Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

U'VV/ L ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS & MEGYEI TINtCS UMI XXX ÉVFOLYAM, 86. SZÄM ' j\ra; 2.20 forint 1986. ÁPRILIS 12., SZOMBAT MA:--------------------------­A jóból a jót (3. oldal) Vonzó programok házon kívül is (6. oldal) így földön járó égi énekes (7. oldal) ölfogták a fegyveres rablót (12. oldal) Negyedszázad az űrben H uszonöt éve — 1961. áp­rilis 12-én — a moszkvai rádió adását megszakítva jelentette be a szenzációs hírt: ember a világűrben. Ma már, amikor szinte megszokot­tá vált egy-egy űrexpedí­ció indítása, nehéz vissza­emlékezni arra a szívet szorongató érzésre, amikor Jurij Gagarin vállalta a legnehezebbet: elsőként in­dulni az ismeretlenbe. Pe­dig az az utazás csak más­fél óráig tartott! Az egész világ várta, leste a hírt a szerencsés visszaérkezésről. Az ember világűrbe jut­tatásához azonban — eze­ken az ismereteken kívül — hatalmas technikai esz­köztárat kellett kifejlesz­teni, hordpzórakétákat, űr­hajókat, űrállomásokat, a Föld és az űreszközök kö­zötti kapcsolattartást biz­tosító telemetrikus rend­szereket, a repülés bizton­ságát szolgáló pályamérő és követő rendszereket. Mindezekhez sok ezer, tíz­ezer elméleti és gyakorlati szakember erőfeszítésére volt szükség. A cél kezdet­től fogva az ember fel­juttatása volt, nem tech­nikai bravúr, nem öncélú kockázatvállalás, hanem tudatos megfontolás miatt. Az ember nélkülözhetetlen a világűr kutatásában. Mi­vel egyre bonyolultabbá — ezzel együtt drágává — váltak a kozmikus beren­dezések, jelentős tudomá­nyos és gazdasági veszte­séget jelent, ha a berende­zések nem a programnak megfelelően működnek: az űrhajósok korrigálhatják a nem megfelelően működő berendezéseket. Folytatódtak mind a szovjet, mind az amerikai kísérletek az embert szál­lító űrhajókkal, emlékez­hetünk még az erre a kor­ra jellemző Vosztok- és Mercury-programokra. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeként tanult meg az ember élni a világ­űrben. Ezt követte az űr­repülések történetének az a szakasza, amely a szov­jet Szojuz és az amerikai Gemini űrhajók kora volt: ekkor már ketten, illetve hárman tartózkodtak az űrhajóban és repülési ide­jük 2-3 hétre nőtt. Ebben a korban dolgozta ki az ember az űrrandavúk technikáját és ekkor való­sultak meg az első űrséták is. amelyekhez kitűnő, nagy biztonságot nyújtó szka­fanderekre is szükség volt. A következő időszakban szerepeltek sokat a hírek között a Szaljut űrállomá­sok és az Apolló űrhajók. Az előbbiek az egyre hosz- szabb űrrepüléseket tették lehetővé (a mai rekord 237 nap!), a világűrben végzett komoly tudományos és technikai munkavégzést, az utóbbiak az igen bonyolult manőverezést igénylő hold- raszállást. Az űrkutatás történeté­ben sajnálatosan eddig egyetlen az a sikeres kí­sérlet, amelyet 1975 jú­liusában hajtottak végre: a világűrben összekapcso­lódott egy szovjet és egy amerikai űrhajó. A másik jelentős eseményre 1978 márciusában került sor: nemzetközi (egy szovjet és egy csehszlovák) legény­séggel indult a Szojuz»-28, és ezzel megkezdődött az Interkozmosz program, amelynek során Farkas Bertalan is nyolc napot A Gagarin-emlékmű Moszk­vában ___, tö lthetett a világűrben. A mai napig szovjet űrhajó­kon tizenegy ország űr­hajósa látogatott a koz­moszba. T ervbe vették az ame­rikai Apolló-program befejezése után egy új rendszerű, sok feladatú és többször felhasználható űr­eszköz, az űrrepülőgép ki- fejlesztését. Ez a jövőt ígérő program sikeresen teljesült: Gagarin űrrepü­lésének huszadik évfor­dulóján, 1981. április 12-én startolt először az űrjár­művek legújabb generá­ciójának első tagja. A program annak ellenére sikeresen folytatódott, hogy a világ éppen az idén gyászolja az űrkuta­tás hét legújabb áldozatát, akik a szomorú Challen- ger-katasztrófa során hal­tak hősi halált. A világ emlékezni fog rájuk — miként az űrkutatás többi áldozatára is —, de emlé­küknek akkor tisztelgünk legméltóbban, ha az ember töretlen hittel megy tovább a kozmosz megismerésének és békés felhasználásának nem veszélytelen útján. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata Nem kötelezi a moratórium A legutóbbi amerikai atom­robbantás kapcsán a szovjet kormány nyilatkozatban jelen­tette ki, hogy mostantól nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkísérlet-moratóriumot — olvasható a szovjet kormány pénteki nyilatkozatában, me­lyet a TASZijZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét: bármikor hajlandó tárgyalásokat kezde­ni az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról - hangsú­lyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet ar­ra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet tanú­sított, és számos felhívást in­tézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a morató­riumhoz. Ha /az amerikai fél követte volna a szovjet kez­deményezést, lehetővé vált volna a nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezése, gá­tat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fej­lesztésének, új atomfegyver- fajták létrehozásának. Érthető ezért az a kiábrándultság és felháborodás, amelyet a leg­utóbbi amerikai föld alatti atomrobbantás okozott világ­szerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Világszerte felháborodással fogadták a hírt a nevadai kí­sérleti telepen csütörtökön végrehajtott amerikai föld alatti atomrobbantásról. Til­takozó táviratot küldött Hi­rosima polgármestere az Egye­sült Államok tokiói nagykö­vetségének. Abe Sintaro ja­pán külügyminiszter a parla­ment külügyi bizottságának képviselői előtt kifejtette, hogy országa mindenfajta (Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándor hazaérkezett Pénteken hazaérkezett Prá­gából a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének, a SZOT elnökének vezetésével részt vett az SZVSZ irodájá­nak 35. ülésszakán. A vezető testület tanácskozásán a XI. szakszervezeti világkongresz- szus előkészületeit vitatták meg. Az ipari vezetők tanácskozása Az irányítás korszerűsítése Pénteken a Budapest Kong­resszusi Központban mintegy 500 ipari vállalót és szövet­kezet több mint kétezer ve­zetője és a vállalati taná­csok elnökei értekezleten vi­tatták meg az ipar előtt álló feladatokat. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Ballal László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Hetényi István pénzügy- és Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter; ott voltak a gazdasági élet és a társadalmi szervezetek képvi­selői és országgyűlési képvise­lők. Kapolyi László ipari minisz­ter beszédében mindenekelőtt azt sürgette, hogy a vállala­üj elnök a dunavarsányi téeszben Most rendhagyó számadás volt Nem mindennapos közgyű­lésre gyűltek össze tegnap a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai Szigetszent- miklóson, a Csepel Autógyár művelődési házában. Dr. Tres- ser Pál elnök, aki a márciu­si zászámadáson bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonul­ni, ezúttal rendhagyó módon arról a csaknem két évtized­ről adott számot, amelyet a ma már jónevű nagyüzem az ő irányítása alatt megtett. Az ünnepi közgyűlésen Scheiber Józsefné általános elnökhelyettes köszöntötte a vendégeket — köztük dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest, Lénárd Lászlót, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkárát, Csonka Ti­bort, a megyei tanács elnök- helyettesét és Főző Józsefet, a TESZÖV elnökét, a dán- szentmiklósi és albertirsai Mi­csurin Tsz elnökét majd Sinkovits Imre színművész szavalatai következtek. Ezt követően emelkedett szólásra dr. Tresser Pál, aki a szövet­kezet fejlődésének történelmi áttekintését adta, kiemelve, hogy ma már ugyan rang a dunavarsányi téeszben dolgoz­ni, ám ehhez sok száz, sok ezer ember áldozatos munká­jára volt szükség. A múlt ta­nulságait a fiatalabb generá­cióknak is hasznosítania kell, bár most mindennél fonto­sabb, [hogy megfontolt előre­látással alakítsák ki a kollek­tíva jövőjét. Végezetül az el­nök a bizalmat megköszönve, nagy taps közepette hagyta el a szónoki emelvényt. Elsőként dr. Tisza András elnökhelyettes, mezőgazdasági főmérnök méltatta dr. Tresser Pál tevékenységét. Megjegyez­te, hogy bár azt mondta, töb­bet be nem teszi a lábát a szövetkezetbe, az emberek bíznak abban, hogy ezúttal, most az egyszer nem tartja majd a szavát. Biztosak ab­ban, hogy a búcsúzó vezető az elsők között lesz, aki se­gít, ha emelni kell a közös szekerét. Szervetics Antal mezőgazdasági főmérnökhe­lyettes a fiatalabb generáció nevében köszönte meg a tö­rődést és a segítséget, s azt, hogy bár mindjárt a mélyvíz­be kerültek, de arra vigyáz­tak mások, hogy soha ne me­rüljenek el. Kucsera Benő dunavarsányi tanácselnök a környező községek vezetői, la­kossága nevében emlékezett arra a sok támogatásra, ame­lyet a téesz és személy sze­rint az elnök nyújtott a fal­vak fejlődéséhez. Szót kért Száger Ignácné nyugdíjas elnökhelyettes, Wág- ner Gáspárné fejőnő, Grimm Antal nyugdíjas elnökhelyet­tes, Hidegföldi János lakatos, vezetőségi tag, Igaz András­áé osztályvezető, megbízott pártösszekötő és Szegedi Fe­renc, a 2, számú ipari ágazat főmérnöke, s valamennyien dr. Tresser Pál munkáját di­csérték, erényeit emelték ki, (Folytatás a 3. oldalon.) tok gyorsabb ütemben csök­kentsék a termelés költségeit. Mint mondta, az ipari terme­lés fele késztermékként bel­földre, 10 százaiéira a szocia­lista, ugyanennyi a tőkés piacra, a termékek 30 száza­léka pedig alapanyagként vagy alkatrészként a hazai feldolgozóiparhoz kerül. Ez utóbbi arányát azonban mér­sékelni lehetne, ha az üze­mek korszerűbb szerkezeti anyagokat használnának, csök­kentenék a gépek, berendezé­sek súlyát. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László is. A minisz­terelnök-helyettes a párt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében köszöntötte a résztvevőket. Kifejtette, hogy az előző tervidőszakban a talpon mara­dás programja valósult meg, a gazdaság intenzívebb ki­(Folytatás a 3. oldalon.) Az elnök életútja összefonódott a kollektíva sorsával — emlékeztetett dr. Szabó Ferenc miniszterhelyettes. Az elnökségben mellette (balról jobbra): Lénárd László, dr. Tresser Pál és Scheiber Józsefné (Hancsovszki János felvétele) MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAK A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1986. május elsejei jel­szavai: 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmusl 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok szolidaritása! 5. Éljen a Szovjetunió, a béke és a hala­dás szilárd támasza! 6. Éljen a magyar és a szovjet nép test­véri barátsága! 7. Békét, biztonságot a világnak I 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Támogatjuk a szovjet leszerelési ja­vaslatokat! .10. Atomfegyvermentes világot az ezred­fordulóra! 11. Támogatjuk a szabadságukért és füg­getlenségükért küzdő népek harcát! 12. Előre az 1986. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocialista Magyarorszá­gért! 16. Előre a XIII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáért! 17. Éljen pártunk és népünk egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkás­párt! 19. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom