Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
zsineg a téeszeknek Esztendők óta a betakarítás egyik nagy gondja volt a mezőgazdasági nagyüzemekben a bálakötöző zsinegek hiánya, emiatt nemegyszer a gépek százai álltak vagy csak alkalmanként dolgoztak. A hajdúsági Tszker ezen a gondon segített azzal, hogy a múlt esztendőben Berettyóújfaluban négy gépsoron megkezdték a műanyag kötözőzsinegek, gyártását. Azóta folyamatosan kielégítik a szövetkezetek rendeléseit és azóta is folyamatosan dolgoznak a további rendelések teljesítésén. Az üzemben naponta 6—7 tonna műanyag bálakötöző zsineget tudnak gyártani. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 177. SZÁM 19S6. JÜL.IU3 29., KEDD Mennyi energiát fogászt a lakosság? Az ország tavalyi teljes energiafogyasztása mintegy 31 millió tonna kőolaj fütőképességének letelt meg. Ennek a lakosság 26—27 százalékát vette igénybe, ami több mint 8 millió tonna kőolaj-egyenértékkcl volt egyenlő. Tetemes mennyiség: nagyjából ennyi ma az évi hazai kőolajtermelés és kőolajimport összege. Ha ebből csak 1—2 százaléknyit takarítanánk meg, az is súlyos százmilliókban lenne mérhető. A lakosság fogyasztása azonban évtizedek óta évről évre növekszik — holott.az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás években az észszerűbb kább csökken. Felvásárlás Több a marha, kevés a sertés 1 Az Arany János Termelő- szövetkezetben az állatfalvá- sárlás elmúlt félévi eredményeiről érdeklődtünk. Boros János, a háztáji ágazat vezetője így összegezte a tényeket: — Sajnos a sertések esetében még mindig a csökkenés a jellemző. Amíg tavaly az első 6 hónapban valamivel több mint 5 ezer állatot adtak le a gazdák,' most 4430 darabot. Ez az arány még tovább romlik, mivel a második félévben egyébként is mindig kevesebbet értékesítenek. A szarvasmarha-állománynál fordított a helyzet; a múlt év első felében leadott 21 állattal szemben 38-at vettünk át mostanáig. —ay Áramszünet A Démász Nagykőrösi üzemigazgatóság értesíti a lakosságot, hogy július 30-án és 31-én, valamint augusztus 1-jén 7 órától 10 óráig a To- ntori utcában, július 31-én és augusztus 1-jén a Rákóczi úton a Kecskeméti útig, és a Dalmady Győző utcában áramszünet lesz, ugyancsak 7 órától 1G óráig. A nagyteremben Zsaroló zsaruk. Színes, szinkronizált francia krimi. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben A lótolvaj lánya. Színes szovjet film, fél 6-kor. A kertmoziban Flashdance. Színes, zenés amerikai táncfilm, 9 órakor. A takarékosság jelei Azt jelentené ez, hogy hiába a propaganda, a meggyőző szó, a iakösság nem reagált, , nem takarékoskpdik ? Nem, nem egészen erről van szó. A lakosság igénynövekedése jórészt érthető, indokolt. Két példát vegyünk csupán. A lakásállomány még az elmúlt öt év visszafogottabb építési tempója mellett is 4—5 százalékkal gyarapodott, az otthonok nagyobbak, komfortosabbak. Több kell fűtésre, s ez jelentős tényező, hiszen a lakosság a felhasznált energia kétharmadát fűtésre fordítja. Talán még szemléletesebb a másik példa. Ma nálunk egy háztartásban hozzávetőlegesen — és átlagosan — 1900 kilowattóra villamos energiát fogyaszt. Ez a szám a fejlettebb országokban jóval ’ nagyobb, s Svájcban. Svédországban eléri a 6—7 ezret, de Ausztriában is négyezer körüli, még Spanyolországban is megközelíti a háromezret. Elmaradunk a közeli szocialista országoktól is, Bulgáriában 40, az NDK- ban 20, Csehszlovákiában mintegy 15 százalékkal több egy-egy háztartás fogyasztása átlagosan. így érthető, hogy nálunk még mindig évről évre nő a lakosság villamosenergiaigénye, ahogyan a szakemberek mondják: messze vagyunk még a telítődéstől. A lakosság takarékossági törekvései így hát jobbára azon mérhetők le, hogy e növekedés üteme miként változott az elmúlt esztendőkben. Ebben már fölfedezhető némi kedvező tendencia. Míg a lakosság ösz- szes energiafogyasztása 1975— 80 között