Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

.Mttlf 1986. NOVEMBER 21., CSCTÖRTÖK Villanófény Aki figyelmesen közle­kedik a Dunakanyar kör­úton, észreveheti: erőfeszí­téseket tesznek arra, hogy az út két oldalát rendben tartsák, a foghíjas telkeket beépítsék, a porták keríté­seit, tűzfalait kijavítsák. Talán ezért is tűnik ki elhanyagoltságával a Pe­tém hajdani szolgaitató­hazának kornyéké, amely ma már egy kisszövetke­zet tulajdonában van. Az epület homlokzatán külön­böző szakmákat, szolgálta­tásokat hirdető nagy fel­iratok láthatók, amelyek­nek egy része érthetetlen. Lejjebb az udvaron roncs­vagy szeméttelepnek is be­illő terület áll érintetlenül immáron hónapok óta. Ez a látvány mintegy 100 mé­teren át kíséri az utast. Aztán következik a piac elejének elhanyagolt sáv­ja, majd rögtön e mellett a Bükkös-patak hídjának le­szakadt, balesetveszélyes korlátja. Ez utóbbihoz any­­nyit, hogy legalább egy hónapja tépte el egy Wart­burg személygépkocsi, és azóta bárki bezuhanhat a vízbe. Jó lenne, ha mindazok, akiket illet, figyelnének a Dunakanyar körút eme sza­kaszára, mert ez a látvány szöges ellentétben van a rendőrségtől északra fekvő részével, ahol rendezett az útpadka, a szoborpark és 4 Pismány Áruház környéke. SZENTENDREI varfdD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szakszervezeti tanácskozás Nyugdíjastagozat alakú! Az elmúlt héten ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezeté­nek körzeti bizottsága. Az ülésen részt vett Hargitai Károly, a Pedagógusok Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának el­nöke is. A körzet pedagógus bizalmi­jai több fontos napirendet tárgyaltak. Egyebek között megbízást adtak Baráth End­­rénének, hogy a körzeti elnö­ki tiszte mellett, az egészség­­ügyi okok miatt lemondott tit­kár, Szekeres László munká­ját is végezze. Céljuk volt az is, hogy a munkaterv készí­téséhez javaslatokat, szem­pontokat kapjanak. Az értekezleten elhangzott: a pedagógusok kedvezőtlenül fogadták a szakszervezeti kongresszus azon döntését, hogy az oktatásügy dolgozói­tól a nyári üdülési lehetőségek egy részét elvették. Ugyanak­kor kevesen élnek azzal, hogy a tanítási idő alatt járó üdü­lésre biztosított 10 napos sza­badságot igénybe vegyék. En­nek egyebek mellett az is oka, hogy a távollévő tanár, ta­nító helyettesítése nem min­dig problémamentes. Szép, a tájhoz simuló Hat hónapon át üres Azt igazán nem mondhatja Mogyoróhegyre látogató tu­rista, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tulajdoná­ban lévő érdéi művelődési ház nem szokatlan, de a táj­ba illeszkedő és szép látvány. A kupolája sárganéz lemezek­kel fedett, az oldalai pedig gyeptéglával borítottak. Két éve kezdték építeni, december 6-án lesz a műszaki átadása, s 10 millióba került. Azért csak ennyi, mert nyilvánvaló, hogy a Papeg a faanyagok­hoz olcsóbban jut hozzá, mint más cégek. Az igazsághoz tar­tozik az is, hogy az állami vállalat a MÉM, valamint az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal anyagi segítségével vágott a beruhá­zás megvalósításába. Tehát adva van 10 millió forintért a Mogyoróhegyen a jurtatábor mellett — ahol 100—120 gyerek találhat ott­hont egy turnusban — a cso­dálatos épület, amelyet köz­­művelődési célokra fognak használni. De miképpen? Er? női kérdeztük Anda Istvánt, a Papeg gazdasági főigazgató­helyettesét és Papa Jánosnét, a Natours vezetőjét. — Az erdei .művelődési há­zat kettős célíal építettük — mondja Anda István. — Le­gyen a jurtatábor környezet­­védelmi tanfolyamain részt­vevőknek oktatóbázisa, s le­gyen visegrádi kirándulóköz­pont. — Jövő év tavaszától In­gyen programként fogjuk kí­nálni azokat a szolgáltatáso­kat — folytatja Pápa Jánosné —. amelyet az erdei művelő­dési ház tud nyújtani. A gye­rekek, miután bebarangolják a környéket, gyűjtenek növé­nyeket, kőzeteket, megfigyel­nek állatokat, itt fedél alatt mikroszkóp vagy diafilm se­gítségével tovább gyarapíthat­ják ismereteiket. Szeretnénk a szezont áprilistól októberig meghosszabbítani. Ezért ' is építettünk utólag kandallókat a házba, (amelyeknek a ké­ményei el is csúfítják az épü­letet). Azt szeretnénk tehát, ha a házban folyó munka erő­sítené az ember és a termé­szet kapcsolatát. Ottjártunkkor már a terepet rendezték. Gyümölcsfákat ül­tettek az erdei művelődési ház köré. Míg vizsgálgattuk a faj­tákat, nem tudtunk szabadul­ni a gondolattól: csak 10 mil­lió forintos beruházással lett volna biztosítható, hogy a gye­rekek néhány mikroszkóp és diafilm segítségével bővíteni tudják a természetjáráskor szerzett ismereteiket? Luxus­nak érezzük a létesítményt még akkor is, ha nem vitat­juk: érdekes, szép és tájba il­lő. Jó volna az év második hat hónapjában is valahogy hasznosítani! Ügy tűnik azon­ban, hogy erre nem alkalmas. Pulóverek télre örömmel hallottuk viszont, hogy a pedagógusok szent­endrei körzeti bizottsága meg­alakítja a nyugdíjastagozatát. Szinte hihetetlen, hogy né­hány iskolában milyen sokan vannak a nyugalomba vonult kollegák. A cél az, hogy azok az emberek, akik aktív társa­dalmi életet éltek, a 60. élet­évük után se maradjanak magukra. Ne sorvadjanak el a kapcsolatok a munkaadó in­tézet kollektívájával. A már működő ifjúsági tagozat tag­jai, szeretnék az idősek ta­pasztalatait felhasználni. Szer­vezik a segítségnyújtás mód­jait is. A tervek szerint ebbe bevonják az úttörőket és a tantestületek KISZ-korú pe­dagógusait. A körzeti bizottság vállalta az agitációt a pedagógus nők rákszűrése mellett. Baráth Endréné elmondta, hogy a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának dolgozói támogatják a tervet, sőt, a Szentendrén élő nőgyógyászok már meg­határozták a rendelési időt is, amikor felkereshetik őket. Nagy érdeklődést váltott ki a bizalmiak körében az, hogy a Pest Megyei Tanács mű­velődési osztálya az egész megyére kiterjedően elkészí­tett egy bérbeállási elemzést. Ebből azt tudhatják meg a pedagógusok, hogy a Szent­endre körzetében élők fizeté­sei miként arányúinak a má­sutt tanítókéhoz. A szakszer­vezet vezetői úgy látják, hogy ebben a kérdésben lesznek feladatok. Végezetül a testület a munkahelyet változtatott Sza­­bóné Klement Borbála helyett Baráth Sándornét, a szent­endrei Központi Általános Is­kola titkárát választotta meg gazdasági felelősnek. Kapnak vagy nem kapnak? Családi ház villany nélkül Néhány évvel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy milyen gondok vannak Dunabogdányban a vlllamosenergla-cl­­látással. Azóta bizonyos eredményeket elért az Elekt­romos Művek szentendrei kirendeltsége, de jócskán maradtak még tennivalók a Duna-parti községben. Ta­lálhatók még zárolt körzetek, túlterhelt transzformáto­rok. A 220 volt is hiánycikk sok háztartásban. Egyeztetni kell Legutóbb például Wertzlné Lászio Márta mondta ei a gondjait, A fiatalasszony es családja Dunabogüanyban a Kossuth utca 168. szám alatt lakik. A falunak ezen a ré­szén a házhelyek meglehető­sen nagyok, alkalmasak arra, hogy a Kossuth utcával pár­huzamosan a tanács kialakít­son még egy utcát. A fiatalok igénylik, hogy megfelelő ház­helyeket kapjanak. A lépés­nek a népességmegtartó sze­repe elvitathatatlan. Ezért a falu vezetői már évekkel ez­előtt megtették az intézkedé­seket ennek az utcának a megnyitására. Az elgondolásokat ismerve és saját helyzetüket felmérve Wertzlnéék kérték a szülők telkének megosztását. Tavaly július 22-én kijött a határo­zat a tanácstól, hogy a 692/1 a felső, a 692/3 az alsó, a 692/2 helyrajzi számú rész pedig a jövőben megvalósí­tandó útnak a területét ké­pezi. Ebből is világos, hogy a tanács a megosztást az utca­nyitás szellemében végezte. A 692/3 helyrajzi számú telek­részre a Wertzl család 1985. július 25-én 709-es szám alatt megkapta az építési en­gedélyt, mely ugyanaz év augusztus 23-án jogerőssé vált Előírták nékik, hogy kö­telesek zárt, szigetelt szenny­víztározót létesíteni. Rajta van az engedélyen az is, hogy: Az energiaellátást az ELMÜ szentendrei kirendelt­ségével egyeztetni kell. S az ördögi kör ezen a ponton kezdődik. Ha ugyanis Wertzlék ekkor elmennek az Elektromos Művekhez, meg­tudták volna, ami ma már vi­lágos számukra, hogy nem kapnak áramot. Csakhogy ez esetben ez a szolgáltató cég gyakorlatilag megakadályozza egy család otthonteremtésit, mert ki az, aki manapság ab-A Pömázi Háziipari Szövetkezet kötődőjében modern gépeken készülnek a közkedvelt téli pulóverek. A képen Paulenyák Lászlóné és Mészáros Lászlóné Ma már nagypapák, nagymamák A Fehér csapatról Az itt következő gon­dolatokat Szentiványi Jenő újságíró, író emlékének szentelem, aki sok nép­szerű gyermekregény szer­zője volt. Kevesen tudják, hogy a Fehér csapat című munkája szentendrei ih­letésű. Szentiványi Jenő nagy­anyja. Kovács Anna és an­nak testvére, Virág Lu­­kácsné a Bükkös-patak mellett egy régi, vagy 150 éves házban lakott, amely egy malmot is rejtett magában. Az író hétéves korától nyarainak nagy ré­szét Szentendrén töltötte. 1981-ben jelent meg a Móru Kiadónál a Fehér csapat című regénye, mely­ben gyermekkora egy ré­gi, kalandos, események­kel teli nyarát idézte föl. Andrásfalva gyerekei, a főjegyző, a járásbíró, a vá­rosi kutyapecér, a főtéri kereskedő, a rendőrfőnök és a polgári iskola tanárá­nak gyermekei focimeccs­re készülnek és leszámol­nak az árulóval. Titkos egyesületbe tömörülnek, hadakoznak a város má­sik csapatával, a Fekete kézzel, verekednek a pap­rikahegyiekkel és számos csínyt követnek el. Végül pártfogásba vesznek egy szerencsétlenül járt szőlős­gazdát, s mire vége a nyár­nak, becsületből és ember­ségből is jelesre vizsgáz­nak. A regény gyerekhősei ma Szentendre tisztes pol­gárai, ősz hajú nagyapái és nagymamái, bár az évek ailatt az ö saruk is ritkult. A nevekre is könnyű rá­ismerni, a regénybeli ne­vek többsége változata az eredetinek, bár egy-kettő magyarázatra szorult. Két éve egy jókedvű beszél­getésen az író felfedte ezek titkát is. Zabos Toti Zabeczky Antal néven lett autószerelő, Aprószentet csak Dietz Ferinek ismer­ték a városban. Weisz doktor bácsi em­léke pedig, aki mindig segített a gyerekeken és a szegényeken, annyira ösz­­szefonódott az író gondo­latában Szentendrével, hogy egy anekdotába illő kalandba is keverte. Egy alkalommal író-ol­vasó találkozóra hívták egy budapesti gyermek­könyvtárba, és a könyv­tárom azzal tette nyoma­tékosabbá a meghívást, hogy megnevezte magát: ő a Weisz doktor unokája. A szórakozott író a neve­zett időpontban meg is je­lent — a szentendrei gyermekkönyvtárban. Így esett, hogy hiába várta kedves íróját 50 budapesti gyerek. A szentendrei gyerekek viszont, akikkel végül jó­ízűt beszélgetett a régi vá­ros gyerekeiről, szívükbe zárták és máig őrzik jó­ízű szavait és emlékét. Pethő Németh Erika ban a tudatban építi fel a házát, hogy ott nem lesz vil­lany. Ez esetben a tanács hiába adta ki az építési en­gedélyt, mert az így értékte­len. Az engedélyt kiadják Wertzlék tehát felépítették a családi házukat. Sőt, mivel törvénytiszteíő embereit, idén májusoan kérték és megkap­ták a telek tuiajdonközösse­­gi megosztását. Bár ne tették volna! Mert ha nem teszik, s a házhely a szülők tulajdo­nában marad, akkor most minden további nélkül oda lehetne vezetni a villanyt az új családi házba. De mivel az új telken új fogyasztónak számítanak, az ELMÜ azzal az indoklással, hogy az új fogyasztók számát nem lehet növelni, nem ad nekik ára­mot. Pontosabban a legutolsó álláspont szerint, amíg az út­­nyitás nem válik valósággá, ebben a térségben senki nem kattinthatja fel a kapcsolókat. De térjünk csak vissza még egy szóra a megosztáshoz! Ami az áramhoz jutás szem­pontjából hátrányos, az az OTP-nél előny. Ez utóbbi ál­láspontja ugyanis az, hogy míg nincs tulajdonmegosztás, addig nincs OTP-kölcsön. De ki képes ma Magyarországon a hivatalos anyagi segítség nélkül'otthont teremteni? Természetesen megkérdez­tük a tanács illetékeseit is. Leczki István vb-titkár azt állítja, hogy a tanács nem kötelezte el magát az építési engedély kiadásával. A bajok gyökerét két dologban látja. Egyrészt abban, hogy a köz­ségnek nincs általános rende­zési terve, mert hiányzik az elkészítéséhez szükséges 400 ezer forint. Másrészt abban, hogy a tanács évekkel ezelőtt, megkezdte az utca megnyitá­sát, de a kisajátításokhoz és burkolatépítéshez szükséges anyagi fedezet hiányában ab­bahagyta, Az építési engedé­lyeket persze a távlati elkép­zeléseknek megfelelően kiad­­íák. . Tromposch László műszaki előadó: Az ELMÜ törvényte­lenül tagadja meg az enge­dély kiadását. Telekkereszte­ződéssel az áram biztosítható. Szétnéztünk a községben. S a Kossuth utcában a 3. és a 61. szám alatt pontostan azt. a szituációt találtuk, mint a Wertzlnéék esetében. A meg­osztott telkeken épült házak­ban engedéllyel égnek a vil­lanyok. Amit lehet a Kossuth utca egyik végén, azt miért nem lehet a másikon? Nincs válasz A Dunabogdányban tapasz­taltakkal kapcsolatban sze­rettük volna megkérdezni az. ELMÜ ’ szentendrei kirendelt­ségének illetékesét is. Sajnos a vezető szabadságát tölti, a helyettese pedig közölte ve­lünk. hogy felsőbb vállalati engedély nélkül semmit nem nyilatkozhat. Hiába telefo­náltunk a fővárosi központba is, ott se találtunk olyan sze­mélyt, aki engedélyt adha­tott volna. Végső érvként a sajtótörvényre hivatkoztunk* azonban az ELMÜ szentend­rei kirendeltségének vezető­­helyettesétől azt a választ kaptuk, hogy ő ezt nem is­meri. Így aztán meg kell elé­gedni azzal, hogy ismételten megkérdezzük: miért kaphat­nak Dunabogdányban áramot a Kossuth utca 3. és 61. szám alatt lakók, s miért tagadják meg ugyanezt Wertzléktől a 168-ban? Ajándék a zeneiskolának Neveljen, emlékeztessen Bokor Imre Bartók Béla zenéjének mspirálására 14 pasztellképből álló sorozatot készített. E képeket több ki­állításon sikerrel bemutatta. Az 1981-ben fiatalon elhunyt művész ismerte és szerette Vujicsics Tihamért. Özvegye ma is kegyelettel őrzi Bokor Imrének., dedikált, kottával dúsított sorait. Bokor Szentendrén is vendé­geskedett és festette a város­ka romantikus motívumait. Így született a család elhatá­rozása — mikor hírét vette, hogy a Vujicsics Tihamérról elnevezett zeneiskola újjáva­rázsolt otthonba költözik —, hogy az intézménynek ajándé­kozzák Bokor Imre Bartók­­sorozatát. A zene és a képzőművészet egymásra lelve, a látvány és a hangzás egymást segítő har­móniában, élményt adó humá­nummal nevel. Már most is jelentős szobrok, reliefek, ké­pek és grafikák — Barcsay, Deim, Bokor, Kuds. Ócsai Ká­roly, Ligeti Erika és mások alkotásai találhatók e szép zenepalotában. Bánk Zsuzsan­na iskolaigazgató gondos fi­gyelemmel és értő szeretettel vigyázza a jelentős képzőmű­vészeti ajándékokat. Hiszem és remélem, hogy sokan lesz­nek, akik képeket, kottákat, zeneművészeti relikviákat ajándékoznak majd a Vuji­csics Tihamér Zeneiskolának, hogy szép gyűjteménnyé gaz­dagodva, mindannyiunk örö­mére, és büszkeségére, tanít­son, neveljen és emlékeztes­sen. Bokor Mari szép ajándé­ka, Bokor Imre Bartók-soro­zata a zongora tanszéken lát­ható. A példamutató nemes gesztust köszönjük városkánk zenebarátainak nevében is. Bzánthó Imre Gázvezeték épül A Kőolajvezeték-építő Válla­lat dolgozói a 11-es főúttól a pilisvörösvári csomópont irá­nyába vezetik a 800-as gázve­zetéket Az oldalt irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom