlakásra pályázók listá­ján? Azzal, hogy az eszten­dőnként visszaadott, 10—20 állami lakás nem egyéb, mint csepp a tengerben, szétosztásuk után sem csök­ken, inkább tovább nő a várakozási idő, és mind több név sorakozik a lajst­romban. Mi mást tehetne ezek után a visszaeső lakás­igénylő, mint hogy befor­dul abba az utcába, amely­nek mindkét oldalán „ön­erő” feliratú táblák mutat­ják az irányt. Az utca vé­gén egy ajtó, belül újabb felirat: Van önnek ereje mindehhez? Mert ha nincs, csináljon hátra arcot, és álljon be a szociális bérla­kásra vagy OTP-házra vá­rakozók táborába. (v.) Sporthírek Göröngyös pályán LABDARÜGÄS Üjabb győzelmet aratott a Ceglédi VSE megyei bajnok­ságban szereplő ifjúsági együt­tese. A ceglédiek tartják he­lyüket az élcsoportban. Ceglédi VSE—Dány 3-0 (2-0) CVSE: Boda (Háberl) — Herczeg, Fekete, Ványi, Kecs­keméti — Vágó, Tóth (Türei), Máté — Pintér (Semetka), Farkas, Vigh. A gyengén játszó hazaiak nem tudták kétessé tenni a CVSE sikerét. A rossz talajú, göröngyös pályán a Vasutas is elmaradt szokott játékától. Érdekesség, hogy gólt szerzett — s a bajnokság során nem először — a csereként beálló Türei. A CVSE további két gólját Kecskeméti és Máté lőtte. Jók: Herczeg, Máté, Kecske­méti. VÍZILABDA Az úttörő II/B korosztályú bajnokságban a legutóbbi já­téknapon biztos győzelmet arattak a ceglédiek. Három­gólos előnyt szereztek az el­ső két negyedben, amit a har­madikban további néggyel tol­dották meg. Évig Ceglédi VSE—Szolnok 13-6 (3-1, 3-2, 4-0, 3-3) Cegléd: Czombos, Opra (1), Tarkó, Varga (1), Kisfaludi (3) , Bartus (4), Csernus (3). Csere: Dudás, Marosi, Hajdú, Rossi (1), Zsoldos, Szopori. Jók: Czombos. Bartus, Kisfa­ludi, Csernus. ASZTALITENISZ Üjabb győzelmeket arattak a megyei felnőttbajnokságban szereplő ceglédi serdülők, a Vecsés ellen biztosan, nagy különbséggel, a Vác ellen küzdelemben. Ceglédi VSE II.—Vecsés 11. 13-3 Győztek: Gergye (4), Farkas (4) , Bátori (3), Mári (2). Ceglédi VSE II.—Vác II. 9-7 Győztek: Gergye (3), Farikas (3), Bátori (2), Mári (1). Ifi: CVSE—Vác 7-2. U. L. Városszépítők Diavetítés November 14-én, hétfőn 16 órakor a Hazafias Népfront városi székházában a város­szépítő és -védő egyesület diavetítéssel egybekötött klub- foglalkozást tart. Közrend, közbiztonság November 14-én 9 órakor a Dózsa laktanyában dr. Sipos István, a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság főkapitány-he­lyettese tart előadást a Köz­rend és közbiztonság helyzete Pest megyében címmel. Író-olvasó találkozó November 14-én hétfőn 18 órakor az abonyi nagyközségi könyvtárban író-olvasó talál­kozót tartanak. A vendég Fe- nákel Judit író. újságíró. Helyesbítés A hívó szó elvezényelte címmel október 31-én Szőnyi Sándor igazgató úrról közöl­tünk cikket, amelybe sajnála- to- hiba csúszott. A neves pe­dagógus 1972. november 11-én, 16 éve hunyt el Budapesten. A családtól és a tisztelőktől szíves elnézést kérek. S. D. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom