Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP Már a télre készülnek iiÉP^ Mint a menedzserek Új módszereket alkalmaznak Pille, pilleszt, de nem röpül Nyakalom a sört, és arra várok, mikor tudom már röp- tetni a lepkét. Meg sem mozdul az ártatlan. Pedig a félreértés kizárt, mert jó nagy, kék betűkkel oda van írva: Pille. Szóval egy idő után föltétlenül keringenie kell. Ügy illik. No, menjünk csak tovább. Nyakalom a :ört, és arra várok, hogy ott reszkessen a levegőben. Hess! De hiába. Csak tapad megkövültén ez a semmi jószág. Ja, persze, egyik szárnya beszorult a pé meg az i betű közé. Az mindjárt más. Nem sikeredett valami formásra a címke. Főleg azért, mert a márkanév alá szöge- . zett, kiszínezett pillangónak jóformán semmi köze sincs a dologhoz. Mert ez a sör, a kőbányai gyár újdonsága, amit rövid időn belül a ceglédi palackozó is forgalomba hoz, aligha késztet szárnyalásra bárkit is. Inkább fogyasztásra, semmint vedelés- re szánták. Igaz, könnyűnek könnyű, hiszen alkoholtartalma nem éri el a 0.5 százalékot sem. Könnyedségét kiválóan érzékelteti az, amit a gyár vezérigazgatója minapi tádióinterjújában elmondott, vagyis, hogy ennyi alkohol Jó indíttatás A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) 1973-ban vert gyökeret Cegléden. Egyik létrehozója és irányítója Sárik Jánosné, aki kezdettől fogva a titkári funkciót tölti be Vele beszélgettünk eddigi munkájukról és további szándékaikról. Mint elmondotta, nagymérvű nyitottság jellemzi az egyesületet, ami abbaa nyíl /énül meg. hogy kívü’ái lókat 's szívesen hívnak, várnak összejöveteleikre, amelyeket az MTESZ Petőfi utcai székházában tartanak. Érdeklődőkből, támogatókból széles körű réteg alakult ki, általában olyan emberekből, akik értékelik, hogy hozzájuthatnak a számukra új és fontos információkhoz. Nagy vonzerő á sok jó előadó Miniszterhelyettesek, egyetemi tanárok, főhivatalnokok, egy-egy témakör legjobb ismerői kapnak — és fogadnak el — meghívást Ceglédre. A fiatal szakemberek is szívesen jönnek. A múltkoriban például Borlói Rudolf, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársa tartott emA Vecsési Ruhaipari Szövetkezetben már a télre készítik a flanel női hálóingeket. Az ötezer darabos széria anyagait Szabó Lajos és Illés Józsefné. szabja ki. Hancsovszki János felvétele ráltságáról, s büszkén emlegetik, hogy Gyömrő előrelépett a vendéglátás fejlesztése terén. Csakhogy amilyen szép az a tejivó, s amilyen nagyon várták a helybeliek, akkora csalódást is okozott a tulajdonosoknak ... Kezdjük ott, hogy 25 ezer forintot ruháztak be a tulajdonosok csak a mellékhelyiségek kialakítására. Előzőleg magát a faházat is vásárolták, s bérbe vették a neki helyet adó teliket. A tejivó havi rezsije mintegy tízezer forint, bevétele nyáron átlagban 30-40 ezer, ugyanakkor az első télen három hónapig zárva tartottak, mert annyira megcsappant a forgalom. Kiderült, hogy koránt sincs akkora , .igény , . süteményekre Gyomron, hogy érdemes .volt kinyitni. Bizony, sokszor Jóllaktak a malacok a megmaradt krémesekkel. így ami haszon bejön a fagylalton, a kidobott süteményekkel elúszik. Majdnem a csőd szélén áll ezek szerint a tejivó, mert amikor nem kell kidobni a süteményeket, akkor sincs annyi haszon az édességekből, hogy a veszteségeket pótolni tudná. Aszódi László Antal sét a Táncsics utcában Horváth Károlyné. Mindjárt az első napokban olyan minőségű fagylaltot árusított, amely sok vevője szerint várjál ritkítja az országban. Tavaly tavasszal, amikor szabadáras termék lett a fagylalt, s egy- re-másra emelték is az árakat, vagy a haszon reményében rontották a minőséget, a gyömrői kiskereskedő változatlan áron kínálta kitűnő minőségű portékáját. Idén tavasszal már Hor- váthné is az általános árakhoz igazította árait, de változatlan minőségben, amit bizonyít az is, hogy vevőköre még gyarapodott is. Tavaly augusztus közepén nyílt meg Gyömrő első szgsz- m.ntes vendéglátó 1 egysége polgári társulásban, Erdős Györgyné és Fa Frigyesné kisiparosok vezetésével, mint tejivó és kávémérés. Eredetileg cukrászda lett volna, ahol márkásabb italokat is lehetett volna fogyasztani, de a szomszédban levő úttörőház miatt nem engedélyezte a helyi tárná, s. Így maradt a fagylalt, az üdítőitalok és sütemények árusítása egy, a Steinmetz kapitány útján kialakított csinos kis faházban. Azóta, aki csak betér oda, elismerőleg szól az egység kuitux Régi dolog, hogy nem r, annyira a nagy, inkább a kis ügyek határozzák meg ^ a hétköznapi életben az ff emberek hangulatát a csa- í Iádban, munkahelyen vagy // lakóhelyen. Hogy mik ezek f az apró gondok és sike- ^ rek, fölösleges volna rész- ff létezni, de egy példát azért Z. érdemes kiragadni. A vendéglátásra gondolok — hiszen benne vagyunk az id Ínyben. Hangulatot meghatározó jelentősége van az olyan apró dolgoknak is, hogy talál-e lakóhelyén igényének, pénztárcájának megfelelő szórakozóhelyet a kikapcsolódni vágyó polgár. Fontos, hogy vizes-e a fagylalt, hideg és fogyasztható-e a sör, friss-e a krémes, s egyáltalán van hová beülni a családdal, gyerekekkel, olyan helyre, ahol nem kell tartani a garatra felöntő „nagyfiúk” randalírö- zásától? ! Biztos, hogy nem a gyors meggazdagodás vezérelte azokat a gyömrői kisiparosokat, akik kereskedői hivatásukat komolyan véve, a kulturált társasági élet feltételeit igyekeztek megteremteni, saját lehetőségeiken belül, szeszmentes üzletek nyitásával. Még 1983. augusztus 15-én nyitotta meg fagylaltkiméréCsak a fagylalt fogy A süteményen süldők híztak A Penomahtól Húskészítmények Vácról A Penomah, a Pest-Nőgrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat váci gyárának 460 munkása és alkalmazottja évende 600—700 millió forintos értéket termel Ebben az esztendőben például 94 ezer sertés és 7 ezer szarvasmarhavágása, feldolgozása és értékesítése a feladatuk. 2400 tonna húskészítmény is kikerül a Rá- di úti üzemből. Vácon kívül innen látják el Vác, Aszód és Gödöllő vonzáskörzetét. Termeltetési és felvásárlási tevékenységük pedig kiteried az egykori budai, gödöllői, ráckevei. szentendrei, aszódi és váci járás településeire. voltak ellenfelek. Még csak töredékét sem tudják kielégíteni ennek a minimális keresletnek sem. Néhány éve még a beszerzés és eladás úgy-ahogy összhangban volt, mostanában inkább a kínálat a nagyobb, de az eladók zöme is jobbára csak a divatjamúlt holmikon szeretne túladni, amik persze másokat sem érdekelnek. Ma már nem kell az esőkabát, dzsekit keres a fiatal, az öreg, és sorolhatnánk. Az igények gyorsan változnak. Szóval, bármerről is nézzük, végül azt kell megállapítanunk, hogy a használtcikk kereskedelem zsákutcába jutott. Vele együtt a vásárlók egy része is. Hogyan lehetne kijutni belőle? Az nem lehet vitás, hogy a ruházkodás vonalán jelentkező gondjainkon csak a ruhagyártók segíthetnének és kell is hogy végre tegyenek már valamit, mert azt kevés ember pénztárcája engedi meg, hogy kényszerűségből a drága varrónál, butikból öltözködjön. De a használtruha kereskedelemnek sem adhatunk kegyelemdöfést. Ellenkezőleg, érdekünk, hogy életben tartsuk úgy általában e tevékenységet, hiszen rengeteg elfekvő, mások által még jól hasznosítható holmi akad a háztartásokban. Legyen az ruha, bútor, vagy műszaki cikk. Mindez első pillantásra merőben ellentmond eddigi fejtegetéseinknek, ám úgy tűnik, mégis van megoldás. Igen, a kereskedés nagyságrendjében, milyenségében kell változásnak történnie. A dologban jártasabbak egyöntetű véleménye, hogy az elszórt, egyszemélyes üzletecskéknek nem sok jövőt lehet jósolni. Az idő bebizonyította, hogy a sokasodást, szakosodást nem bírja el a város. Vegyes bizományi ? Viszont egy szakértelemmel kezelt vegyes, bizományi jellegű üzlet, s a lakosság kölcsönösen hasznát látnák egymásnak. Ezzel mi is egyetértettünk, a gondjait elmesélő használtcikk kereskedő, s aki mindezt lejegyezte: Miklay Jenő szül. Véglegesen. A fogasokon lógó ruhák hónapok óta várják a vevőt, ötven, száz forint tényleg nem sok értük, mégsem kellenek senkinek. De ha elkelnének is, haszon nem sok volna rajtuk. A legújabb módi előbb jár néhány lépéssel, rajtuk már csak a MÉH-telep nem kéri számon az idő rohanását. A helyzetet jól példázza a kereskedő megjegyzése, aki azt mondja: ha megvesz öt ruhát, s azok közül egy rossznak bizonyul. már ráfizetett az egész vásárra. Ráadásul örökös harc folyik az eladó, s vevő között, mire megegyeznek. A tulajdonos mégsem siránkozik, bölcs megértéssel vészi tudomásul, hogy tíz év múltán végleg csődbe ment vállalkozása. A pangás érezhető volt már korábban is, de azt álmában sem gondolta, hogy szinte egyik évről a másikra befellegzik a boltnak. Hogy mi is történt a külvilágban, azt nehéz egy szuszra elmesélni. Tény, hogy nagyon kacifántos helyzet alakult ki úgy általában a ruhapiacon. Azt talán mondanunk sem kellene, hogy a használtruha kereskedelemre nagyot sújtanak a jelentős nagyságrendű kiárusítások. Változó igények Ehhez nem kell fűzni további kommentárt, de beérnünk sem szabad ennyi magyarázattal, mert akár hisszük, akár nem, ez még egyáltalán nem jelenti a végső csapást. Mert hiába a rengeteg olcsó cikk, ha nemigen akad közte praktikus holmi, gombos nadrág, puha meleg otthoni ruha, nagy cipő, idősekre, kövérekre illő öltözet. A gyerekruhákkal is probléma van, ha akad is megfelelő, akkor meg sokszor a minőségével van gond. Nos, amelyik használtruha kereskedő e néhány áruféleséggel szolgálni tud, annak ma sincs gondja a világgal. Csakhogy ezzel kevesen dicsekedhetnek el, ha mégis, ideig- óráig tehetik, hiszen jól tudjuk, a használt ruhák piaca is abból él, ami forgalomban van. Ha újkorában nem találja a vevő, akkor viseltes formában is ritkán akad nyomára. Mi a helyzet a zsibpiacon? Ez is figyelmet érdemlő tényező, sőt egyfajta konkurrenciát jelent. A kereskedő legyint rá, számukra semmi jelentősége nincs. Meglepő tisztelettel beszél azokról a kispénzű emberekről, akik néhány ruhadarabbal órák hosszat álldogálnak a kövezeten. Soha nem A mai fiatal generáció csak hallomásból ismeri a hajdani kereskedőtársadalom furcsa képviselőit, az ószereseket. Különös foglalkozásuk révén a maguk korában is titokzatosság vette, körül lényüket, mígnem az idő múltával mesesze- rüvé szépült alakjuk. Valójában nem voltak ők mások, mmt a kereskedelmi élet perifériáján tengődő emberek. Lenézte az ócskást a gőgös gazdag, aki eladta neki megunt cuccait, de nem tisztelte sokkal jobban a szegény ember sem, pedig az meg rákényszerült. szolgálataira, fillérekért kapható agyonkopott cipőre, molyette kabátra. Mégis időtlen idők óta létezik ez a mesterség, átvészelte a századokat, s békével megtűri a modern világ. Igaz, volt idő, amikor azt hittük, egyre fejlődő társadalmunknak már nincs többé szüksége a használt áruk kereskedelmére, hiszen senki nem szorul rá, hogy mások megunt holmijait vegye meg magának. Végleg bezár Később kiderült, a helyzet nem annyira egyszerű, mint gondoltuk, nem szegénység, vagy jólét kérdése ez elsősorban. A jó minőségű használt holmikra mindig van vevő, főleg Ina az potom áron kínálja magát. A lényeg az olcsóságon van, mert enélkül nem köttetik üzlet a használt áruk piacán. Régen legalábbis ez volt a követelmény, de nézzük mi a helyzet ma? A kép sókat változott a használtcikk kereskedelem formáját, tartalmát illetően. Hírük sincs a kapualjakban kiabáló szakállas öreguráknak, bizományi áruházak vették át a szerepet, s a szépen berendezett üzletek fölött néhány év óta mind több helyen kezdték hirdetni a hívogató cégtáblák: használtcikk kereskedés. Ez utóbbiak tulajdonosainak minden okuk megvolt, hogy bízzanak az üzlet sikerében. A nehezedő gazdasági élet takarékosságra intette az embereket. ahol volt egy használtruha kereskedés, elfért egy másik is, olykor még a harmadik sem nyitott ki hiába. De elérkezett az az idő is, amikor meg úgy tűnik, egy is sok belőle. A 80-as évek dinamikusan változó világa a használtcikk kereskedők szempontjából is gyökeresen átalakult néhány esztendő alatt. A kicsiny, fehérre meszelt üzlet, ahová a napokban betértünk, ugyancsak zárni ké♦ Abból élnek, ami forgalomban van Kiútkeresés a zsákutcából tán még a rostos üdítőitalokban is lelhető. Az emberben óhatatlanul felködlik a rossz emlékű és még rosszabb ízű Póló sör. Emlékszem, legény volt a talpán, aki fogadásból több üveggel is képes volt fölhajtani. Hősiességét dicsfény övezte. Bátran állíthatom, hogy a Pille több klasszissal kiválóbb hírhedt elődjénél. Színe valamicskével mélyebb tónusú a kedvelt Kőbányai túíágosénál, habja viszont az eddigi próbák alapján tartósabb, tömörebb, ha nem hörpöljük mohón, a pohár aljára ül. íze kellemes, bár nem igazán markáns, ami alkoholszegény nedű esetében még erény is lehet. Még az Egészségügyi Minisztérium is áldását adta a PiVére. mikor a klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy az autósok is fogyaszthatják, föltéve, hogy az indulás előtt legkevesebb fél órával teszik ezt. Jó hír! Mindezek ellenére senkinek sem ajánljuk, hogy mértéktelenül «iddogáljon a Pilléből, mert ha más baja nem is esik, de biztosan elpilled. V. S. roglóbus vállalat igazgató- helyettese is, aki az anyag- és készletgazdálkodással kapcsolatban fejtette ki saját elveiket. Nagy nyereség, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöki tisztét olyan szakemoer tölti be. mint Varga Ernő, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának igazgatója. aki maga is figyelemre méltó előadást tartott a hitelpolitika gyakorlati alkalmazásáról. Az SZVT kebelében tavaly jött létre a személyzeti vezetők klubja. Szerencsés indulását könnyítette, hogy a különböző szervezetekben dolgozó személyzetisek azonos gondjaik megbeszélésére kaptak vitafórumot, tapasztalat- szerzési lehetőséget. A tisztességről Az év hátralevő hónapjaiban részben a Ceglédi ősz '85 eseményeihez, részben a Pest Megyei MTESZ műszaki hetekhez kapcsolódnak az előadások. Dr. Lux Elvira pszichológus a korszerű lélektani módszerek vezetésben való alkalmazását tária hallgatói elé. Dr. Matolcsy György. a Pénzügyminisztérium munkatársa a gazdaságirányítási rendszer alkalmazásának tapasztalatait ismerteti. Az MTESZ műszaki hét előkészületei most folynak Időszerű témaként iktatták programba az árképzést és a tisztességtelen gazdasági tevékenységet A Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetben a vezetés felépítését és gyakorlati tevékenyegét tanulmányozzák r T együttműködését Szinte ráadásképpen még a gazdaságot is megtekintettékRangja van A tudományos társaságok rangja növekedett azáltal, hogy tavaly az MTESZ egyesületből társadalmi szervezetié rukkolt elő. A gazdaságpolitika szervezésében nagyobb feladatot kapott, számos fontos témában véleményezési jogköre van. Természetesen megyei és helyi berkekben is mind többet támaszkodnak a szakemberek ismereteire. Nálunk például a kereskedelemfejlesztési elképzelések megtárgyalásába vonták be az SZVT-t. Az országos irányzattal összhangban formálódott az itteni éves program is. A gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítésének témakörét és a vállalati belső irányítást tűzték programul. Az év elején a foglalkoztatást és a munkaerő-' gazdálkodást a keresetszabályozás tükrében tekintették át. Rangos előadó, dr. Magyar József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője Ismertette az új vállalatvezetési formák bevezetésével kapcsolatos változásokat. Egy másik alkalommal dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalból az anyagi ösztönzés szerepét világította meg a gazdálkodó egységek fokozott önállóságának tükrében. Járt itt a Ferlékezetesen nagy sikerű tájékoztatót a keresetszabályozás új módszereiről. Napjainkban a fejtágítók, különböző fajsúlyú tanfolyamok korát éljük, és ésszerű átrendeződés kezdődött meg ezen a területen is A Volán 20-as Vállalat a középvezetők felkészítését úgy oldotta meg, hogy nem munkatársainak kellett az összejövetel színhelyére utazni, hanem mindig az az egy személy kereste fel őket, aki éppen a programban előadóként szerepelt Vannak továbbá olyan vállalatok is, amelyek kimaradnak a központjaik által szervezett továbbképzési alkalomból, ezért városbeli egységeiket is figyelembe kell 'venni. Jó Indíttatást adott, hogy ugyanabban az évben alakult meg az MTESZ városi szervezete is. továbbá a Magyar Agrártudományi Egyesülettel is a kezdet kezdetétől jó a kapcsolat. Közös rendezvényük volt tavaly a Dózsa Tsz-ben tett látogatás, ahol egy nagy tapasztalattal rendelkező idősebb szövetkezeti elnök ismertette vezetési módszereit, a fiatal munkatársakkal való j? lülhonban azt hangoztatják, hogy a menedzserek $ korában élünk, a gazdasági életnek olyan típusú veze- Z/ tőkre van szüksége, akik a szorosan vett szakmai fel- Zf készültség mellett kellő szervezési és vezetési ismere- £ tekkel rendelkeznek. A tudományok színes palettája A immár e területek által is gazdagabb, és nálunk sem f késlekedtek megteremteni ehhez a szükséges szervezi zeti kereteket.