átlagosan évente 4.7 százalékkal gyarapodott, addig energiaigényé, kivált az utóbbi energiagazdálkodás, jóvoltából in1980—85 időszakában már csak évi 4 százalékkal. A háztartások a korábbinál lényegesen kevésbé növelték energiafogyasztásukat. A 0,7 százalékos csökkenés azt 'jelenti, hogy öt év alatt több mint egymillió tonna kőolajegyenér- táknek megfelelő energiahordozót nem kellett importálnunk, ami már a lakosságnak is betudható. Ezt látszik igazolni. hogy noha a 'villamcsener- gia-fogyasztás a hazai háztartásokban még messze van a telítődéstől, mégis: míg 1970— 75 között még évi 11,9 százalékkal nőtt az igény, 1975 és 1980 között már csak 9,5-del. 1980—85 éveiben pedig csupán 8,1 százalékkal. Sőt, 1984-ről 1985-re ez a mutató mindösz- sze 5,6 százalék. Optimista szakemberek e kedvező zuhanást már az energiatakarékos háztartási berendezéssel, a hő- szigetelés, a jobb hatásfokú fűtés, a gazdaságosabb autózás elterjedésével magyarázzák. Díjtalan jó tasásssk Takarékoskodni persze sokféleképpen lehet. Az energia- propagandabizottság ebben igyekszik tanácsot adni. Különböző kiadványai ismertetik meg például az újotíhon- építőket — az új szabványokkal összhangban — a különböző hőtakarékos megoldásokkal, illetve tanácsokat adnak a már álló házak utólagos hővédelméhez. Optimális megoldásokat ajánlanak családi házak fűtésének kialakításához, módszereket a fűtés utólagos korszerűsítéséhez, és így tovább. Ezek jelentősége nem kicsi, hiszen a lakosság a fűtésnél tudja a legtöbb energiát „megfogni". (A füzetek egyébként díjmentesen beszerezhetők a Magyar Hirdetőtől és megtalálhatók a tanácsok ügyfélszolgálati irodáin is.) A televízióból közismert Forgó Morgót már nyugdíjazták ugyan, ám megjelent a képernyőn az új figura, akit — talán éppen Watt nevének kezdőbetűje után — Walaki- nek kereszteltek el. Gyermekek zsűrije Az Energiafelügyelet és a Magyar Hirdető pályázatára érkezett figurákból a véglegest gyerekek zsűrije választotta ki. Szeretnék, ha Walaki a gyerekek kedvencévé válna, hiszen ők lesznek a jövő energiafogyasztói. És ha a srácok megszeretik Walakit, akkor beszédtéma lesz a családban — nemcsak ő. hanem az is, amire biztat. Tény: szükséges, hogy e tanácsokat megfogadjuk. Részben önös érdekből, hiszen ha nem takarékoskodunk, saját pénztárcánk bánja; másrészt, mert ebben a tervidőszakban a lakossági energiafogyasztás átlagosan évente csupán 1.9 százalékkal nőhet, s ezen belül a villamos energiáé is csak 4,6 százalékkal. E számok bizony csak mintegy feleakkorák, mint az előző öt év siámai, ám a rendelkezésre álló energia nem tesz lehetővé ennél ütemesebb növekedést. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság energiaigényét gondtalanul lehessen kielégíteni, a lakosság takarékosságára is feltétlenül szükség van. t. r. A nyársapáti Tszker-tclcp kiszerelő részlegében először csak találgattuk, vajon mi lehet a képen látható termetes papírzsákban. Amikor belepillantottunk, szúrós illatfelhő csapta meg orrunkat. Ez a krinolin lelke, íuszerkeverék — mondta tréfásan Vörös Józsefné, aki munkatársaival, Nyújtó Miháiynéval és Barna Istvánnéval a Húsipari és Szolgáltató Vállalat részére kis egységekbe csomagolják ki a szállítmányt. Hogy minden zacskóba egyforma mennyiség kerüljön, arról a műszaki egyetemen kifejlesztett automatikus adagológép gondoskodik, amely pontosan 2,4 kilogrammonként osztja szét a több száz kilós tételeket. (Varga Irén felvétele.) Mm kellett a táncos lé M ruhát, cipőt kínáltak Nagy forgalom az országsa vásárost Vasárnap tartották meg Nagykőrösön a júliusi országos vásárt. Ezt a vásárt a ko- cséri vásárok megszüntetése után vezettek be nálunk. A kedvező időben most is sokan felkeresték és elég nagy forgalmat bonyolítottak le az eladók. Az állatvásáron a sertésfelhajtás kisebb volt a szokottnál, az árak estek, választási malacot már 900—1000 forintért lehetett venni, de sokan nem adták 1100—1200 forintnál olcsóbban. A három hónapos süldőnek 1350—1450 forint volt az ára. Kapós volt az anyadisznó. Sáfár Ambrus nagykőrösi gazdálkodó harmadszor fialó vemhes kpcáját 9 ezer forintért vették meg. Sípos Pál helyi kereskedő egyik anyadisznaját 8200 forintért adta el. Elmondta, hogy ha jól gazdálkodik, a városJcgi tanácsadás Holnap, szerdán délután 4 órától, a Hazafias Népfront irodájában (Dal- mady Győző utca 3—5.) ingyenes jogi tanácsadást tartanak. ban is kifizetődő sertést nevelni. A szaporulatot elég jól megfizetik, de az eladásra való hizlalás egyre kevesebb haszonnal jár. A juhvásáron viszont emelkedtek az árak. Egy bárányt 1550 forintért adtak, éves juhokat 2—3 ezer forintért vettek. Már szüretre is vásároltak birkákat. A lóvásárra sok jószágot felhajtottak, de lanyha volt a forgalom. Jó kocsislovat 25— 30 ezer, fuvaroslovat 40—50 ezer forintért adtak. Éves csikóért 20 ezer forintot kértek. Egy jászkiséri kereskedő tánclépéseket produkáló fiatal lovát árult, de vételére nemigen volt érdeklődés; Vemhes szamarat 15 ezer forintért kínáltak. A szarvasmarhavásáron is elég nagy volt a felhajtás. Az árak itt nemigen változtak. A príma tehénért most is megadtak 30—35 ezer forintot, 'gyengébbet fiastól adtak 20— 25 ezer forintért. A vállalat nem vásárolta a bikaborjút, magánvevők kilóra 65—70 forintért vették, az üszőért pedig 50 forintot fizettek. A gyalogvásáron sok ruha- és cipőárus és sok szíjgyártó iparos volt. Több kádármester is hozott hordókat a kedvezőbbnek ígérkező szüretre. A 30 literes hordót 1000, ötvenliterest 1400 és 60 literest 1500 forintért adtak. A lacikonyhások, italmérők és a cukorkások most is nagyon jó vásárt csaptak. Mm haragudtak az A szalma m\ Amikor az immár két hónapja tartó szárazság után végre megnyíltak az ég csatornái. nem akadt ember a széles körösi határban, aki ne örvendezett volna a kiadós zuhanynak. Bizony, nagyon hiányzott már az éltető víz. sokfelé szivart csavartak leveleikből a kukoricák. de még a közismerten szárazságtűrő dinnye és egyéb tökfé- léknek is jólesett a langyos eső. Nem oldott meg mindent, de ahhoz elegendő volt, hogy észhez térjenek tőle a tikkadt növények, még a homokos részeken kókadozó silókukorica is összeszedte magát valamennyire. Az aratók sem haragudtak meg a csatakos időre, pedig nekik tényleg nem hiányzott. .1—2 naipra kiestek emiatt a munkából. Az Arany János Termelőszövetkezet háztáji földjein dolgozó kombájn is megkésett egy kicsit, ,éppen az utolsó parcellák vágása előtt kellett kényszerű pihenőre vonulnia Azóta már búcsút intett a csupasz tarlóknak. társaival a gazdaság hatalmas gabonaföldjein folytatja a munkát. aratók *pn kelendő A Törteli út melletti tarlókon már1 jó ideje tart a szlal- mavásár is. A hónap végén, augusztus elején pedig az Abonyi út mellett kezdik el árusítani a kisbálákat. — összesen 200 hektár területű búza és rozs szalmáját értékesítjük, ez 400 tonna körüli mennyiséget jelent. A szalmának az idén is nagy kereslete van. alig győzzük osztani, eddig már 260 tonna talált vevőre — mondja Boros János, a háztáji ágazat vezetője. — Emellett lucernát és réti szénát is adunk el tagjainknak és a kívülállóknak. A szálastakarmányból, alom- szalmából tehát az idén sem lesz hiány. — A szemesterményekből is jut elég? — Igen. de inkább búzából tudunk csak adni, mivel kevés árpa termett. Az úgynevezett háztáji megváltásit terményeket a Törteli úti magtárban osztjuk, aki pedig vásárolni akar. a nemrég megnyílt terményboltunkban kaphat a gabonából. My. J. Hosszas előkészítés előzte meg a kertbarátok ausztriai útját, amelyre a résztvevők nagy izgalommal készültek. Az utolsó éjszaka alig aludtak, mert 3 óra 30-kor indult a Bíró Sándor által vezetett busz Budapest felé. Kisbér és Bábolna táján haladtunk, mikorra megvirradt. Sopronban szállt fel az idegenvezető, Sza- lay László, aki részletesen ismertette az utazás érdekességeit. ' Az útitársak különböző foglalkozású emberek, egyben mégis egyformák, hogy tudniillik nyugdíjasok és kiskertjeikben kertészkednek, földet művelnek. Ausztria burgenlandi területén is a földre terelődött a figyelmük. Milyen ez a föld és mit termelnek? A felület hullámos, de mindenütt megművelt. A szőlők kordonosak. s a sorok között a gaznak semitii nyoma. A falvakban a házak mintha kisebbek volnának, mint nálunk, a gerinctetők is alacsonyabbak. Kontyonütölt tetők nincsenek. Az ereszek deszkával burkoltak, a falak fehérek. Függöny vagy külső redőny nem zárja ki a házakból a fényt. Az utak és a falvak környékén a „kultúrpiszok” hiányzik. A házak cserépfedése sötétbarna vagy sötétszürke; az udvarokon a házhoz ülő melléképületek állnak. Vasárnap volt, munkában senkit nem láttunk, itt az ünnep pihenőnap. Eisensladt után egy kis folyón mentünk át: ez a Lajta volt. A borús és párás idő miatt a látótávolság korlátozott volta miatt az Alpokból semmit nem láttunk. Közkívánatra a Schönbrunn-palotát és hatalmas díszkertjét látogattuk meg elsőnek. A magunkkal vitt fényképezőgépek itt kezdtek működni. A hosszú és egyenes gerincű barokk palota még 200 méterről is alig fért a fényképezőgép látószögébe. A sokalakos diszkót és fölötte a magas dombon a Glorietta szép látványt nyújtott. Másnap Kremsbe, a Lenz- moser-féle magasművelésű szőlő hazájába utaztunk. Ez a város Becstől nyugatra, a Duna északi oldalán van. A Wein und Obstbauschule (szőlészeti és borászati iskola) vendégei voltunk Az igazgató német nyelvű magyarázatát Kiing József tagtársunk tolmácsolta. Ez az iskola hároméves, ingyenes tanfolyam. Nemcsak a szőlőművelést és a borászatot tanítja meg, hanem a szükséges gépek kezelését, a gépszerelő- és asztalosmunkát, de még a disznóvágást is itt tanulhatják meg a fiatalok. Érettségi bizonyítványt nem ad, de jó gyakorlati szakembereket képez, akik a borpalackozást és borok vegyelem- zését is megtanulják. Ide a szülők küldik el a gyerekeiket vagy valamely gazdaság az alkalmazottját. A szőlők a hegyoldalon lépcsőzetes felületeken . helyezkednek el a nálunk is általánossá vált magasművelésben. Kétfajta metszést láttunk. Az egyik: a cser felső részén meghagyott tavalyi hajtásokat egy-egy szemre vágták vissza. A másik: a felső tartódrótra hajlított cserből fakadt tavalyi vesszőkből négyet hagytak meg és 6—8—10 szemre vágták vissza. A rajnai rizlinget termelik, mert ez a fagyokat jobban tűri. mint a másfajta szőlő. A talajuk barnás agyagos, a teraszok szele cementes habarcsba rakott kőfal. Az iskola pincészetét is megtekintettük, ezt Franz Epp professzor mutatta be. Előbb a palackozót láttuk, ahol a bort palackozzák és az iskola hozza forgalomba. A pincében néhány művészi faragással díszített hordóvéget is láttunk. Négy évjáratú bort kóstolhattunk meg. A legöregebb 1979-es volt. Csikay Pál körvezető köszönte meg a bemutatót és a tájékoztatót, Dr. Balanyi Béla Kopa László Ebzárlat A Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás körzeti főállatorvosa értesíti a lakosságot, hogy Kőcser község X—XV. dűlőjében 1986. szeptember 28-ig ebzárlatot rendel el. Az ebzárlat ideje alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákét megkötve kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet. Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. A község területéről kutyát vagy macskát csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni. A vadászebek, a fegyveres testületek ebei rendeltetésszerű használati idejére mentesek a fenti korlátozás alól. Pásztorebeket szájkosárral ellátva szabad állat őrzésére használni. Az ebzárlatot azért kellett elrendelni, mert Kőcser határának közelében megfojtott rókán a veszettséget hatóságilag megállapították. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Szőlőművelés, borászat Tapasztalatcserén Ausztriában
