Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

t KeresMefmi őájárat Feltöltik a polcokat Az ünnepek első szakaszán túl vagyunk, cű elmondhatjuk, hogy kereskedelmünk jól vizs­gázott, még akkor is, ha né­mely élelmiszerboltban időzni kellett. A hal az üzletekbe lépcsőzetesen érkezett, és volt ahol késett, aminek az lett a következménye, hogy ünnep utánra is maradt. Különösen sokat árultak a Kossuth La­jos utcai üzletsoron levő vad- és halboltban. Az áíész-áruház emeleti ré­sze úgy nézett ki, mint egy kifosztott, üzlet. Borsi István­ná igazgató örömmel mondia, könnyebb lesz a leltározás, utána pedig új árut várnak. Az ÉKV 20-as üzletében már kora reggel rendezték a pol­cokat, végezték a feltöltést Tamás Rezső üzletvezető meg­jegyezte, most már jöhet a virsli és az italáru, melyek­ből ugyancsak bőven lesz. Az í-es számú ÉKV-üzlet- bon Obermajer Attila végig­nézve az üzleten, elmondotta, hogy 28-féle pezsgő vár a vá­sárlókra, van bor, sör és egyéb szeszes ital a szilveszteri szó­rakozáshoz. A Dózsa, György úti Joli eszpresszóban vezető­je, Lovas Sándorné úgy nyi- latkoztt, a vártnál jobb volt a karácsonyi forgalom, roméli az év végi is hasonló lesz. A két szobából álló presszóban szívesen időznek el a vendé­gek ünnepnapokon is, hiszen udvarias kiszolgálásban része­sülnék. Az Április 4. és a Me­ző Imre út sarkán van a Pi­roska presszó. Helyei László- éknál a törzsvendégek foglal­nak leginkább helyet. Italféle­ségek mellett cukrásztermékek is kaphatók náluk: A közön­ségük nem igényli a szilvesz­teri nyitva tartást, így He- tyeiék maguk is máshol szil­vesztereznek. A sort a Lehel mintabolt­ban zártuk. Tusor József üz­letvezető elmondotta, hogy jól sikerült az év végi szállítás. Karácsony előtti napon száz-; nál több hűtő- és fagyasztó­gép érkezett. A városban néhány üzlet aj­taján tábla hirdeti, szabadság vagy, betegség miatt zárva. Ezek a k s boltok nem ve­szélyeztetik a közellátást. A karácsonyi vásár színhelyén már elbontották a sátrakat, visszanyerte régi képét a tér. A piacon nem fogadott zsú­foltság sem árusból, sem vá­sárlóból. Árak: a sárgarépa 28, a petrezselyem 40, a vegyes zöldség 36 forint. A káposzta kilója 10, a kelkáposztáé 22, a lila káposztáé 16, a vörös­hagyma 18, a fokhagyma 220 forint. A karalábé 20, a zeller 36, a burgonya 10, a karfiol 36, forintba kerül. A fekete retekért 20, a lencséért 86, a babért 63 és 88, a sütőtökért 10 forintot kérnek. Az alma 16 és 18, a gomba 100, a tojás 3 forint. Cs. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1985. DECEMBER 31., SZERDA Januártól cnállcan Tájékoztál© a yáSfözássIrál Gyűlésre hívták össze a Du­na Menti Regionális Vízmű­vek bal parti üzemigazgatósá­gának gödöllői dolgozóit. Az összejövetel célja az volt, hogy ismertessék velük a szerveze­tükben történő változást. A DMRV igazgatója, Márkus Ist­ván, röviden tájékoztatta a hallgatóságot a vízműtelep munkájáról, gondjairól. A vál­lalat gazdálkodása stabil, ki­egyensúlyozott, éppen ezen okok miatt merték megcélozni 1986-ban a tervezett bevétel duplájának teljesítését. Ez úgy tűnik, sikerült. Az év eleji fejlesztésen kívül újabb két százalékkal tudták a béreket Fő az önkéntesség Megaíakuítak a diáksportkörök Elszomorító statisztikai ada­tok bizonyítják: ifjúságunk je­lentős hányada képtelen az életkorának megfelelő fizikai megterheléseket elviselni. E megállapítás szinte megcáfolja az emberi élet korai szakaszá­ra annyira jellemző, kimerít- hetetlennck látszó mozgás­igényt, amely áthatja az egész óvodáskort. Az első, de alapos törés nem sokat várat magá­ra. hiszen a gyermek iskolába lépésével hirtelert megnöveke­dik a sgeUemi megterhelés a mozgás rovására. Furcsa népség a tanulóifjú­ság. Némelyiküknek csak né­hányszor kell élveznie a fizi­kai tunyaság gyönyöreit, és máris beleszoknak. Néhány évezrede ismeretes már a né­pi bölcsesség: ép lélek csakis ép testben lakozhat. Jelentős létszám Az ifjak egészségéért érzett aggodalom hívta életre a ne­velési-oktatási intézmények­ben 1986. szeptember 1-jén — egy miniszteri rendelet nyo­mán — a diáksportköröket, diáksport-egyesületeket. Az azóta eltelt időszak tapaszta­latairól érdeklődtünk a városi tanács művelődési és sportosz­tályának illetékesétől. Kovács Dezső általános szakfelügyelő­től, aki a Gödöllőn és vonzás- körzetében történt események­ről tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy a város és a vonzásköjrzet huszonöt köz­ségében harminckét iskolát érintett a fontos rendelkezés. A felsorolt iskolák közül húsz­ban alakultak meg a diák- sportkörök. Jelentős gyermek­létszámról van szó, hiszen az általános iskolások közül négyezerkétszázan, míg a kö­zépiskolások közül kétezeröt- százan tagjai a sportegyesüle­teknek. Kiemelte, hogy az újonnan megalakult szerveze­tek merőben mások, mint a régiek voltak, ahol a tagság szinte automatikussá vá'lt az iskolába való beiratkozással. Életkori sajátosság Most, az új szervezetekben az önkéntesség elve érvénye­sült. Ez egyfajta nyitást jelent a társadalom felé. Az új szer­vezetekben lehetőség nyílik a tanulók és a hallgatók min­dennapos testedzésének a biz­tosítására, és a rendszeresen sportolók létszámának a növe­lésére is. Tizenkét iskolában nem ala­kult meg eddig — személyi és technikai okok miatt — az új szellemű diáksportkör. Ezt a művelődési osztály nem rosz- szallja, hiszen az önkéntessé­gen van a hangsúly. Természe­tesen élni kívánnak a meg­győzés eszközeivel, hiszen nem kis dolgokról van szó. Megnyugtatott bennünket ar­ról, hogy szó sincs az emlí­tett iskolákban a sportélet tel­jes megszűnéséről, mert a ha­tályos rendelkezések kötele­zően előírják a felső tagozat­ban hetenként és tanulócso­portonként az egy órás tömeg­sport-foglalkozást. Az alsó ta­gozatban szintén kötelező ez a foglalkozási forma, de ott a tanulók életkori sajátosságá­hoz igazodva kéthetenként egy órát jelent. A felmenő rendszerű orszá­gos diáksportbajnokságok esetében az 1986 87. tanévben még a régi, úttörő-olimpiai versenyrend szerint történ­nek a bajnokságok. A követ­kező tanévben azonban már az új elképzelések szerint fog­nak versenyezni a fiatalok. Az új szelleműi diáksportköröket — nyitottságuk révén — bárki vezetheti, aki elhivatottságot érez a fiatalok rendszeres testedzésének az érdekében. Érdekességként említette meg, hogy Galgamácsán például a helyi tanács elnöke vállalta a sportkör vezetését. irány a természet Az újonnan megalakult sportszervezetek az elmúlt négy hónapban folyamatosan tartották meg alakuló közgyű­léseiket, illetve most dolgoz­zák ki alapszabályaikat. A Magyar Diáksport-szövet­ség a diáksportkörök és diák­sport egyesületek feltételei­nek a javításához az 1986/87-es tevékenység alapján két pá­lyázatot hirdetett meg: „Együtt a pályán” és „Irány a termé­szet” címmel. Az előbbire húsz, míg az utóbbira tizenhét csapat pályázott, ami azt je­lenti, hogy szép számmal akadtak olyanok is, akik mind a két pályázatot megnyergel- ték. Kovács I. Csaba emelni. A jó eredményeknek köszönhetően ötmillió forint nyereségrészesedést fizet majd ki a vállalat, ez azt jelenti, hogy tavasszal átlag 2500 fo­rinttal lesz vastagabb a borí­tékja mindenkinek. Gödöllő nemcsak a megyé­ben, országos összehasonlítás­ban is dinamikusan fejlődő város, s mint ilyen, az alap­szolgáltatások tekintetében is a legmagasabb színvonalat igényli. Hosszú előkészítő munka, a városi szervezetek­kel folytatott tárgyalások után ezért döntött úgy a DMRV vezetősége, hogy ezt a százöt­ven embert foglalkoztató rész­legüket 1987 január elsejétől gödöllői üzemigazgatóság né­ven önállósítják. Az új szer­vezeti felállásban az állóesz­közök mennyiségének és ér­tékének növekedése mellett biztonságosabbá, jobbá tehetik szolgáltatásaikat. Vízellátási zavar esetén mindenféle függő viszony nélkül, az adott hely­zetnek megfelelően ítélhetik meg, mit kell tenniük. Márkus István kiemelte az itt dolgozó kollektíva becsüle­tes munkáját, amelyre alapoz­ni lehetett régebben, és remél­hetőleg az új szervezetben is. Az ő érdemük az is, hogy 1980-ban Gödöllőig érkezett dél felől a víz, kiegészítve a város kútjainak tíz köbméte­res napi teljesítményét. 1987 tavaszán befejeződik az északi ág építése is. örbottyátibn, Erdőkertesen, Veresegyházon, Szadán keresztül ér el a víz Gödöllőre ezen az ágon. biz­tonságot teremtve az ellátás­ban, hiszen akkor már három helyről nyerhetnek vizet. És ugyanezek az emberek folytat­ják tovább a szennyvíztisztító­telep bővítését is. Az ismertetés végén az igaz­gató égy évre szóló megbízó- leveleket adott át. Kurucz Márton üzemfőmérnököt üzemigazgatónak, Csákai Gyu­la vízellátási üzemvezetőt üzemfőmérnöknek, Braun Mi- hályné üzemgazdasági cso­portvezetőt irodavezetőnek ne­vezte ki. Kurucz Mártontól, az újon­nan kinevezett üzemigazgató­tól bővebb felvilágosítást is kaptunk az önállóság előnyei­ről. A kiválással feltétlenül javulni fognak a munkavég­zés feltételei, remélhetőleg megkapják azokat a gépeket, berendezéseket, eszközöket, melyekről a régi szervezetben nem is álmodhattak. Dönté­seik meghozatalánál nem kell Színfolt a péntek délutáni fekete vonaton utazó társa­ság. Vidámak. A két, korához képest kissé csicsásán öltözött hölgy és a velük egyidős fér­fi ügyet sem vet a körülöttük ü!ő, álló emberekre. Azok pe­dig nem irigységgel, inkább megvetéssel figyelik, ahogyan ők hárman vodkásüvegből merítik jókedvük további tar­talékait;. Nem is lenne semmi probléma, ha a trió hébe-hó­ba nem olvasná a megálló­kat, és magába fojtaná gon­dolatait. Nekem Túrán nyílt ki a bics­ka a zsebemben, amikor a le­szálló bőszoknyás, hátikosaras néni láttán megjegyezték: ezek a harácsolók. Sejtelmem sincs, fogalmuk van-e egyál­talán ennek a szónak a jelen­téséről, de hangsúlyukból ítél­ve, minden bajuk okozói ezek a korszerűtlenül öltözött, ma­gukat kosárral a hátukon ne­vetségessé tevő asszonyok. Csúnya dolog, ha valaki más­nak rosszat kíván, mégis fur­csa gondolataim támadtak e rosszindulatú kijelentés halla­tán. Spekulálunk, harácsolunk? Mi lenne, ha? Ha a két hölgy valamelyike, egyszer, mondjuk két hétre átvállalná a kosaras nénikék feladatait? Felkelne hajnalban, megetet­né azokat a tyúkokat, melyek hónapok óta nem tojnak. Amit mégis, azt a pár dara­bot könnyűszerrel eladhatná a piacon. Liba-, kacsatömés után megkapálná a kiskertet, kiegyelné a zöldségágyásokat. Utána frissen, kipihenten ka­pálhatná a krumplit, ebédfő­zés közben darálhatna egy kis kukoricát. Ha ősszel kívánna segéd­kezni, akkor a termés kisze­désének végeztével késő éj­szakáig kötözhetné a petre­zselyemzöldet, amivel szintén harácsolhatna, hogy legyen sorstársainak mivel ízesíteni az ételt. Napközben eltehetne néhány üveg befőttet, sava­nyúságot, befőzhetne 20—30 liter paradicsomot. Téli éjje­leken csak kétóránként kelle­ne felkelnie, hogy ellenőrizze a fóliasátorban a hőmérsék­letet. Hajnali négykor pedig felköthetné a hátikosarat, bumlizhatna a hideg vonaton az áruval, majd fagyoskod- hatna tovább órákig valame­lyik vásárcsarnokban. Nem sorolom a jobbnál jobb mun­kalehetőségeket, ellenben ki­váncsi lennék rá, kibírná-e ezt a két hetet a fennkölt hölgy? Alig fejeztem be képzelő­désemet, máris újabb értesü­lést szereztem a harácsolók- ról. A Skála illetékes szak­embere nyilatkozott a rádió riporterének; Nyilatkozatából megtudhattuk, hogy nem az aszály az oka a dió, a mák és a fokhagyma hiányának, illet­ve drágaságának. Idézem: A termelők bizonyos mennyisé­get visszatartottak ... egyér­telműen spekuláltak. Biztosíthatom az urat, eszem ágában sem volt spekulálni. Csak akkor, amikor a vízkor­látozási rendeletet megszegve titokban locsoltam, bár köz­ben kimerítettük egyre job­ban apadó kutunk vízkészle­tét is. A locsolás, kapálás, gyomlálás ellenére fokhagy­mám minásége arra sem volt megfelelő, hogy a következő évre eldughassam (mert már meglettem — másikból). Gyer­mekujjnyi vastagságú zöldsé­gemet azonnal feletettem a nyulakkal, két nagy diófám körülbelül tízkilónyi termé­sének legalább a fele üres, vagyis nincs beie. Mákot nem termesztettem, láttam azon­ban több négyszögöl, perme­tezés mellett foltosán tikka- dozó gubót. Ezek belsejéből sem húzhattak hasznot gaz­dáik. A többi terményt nem említve, most már csak az ér­dekelne, ha az én aránylag ki­csi kertemben ennyi gond volt, a nagyobb területű, sokszoros bajjal küszködő kerttulajdo­nosok mivel tudtak spekulál­ni? Esetleg kárba veszett munkájukkal? Báskai Erzsébet felsőbb szervek véleményére várni, tehát előfordulhat, hogy egy véletlen okozta vízhiányt pár nap helyett néhány óra alatt oldhatnak meg. A vízművek hierarchiájából sem lesznek kirekesztve az önállóság által. Az üzemigaz­gató részt vesz a vállalati ta­nácsban. mindenkor kellő in­formációt szerezhet, ismertet­heti a gödöllőiek elképzeléseit, ezeket sikeresen beillesztheti a vállalat tervei közé. A dol­gozók szempontjából pedig csak jobb lehet, ha munkáju­kat erkölcsileg is és anyagi­lag is helyben, nem a távolból ítélik meg. B. E. November 22-én került nyil­vánosságra az MSZMP KB határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről, melyet olvashattunk a napilapokban, köztük a Pest Megyei Hírlapban is. Második lépésként a vég­rehajtás következik minden szinten, így a legkisebb gazda sági egységekben, s az ott mű­ködő pártalapszervezetekben is. Nagyon fontos az, hogy a kommunisták és a párton kí­vüli dolgozók mennyire tudják helyesen értelmezni a határo­zatokat, mit tudnak belőlük saját területükön hasznosítani A városi pártbizottság meg­hívására Cservenka Ferencné az MSZMP KB tagja, ország- gyűlési képviselőnk tett láto­gatást a Ganz Árammérőgyár­ban. ahol a város kommunis­táinak adott tájékoztatást a KB határozatainak értelmezé­séről és a VII. ötéves terv cél Kitűzéseiről. A mintegy másfél órás tájékoztatóban beszélt a nemzeti vagyon alakulásáról a nagyberuházások helyzeté­ről, a különböző ipari ágaza tok megoszlásáról, gazdasági struktúránk átalakításának nehézségeiről, a reálbérek ala­kulásáról, elosztáspolitikánk problémáiról, a termelés—fo­gyasztás aránytalanságairól, az életszínvonal várható ala­kulásáról, a jelenlegi társadal mi légkörről, s a mindezekből adódó társadalmi hangulatról. Cservenka Ferencné foko­zott megértést és céljainkat előrevivő cselekvést kért az alapszervezetekben dolgozó kommunistáktól. Az előadás meghallgatása után elgondolkodtam azon, hogy én, mint a Ganz Áram- mérőgyár egyik alapszerveze­tének kommunistája mit te­hetek annak érdekében, hogy a KB határozatai megfelelő táptalajba kerüljenek, nyitott fülekre találjanak és eredmé­nyek is szülessenek abban a kis kollektívában, amelyben dolgozom. Ha nagy és páto- szosnak tűnő gondolatokat fo­gok leírni, az csak azért van, mert amit kijelentek, azt úgy is gondolom. Apám és anyám 1945-ös kommunisták, s mivel szegény munkásemberek voltak, nem tudtak nekem mást adni, csak az eszmét, a munkásbecsüle­tet, a szocializmusba vetett hit mindenekfölöttiségét. Ha valamit bonyolultnak, szinte kilátástalannak látok, mindig ehhez a szülői örökséghez nyúlok. Van még belőle bő­ven, s akit arra érdemesnek találok, adok neki belőle. Alapszervezetünk feldolgoz­ta a 19— 20-i határozatot, majd Cservenka Ferencné mintegy azt kiegészítő, mélyrehatóan elemző előadását is és úgy ér­Hangszeres népzene Lehet jeientkezr.i Népi tánczenei tanfolyamot kezdenek a városi művelődé­si központban. Az a célja, hogy a községekben működő ifjúsági néptánccsoportok mellé zenekarok alakulhassa­nak, amelyek a fellépéseken és a mulatságokon elláthat­ják a zenekari kíséretet. A vezető tanár Rónai hajós, aki Bagón, Veresegyházon, Szá­dén és Aszódon több éve ok­tatja a gyerekeket és a fiata­lokat a magyar népzene sze- reíetére. Azokat a legalább harma­dikos gyerekeket várják a tanfolyamra, akik a hegedű­höz, brácsához, bőgőhöz és furulyához éreznek kedvet. A művelődési házban azt is kö­zölték, hogy hangszert tud­nak kölcsönözni. A foglalko­zásokat szombatonként tart­ják, délelőtt 9 és 11 óra kö­zölt. A jelentkezéseket postán kérik elküldeni, de a portán is le lehet adni Hintalan László nevére. Elmaradí a vetítés Az ériás Áramszünet miatt december 23-án elmaradt a filmvetítés a gödöllői művelődési köz­pontban. Mint a házban kö­zölték, a vetítés új időpont­ja január 2., péntek, este 6 óra. Az óriás című, 1956-ban készült amerikai filmet lát­hatják. zem, nem haszontalanul. Az „ugyan már, mit is tudunk mi tenni?” ismert kérdést félre­téve beszélgettünk arról, hogy kinek mi lesz a feladata az év elejétől, minek milyen realitá­sa lehet, hol kell javítanunk a munkánkat. A legfontosabb­ként emelem ki, hogy nagyon lényeges az egységes értelme­zés és az ehhez elengedhetet­len politikai tisztánlátás. Ha ez hiányzik, mi párttagok nem tudjuk magyarázni a'íársa- dalmi, gazdasági és politikai jelenségeket, törvényszerűsé­geket, legfelsőbb szintű hatá­rozatokat. A párttag munkájá­ban és magánéletében legyen ■példamutató — nőjünk fel végre odáig, hogy ez ne csak elcsépelt, üres frázis legyen! A Ganz Árammérőgyárban évek óta jó a politikai és gaz­dasági vezetés kapcsolata, ezt mutatják eredményeink is. Ez a kisebb kollektívákra nem mindig jellemző. Sok gazdasá­gi vezető nem ismeri, hogy mi egy pártvezetőség szerepe a termelésben, s nagyon sok esetben nem segítik, hanem hátráltatják egymás munká­ját. Az elkövetkező időben ez nem engedhető meg. A kis gazdasági egységekben, kol­lektívákban egészségesebb és hatékonyabb összhangot kell teremteni a termelés és az ezt elősegítő elvi-politikai munka között. A nagy- és középvállalatok gépparkja elavult, nincs ez másképp vállalatunknál sem. Tudatosítanunk kell a dolgo­zókkal, hogy lassú fejlesztésre van lehetőség, de addig azzal kell dolgoznunk — és jól dol­goznunk —, amink van. Job­ban kell vigyáznunk érté­keinkre, szakszerűbben és fe­lelősségteljesebben kell bán­nunk technikai eszközeinkkel. A jövőben erősíteni kell a munka becsületét úgy, hogy a produktumot, a teljesítményt fizessük meg. Csak ezzel ala­pozhatjuk meg. gazdaságunk stabilitását, majd fejlődését. A termelési feladatokon kívül lényegesnek tartom az ideoló­giai kérdések fontosságuk­nak megfelelő kezelését. Szakmunkás-kollektívában dolgozom, kvalifikált, általá­nos műveltség tekintetében megfelelő szakmunkásokkal. Párttagjaink politikai képzett­sége is jónak mondható. Két- három éve sajnos a továbbta­nulási és önművelési igény gyengült. Mai, és az elkövet­kező feladatainkhoz olvasot­tabb, szélesebb látókörű, meg­felelő vitakultúrával rendelke­ző munkásokra lesz szükség. Fontos feladatunk, hogy az ez irányú igényt a iövőben sok­kal jobban felkeltsük. Csatári Lajos ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Gonüe&Gzni keiterie A teljesítményt fizessük

Next

/
Oldalképek
Tartalom