Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

t A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1985. JÚLIUS 6. SZOMBAT Fogyaszfák tanácsa Meggondoljuk, mennyit keltsünk Egy esztendeje annak, hogy a fogyasztók városi tanácsa a Skála Áruház tevékenységét vizsgálva kénytelen volt a hi­ánylistára írni jó néhány mű­szaki, gyermekruházati cik­ket és cipőt. Időközben befeje­ződött a forgalmas Áfész-bolt teljes belső felújítása, s az ak­kor hiányzó portékákból ke­rült a polcokra is: javult a kí­nálat a gyermek- és leányka alsó- és felsőruházati holmik­ból, lehet zoknit kapni. Igaz, még most is akadnak, akik a tanügyi vizsgák idején dolguk végezetlenül, például fehér zokni, vagy harisnyanadrág nélkül távoznak az üzletből. S bár esetenként némely méret­ből kifogy a készlet, mégis egyre kevesebbszer kell a bé­bi- és gyermekcipők után ku­tatóknak azt válaszolni: nincs. w A fogyasztók tanácsa nem­rég megtartott összejövetelén ismételten a város ellátásából jelentős részt vállaló Skála Áruház munkáját tette górcső alá. Bíró Ferencné áruház­igazgató beszámolójából kide­rült, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 1935 első öt hónapjában 11 száza­lékkal növekedett a forgalom. A mutatószám emelkedéséről főleg a minden ízében meg­újult élelmiszcrqsTjtqly gon­doskodott. Ugyanakkor a mé­ter-lakástextil holmik kivéte­lével a ruházati termékeit ke­vésbé kelendőek. Csökkent a kereslet, érthető, hogy vala­mennyien kétszer is meggon­doljuk, mennyit költsünk öl­tözködésre. A Skála árubeszerzői tevé­kenysége összességében jónak mondható, s ebben döntő sze­repet játszanak a szállító vál­lalatokkal kialakított kapcso­latok. A többcsatornás árube­szerzés fő forrásai a megyén belüli és azon kívüli nagyke­reskedelmi vállalatok, de igen fontos partnerek az ipari szö­vetkezetek, a helybeli és más tájékon működő termelőüze­mek s a kisiparosok. Az egy­ség osztályvezetői gyakorta személyesen utaznak a porté­kák lelőhelyére. Ez idő szerint az ellátásról azt mondhatjuk: kiegyensúlyozott. Mégis akad gond bőven. w A közelmúltban például hi­ába kerestünk volna 1 kilo­grammos csomagolású rétes­lisztet, ellentétben a 2 és 5 ki­lóssal. Munkásingek, alsónad­rágok, gyermek- és női haris­nyanadrágok: gyorsan elkel­nek, többre lenne szükség. Ne hezen megy a fekete (úgyne vezeti gyászruhaj termékek beszerzése, a cérnaáru kevés választéka szűkös, a tartós hiánycikkek közé sorolható az öltöny. Cipő: tavasszal a 23—26-os gyermek- és a 31—34-es fiú- szandál tűnt el, csupán cse­kély számú 38—41-es női szán dál és kényelmes strapára szánt cipő található. Immár az számít eseménynek, ha ér­kezik színes meg fekete-fehér televízió, de időnként több szőr kell kopogtatni egy-egy Energomat mosógépért, bojle­rért, motorkerékpárért. Ezzel szemben fölösleges mérgelődni lakásfűtő készülé' kék hiánya miatt. Bővült a műszaki osztály profilja, még­pedig kertművelő kisgépekkel. A beszámolót követő beszél­getés leginkább izgalmas epi­zódjaiban arról folyt a szó, vajon mennyire számíthat az áruház a Cegléden lévő, öltöz­ködési kellékeket készítő vál­lalatokra, szövetkezetekre, az­Különvélemény A sóhintésről Nemrégiben egy rövidebb írás foglalkozott az utak ká- tyúsodásával, ami azért nem­csak a ceglédi Alszegi útra jellemző ... Szinte refrénsze- rűen, minden hasonló témájú cikkben a szerzők keresik a bűnöst is. S mielőtt a kedé­lyeket nagyon felcsigáznám: meg is lelik. Mégpedig a tél­ben lelik meg. De más okok ugyancsak szót érdemelnek. A fagy, a nagy hideg csak az egyik útromboló tényező (A gyengébb anyagok, a rossz munkavégzés ne legyen tár­gya írásomnak, mert az az el­lenőrzés dolga, s magam pe­dig nem is vagyok útépítési pallér.) A bűnös sokkal konk­rétabb, az emberek által ki­szórt, nagy mennyiségű só, ami megöli a felső útburko­latot és szép lassan kipusztít­ja az útmenti fákat. Tudom, a téli nagy tömegű hó igen komoly munkát ad az útkarbantartóknak. Csak egyik, igaz, kényelmes elhárítási módszer a latyako- sító sótömeg kiszórása. Kevés, illetve kevesebb munkagép kell, enyhe időben szinte ma­gától lefolyik a hóié az utak­ról. De a legújabb külföldi szakcikkek szerint, igencsak környezetkárosító beavatkozás a sűrűn, tehát nem egyetlen alkalommal, a téli időszakban alkalmazott. 2—3-szori sózás. A sózott aszfalt, bitumen minden tévhittel ellentétben nem közömbös, kémiai reak­cióktól nem mentes felület Az aktív kálium és a klór megtámadja a burkolati anya­got. Igazi megoldást a mag­néziumklorid sem jelent, el­sősorban a klór, másodsorban borsos ára miatt. A mai gyakorlat kényszer- megoldás, így aztán marad a kálisó, rombolva útjainkat, termelve és mélyítve kátyúin­kat. A zöldkár ebben még nincs is benne. Az útjavítás többletköltségét azért érdemes lenne egyszer kiszámítani Szennyeződik a talajvíz, főleg az intenzív klórszennyezék veszélyes. Mégis a kényszerűség miatt, s a veszélyek ismeretében másként kell szervezni az út- sózásokat, mégha a hűvös nyárban ünneprontó is óha­jom. Először is, legyenek a hókotrók jobban, ésszerűbben kihasználva. Mintha még mindig Csipkerózsika-álómból riadnának a gépek tomboló hóviharban, ítéletidőben. Per­sze, hogy akkor összecsapnak a hóhegyek a fejünk felett! Máris kisebb mennyiséget kel­lene kiszórni, kiöntözni ese­tenként az utakra. Az anyagtakarékos techno­lógia becslésünk szerint 3—4 év alatt a többlet gépszükség­let anyagi forrását is fedezni tudná. A járulékos környezet- védelmi károk elhárítása mi­nimális sózással, feltétlen gaz­daságossá teszi-teheti az új­szerű döntést. A talaj, a csatornarendszer, a növényzet nem tűri a vég­telenségig a sózást, az útbur­kolat máris unja, s bizony az aszfalt elég durván adott han­got különvéleményének. S. D. az lehet-e, érdemes-e közvet­lenül a gyártótól vásárolni. (Kár, hogy az elküldött meg­hívók ellenére egyetlen gyár­tó sem képviseltette magát!). Az általános helyzetkép sze­rint a bolt inkább a nagyke­reskedelmi vállalatokra szorul készletei feltöltésekor, mert a gyártó csupán nagyobb tétel­lel hajlandó üzletelni. Az áru­ház érdeke más: egyazon ter­mékből többféle fazont óhajt, kisebb adagokban — ez egyébként a boltjáró vásárló érdeke is. W De van még egy-két bökke­nő. A ceglédi Háziipari Szö­vetkezettel például azért nem kötött szerződést az idén az áruház, mert úgy fest a dolog, hogy máshonnan ugyanazon árért szebb, jobb portéka ke­rül. Az is tény, hogy egyelőre a ceglédi cipőnél mind kül­alakban, mind pedig minő­ségben akad megfelelőbb, ked­vező áron. V. S. Vízzel méri a borost Hitele van a hordónak Hordóhitelesítő, Malom u. 9 Ez áll a ceglédi telefonkönyv­ben. A helyszínen Nagy-Teleki László, az Országos Mérésügyi Hivatal mértékhitelesítő alki- rendeltségének vezetője foga­dott. — Miként választotta ezt a ritka szakmát? — Apám egész életében a hordók és edények hitelesíté­sével foglalkozott. Én mint gyerek sokszor segítettem a hordókat kézipumpával meg­tölteni, és mérni. Nyugdíjazása után, 1970-ben átvettem a munkáját, szakmunkás lettem és végzem a feladatokat. Re­mélem a két fiam közül az egyik majd folytatja a szak­mát. — Miféléket hitelesít? — Legtöbbször a hordókat hozzák ide, előzetes bejelentés után. A mérőhelyiségbe 3 db vörösréz köböző henger van. 100, 400 és 800 literesek. Eze­ket mindig megtöltöm tiszta, iható vízzel. A kérdéses hordót gumicsövön át színültig töltöm vízzel a hengerből, majd a hengerről leolvasom a hiányt, ennyi literes a hordó. Az én számom a 77-es. Ezt a számot, az évszámot, a nyilvántartási és a literszámot a hordóba be­leégetem. Így válik a hordó hi­telessé. A kimutatások szerint évente mintegy 2000 ezer da­rab hordó kel el a vásárokon hitelesítés nélkül. Ez ám a jó üzlet, de nem a vevőknek, ha­nem az eladóknak, mert nem ritka, hogy a 250 literesként vásárolt hordó hitelesítéskor csak 230 litert mutat. A vesz­teség itt legalább 400 forint. — Melyik fafajta legjobb hordónak? — A tölgy és az eper vezet. Az akácról inkább nem is be­szélek, mert olyan rosszak a tapasztalataim. — A hordókon kívül még mit hitelesít? — A mérlegeket, különböző mérő edényeket. Az ősterme­lők évente kötelesek a pálin­kás, tejfölös poharaikat hitele­síttetni. Régen ezek rézből vol­tak, ma meg alumíniumból. Az itteni munkám mellett kijárok az egész Dél-Pest megyei kör­zetbe, de ha szólnak. Buda­pestre, vagy az ország bármely pontjára elmegyek dolgozni. Borpincéknél rögzített káda­kat, hordókat szállító autókat hitelesítünk, lefejtáses mód­szerrel, szigorúan előírt időkö­zökben, vagy ha változás tör­ténik a tároló edény térfoga­tában. Az eddig márt legnagyobb edény egy hatvanezer köbmé­teres olajtartály volt. Ez a munka éjjel-nappali mérés mellett 3 hétig tartott. Kiter­jed még a dolgunk postai, gyógyszertári, bolti mérlegek, súlyok hitelesítésére is. A le­hető legpontosabb, precíz munkára, vagyis mérési ered­ményre törekszünk. Ha kell, kétszer is megismételjük a mé­rést, de hiba nem engedhető meg, mert ebből anyagi kár keletkezik. K. S. Úthibák Kátyúzás Nemcsak azokat érinti a hír, akik gyanútlanul kerekez­ve, esetleg a szürkület leszáll­tával, hirtelen hatalmasat nyekkentek, s a nyeregből messze repültek az addig hiánytalannak vélt betonúton. Az Aszfaltútépítő Vállalat ceg­lédi építésvezetőségének teljes kapacitását eddig az Alsze­gi út felújítása kötötte le így egyebütt nem tudott foglalkoz­ni a téltépte betonfolyamok foltozásával. A most követke­ző napokban azonban gondjuk lesz arra. hogy ne maradjanak meg a helyenként szákadékká, kráterré tágult és mélyült, rendkívül veszélyes kátyúk, elegendő, ha csupán a Malom­tó szélre gondolunk. Az úthí- jak betömködésének vállalt határideje: július 15. Fogadóérák Július 10-én, szerdán dél*- előtt 8-tól 12 óráig Sós János, a városi tanács elnökhelyette­se tart fogadóórákat a város­házán, hivatali helyiségében. íredéi gyokoríat I jeles jutalmat kap .Jeni lettem színésznő” lé — Mindig nyughatatlan vol­tam. Valami leírhatatlan bet ső lá^_ megszállottja. Az önJ magam keresés kalandora. Aki irtózik a szürkeségtől és szüntelenül akar valamit. Így aztán nem csoda, ha a kezdeti lépések, utak ösztönösek és tévelygők. Énekeltem — egy­szer a Ki mit tud?-on is —, szavaltam, verseket, novellá kát írtam. Szerettem volna más lenni, valaki. Ez a felszí­nes formákban is kifejezésre jutott, egy merészebb smink, vagy meghökkentő kalap, ru­ha viselésében. Erre, akik rá­értek: Persze, a Szabó Zita megint... cccc, ennek mindig extravagáns dolgai vannak. Még azt is annak tartották, hogy érettségi után jelentkez­tem a Színművészetire. Találkoztam egykori’ diák­társammal. Meglepődött. Sze­rinte nyugodt, megfontolt, ha­tározott lettem. Mintha vissza­fognám magam. Pedig szó sincs semmiféle változásról. Belül és a magánéletemben maradtam az, aki régen vol­tam. Csupán annyi változott, hogy ezer árgus szempár fi­gyel, a tanítványaim. Számuk­ra én vagyok, vagy legalább­is jó volna, ha én lehetnék a mérce, a példakép. Hogyan felelhetnék meg a bizalmuk­nak, ha cselekedeteimet sze­szélyek és hóbortok vezetnék? A napokban kaptam meg a diplomát a zsámbéki főisko­lán. Elsőéves voltam, amikor két tudományos diákköri dol­gozattal jelentkeztem: Cegléd irodalmi élete a két világhá­ború között, illetve Cegléd irodalma a XVI. századtól napjainkig. Az 1985-ös városi pedagóguspályázaton a Sze­mélyiségfejlesztés a szabad­idős tevékenység keretében cí­művel indultam. Elnyertem az úttörőelnökség különdíját. A Földváry iskolában reme­kül érzem magam. A tervek adottak, de azon belül szaba­don taníthat bárki, ha vannak ötletei, azokat megvalósíthat­ja. Eddig a létért küzdöttem, a tanítás mellett tanultam, ezentúl a tanulás öröméért sa­játítok el mindent. Egy izgal­mas TIT-előadásért képes va­gyok elutazni Szegedre, Kecs­kemétre, Budapestre, termé­szetesen munkaidő után. Néha a tervek, az álmok meghaladják az ember erejét De ha valaki a tévedésre ké­pes maga rájönni, nem biztos, hogy vesztesként kerül ki. Nem lettem színésznő. A ka­tedrán egy kicsit mégis az va­gyok. Leadom az anyagot, s ahogyan ezt teszem, abban már benne van az én szemé­lyiségem. Talán fennkölten hangzik, de a munka számomra szent. Gyűlölöm a nyavalygást. Nem siránkozni kell. A sebészor­vost irigylem. Nem tévedhet, és fontos amit csinál. Egyszer majd valamelyik tanítványom sebészorvos lesz. Remélem. Fehér Ferenc Az iskolapadot az íróasz­tallal cserélték fel a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola harmadik osztá­lyos tanulói: két hétig a vá­rosi tanács irodáiban dolgoz­nak. A szakmai gyakorlatról dr. Kiss Tibor titkárságveze­tőt kérdeztük. — Pénzügy, igazgatás, mű­velődésügy és műszak. E négy terület közül választhat­nak az államigazgatási szak tanulói, akik az iskolával kö­tött szerződés alapján nálunk végzik gyakorlatukat. Fontos, hogy megismerkedjenek a la­kossági ügyintézés tudnivalói­val, szeretnénk, ha ezt a gyakorlatban is elsajátítanák. — A tanulók náplót írnak munkaiéiról. Ez tíz értékelés alapja? — Igen. Az osztályfőnökök naponta ellenőrzik, hogy ki mit csinált, s milyen új is­meretet sajátított el. A két hét leteltével a szakközépis­kolások közvetlen tanácsi munkatársai is elmondják véleményüket, s minősítik a tanulót. Egyes, kettes vagy hármas osztályzatot nálunk még senki sem kapott. A leg­alacsonyabb jegy a négyes, Kisujjában a szakma Kezdetben volt a magasszá­rú cipő, a félcipő, a szandál. Mindez feketében, fehérben, barnában, csauszínűben — bőrből. A hatvanas években jött a kék. a