Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
1988. AUGUSZTUS 30., KEDD Egyes lapok kommentáltak, mások csak tudósítottak Az aradi csúcs sajtó visszhangjából Az alábbiakban közzétesszük a hétvégén lezajlott kétoldalú román—magyar találkozóról a nemzetközi sajtóban megjelent cikkek összefoglalóját, valamint az Aradon kiadott közös közlemény teljes szövegét. í A Rabotnicseszko Delo, a BKP lapja és más központi bolgár, lapok hétfőn Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi közös sajtóértekezletéről beszámolva Grósz Károly kijelentéseiből azt emelik ki, hogy a vitás kérdések együttes erőfeszítésekkel oldhatók meg. Egyik bolgár lap .sem utalt arra, hogy a vita háttere a romániai falurom- 'bolásí terv és a kétmilliós romániai magyar kisebbség sorsa. Kommentáló megjegyzés nem hangzott el, de á tálalás, mutatta, hogy Szófiában nagy érdeklődés kísérte a Tárgyalásokat. A csehszlovák televízió vasárnap esti híradójában a külföldi jelentések között a második helyen számglt be az aradi tárgyalásokról. Nemzeti identitás A lengyel televízió vasárnap esti híradója emlékezte- f.tett arra, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi időben feszültté váltak. A magyar felet aggasztja, hogy Romániában fel akarnak számolni , több, ezer falut. A magyar nemzeti kisebbség képviselői attól tartanak, hogy elveszítik nemzeti identitásuk megőrzésének lehetőségét — mondta a lengyel tv tudósítója. A Prensa Latina kubai hit- ügynökség vasárnap nem egészen egy gépelt oldalnyi tudósítást adott a tárgyalások befejezéséről Bukarestből, ké- ,sőbb Budapestről másfél gépelt oldalnyi jelentésében a. tényhíreken kívül emlékezte- -tett arra, hogy- az utóbbi hónapokban a magy an-H-romá rr kapcsolatok feszültté váltak a romániai magyar kisebbség kitelepítését is magában foglaló faluátszervezési tervek •miatt, s említést tesz a június 27-i budapesti béíkés tüntetésről is. Két vezető román napilap, a Románia Libera és a Román KP KB lapja, a Scinteia hétfői számában bő terjedelemben foglalkozik Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi aradi csúcstalálkozójával. A két újság részletesen ír Grósz Károly és Nicolae Ceausescu sajtóértekezletéről, idézve a két politikus bevezető szavait, valamint az újságírók kérdéseire adott válaszait. A hétfői jugoszláv lapok foglalkoztak az aradi csúcstalálkozóval. A Borba tudósításában azt domborította ki, hogy a két vezető tárgyalásainak központi témája a magyar nemzetiség helyzete volt. Az újvidéki Magyar Szó kiemelte: a találkozó célja az volt, hogy fejlesszék a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek a romániai magyar, kisebbség helyzete miatt mélypontra süllyedtek. Eredmény nélküt A belga lapok a vasárnapi főtitkári találkozóval kapcsolatban írnak a két ország között támadt feszültség okairól, a román falurombolási tervekről, az Erdélyből Magyarországra menekültek sorsáról, valamint arról, hogy , az. 1977-es debreceni—nagyváradi találkozón elfogadott 21 pontos program nagy része román részről megvalósítatlan maradt. A hétfői olasz lapok — amelyek ezen a napon mindig rövidített kiadásban jelennek meg — tényszerű, kommentár nélküli tudósításokat közöltek Grósz Károly és Nicolae Ceausescu megbeszéléseiről. Az olasz L’Unitá hétfőn megállapította: bár a hét és fél órás plenáris ülés, valamint az egyórás négyszemközti megbeszélés nem volt elegendő a tengernyi ellentét kiküszöböléséhez, a párbeszéd kedvező módon vette kezdetét, a két fél kinyilvánította szándékát, hogy keresi az enyhülés és az együttműködés útját, A lap emlékeztet a két ország viszonyát terhelő legfőbb problémára: a kisebbségek jogának a kérdésére, amelyet a helsinki záróokmány ünnepélyesen rögzített. E kisebbségek identitásának, kultúrájának, hagyományainak a tiszteletben tartásáról van szó, arról a jogukról, hogy kapcsolatot tarthassanak és kereskedhessenek az anyaországgal. A L’Unitá tudósítója úgy tudja, hogy a románok készek elfogadni néhány magyar követelést (például a konzulátus és a magyar kultúra házának újbóli megnyitását, vagy a magyar nyelvoktatás visszaállítását és kibővítését stb.), Ceausescu azonban — mint az olasz pártlap írja — hajthatatlannak tűnik a falurombolási terv folytatását illetően. A hétfői francia sajtó szinte alig foglalkozik Grósz és Ceausescu vasárnapi megbeszéléseivel. Csak egy-két lap szólt a munkatalálkozó kimeneteléről. Közülük a „Liberation” úgy véli összegezni a tárgyalásokat, hogy „konkrét eredmény nélkül ugyan, de az aradi találkozó véget vet a (két ország között) több hónapja folyó n#*ílt vitának. ... a vitás kérdésekről későbbre halasztották a tárgyalásokat. Az enyhülés akkor történt, amikor a két szomszéd közötti feszültség a szocialista országok történetében példátlan fokra hevült.” A Reuter brit hírügynökség annak a Véleményének ad hangot, hogy Magyarország és Románia nem tudta megoldani a nemzeti kisebbségek ügyében kialakult vitáját a hét végén tartott Grósz —Ceausescu csúcstalálkozón. Azt hangsúlyozza, hogy a 11 év óta első ilyen szintű megbeszélést hivatalosan nyíltnak és elvtársinak jellemezték, de a közös közleményben és más . nyilatkozatokban a két fél nyilvánvalóvá tette: számos kérdésbeen még mindig jelentős különbségek vannak. Ezek között is első helyen szerepel a magyar kisebbséggel szembeni román politika megítélése. Kormánybizottság Az amerikai sajtóban hétfőn több lapban jelentek meg rövid híradások Grósz és Ceausescu aradi találkozójáról. Több rádióállomás is közöl — hírügynökségi jelentések alapján — rövid beszámolót az eseményről. A jelentések általában azt húzták alá, hogy a két ország viszonyában keletkezett problémák miatt vált szükségessé a találkozó. Említést tesznek a romániai településfelszámolási programról, illetve a magyar nemzetiség problémáiról is. A nyugatnémet sajtó hétfőn nagy érdeklődéssel kísérte az aradi találkozót. A Frankfurter Rundschau emlékeztetett arra, hogy Grósz Károly következetesen fáradozott egy ilyen találkozó létrejöttén, vagyis már kormányfővé történt kinevezésétől kezdve ismételten kifejezte készségét a kapcsolatokban támadt problémák megtárgyalására. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló újság egyben hangot ad annak a véleményének is, hogy Románia tárgyalási hajlandósága részben szovjet közreműködésre vezethető vissza. Ugyanezt a feltételezését ismerteti hétfői tudósításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes konzervatív napilap is. Eszerint ismert volt- az a tény, hogy Nicolae Ceausescu huzamosabb ideje moszkvai meghívást igyekszik kieszközölni a maga számára. A Szovjetunió ezért — a frankfurti lap szerint — azt tanácsolta a bukaresti vezetőnek, hogy keresse előbb a közvetlen tárgyalások útját Magyarországgal. Az a tény, hogy Bukarest rászánta magát erre a lépésre, a magyar politika sikere. A bonni külügyminisztériumhoz közel álló General- Anzeiger tudósítója arra a véleményre hajlik: a román tárgyalási hajlandóságot egyaránt befolyásolta Budapest nemzetközi fellépése az erdélyi magyar kisebbség ügyében. Hans-Dietrich Genscnor nyugatnémet alkancellárnak és külügyminiszternek a bonni kabinet rosszallását kifejező levele bukaresti hivatali kollégájához. Ion Totuhoz a tervezett falurombolási tervek miatt, a bécsi utótalálkozó befejezésének Románia makacssága következtében előállott bonyodalma, valamint Grósz Károly újabb előirányzott nyugat-európai látogatásai. Romániának nem lehet erde- ke a teljes nemzetközi elszigetelődés — írta a lap. Az NSZK rádióállomásai hétfőn is részletes beszámolókban tértek vissza az aradi találkozó elemzésére. A Deutschlandíunk délutáni hír- magyarázatában abban foglalta össze Grósz Károly és Nicolae Ceausescu tárgyalásának eredményeit, hogy a tárgyalások folytatódnak, illetve egy magyar kormánybizottság beute zhat Erdély magyarok lakta területére a helyzet megvizsgálása céljából. Minthogy e bizottság tényleges lehetőségeit nem rögzítették — állapítja meg a rádió —, egyelőre az eredmény elsősorban magában az érintkezés fenntartásában jelölhető meg. Bécs Utótaiálkozó Háromhetes nyári szünet után, hétfőn újra megkezdték a munkát az európai biztonságról és együttműködésről folyó bécsi utótalálkozón a részt vevő 35 ország küldöttei. A TASZSZ szovjet hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy keleti és nyugati államférfiak szerint nőtt az esélye annak, hogy ez legyen az utolsó ülésszak, és ősszel a konferencia záródokumentum elfogadásával befejeződjék. A Reuter brit hírügynökség azt hangsúlyozta, hogy az előző ülésszakon a fő akadályt Románia magatartása jelentette, mivel elutasította a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentumtervezetét, amelyet az összes többi résztvevő elfogadhatónak ítélt. A sztrájk és az erőszak nem old meg semmit Egy üzemben egy szakszervezet A LEMP Központi Bizottságának vasárnap véget ért kétnapos ülésén elhangzott záróbeszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a pártdemokrácia, a lengyel politikai kultúra eredményének minősítette a lengyel kormányt bíráló nagyszámú felszólalást. A KB nevében úgy foglalt állást, hogy a kialakult helyzetért, a reform lassú bevezetéséért az év eleji sikertelen ár- és bér- intézkedésekért felelős kormány sorsáról nem most, hanem az illetékes szejmbizott- ság jelentésének meghallgatása után, a szejim szeptemberi ülésén kell dönteni, figyelembe véve a kormány addig sorra kerülő intézkedéseit is. Továbbfejleszteni a jószomszédi viszonyt Bohaslav Chnoupek az NSZK-ban Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfőn — Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert fogadva — megelégedéssel nyugtázta, hogy az év eleje óta szemlátomást felfelé ívelnek Bonn és Prága kétoldalú kapcsolatai. A kancellár egyben kifejezte eltökélt szándékát, hogy minden területen továbbfejlesszék a jószomszédi viszonyt. A kormányfő és a rendszeres külügyi konzultációk keretében az NSZK-ban tartózkodó csehszlovák miniszter tárgyalásainak eredményeiről délKÖZÖS KÖZLEMÉNY A TALÁLKOZÓRÓL Közös megállapodás alapján, 1988. VIII. 28-án. Aradon munkatalálkozóra került sor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke között. A megbeszéléseken magyar részről jelen volt: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Szüts Pál, Magyarország bukaresti nagykövete, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja KB-titkár, Silviu Curti- ceanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Traian Girba, a Román Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának elnöke, Traian Pop külügyminiszter-helyettes ült asztalhoz. A két pártvezető kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk szocialista építésének időszerű feladatairól, széles körű véleménycserét folytattak a magyar—román együttműködésről, a baráti és jószomszédi viszonyról, valamint a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A munkajellegű konstruktív légkörű megbeszéléseken hangsúlyozták közös óhajukat, hogy feltárják a két párt és a két nép közötti együttműködés erősítésének módjait, tevékenykedjenek a magyar—román kapcsolatokban tapasztalható problémák leküzdéséért, a baráti és jószomszédi kapcsolatok további erősítéséért. Aláhúzták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az új társadalmi rend építése, a jólét és a civilizáció szintjének növelése, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett aktív együttműködésüknek. Hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések és véleménycserék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gazdasági és műszaki—tudományos potenciálja, valamint a gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtenek . a gazdasági cserék kiszélesítésére, a termelési együttműködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltségét, hogy fejlesztik a kulturális, a tudományos és a turisztikai kapcsolatokat, a delegációk — közte újságíró küldöttségek — cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös megismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és barátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két ország és nép gazdasági és társadalmi fejlődését segítő' magyar—román kapcsolatok erősítése hozzájárulást jelent az európai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőben minden olyan alkalommal találkozzanak, amikor azt a közös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceausescu ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebéden a főtitkárok pohárköszöntőben éltették a magyar—román barátságot, az együttműködés erősítését szorgalmazva. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a mostani magas szintű találkozó és a megbeszélések fontos eseményt jelentenek a kétoldalú kapcsolatok jövőbeni fejlődésében, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság, az MSZMP és az RKP, a magyar és a román nép közötti barátság és jószomszédság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB főtitkára és Szüts Pál bukaresti magyar nagykövet nemzeti- színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművénél. után számolt be Friedhelm Ost államtitkár, a kabinet szóvivője. Közlése szerint Kohl rámutatott: a kapcsolatok elmélyítéséhez jelenleg jó alapot szolgáltat az általános kelet— nyugati érintkezés kedvező alakulása. Szorgalmazta a bécsi utóértekezlet eredményes befejezését, olyan mandátum megadását, amelynek alapján tárgyalások kezdődhetnek a hagyományos stabilitás kialakításáról Európában. A szóvivő szerint jövőre sor kerülhet Helmut Kohl ez év januári hivatalos látogatásának viszonzására, a csehszlovák kormányfő NSZK-beli útjára. A véleménycserén nyugatnémet részről igen örvendetesnek nevezték a kancellári látogatás óta a kétoldalú viszonyban elért eredmények mérlegét, azt a körülményt, hogy érezhetően intenzívebbé vált a politikai dialógus, továbbá.'a kooperáció, a gazdaság, a környezetvédelem és a kultúra területén. Bohuslav Chnoupek két alkalommal is tárgyalt nyugatnémet hivatali kollégáival és vendéglátójával, Hans-Diet- rich Genscherrel. E megbeszéléseken szóba kerültek mind általános politikai kérdések, így a helsinki folyamat továbbvitele, valamint, olyan kétoldalú kérdések, mint például az utasforgalmi könnyítések, újabb határátkelőhely létesítése Waldsassennál, a vállalati kooperáció, nemkülönben a környezetvédelem. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a csehországi barnaszénvidék légszennyezése károkkal jár Bajorországban is. A nyugatnémet miniszter a kelet—nyugati viszony javulásától a kapcsolatok új minőségét várja, a többi között azt is, hogy — mint kifejtette — a külpolitika átideologizálásá- tól való eltérés eredményeképpen a kölcsönös kapcsolat- rendszert mélyrehatóan és tartósan mentesíteni lehet a görcsös merevségektől. Ezzel ösz- szefüggésben, a rendszerek békés versengését szorgalmazva, a kelet—nyugati viszony oldásának feltételeként a keleti szomszédok külső és belső nyitását említette. Genscher másfelől elismerő szavakkal méltatta a Jakes-tervként előterjesztett hivatalos csehszlovák javaslatot arról, hogy a két katonai tömb mentén hozzák létre Európában a bizalom, az együttműködés és a jószomszédság övezetét. Megszakadtak Irak és Irán tárgyalásai Az ENSZ-főtitkár optimista Vasárnap este Genf ben megszakadtak az ENSZ-főtitkár közvetítésével folytatott iraki—iráni külügyminiszteri tárgyalások. Mind Tárik Aziz iraki, mind pedig Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter elutazott a genfi konferenciavárosból, miután a Satt-El- Arab határfolyó hovatartozásával kapcsolatban kiújult vita megakasztotta a tárgyalásokat. Az iraki—iráni béketárgyalások mindazonáltal hétfőn folytatódnak, csak éppen az eddiginél alacsonyabb szinten. Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára a két tárgyalóküldöttséggel technikai jellegű kérdéseket vitat meg. Az ENSZ-főtitkár szerint egyébként a kedvezőtlen fejlemény ellenére sincs szó arról, hogy a tárgyalások holtpontra jutottak volna, bár — mint vasárnap esti nyilatkozatában mondta— ennek veszélye folyamatosan fennáll. A LEMP KB első titkára szerint óvakodni kell az elhamarkodott és ezért esetleg igazságtalan bírálatoktól, amikor olyan emberekről • van szó, akik mindent elkövettek a feladatok végrehajtása érdekében. Egyben bejelentette, hogy a fiatalítás jegyében a LEMP KB legközelebbi ülésén újabb személyi változtatásokról döntenek a párt vezető testületéiben. Ügy értékelte, hogy a sztrájkok kirobbanásához a gazdasági helyzet, a dolgozók elégedetlensége, a fokozatosan gyülemlő, megoldatlan problémák vezettek el, artii a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat lazulására utaló jel. Elengedhetetlennek nevezte a vezető párttestületek tagjainak személyes találkozóit a gyárak, üzemek dolgozóival. Jaruzelski hangsúlyozta, hogy az ország belpolitikai problémáit nem lehet sem sztrájkokkal, sem pedig erőszak alkalmazásával megoldani. Erőt csak akkor leket bevetni, ha veszélybe kerül az állam stabilitása és biztonsága, de az ilyen döntést nem szabad elsietni. Jaruzelski a munkásegység szükségességének alapján állást foglalt az ellen, hogy az üzemek a politikai harc színterévé váljanak, vagyis „az egy üzemben egy szakszervezet” elvét erősítette meg. Egyúttal hangsúlyozta a készséget a szakszervezeti mozgalom szervezeti rendszerének további fejlesztésére. Jaruzelski végezetül arról beszélt, hogy Lengyelország ma minden korábbinál kedvezőbb körülmények között valósíthatja meg reformelképzeléseit. Külön kiemelte a Szovjetunióban zajló változásokat és azt, hogy végre jók a kapcsolatok a lengyel állam és a katolikus egyház között. A LEMP KB a központi bizottság történelmi-gazdasági bizottságának elnökévé nevezte ki Wladyslaw Bakát, aki az ezt megelőző KB-ülé- sen lett gazdasági titkár, a PB tagja. A központi bizottság propagandabizottságának elnökévé Mieczyslaw Rakows- kit nevezték ki, aki ugyancsak az ezt megelőző ülésen lett a KB propagandaügyekkel megbízott titkára. A Pravda cikke Pluralista politika A szocialista pluralizmus magyarországi gyakorlatát elemzi a Pravda budapesti tudósítója a lap hétfői számában. A kommentár emlékeztet a pártértekezlet szavazásaira, az országgyűlésben kibontakozó vitákra, s a magyar társadalom ideológiai sokszínűségére utalva visszatekint egészen a hatvanas évek elejéig, amikor Kádár János meghirdette az „aki nincs ellenünk, az velünk van” elvet. A Pravda idéz Grósz Ká- rolynak a pártértekezleten a többség és a kisebbség viszonyának kapcsán kifejtett gondolataiból, illetőleg Berecz Jánosnak- égjük állásfoglalásából, amelyben a néphatalom,és az érdekek pluralizmusának összefüggéseit elemzi. A párt és a társadalmi szervezetek funkciói szétválasztása kapcsán a szovjet lap emlékeztet az új magyarországi törvényekre, a választási gyakorlatra, az alternativ döntéstervezetekre, s ' megszólaltatja Petrovszki Istvánt, a KB PTO vezetőjét is. A lap kitér arra, hogy folyamatban van az egyesülési törvény előkészítése, s megjegyzi : Magyarországon vannak olyan személyek és csoportok is, amelyek cselekedeteikkel kizárják magukat a párbeszédből. Emlékeztet rá, hogy az országos pártértekezlet felszólította a magyar kommunistákat, sokkal megalapozottabban érvelve és aktívabban lépjenek fel a szocialista reformoktól idegen eszmék ellen.
