Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

2 ^ßfiicp 1988. JÚNIUS 8., SZERDA Yárkonyi Péter felszólalása az ENSZ közgyűlésén A többoldalú Az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó harma­dik rendkívüli ülésszakán az általános politikai vitá­ban felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hangoz­tatva: a jelenlegi ülésszak, amely kereken tíz eszten­dővel követi az immár történelmivé vált első rend­kívüli leszerelési ülésszakot, egyedülálló lehetőséget nyújt az államoknak a megtett út felmérésére, a ta­nulságok levonására és a következő időszak feladatai­nak kijelölésére. A visszapillantás azt mutat­ja, hogy ezek az évek a vég­leteket hozták a leszerelési erőfeszítések történetében, hi­szen az első rendkívüliülés­szak záródokumentuma, . és a második SALT-saerződés ál­tal jelzett emelkedő év után a leszerelési tárgyalások meg­torpanása és a szerződésekben megtestesülő leszerelési infra­struktúra leépülése követke­zett be. 1984 mélypontjáról kiemelkedve a fokozatos és kölcsönös átértékelések nyo­mán újabb emelkedő év ala­kult ki. A harmadik rend­kívüli leszerelési ülésszak te­hát kedvező körülmények kö­zött végezheti munkáját. Az elmúlt időszak leszere­lési eredményei között kiemel­kedő jelentőségű a Szovjet­unió és az Egyesült Államok által a közepes és rövádebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról kötött szerződés, amely nemcsak abban a te­kintetben nyit új fejezetet a leszerelés történetében, hogy először irányoz e!ő tényleges nukleáris leszerelési intézke­déseket, hanem az ellenőrzés eddigi felfogását is szinte for­radalmasítja, korábban elkép- zelhetetlannek tartott szigorú­sággal, és kiterjedtséggel biz­tosítja a szerződés teljesítésé­nek ellenőrzési feltételeit. Meggyőződésünk, h-ogy a kétoldalú keretek között ed­dig elért, valamint a jelenleg már kirajzolódó újabb ered­mények nem hagyhatják érin­tetlenül a többoldalú leszere­lési fórumok tevékenységét sem. Az ülésszak elvi jelentősé­gű feladata, hogy eredmé­nyességével és konkrét útmu­tatásaival egyértelműen bizo­nyítsa a többoldalú leszerelés létjogosultságát' és életképes­ségét — mondotta Várkonyi Péter. A Magyar Népköztársaság mind a kétoldalú kapcsolatai­ban, mind a nemzetközi fó­rumokon arra törekszik, hogy tevékenyen hozzájáruljon a nemzetközi légkör javításához, a biztonságot kölcsönösen sza­vatoló megállapodások kimun­kálásához. A magyar kor­mány még a leszerelési folya­mat hanyatlásának az idő­szakában. a kétoldalú leszere­lési érintkezések mélypontján is következetesen síkraszállt az államok közötti párbeszéd fenntartásáért, a felmerült problémák tárgyalásos úton való politikai rendezéséért. Ezt az álláspontot ma is vall­juk. Jelenleg a multilaterális le­szerelési tárgyalásoknak egy ojyan területe van, amely leg­alább részleges eredményeket tud felmutatni: a vegyi fegy­A peresztrojka eljut a Vatikánig Pápai üzenet Corbacsovnak ? Rendkívüli jelentőséget tu­lajdonítanak a vatikáni meg­figyelők Rómában annak a hétfő este kiszivárgott, s a keddi olasz sajtóban kommen­tált hírnek, amely szerint Agostino Casaroli vatikáni bí­borod államtitkár moszkvai útjára üzenetet visz magával Mihail Gorbacsovnak II. Já­nos Pál pápától. A páratlan eseményt a szakírók _ úgy ér­tékelik, hogy az új távlatokat nyit a Szentszék és a Szovjet­unió viszonyában, hozzájárul­va ezzel, hogy megteremtőd­jenek az egyházfő egy esetle­ges jövőbeni szovjetunióbeli útjának a feltételei. A La Republica című napi­lap keddi számában emlékez­tei: először fordul elő, hogy egy papa levelet ír az SZKP egy főtitkárának. Minden for­rás tudni véli, hogy az üze­netküldésről szóló elhatáro­zás a pápa Emília Romagna-i (Észak-Olaszország) útján ér­lelődött meg. Az üzenetet Ca­saroli bíboros fogja átadni, aki szerdán indul a vatikáni delegáció élén Moszkvába, hogy részt vegyen az orosz egyház megalapítása ezredik évfordulójának ünnepségein. Erre valószínűleg június 13- én lesz lehetősége, amikor Mihail Gorbacsov és Andrej Gromiko fogadja majd az egy­házak képviselőit a Kreml­ben. Bár az üzenet hírét a Vati­kán hivatalosan nem erősítette meg, s a levél tartalmát sem hozták nyilvánosságra, az Olasz Kommunista Párt lap­jának, a L’Unitának a szak­írója ismerni véli a pápa üze­netének néhány fontosabb ré­szét. Eszerint a pápa kedve­zően ítéli meg abban a pe­resztrojka irányvonalát, és ki­fejezi reményét, hogy az a hí­vők számára is új teret nyit. Az új szovjet irányvonalban az egyházfő nemcsak a Szov­jetunió belső életének kedve­ző politikát lát. hanem úgy véli: az jelentős mértékben hozzájárul a népek közötti együttműködéshez és a világ­béke megerősödéséhez. verek teljes tilalmára vonat­kozó egyezmény tervezete. Az utóbbi években sikerült meg­oldást találni, vagy a megol­dáshoz közel kerülni egy sor olyan kérdésben, amely ko­rábban megoldhatatlannak bi­zonyult. Ilyen például a hely­színi ellenőrzés számos rész­lete. Várkonyi Péter ezután em­lékeztetett arra, hogy ez év februárjában a genfi leszere­lési értekezleten a Magyar Népköztársaság nevében fon­tos bizalomerősítő bejelentést tett hazánk vegyi fegyvertől mentes státusát illetően, ké­sőbb pedig — önkéntes jelleg­gel — adatokat is közöltünk a magyar vegyiparról. ■ Az európai fegyvei'es erők és hagyományos fegyverzetek csökkentését célzó budapesti felhívás nyomán a magyar diplomácia aktívan dolgozott annak érdekében, hogy mind a Varsói Szerződés keretében, mind az európai biztonsági és együttműködési folyamatban elősegítse a katonai enyhülés témakörével kapcsolatos el­képzelések egyeztetését, ösztö­nözze valóra váltásukat. A Magyai’ Népköztársaság kormánya változatlanul szük­ségesnek tartja, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájá­ruljon a sokoldalú leszerelési megoldások, a korszerű biz­tonságpolitikai mechanizmu­sok kialakításához, az első rendkívüli leszerelési üléssza­kon megfogalmazott célok el­éréséhez — mondotta külügy­miniszterünk. Az ENSZ-közgyűlés 3. rend­kívüli leszerelési ülésszakán Esztergályos Ferenc nagykö­vet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője beterjesztet­te a genfi leszerelési értekez­let külön jelentését, amely részletesen beszámol a sokol­dalú tárgyalásokra hivatott fó­rum 1983—1988. között végzett tevékenységéről. A jelentést áprilisban a -magyar küldött­ségvezető elnöksége idején készítette és fogadta el az ér­tekezlet. A leszerelési ülésszakon részt vevő Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Sir Geoffrey Howe-val, a brit diplomácia vezetőjével. A kül­ügyminiszterek nagy figyelmet fordítottak a moszkvai csúcs- találkozó eredményeivel kap­csolatos kérdésekre. A brit külügyminiszter megerősítet­te, hogy Nagy-Bri-íannia nagy,- ra értékeli a csúcstalálkozót. Algír Arab csúcs Az elegáns algíri Aurassi szállóban kedden a késő esti órákban ünnepélyesen meg­kezdte munkáját a negyedik rendkívüli arab csúcstalálko­zó, melyen húsz arab állam vezetője, illetve magas szintű képviselője van jelen, vala­mint a Palesztinái felszabadí­tás! szervezet