zöld és más szí­nek divatja, és győzött a mű­bőr. A sarok hol magas, hol meg lapos, az orr hegyes vagy tompa — évente változik. Va­lami azonban állandó. Egyi­kük mindig elégedetlen a má­sikkal. A láb a lábbelivel, vagy a lábbeli a lábbal, a nő pedig mindkettővel. Ugyanis a női cipőről van szó, ami tör, szo­rít, nyom, kínozva viselőjét. Aztán 10—20 esztendő múlva a láb megbetegszik, győzött a cipő. De lehet, hogy a láb az erősebb. Mire a topán megsze­lídül, meg is rokkan. Akkor gyorsan be kell adni a javító­ba (régen suszterájnak nevez­ték), hogy minél előbb hasz­nálhatóvá, váljon. — Vagy az első felvétel előtt kell beadni, hogy egyáltalán hordani lehessen! A cipőket egy idényre gyártják, nemcsak hogy gépeken, de gépiesen is. Nincs bennük a cipész gondos­sága. Olyan hibái vannak né­mely új cipőnek, hogy már a fölvétel előtt javítani kell. A pántos cipőkből kétszeresen is kispóroiták az anyagot. Egy­szer a pánt szélességével, egy­szer meg a hosszával takaré­koskodtak. így persze kibújik a varrásból a pánt, és mi csak pótlással tudjuk újra a Cipőbe fogni. Bíró Tibor ceglédi mester­nek a cipőről, a javítás módo­zatairól idestova 56 esztende­je vannak tapasztalatai. 1929 óta csinál cipőket. Nem csupán a felsőrész elkészítését érti, de tud készre, kényelmesre varr­ni bármilyen fazont, ha van hozzá jó anyag. Keze alatt ta­nult több helybeli cipész is, akikkel találkozhatunk a cipő­javító műhelyben és más mun­kahelyeken is. — Nem népszerű ez a szak­ma, ezért néhányan divato­sabbra váltottak. Pedig itt is jól kereshet a gyakorlott, szor­galmas ember. De a szakmát szó szerint az ujjaiban kell hordoznia. I. E. amiért pénzjutalom jár. Az ötösért 350 forintot kapnak a legjobbak. — Készítettek-e felmérést arról, hogy a korábbi nyári szakmai gyakorlaton részt vett tanulók közül hányán dolgoznak a tanácsnál? — Nem. Kevesen jönnek érettségi után, mivel az ad­minisztratív munkakörök te­lítettek, s azt szorgalmazzuk, hogy inkább az Államigazga­tási Főiskolát végzettek ke­rüljenek hozzánk. — Tanulmányaidban tu­dod-e hasznosítani az itteni szakmai gyakorlatot? — kér­deztük Kovács Marianna ta­nulótól. . ' — Nagyon foltosnak tar­tom, hogy a gyakorlatban is lássuk, amit az iskolában könyvekből már tanultunk. Megvallom, sokszor nem is értettük a bonyolult hivatalos nyelvet. Itt legalább látjuk, mi miért van. Az érettségi felkészülés is bizonyára könnyebb lesz a szakmai gyakorlat után. Re­méljük, hogy több gyakorlati kérdés is szerepel majd a té­telekben, hiszen itt mutatko­zik meg igazán, hogy ki ho­gyan tudja az anyagot. — Ha máshova mennél dolgozni, mennyit keresnél? — kérdeztük Bontovics Ilona tanulótól. — Ezt nem tudom, de osz­tálytársaimmal azon a vé­leményen vagyunk, hogy a szakmai gyakorlat egészen más, mint a nyári munka- vállalás. Mindenki nagyon kedvesen segít nekünk, hogy az elméletet mielőbb gyakor­latban is alkalmazni tudjuk. Szeretnénk, ha felnőtt mun­katársaink elégedettek lenné­nek velük, s jól jön, ha jutal­mat is kapunk. Fehér Andrea Szokatlan környezetben Jól állnak éves tervük teljesítésével a MÉH ceglédi telepén. A mezőgazdasági üzemek részvételével szervezett gyűjtési kampányukat eredményesen zárták, s szép reményekre jogosít a KÍSZ-akció is, amelynek értékelése most folyik. Apáti-Tólh Sándor felvétele ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom