Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

mt.st MU. I'f i 1985. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Teho-körkép Néhol csak jövőre döntenek Lezajlott a településfejlesz­tési hozzájárulással kapcsola­tos szavazás a körzet közsé­geiben. A legtöbb faluban ezekben a napokban kerül sor a tanácsrendelet kiadására. Néhány helyen azonban még nem tisztázódott a kép. Ami kevés Budakalász lakossága nem­mel válaszolt a felhívásra. Kelemen Jánosné dr., a vég­rehajtó bizottság titkára el­mondta. hogy 1986. július 1-ig ismét megkérdezik az ott élő­ket. Elsősorban az üdülőtu- lajdonosok hozzáállása miatt maradtak el az 50 százalék plusz egytől. Csobánkán az állandó la­kosság 43. az üdülők 17 szá­zaléka lett volna hajlandó zsebbe nyúlni. Ez azonban ke­vés. Balogh Gyula vb-titkár fájlalja, hogy a VII. ötéves tervben nem lesz újabb víz­tározó és vegyesbolt. Pedig mindkettőire égető szükség volna. — Várakozáson felüti siker — kezdte a lényeggel Pomá- zon dr. Czink József vb-tit- kár. — A lakosság 64 száza­léka szavazott igennel. Voltak olyan tanácstagi körzetek, ahol csaknem mindenki vállalta a hozzájárulást. Külön öröm számunkra, hogy a pozitív válaszok sehol nem estek 50 százalék alá. Az eredményt a rendkívül heterogén összeté­telű községbe-n biztatónak tartjuk. Leányfalun kétezren van­nak az üdülők. A nemleges szavazatok eldöntötték az it­teni teho sorsát. Az állandó lakosság hiába állt ki mellet­te, ez nagyon kevésnek bizo­nyult. Ok csak ötszázan van­nak. Több hétvégiház-tulajdonos részletesen indokolta az ál­láspontját. Például: a megje­lölt célok (hús- és élelmászer­boltépítés, iskola- és óvoda- bővítés) egyiké sem szolgálja az ő érdeküket. Helyettük út-, csatornaépítést, a Duna-part szépítését jobb szemétszállí­tást szorgalmaznának. Helyeslés többhelyütt Többen kérdezik, hogy miért azonos a teho összege az üdü­lő és az állandó lakosoknak? Miért nem differenciálják az összeget a nyaralók értéke arányában? Dunabogdányban még nincs meg az összesítés. Tahitót- faluban a lakosság 62 száza­léka igennel szavazott, de még nem tudják pontosan, kik lesznek a felmentettek. Ezért — mint Lévai Gézáné tanács­elnök mondta — várnak a tehóból befolyó pénz költség- vetésbe állításával. Visegrá- don a helyi lakosság 70 szá­zaléka mondott igent a fize­tésre. A pilisszántóiak a VII. ötéves tervben a vízvezeték kiépítésére költik a pénzüket. A társulati díj nagyobb, mint a településfejlesztési hozzá­járulás lenne. Két terhet nem vállalhatnak az emberek. Pi- lisszentkereszten a csatorná­zás előkészítése történik 1936- ban. Sebesiné Szlávik Klára vb-titkár elmondta, hogy már a tervezés is sokba kerül, A helyi erőket az elkövetkezen­dő években a rendszer kiépí­tésére koncentrálják. Pilisszentlászlón hatvanszá­zalékos igennel kezdik az új esztendőt. Pócsmegyeren a la­kosság a fizetés mellett vok­solt, a Surányban élők egy ré­sze még nem válaszolt a ta­nács felhívására. Ugyanez a helyzet Szigetmonostoron. A községbeliek fizetnek, a ho- rányiak fele késik a válasz­levéllel. Kisorosziban,.. A pálmát Kisoroszinak kell adni. Az állandó lakosság 98 százaléka vállalta a zsebbe nyúlást a községi célok meg­valósításáért. Azokon a he­lyeken, ahol még nem tisztá­zódtak a véleményeik, csak a jövő év elején kerül sor a te- hóról szóló tanácstörvény megalkotására. Szentendrei beszélgetések Népszerűbb sorozat A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár által in­dított Szentendrei beszélgetés sek című sorozat egyre nép­szerűbb. Az elmúlt hét végén másodszor faggatta vendégeit Endrei Judit, az est házi­asszonya. A kávéház terme megtelt érdeklődőkkel. Miért sikeresek a Szent­endrei beszélgetések? Mert a városhoz kötődő érdekes és hí­res embereket hívnak riport­alanynak. Mert a közönség is kérdezhet a szereplőktől“ ■bár­mit. Bármikor, kötetlenül. Vé> Hírek a város életéből — Támogatás. A Honvédel­mi Minisztérium 1986-ban 3,8 millió Fit támogatást nyújt a városnak a Rózsa utcai csa­padékvízárok lefedésének költségére. — Rendelési idő. Az orr­fül-gége szakrendelésen pá­ros héten reggel 8 órától déliig dr. Hulimann Anna, páratlan héten du. 14 órától 19 óráig dtr. Háj Irén fogadja a betegeket — Kispályás torna. Az If­júsági Kupa Mexikó ’86 el­nevezésű országos kispályás labdarúgótorna körzeti selej­tezőjét a Dunabogdány csa­pata nyerte." Az első helyet veretlenül megszerző gárda képviseli tavasszal a körze­tünket a megyei döntőn. — Hangverseny. A városi Változik a menetrend A VOLÁNBUSZ értesíti az uta­zóközönséget, hogy karácsony és újév időszakában egyes helyközi és helyi járatok vonalán forgalom- korlátozást léptet életbe. Szentendrét és körzetét a követ­kező változások érintik az említett időszakban: December 24-én a HÉV közleke­déséhez igazodva Szentendréről az utolsó autóbuszjárat Visegrád- ra, Esztergomba 19.05:, a váci rév­hez Pilisszentlászlóra 17.45 perckor indul. A Szentendrére közlekedő utol­só járatok ennél korábban, Esz­tergomból 15.55, Visegrádról 16.55, Dunabogdányból 16.46, a váci rév­től 16.07, Pilisszentlászlóról 16.10 órakor indulnak. Szentendre belterületén az utol­só helyi járatok a HÉV-állomásról 17.45 órakor, Pismányhegyről a HÉV-állomásra 16.38 órakor, a Sza­badtéri Néprajzi Múzeumtól 16.44 órakor indulnak. Az utolsó járat Pomáz, HÉV- állomásról Csobánkára 17.48, Pi- lisszentkeresztre 17.58 órakor indul. Pomáz, HÉV-álló.násra az utolsó járat Dobogókőről 16.15, Csobán- káról 16.42 perckor indul. December 25. és 1986. január 1. közötti időszakban a várhatóan mérsékelt utazási igényekre való tekintettel Szentendre—Dunabog­dány—Visegrád, és Szentendre— Tahitótfalu között egyes járatok nem közlekednek. A forgalmi korlátozásról a terü­leti menetrendi értesítésben lehet olvasni. Felvilágosítást adnak a VOLÁNBUSZ információiban és szolgálati helyein. kórus fennállásának 35. év­fordulója alkalmából a ta­nács dísztermében jubileumi hangversenyt rendeztek. Ven­dégként fellépett a Csema- dok komáméi szervezetének vegyeskara, valamint a kő­szegi Concordia kórus. — Szilveszter. December 31-én este 20 órától a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban hajnalig tar­tó bált rendeznek BUÉK ’86 címmel. Asztalfoglalás az in­tézmény pénztáránál. gül, mert Endrei Judit ügye­sen kérdez, készül a „sze­mélyekből”, s pillanatok alatt megteremti az otthonos lég­kört. Az első szereplők Színi István tanácselnök és Antal Imre, a televízió főmunka­társa voltak. Hogy az előbbi mivel kötődik Szentendréhez, azt mindenki tudta, az vi­szont kevésbé volt ismert, hogy a népszerű riporter és műsorszerkesztő évtizedek óta a település úyári lakója. Fon­tos és érdekes részleteket tudtak meg a hallgatók a szereplők terveiről, életéről, szokásairól. Az újabb pár Czája Má­tyás és Surányi István volt. Pontosabban lett volna. Mert sajnos, a világhírű birkózó- család- és cirkusztulajdonos- família egyik tagja betegsége miatt nem tudott megjelenni a beszélgetésen. Surányi István, a híres cukrász viszont nagyon sok érdekes dolgot, szakmai tit­kot, anekdotát mondott el a háziasszony és a vendégek kérdéseire felelve. A követ­kező pár Kocsis János festő­művész és lepkegyűjtő és Sánta Lajos biológus lesz. SZENTENDREI utmap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hasznos vizsgálat Ahol nagyobb a haszon Különböző fórumok, szerve­zetek foglalkoznak tudomá­nyos és ismeretterjesztő igénnyel a közlekedés problé­máival azért, hogy olyan kö­rülményeket teremtsenek, ame­lyek a baleseteket próbálják kizárni. Azonban mi, akik a mindennapi tülekedésben részt veszünk, talán a legtöbbet te­hetünk a tragédiák elkerülé­séért. Erről beszélgettünk Schiller Gyula őrnaggyal, a Szentendrei Városi Rendőrka­pitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjével, aki nagy részvéttel figyeli a köz­lekedési balesetek okozóit és kárvallottjait. — Igen. Megvallom, gyak­ran sajnálom azokat, akik egy pillanatnyi figyelemkiesés miatt a szabálysértési tárgya­lást vezető rendőrtiszt elé kerülnek. Csak ülnek lehajtott fejjel, talán el sem jut a tu­datukig a személyi sérülés, a közlekedési baleset okozása, a büntetem, a visszavonom, az enyhítő körülmény fogalma. Persze más esetek is előfor­dultak. Olyanok, amikor az elkövető felelőtlen, ittas, kö­zönyös. — Milyen okok idézik elő a közlekedési baleseteket? — Az eljárások döntő több­sége bizonyítja, hogy figyel­metlenségből, a szabályok fe­lületes ismeretéből, a helyte­len alkalmazásukból eredez­tethetek. Sokan gondatlanok, s csak az esemény bekövetkez­te után döbbennek rá tettük súlyosságára. Vannak olyan elkövetők, akik a szabályokat tudják, csak a gyakorlatban nem alkalmazzák. — Vegyünk egy példát! — Nos, ki ne tudná, hogy a zebrán a gyalogosnak elsőbb­sége van. A KRESZ 43. parag­rafusának második bekezdése világosan kimondja, hogy ezt a helyet a gépjárművel csak fokozott óvatossággal és mér­sékelt sebességgel közelíthetik meg. Ügy, hogy a vezető el- sőbbségadási kötelezette égének — a szükséghez képest meg­állással is — eleget tudjon ten­ni. A kötélezettség teljesítésé­vel, a gyalogosokat a jármű se­bességével ne tévessze meg. S e helyett mi történik? A töb- ség naponta kierőszakolja ma­gának az áthaladást a gyalo­gosokkal szemben. Vagyis a gondolkodásban van a hiba. Ügy kellene viselkedni, mint olyan helyen, ahol más jármű­nek elsőbbséget kell adni. Csakhogy a gyalogos gyenge, védtelen. — Többször látom, hogy pi­ros jelzésen haladnak át a kocsik, motorosok. — Ez a szabálysértés is el­terjedt. Nem fogadható el az érvelés, mely szerint a készü­lék féktávolságon belül vál­tott sárgára. Mert itt is kö­telező a gyorsaság megfelelő megválasztása. Vagyis a tilos­ban való áthaladáskor relatív sebességtúllépésről van szó. — Magas-e a visszaesők száma? — Azoknál, akik rendszere­sen közlékednek, nem. In­kább a szabálysértések egyes fajtái divatosaik. A gyorshaj­tás, az erőszakosság, az ittas vezetés. Egyre több embernek vonják be a jogosítványát meghatározott időtartamra. A gépjármű-tulajdonosok egy ré­sze csak önmagát látja a köz­lekedésben. Schiller Gyula nem tagadja azt, hogy a balesetek bekövet­kezésében a véletlennek is lehet szerepe. De csak elenyé­sző számban. A szituációk ki­alakításában az ember maga­tartása a döntő. Ez pedig raj­tunk múlik. A beszélgetés mottója az lehet, hogy sem magunk, sem mások Sorsát ne bízzuk a véletlenre. S akkor minimálisra csökken a ve­szély. Fedett sportpálya épül Az izbégi iskola udvarán megkezdték a fedett sportpálya tete­jét tartó acélszerkezet felállítását. A számottevő társadalmi munkával készülő létesítményt a jövő tanévben birtokba vehe­tik a gyerekek Jé egészséget! Lóháton a betegekhez Kedves ünnepséget tartot­tak az elmúlt hét végén a vá­ros rendelőintézetében; A tö- megszerveziete'k és a kollégák nevében köszöntötték dr. Ti- szolczy Lajost, aiki vas-, dr. Gyurkó Jánost, aki arany-, és Czibulka Gyulát, aki gyémánt- diplomát kapott. Dr. Tiszolczy Lajos 1920- ban szerezte az oklevelét. Két évig ingyenes kórházi gya­kornok volt. majd Pomáz, Csobámika, Pilisszántó és a környező szórványtelepülések körorvosaként dolgozott 1976- ig. — Akkor még mindent kel­lett csinálni. Vezettem szülé­seket, elláttam a sebeiket, köz­lekedtem lóháton, lovas ko­csin, biciklin, kismotoron, majd kocsin. Nemrégen egy idős ember állított meg az­zal, hogy doktor úr, engem maga segített a világra. Dr. Tiszolczy Lajos nyug­díjba menetele után még két éviig a Hazai Fésűsfonó po- mázi gyárának üzemorvosa­ként praktizált. Pomázon él a családjával. A környékbeliek nagy szeretettel veszik körül. Dr. Gyurkó János most 77 éves. 1947. január 1-től volt Szentendre városi orvosa. Közben az üzemek dolgozóit is ellátta. Többször kapott ki­tüntetést szervező és gyógyító munkájáért. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatának a tu­lajdonosa. A diplomáját ötven éve vet­te át. Ö is járta a környéket gyalog, kerékpáron. K 55-ös motoron. Szentendrénél a csa­ládjával. A szakmát a kiseb­bik lánya folytatja. Kedves emléke az, hogy miként lett vízvezeték a városban. — 1949-ben itt voltam fő­orvos. A lakosság gyakran kérte a csatornát, a jó ivóvi­zet. A főjegyzővel bementünk a hivatalba. Tudtuk, hogy a főmérnök anyósának a háza a városközpontban álil. Elértük nála, hogy ne Kecskemét, ha­nem Szentendre kapja a pénzt. Volt azonban egv kikötés: az anyós házéhoz közel kellett tenni az egyik kutat: Meg­ígértük. Egy év múlva kész volt a vezeték. Tudom, keve­sen hiszik el, de így történt. Czibulka Gyula gyógysze­rész 84 éves. 1968-ig Dunabog­dányban. aztán 1985 áprili­sáig Budakalászon dolgozott. Kétszer kapott Kiváló gyógy­szerész kitüntetést. Mindenki Gyuszi bácsinak hívja. —r Ezelőtt hatvan esztendő­vel az orvosok receptet írtak, a gyógyszerésznek kellett megkeverni az orvosságot. Ez nagy figyelmet és hozzáértést követelt. Akkor- volt igazán szép a pálya. Ma már gyári készítményeket adnak. Alig kerül sor igazi gyógyszerész- kedésre. Czibulka Gyula ma iis szentendrei lakos. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes ’^>XXXXVXXXXVXVsXXXNVVXXXXXXXXXXXXXVXXC\ \*y | Villanófény f Mindig áll valaki városunk ^ ^ főterén a pestiskercszt mellett y ^ beszakadt aszfalt pereménél.,; í Az emberek csodálkozva nézik y V. a burkolat sérülése után kelet- y y kezett lyukat. Csak a beavatot- 4 y tak tudják, hogy hajdan ezen '/ ^ a helyen nyomókút állt. £ A képes levelezőlap, amely- 4 y nek dátuma a századforduló '/. y egyik esztendejét jelzi, kocka- ^ y köves teret mutat egy kereszt- 4 y tel, amely körül szellősre ültet- * y ve gömbakácok állnak. Az y hegyik fa mellett nyomókút^ í látható. A teret körülvevő há- y y zak ablakai faspalettával fe- y y dettek, miként napjainkban a íy / papírbolt kirakata és ajtaja. y V y Az olvasók biztosan ráismer- j í tek arra, hogy a levelezőlap^ y Szentendre ha jdani főterét áb- 4 ^ rázolja. A történelem hírt ad y y magáról az aszfalt alól itt-ott^ J kibukkanó kockakövekkel, s a y y beszakadt kúttal. í $ a városi tanács illetékeseitől y íy örömmel hallottam, hogy a jö- y ^ vő esztendőben megkezdik, %íy ^ 1987-ben befejezik a jelenlegi^ y Marx tér rekonstrukcióját. Per-^ íy sze csak abban az esetben, ha y y a közvélemény igent mond a^ £ tervre. De nyilván nem arról y y van szó, hogy tökéletesen visz- í á szaállítják az eredeti állapotot, ?. y csak arról, hogy a technikailag y í megoldható, s a logika által is íy y támogatott mértékig megterem- y í tik a történelmi hűséget. í y r z Olvasóinkat arra kérjük, hogy 4 ^ írják meg a véleményüket a y ^ tervvel kapcsolatban a Pest y y Megyei Hírlap szentendrei kü- ' í lönkiadásának a Pf. 57-re! y \ í A\\\\\Vm\\\\\\V^^ működése azomban nem vál­toztatja meg a felvázolható összképet, Alapos elemzés Térségünkben — legalábbis ez idő szerint — a magánke­reskedelem elsősorban az ide­genforgalom igényeit törekszik kielégíteni, működésük alig- alig érzékelhető a helyi lakos­ság ellátásában. Bízom abban, hogy a 20 né­pi ellenőr és a HNF-aktívák közreműködése jó célt szol­gált. Olyan alapos elemzést ad a vizsgálatról készült össze­foglaló jelentés, ami segítsé­get adhat az illetékes vezetőik és testületek számára a szük­ségesnek és lehetségesnek ítélt döntések meghozatalában. Fábián Pál NEB-elnök Szentendre, Pomáz, Viseg- rád, Leányfalu, Szigetmonos­tor, Pilisszentkereszt és Tahi- tótfalu tanácsainak szakigaz­gatási szerveit, továbbá tele­pülésenként 3—3 magánkeres­kedőt kerestek fel népi ellen­őreink. Azt vizsgálták, hoff? a mag ánk ereskedelem tevékeny, sége mennyiben érezhető a la­kosság ellátásában és az ide­genforgalomban. Adókedvezmény Az említett településeken 1982. december 31-én 132, míg 1985. június 30-án 224 magán- kereskedő működött. Harma­duk a vendéglátásban, csak­nem 20 százalékuk egyéb (te- tevékenységben, 29 százalékuk különféle más szakmában dol­gozik. Az élelmiszer-ellátásban azonban alig emelkedett a létszám. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a magánbefektetés a gyorsabb -megtérülést a ven­déglátó szakmában éri el. Az élelmiszerboltokban jelen! e-g alacsonyabb haszonkulccsal le­het kalkulálni, mint például az eszpresszókban. A helyi tanácsok a lakosság ellátása szempontjából fontos , tevékenységeket 50 000 forint jöved elemihatárig adó kedvez­ménnyel, lehetőség szerint üz­lethelyiség, ingatlan bérbeadá­sával támogatják. Ügy tűnik, ez nem elég vonzó. A vállal­kozóknak az iparengedélyt ki kell adni, ha az adott szak­mára előírt követelményeknek megfelelnek. A helyi hatóság tehát nem válogathat a jelentke­zők között. Az érintett települések HNF-bizottságai- hoz adatlapokat juttattunk el, hogy azokat aktívák segítsé­gével a lakosság körében töl­tessék ’ki. így kívántuk meg­ismerni és az értékelés során figyelembe venni a helyi la­kosság véleményét. Ezek iga­zolták a népi ellenőrök meg­állapításait. Az igen kevés számú élelmiszer, zöldség-gyü­mölcs kereskedő boltjának osz­tott nyitvatartási ideje jól ta­lálkozik a vevők igényeivel. A vizsgált kereskedőknél sza­bálytalanságot nem észleltünk. A néhány — lakossági körök­ben is kedvezően megítélt — magánkereskedő dicséretes Elmélet és gyakorlat $ A véletlennek kicsi a szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom