Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-09 / 33. szám
m$r « MFA, YEt\ 5 1988. FEBRUÁR 9., KEDD Márciusban lesz öt éve, hogy Érden, a városi tanács és a Magyar Földrajzi Társaság példamutató összefogása révén megalakult a Magyar Földrajzi Gyűjtemény, amelyhez egy egész országra kiterjedő gyűjtőkör kapcsolódik. A magyar utazók, -földrajzi felfedezők című állandó kiállításon megismerkedhetünk a magyar világjárók munkásságával, Juliánus baráttól Farkas Bertalanig. Hazánk földrajzi fekvése és történelmi viharai nem tették lehetővé, hogy bekapcsolódjunk a nagy földrajzi felfedezésekbe, mégis figyelemre méltó szerepet játszott a magyarság földünk geológiai, zoológiái, néprajzi megismerésének történetében. Az állandó kiállítás tárgyi anyagát és dokumentumait nagyrészt a Magyar Földrajzi Társaság tudománytörténeti anyagából válogatták össze. A Budai út elején álló, klasszicista stílusban, valószínűleg Hild József tervei alapján 1840-ben elkészült épületben csak szűkösen fér el a gazdag és állandóan bővülő gyűjtemény. Tavaly a kiállítás a Kárpát-medence tudományos megismerésének történetével bővült. Az első teremben egy kivilágítható nagy világtérképen 28 magyar utazó és expedíció útvo- lát láthatjuk. Elektromos kapcsolók segítségével az egyes útvonalak killön-külön is kivilágíthatok. Középen nagyméretű földgömb áll, amely tévésztárnak is nevezhető, mivel régebben a tv- híradó bevezető részére erről készítették a filmfelvételeket. Néhány érdekes föld körüli utazás kellékeit is itt állították ki. A további helyiségekben időrendi sorrendben szerepelnek a magyar utazók feljegyzései, tárgyi emlékei távoli tájakról és szükebb környezetünkről. A magyar utazók, földrajzi felfedezők népes tábora sokféle rendű-rangú emberből tevődik össze. Vannak köztük céhbeli vándorlegények, bátor hajósok, vakbuzgó hittérítők, elüldözött emigránsok és szakképzett geográfusok is. Üti céljaik is megoszlanak. Voltak, akik csak világot akartak látni, mások a magyarok őshazáját keresték, avagy nyelvi kutatásokat folytattak, esetleg néprajzi vagy állattani gyűjtésre, geológiai feltárásra kaptak megbízást. A középkori Magyar- ország nem zárkózott el sem Európa más részeitől, sem a távolabbi világok csábítása elől. A Kelet felé induló hittérítő szerzetesek közül az egyik dominikánus barátnak, Ottónak sikerült visszatérnie Magyarországra és hírt hoznia a messzi keleten élő, magyarul beszélő népcsoportról. Ennek hatására indult útra 1235-ben négy szerzetes, hogy az őshazában visszamaradt magyarságot megkeresse. Egyedül Juliánus barát talált rá a Volgán túli területeken élő honfitársainkra, de mire sikerült volna újra felvenni velük a kapcsolatot, addigra a tatár seregek feldúlták a magyarok szálláshelyeit. így kezdődött világutazóink sora, akiknek nyomába eredhetünk legalább képzeletben, a kiállításon végighaladva. Volt aki árván, „pénz és taps nélkül”, mint Körösi Csorna Sándor, s akadt olyan is, mint Festetics Rudolf, aki anyagi bőségben jutott el távoli tájakra, azonban mind- annyiukban közös, hogy az egyetemes földrajztudományt, a földrajzi ismeretterjesztést szolgálták tanulmányaikkal, úti beszámolóikkal. A kiállítás záró képei első űrhajósunk, Farkas Bertalan 1980-as, nyolcnapos űrutazására emlékeztetnek, ami méltó zárása a föld körüli kirándulásban részesítő gyűjteménynek. V. I. Lefaragni egy fél lépcsőfokot Nem dugják homokba a fejüket Január elsejétől kísérleti jelleggel négy megyében — Fejér, Komárom, Szolnok és Vas — bevezették a kétszintű közigazgatást, hogy a tapasztalatok alapján döntsenek majd országos elterjesztéséről. Pest megyében ugyanilyen meggondolásból négy nagyközséget vontak közvetlen megyei irányítás alá. A járások megszüntetésével — 1984-ben — sajátos helyzet alakult ki a közigazgatásban. A háromszintű igazgatást nem lehetett egyik nap- rói a másikra felváltani a kétszintűvel. Akkor a községek és a megye közé — a járásénál jóval kevesebb feladat- és hatáskörrel — beiktatták a városokat, városi jogú nagyközségeket. Ezt a formát nevezték jobb híján két és fél lépcsős államigazgatásnak. Már az elnevezés is sejteti, hogy csupán átmeneti megoldásról van szó, bár azt nem lehet pontosan tudni, hogy ez az átmenet mennyi ideig fog tartani, hogy mikor érnek meg rá a feltételek, hog^ minden egyes település közvetlenül a megyei tanácsok irányítása alá kerüljön. A Pest Megyei Tanácsnál úgy ítélték meg — amint ezt dr. Tarpai Emese, a szervezési és jogi osztály vezetője elmondta —, hogy nem dughatják homokba a fejüket, várva azt, milyen eredményekkel zárul majd a kísérlet. Annál is inkább, mert a sajátos helyzetű Pest megyébe nagyon nehéz más területek tapasztalatait adaptálni. Szerencsésebb, ha saját maguk kísérletezik ki a módszereknek legalább egy részét. Ezért kijelöltek négy nagyközséget, s ezeket január elsejétől a megyei tanács közvetlen irányítása alá vonták. Áttétei nélkül De mit is jelent a kétszintű igazgatás a gyakorlatban? Mindenekelőtt nagyobb önállóságot és az ezzel járó nagyobb felelősséget a helyi tanácsnak. S közvetlen, áttétel nélküli kapcsolatot a megyével. A lakosság szempontjából a leglényegesebb változás, hogy gyakorlatilag minden ügyben a helyi tanács az első fokú hatóság, a másodfok pedig a megye. Az áttérés — s ebből következően a kísérlet — lényege, hogy ki kell dolgozni ennek a közvetlen kapcsolatnak a felételrendszerét. Ehhez mindenkelőtt sokkal normatívabb megyei irányítás szükséges, amiben a segítőkészség dominál. Megyénkben már ma is rendszeresek a megyei vezetők és a helyi tisztségviselők konzultációi, találkozói. A települések közvetlen irányítása természetesen nagyobb terheket ró a megyei apparátusra is, de ez a tervek szerint ma még nem kell hogy létszámnövekedéssel járjon, noha átcsoportosításokra mindenképpen szükség lesz. A nagyobb önállóság mindenekelőtt a helyi tanácsokat állítja erőpróba elé. Jelentősen nő a tanácstestületek szerepe, felelőssége. Az apparátusoknak pedig jóval magasabb szakmai követelményekkel kell megbirkózniuk, ehhez viszont tapasztalt, hozzáértő szakemberek kellenek. Ma ez még azonban korántsem általános. Hiszen éppen ezért volt szükség a városi fél lépcső közbeiktatására, mert bizonyos ügyek intézéséhez csak itt rendelkeztek megfelelő képzettségű szakemberrel. De mindenképpen javítani kell a helyi apparátusoknál az első fokú ügyintézés színvonalát, hiszen csöppet sem közömbös, hogy egy adott ügy milyen előkészítés, tényfeltárás után kerül a másodfokú hatóság elé: meg lehet- e például hozni a döntést az iratok alapján, vagy csak hosszas utánajárással? Ütőképes gárda Köztudott, hogy a szakmai színvonal növelése nem a helyi tanácsok jó szándékán áll vagy bukik. Ez mindenekelőtt pénzkérdés. Tavaly a megye némileg javította a helyi tisztségviselők anyagi helyzetét. Idén pedig arra teremtenek lehetőséget, hogy az apparátusok jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező középvezetőket állíthassanak a legfontosabb posztokra, vagy az ilyeneket megtarthassák. Ehhez pályázat útján lehet bért kérni a megyétől. Járható útnak ígérkezik az igazgatási társulások alakítása, ezt a megye is szorgalmazza. Több község együtt ugyanis jobban meg tud fizetni egy jó szakembert. Arra azonban vigyázni kell, hogy ilyen esetben soha ne az ügyfél menjen az ügyintéző után, hanem fordítva. Sokat segíthet majd a kétszintű igazgatás teljes körű bevezetésében a területfelelősi rendszer, amit a közelmúltban alakított ki a szervezési és jogi osztály. A huszonhárom fős csoportba a megyei tanács minden osztálya „delegált” tagokat, önkéntes jelentkezés alapján. Fölosztották egymás között a megyét, s ki-ki a saját településével tart rendszeres kapcsolatot, természetesen eredeti munkája mellett. Feladatuk, hogy segítsék a helyi vezetést, a testületet. A területfelelősi rendszer működtetése már eddig is kedvező tapasztalatokat hozott. A megyeházán úgy gondolták, hogy feltétlenül fejleszteni szükséges ezt a módszert, mert a kétlépcsős igazgatás bevezetésekor kell majd egy ütőképes gárda, akikre támaszkodni lehet. Mindezek a törekvések az egész megyére érvényesek, s éppen ezek alapján ítélték meg úgy a megyei vezetők, hogy megérettek a feltételek — ha egyelőre csak négy település bevonásával is — a kísérlet bevezetésére. A választást széles körből kezdték, szigorú szempontrendszer alapján. Figyelembe vették a lakosság számát, a település kapcsolatát a fővárossal (közlekedés, telefon), a lakosság mozgásirányát, a település szerepét a térségben, az intézményellátottságot, a tanácsi vezetők és az apparátus fel- készültségét, a hatósági munka színvonalát és az első fokú határozatok számát. A végső négy Mindezek alapján nyolc nagyközség maradt fönn a rostán, s közülük választották ki — nagyon alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálattal — a végső négyet: Gyált, Kerepestarcsát, Pilisvörösvárt és Vecsést. M. Nagy Péter Jelentősen emelik az árakat Veszteséges a kölcsönzés Áprilistól megszűnik a csoportkedvezmény, s tavasztól várhatóan a diákok sem kölcsönözhetnek féláron az Ezermester ifjúsági kölcsönző leányvállalat boltjaiban. Az okokról, s a téli szezon eddigi tapasztalatairól a leányvállalat vezetői elmondták: a hó nélküli tavaszias tél nehéz helyzetbe hozta a kölcsönzőboltokat. A téli sporteszközök bérbe adása eddig sem volt nyereséges vállalkozás, a mostani szokatlan időjárás azonban tovább növelte a ráfizetést. A Játék — nevelő célzattal Egészségfutam Budaörsön Ügy 5—600 ifjú résztvevőt várnak arra az Egészségfutam elnevezésű egészségnevelési napra, amelyet március 26Az északi-sarkköri expedícióban részt vett magyarok emléke a gyűjteményben, az előtérben egy olyan cipő, amiben a lappok járnak. (Hancsovszki János felvételei) Köztermesztésre engedélyezett Új fajta a jankabab Bővül a zöldségnövények választéka: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet ellenőrzései alapján több új fajtára adott köztermesztési engedélyt. A hazai zöldbabtermesztésben tíz évvel ezelőtt átmeneti visszaesés következett be, időközben azonban megnőtt iránta az érdeklődés. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kutatóközpontjában kinemesített janka fajta, az összehasonlító fajtákhoz képest nagyobb hozamot ad, gépi betakarításra is alkalmas. Nagy előnye még, hogy a vírusbetegségekkel szemben gyakorlatilag ellenálló. A kiskerti termelőknek ajánljuk a Lugas elnevezésű új paradicsomhibridet. Magas támrendszerrel adja a legnagyobb termést, egy hektárról átlagosan 29 tonnát értékesíthetnek belőle. Termése a szállítást jól bírja, mivel bogyói a repedésre kevésbé hajlamosak. A lugasparadicsom jóízű. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen új zöldborsófajtát állítottak elő, amellyel a késői érésű fajták vetőmagjának importját lehet mérsékelni. án rendeznek meg Budaörsön, a 2. Sz. Általános Iskolában. Az esemény az egészségmegőrzés társadalmi programjának játékos feldolgozása szellemi, gyakorlati és sportvetélkedő formájában. A házigazda budaörsiek a saját színeiket képviselő helyi iskolák csapatain kívül a többi résztvevőt a megye dél-budai térségének két városa, Érd, Százhalombatta és körzete általános iskoláiból és középfokú oktatási intézményeiből várják. A rendezők: a Pest Megyei Tanács alkoholizmus elleni bizottsága, a megyei köjál egészségnevelési osztálya, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya, valamint a három város alkoholizmus elleni bizottsága, akiket védnökök és támogatók sora segít a rendezésben. Az említettek képviselői, ifjúságpolitikai, egészségnevelési területen dolgozó pedagógusok egyeztették a nagyszabású egészségnevelési nap sok ötlettel összeállított gazdag programját. bevétel az elmúlt évhez képest felére csökkent: a kölcsönözhető 1300 szánkó, korcsolya, sícipő illetve síléc egy része még el sem hagyta a raktárakat. Pedig a kereslethez igazodva az új szezonra tőkés importból mintegy 70 műanyag síléccel növelték a kínálatot, s ezer síruhát gyártattak, igaz, azokat már értékesítették 2800—3500 forintos áron. A síruha árusításának gondolata — mint mondták — már az új üzletpolitika jegyében született, csak kölcsönzésből ugyanis nem tudnak megélni. A beszerzési árak folyamatosan emelkednek, s a bevételi díjak az önköltséget sem fedezik. Ez annak ellenére is igaz, hogy a téli eszközök díja az általános forgalmi adó bevezetése miatt kilenc százalékkal nőtt, így például a műanyag lécért 130, a sícipőért 110, a szánkóért, illetve a korcsolyáért 55—55 forintot kell fizetni naponta. A kölcsönző hátrányos helyzetbe került azzal, hogy a leányvállalatot a 25 százalékosan adózók közé sorolták, mondván: szolgáltatása nem sport, hanem belkereskedelmi tevékenységnek minősül. A KISZ Központi Bizottsága a féláru kölcsönzést eddig évente 4—5 millió forinttal támogatta, ezt az összeget idén nem folyósítja. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal — elődjétől, az Állami Ifjúsági Bizottságtól eltérően — sem ad pénzt a kölcsönzés támogatására Pedig lenne mire költeni. A meglévő 40 milliós készlet egyharmadát — avíttsága, kopottsága miatt — már rég ki kellett volna vonni a forgalomból. A leányvállalatnál azt is elmondták, hogy a pénzügyi szabályozók változásával a nyári cikkek körében jelentős áremelkedés várható. A Magyar Földrajzi Gyűjtemény Érden Világjáró utazók felfedezései Kínai étkészlet. A cím feletti képen: világtérkép és tv-sztár glóbusz az első teremben. A bal oldali képen: faragott szobor Nyugat-Afrikából.