irányítói, élükön Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A hivatalos napirend egyet­len témaköre, az izraeli meg­szállás ellen kirobbant palesz­tin lázadás megsegítése, ennek intézményesítése. Az SZKP konferenciájára Tv-lánc a sajtóközpontban Az SZKP XIX. országos pártkonferenciájának sajtó- központja június 23-án nyílik Moszkvában — jelentette be a szovjet fővárosban Jurij Gremitszkih, a szovjet kül­ügyminisztérium információs főosztályának helyettes veze­tője. A pártértekezlet sajtóköz­pontjában zárt láncon közve­títik majd Mihail, Gorbacsov beszámolóját. Szovjet-bolgár űrutazás (Folytatás az I. oldalról.) A fedélzeti mérnök gyakor­lott űrhajós, Viktor Petrovics Szavinih. 1940. március 7-én született az oroszországi Ber- jozkini faluban. Vasúti tech­nikumot végzett, 1963 óta párttag. 1969-ben fejezte be a geodéziai mérnöki szakegye­temet. 1985-ben kandidátusi fokozatot szerzett tudományos munkájával a műszaki tudo­mányokban. 1978-ban csatla­kozott az űrhajósokhoz. Első útját 1981-ben tette meg, ak­kor 75 napig volt az űrben. Második útja 1985-ben 168 na­pig tartott. A Szovjetunió Hő­se címet kétszer kapta meg. A kutató űrhajós, a bolgár Alekszandr Alekszandrov, 1951. december 1-jén szüle­tett Omurtag városában. A bolgár néphadsereg légierejé­nél szolgált, 1972-ben lett párttag. 1978-ban kezdte meg űrhajós felkészülését, Georgi lvanov tartalékaként. Űrkuta­tással foglalkozó tudományos tevékenységével a műszaki tudományok kandidátusa fo­kozatot szerezte meg. Négy éven át a Bolgár Tudományos Akadémia intézetének igaz­gatóhelyetteseként dolgozott. Mostani utazására 1987-ben kezdte meg a felkészülést. ALUMÍNIUM LŐSZERMAG tj lőszert rendszeresítettek a megszállt területekre vezé­nyelt izraeli katonáknál. A bejelentés szerint ezentúl a katonák a palesztin tüntetők­kel szemben alumíniummaggai készített lőszert használnak, s hüvelyébe kevesebb lőport tesznek a szokásosnál. A nyi­latkozók állítása szerint a lt)(i méterről vagy annál nagyobb távolságról leadott lövések­nél a lőszer magja, a hagyo­mányos lőszerekhez viszo­nyítva kisebb sebességgel csa­pódik be és nem okoz halá­los sérülést. Az eddigi összesítések sze­rint mintegy 210 palesztin halt meg a megszállt területeken az izraeli katonák fegyver- használata következtében. A negyedik út sem volt túl eredményes Shultz Madridba repült Minden konkrét eredmény nélkül ért véget kedden George Shultz amerikai kül­ügyminiszter negyedik közel- keleti körútja. A lloszni Mu­Az arzamaszi vasúti szakaszon a Szovjetunióban, ahol a na­pokban felrobbant három robbanóanyagot szállító nagyméretű vasúti tehervagon, nagy ütemben haladnak a helyreállítási, rendezési munkákkal. A katasztrófa oka még ismeretlen. Az állomáson a vonatforgalom már megindulhatott. A jelentések szerint a robbanás a környéket valósággal letarolta. Hetven- hárman meghaltak, 229 embert ápolnak kórházban. barak egyiptomi elnökkel foly­tatott zárómegbeszélés után újságíróknak adott nyilatko­zatában Shultz mégis azt han­goztatta: valamennyi érintett fél arra ösztönözte Washing­tont, hogy folytassa erőfeszí­téseit a közel-keleti béke tár­gyalásos előmozdítása érdeké­ben. Nem tudok semmi olyan konkrétumról beszámolni, ami változást eredményezett vol­na a megbeszélések során — ismerte el Shultz, aki az el­múlt napokban Egyiptomban, Jordániában, Izraelben és Da- maszkuszban igyekezett híve­ket nyerni az amerikai ren­dezési elképzeléseknek. George Shultz Madridban ez Atlanti Tanács ülését megelőzően spanyol vezetők­kel tárgyal majd a spanyol- amerikai együttműködési meg­állapodás egyelőre vitatott és a felek által technikai jelle­gűnek nevezett pontjairól. Shultz Kairóból Madridba ment, egy NATO-tanácskozás- ra. Az amerikai külügyminisz­tert Madridban Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter fogadta. Be­jelentett programja szerint szerdán találkozik 1. János Károly államfővel és tárgyal Felipe González kormányfő­vel. Ai ifjú herceg fegyvert ösztönzést adhat a válsággóc békés rendezéséhez. A meg­szólaltatott szakértők bizo­nyosra veszik, hogy a phnom- peni kormány és a Szihanuk vezette ellenzék közötti tár­gyalások hamarosan folyta­tódnak. Jól látják ezt az el­lenzék szélsőséges erői is, s ezért igyekeznek kiélezni a helyzetet. A londoni rádió em­lített műsorában megszólalt a thaiföldi határövezetben har­coló fegyveresek egyik vezé­re, aki történetesen nem más, mint Szihanuk fia. Miközben a párbeszéd felvételén habo­zó apja a torzsalkodó ellenzék összebékítésén fáradozik, mert ez előfeltétel pozícióihoz, az ifjú herceg a fegyveres harc­ban látja az egyetlen kiutat a válság rendezésére. Az Egye­sült Államokhoz és „egyéb nyugati nemzetekhez” for­dult, s rakétákat és más mo­dern fegyvereket követelt. Szi­hanuk fiát láthatóan nem za­varja, hogy az ország népé­nek a békés rendezés az élet­bevágó érdeke, s hogy bele­fáradt a szüntelen, értelmet­len vérontásba. A TÉRSÉG országai is bi­zakodva tekintenek az új, bé­kés kibontakozási lehetőségre. Az indonéz kormány megis­mételte ajánlatát, hogy vala­mennyi kambodzsai harcoló fél üljön le eszmecserére Dja- kartában. Meghívjuk önöket egy „koktélpartira” — hang­zik a felhívás, amellyel a meg­beszélés kötetlen voltát kí­vánják jelezni. Nevezzék, ami- lek akarják, de ha egy ilyen •eprezentatív megbeszélés lét­rejön, csak hasznára válhat íz egész térségnek ... Árkus István eb Csak röviden.. TENG HSZIAO-PING kínai vezető kedden fogadta a Pe- kingben tartózkodó Zbigniew Messner lengyel miniszterel­nököt. A találkozón a kínai államférfi úgy értékelte a kínai—lengyel kapcsolatokat, hogy azok szilárd és egészsé­ges alapokon fejlődnek. AZ IGU — a nemzetközi gázunió — az Egyesült Álla­mokban ülésezett. Négynapos­ra tervezett 17. ülésszaka munkájának középpontjában a földgáz kitermelésével, szállításával, felhasználásával, a készletekkel, a kereslettel kapcsolatos kérdések állnak. A vonatok indulnak gyorsan véget, mert kitűnt, hogy az ellenzék rendkívül megosztott, s torzsalkodásai lehetetlenné teszik az építő párbeszédet. A 66 éves Sziha­nuk herceg ellenzéki vezető szerepét nemcsak több fegy­veres csoport, amely „saját számlára” háborúzik, nem is­meri el, hanem a politikusok közül is többen megkérdőjele­zik. így például a vörös khmerek egy jelentős része el­ítélte azt, hogy a herceg tárgyalásokba bocsátkozott Phnompennel. AZ ELLENZÉKI erők asjért is merev magatartást foglal­hattak el, mert maguk mögött érezhették a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) támogatását. Ez a szervezet a saját biztonságát veszélyeztető tényezőnek kiál­totta ki a vietnami csapatok jelenlétét Kambodzsában, s garanciát kért arra, hogy ezek íz egységek távoznak onnan, >őt „kivonulási menetrend” közlését is sürgette. Ez most íz 1990-es dátum bejelentésé­vel teljesült. A londoni rádió „A világ na” című áttekintésében, ímely minden oldalról foglal­kozik egy-egy kiemelkedő po- itikai eseménnyel, úgy érté­kelte a bejelentést, hogy az új raikat, s a belháború folyta­tódott. A térség több országa — köztük a Kínai Népköztár­saság — elítélte a vietnami katonai segítségnyújtást, s a csapatok kivonását követelte. A megdöntött vörös khmerek kormánya Pekingben kapott menedéket, s ott csatlakozott a phnompeni kabinettel szembehelyezkedő többi ellen­zéki erő is hozzájuk, élükön Szihanuk herceggel. A Kam­bodzsában harcoló ellenzéki fegyveresek Kínából és Thai­földről kaptak hadianyag­utánpótlást, s világossá vált, hogy a csatamezőkön amolyan patthelyzet keletkezett. En­nek felismerése indította el a megbékélést kutató tárgyalá­sokat. A békés kibontakozást egy ideig hátráltatta, hogy az ellenzéki erők csupán azt, hogy tárgyalóasztalhoz ülje­nek, a vietnami csapatok elő­zetes távozásához kötötték, s tagadták a nyilvánvaló tényt, hogy a phnompeni kormány a lakosság tekintélyes részé­nek feltétlen támogatását él­vezi. Amikor a környező or­szágok békés tárgyalást sür- : gető felhívásaira, végül is puhatolózó megbeszéléseket kezdtek Phnompennel, az esz­mecsere elsősorban azért ért ! kerülhetetlen egy rövid tör­ténelmi visszapillantás. Mi­közben dúlt a vietnami há­ború, a semleges Kambodzsá­ra, amely Szihanuk herceg kormányzása alatt állt, mind erőteljesebb nyomás neheze­dett. A hadsereg 1970-ben puccsal döntötte meg az ál­lamfőt, majd zavaros ■ idők kö­vetkeztek, amelynek befejezé­seként a vörös khmerek 1975- ben magukhoz ragadták a ha­talmat. Indokína népei elő­ször a forradalom győzelmét ünnepelték a kambodzsai ese­mény nyomán. Csakhamar azonban kitűnt, hogy Pol Pót és csoportja ott terroruralmat honosít meg. Igv történt, hogy 1975 és 1979 között az akkori Kambodzsa lakosságának fe­le esett áldozatául a Pol Pot-is- ta népirtásnak. A kambodzsai nép valóságos forradalmi erői egymagukban képtelenek vol­tak felülkerekedni a zsarnoki rendszeren, s ezért kérték a testvéri vietnami nép segítsé­gét a népirtás megállítására. A VIETNAMI népi önkén­tesek közreműködésével az ország mind nagyobb részét sikerült megtisztítani a Pol- Pot-istáktól. De a thaiföldi ha­tár körzetében és az ország egyes dzsungeles területein a szétvert erők átszervezték so­A BEJELENTÉS a moszk­vai csúcstalálkozó előestéjén hangzott el. Így érthető, hogy csak most, miután a világsaj­tó kommentátorai szinte min­den szovjet és amerikai kije­lentést a legmagasabb szintű eszmecseréről patikamérlegre tettek, „fedezik fel” a hanoi és phnompeni egyidejű közlemény jelentőségét. Mint emlékezetes, a két fővárosban három nagy fontosságú hírt tettek közzé. Egyrészt arról számoltak be, hogy az idén december 31-ig újabb ötven­ezer vietnami katonát vonnak ki Kambodzsából. (1979-ben kétszázezer vietnami katona sietett a kambodzsai szomszéd megsegítésére, s mostanra, a feladat fokozatos elvégzése nyomán, hat részleges kivo­nás után, ennek a fele ma­radt. A júniustól decemberig távozók után pedig Vietnam­nak 50 ezres csapatkontingen­se lesz a testvéri országban. Ezek — ha addig nem jön lét­re politikai rendezés — legké­sőbb 1990 végéig hagyják el Kambodzsát.) Hazatelepül a vietnami erők kambodzsai ve­zérkara, s Hanoi ottmaradó egységei a szomszéd ország for­radalmi fegyveres erőinek pa­rancsnoksága alá kerülnek. A harmadik rendkívül fontos in­tézkedés az, hogy Vietnam egyoldalúan harminc kilomé­terrel hátrább vonja harcoló egységeit a kambodzsai—thai­földi határtól. Olyan lépések ezek, amelyek alkalmasak arra, hogy ki­mozdítsák a holtpontról az in­dokínai válsággóc megszünte­tésére az idén kezdődött tár­gyalásokat. De hogy a dolgo­kat „a helyükre tegyük”, el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom