Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

PEST ME GYES kWiiia XXIX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM VilSG PDOLETÁRJAI, EGYESÜIJETEKí MA: Ut i i ma 22 Ára: l,iíö forint TXNACS LAPJA 1985. JÚNIUS 5., SZERDA Márka áruház — márkás kínáló? (3. oldal) Minden lehetőség feltárása (4. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Álló csatának atkozott (8. oldal) Megjár—szovjet kulturális együttműködési ülés A színvonal további emelése a cél A Vöröskereszt főtitkára Pest megyében Emberbaráti tettele részesei Magyarország és a Szovjet­unió között eredményes és sokoldalú a kulturális együtt­működés, amelynek további elmélyítése szempontjából el­vi jelentőségűek a felső szin­tű találkozók és megbeszélé­sek, az ott elfogadott megál­lapodások — állapítja meg a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bi­zottság XX. ülésszakának Moszkvában kedden aláírt jegyzőkönyve. Az okmányt Csehák Judit miniszterelnök-helyettes és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, kulturális mi­niszter, a bizottság két társ­elnöke látta el kézjegyével. Az aláírásnál jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Mint rámutattak, az idei év ■kiemelkedő eseménye volt a magyar kultúra napjai a Szov­jetunióban, és szintén nagy jelentőségű lesz a Magyaror­szágon októberben megrende­zendő szovjet kultúra napjai­nak esménysorozata. Fokozni kell a koordinációt, a pontos és jól szervezett együttműkö­dést a XIl. moszkvai VIT, a Szófiában októberben megren­dezésre kerülő UNESCO-köz- gyűlés, valamint a budapesti európai kulturális fórum elő­készületi munkájában és le­bonyolításában. A bizottság ülését március­ban tartották Budapesten. Ezen megvitatták az 1986— 1990. közötti időszak kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési munkatervének fő irá­nyait, a felsőoktatási együtt­működés helyzetét, valamint r jkercEkcásfíri tanácskozás A befső piac egyensúlya Kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban — Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter vezetésével — a XIII, kongresszus határoza­taiból adódó kereskedelmi fel­adatokról és az áruellátás időszerű kérdéseiről megbe­szélést tartottak a megyei-fő­városi tanácsok elnökhelyet­tesei és kereskedelmi szak- igazgatási szerveinek vezetői. Á3 értekezleten Andrikó Mik­lósállamtitkár az áruellátás javításával, a kereskedelmi tevékenység továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos kérdésekről, valamint a közeljövő néhány időszerű feladatáról tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy számítani kell a kereslet kismértékű élénkülésére. A kereskedelmi tevékenység továbbfejleszté­sével kell megalapozni — a nagyobb vállalati önállóság talaján — a lakosság áruel­látásának biztonságát, a belső piac egyensúlyának erősítését az árukínálat minőségi ele­meinek javítását. A kereske­delemnek olyan differenciált kínálatot kell biztosítania, amely figyelembe veszi a kü­lönböző vásárlói rétegek igé­nyét. Gondoskodni kell arról, hogy a lakosság az ország minden településén megtalál­ja az alapellátást szolgáló ter­mékek teljes választékát. Alapvető feladat, hogy az alacsonyabb jövedelműek ke­resletét olcsóbb, jó minőségű cikkekkel ki tudja elégíteni a kereskedelem. Különös figyel­met fordít a tárca a zöldség­es gyümölcsellátás kereskedel­mi feltételeinek javítására és arra, hogy a lakosság tüzelő- ellátására a kereskedelem idő­ben készüljön fel. A megyei tanácsok szak- igazgatási szerveitől azt várja a minisztérium, hogy tegye­nek meg mindent az ellátás javítása érdekében. Kezde­ményezzék a szükséges piac­felügyeleti intézkedéseket, ké­szüljenek fel az új vállalat- irányítási formákból adódó feladatokra. Támogassák a: új üzemeltetési formák elter­jedését. Fordítsanak fokozott gondot arra, hogy a napicikk- eílátás a kistelepüléseken is megfelelő színvonalú legyen. Kiemelt feladat a vásárlási körülmények javítása, a nyit­va tartás vásárlói igények­hez jobban igazodó új rendjének helyi kialakítása, c hatnapos nyitva tartás általá­nossá tétele. A lakosság közérzetét je­lentősen befolyásolja a keres­kedelem etikai helyzete. Ezért szükséges a minisztérium ál­tal kidolgozott etikai program végrehajtása. A vásárlói ér­deket sértő magatartás elleni fellépés mellett erősíteni kell a kereskedelmi dolgozók mun­kájának elismerését. A magyar űrhajós köszöntése A Honvédelmi Miniszté­riumban ünnepségen emlé­keztek meg kedden az első: szovjet—magyar közös űrre­pülés 5. . évfordulójáról. Ez alkalomból Oláh István ve- 7 rezredes, honvédelmi mi­niszter Farkas Bertalan alez­redest, a Magyar Népköztár­saság űrhajósát ezredessé, Ma­gyart Béla őrnagyot, kikép­zett űrhajóst alezredessé lép­tette elő. Az ünnepségen — amelyen megjelent a Honvédelmi 'Mi-, nisztérium katonai tanácsá­nak több tagja — felelevení­tették az űrutazás eseményeit, tudományos, technikai ered­ményeit, s a magyar űrhajó­sok elmúlt öt esztendőben végzett tevékenységét. a következő ülésszak napi­rendjét. Megállapítva, hogy eredmé­nyesen folyik az ötéves kul­turális és tudományos együtt­működési munkaterv teljesí­tése, a jegyzőkönyv egyúttal felhívja a figyelmet a kultu­rális együttműködés korszerű­sítésének eddig még fel nem használt lehetőségeire és tar­talékaira. A következő ötéves együtt­működési munkatervben je­lentős helyet kapnak a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelmének hetvenedik, Lenin születésének 120., a Szovjetunió megalakulásának 65., hazánk felszabadulása és a győzelem 45., a Tanácsköz­társaság kikiáltásának hetve­nedik, a Magyar Népköztársa­ság születésének negyvenedik évfordulójával összefüggő ren­dezvények. A jegyzőkönyv aláírása után Csehák Judit újságíróknak msgállaoította: a cél a jelen­legi kulturális együttműködés jelenlégi színvonalának meg­tartása és tartalmi továbbfej­lesztése. Nemcsak a jól bevált formákat — nagy létszámú kulturális delegációk, színházi társulatok cseréjét — kíván­juk folytatni, hanem a fiatal alkotók és művészek kapcso­latainak szélesítésére is tö­rekszünk. A bizottság következő, XXI. ülését jövő ősszel Moszkvában ■ tartják meg. Milyen feltételek között te­vékenykedik a Vöröskereszt százezernyi tagja Pest megyé­ben? Hogyan érintette e mun­ka irányítását a járások meg­szüntetése? Mi adja a legtöbb feladatot a termelőszövetkezet vöröskereszteseinek? Mi fog­lalkoztatja leginkább az akti­vistákat? Bővíthető-e a moz­gássérültek monori-erdei üdü­lője? Az iménti néhány kérdés csupán ízelítő abból, mi min­den iránt érdeklődhet, s a va­lóságban is mi mindent tuda­kol a humanitárius szervezet vezetője egyetlen munkana­pon. egyetlen látogatáson. Tegnap Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt országos vezetőségének főtitkára, az országos végrehajtó bizottság elnöke Pest megye vendége volt. Útját — melyre elkísérte az országos vezetőség megyei instruktora, Ölti György is — az MSZMP Pest megyei Bi­zottságán kezdte. Hantos Já­nost itt fogadta Krasznai La­jos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsá­gának első titkára, Nagy Sán- dorhé titkár, Balázs Gézáné, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, Aranyosi László, a Vöröskereszt Pest megy el. ve­zetőségének titkára és dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Balról jobbra: Krasznai Lajos, Nagy Sándorné, Hantos János és Ara­nyosi László A kötetlen beszélgetésen Krasznai Lajos arról tájékoz­tatta a Magyar Vöröskereszt vezetőjét, hogy a megye nem mentes az agglomeráció prob­lémáitól, ahol továbbra is növekszik a népesség, gond sok helyütt az ivóvízellátás, s kevés állami lakás épül. A te­lepülésfejlesztés lehetőségei nem korlátlanok, s mint mon­dotta: a párt XIII. kongresszu­sa után még nyilvánvalóbbá vált, hogy a társadalmi és tö­megszervezeteknek, így a Vö­röskeresztnek is minden tá­mogatást meg kell adni, hogy tevékenységével segítse a rá­szorulókat, s továbbra is szín­tere legyen például a fiatalok, vagy a mezőgazdasági dolgo­zók. s gyakorta a vallásos em­berek közéleti cselekvésének. Hantos János azt emelte ki: a Magyar Vöröskeresztnek nem célja a taglétszám továb­bi, számottevő emelése, bár körükben szívesen látnak min­denkit, aki részt kíván venni az emberbaráti tettekből, hogy a társadalom önsegélyező me­chanizmusai hatékonyabban működhessenek. Ezután a vendég, s kíséreté- (Folytatás a 3. oldalon) Választásik előtti tudnivalók Hogyan szavazzunk? A szavazás június 8-án reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A választási elnökség, ha a helyi körülmények indokolják, elrendel­heti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bizottság pedig elrendel­heti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületekben, a városokban, valamint az üdülőhelyi és turistaforgal­mú községekben — az ideiglenes tartóz­kodási helyükön igazolással szavazni kí­vánók érdekében — a helyi választási elnökség kijelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár már szava­zott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazóhelyiség bejáratá­nál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sor­rendjében szavaznak. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személjrazonosságá,t és azt, hogy a választók nyilvántartásában szere­pel-e. Ezért a választók Vigyék maguk­kal személyi igazolványukat, valamint a választói nyilvántartásba történt fel­vételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bizottság­nak. Azok, akik ideiglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartásának lezárása után változ­tatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat és adják át a váiasztójogosultságról szóló igazolást. Az állandó lakhelyükön szavazók há­rom szavazólapot kapnak. E három sza­vazólap az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű); az országgyűlési választókerületben in­duló képviselőjelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); valamint a tanács­tagjelöltek (kisebb alakú, sárga színű) megválasztására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az országos választási lis­ta szavazólapját kapják még. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásá­val lehet. A választókerület országgyűlési kép­viselőjelöltjére és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópol­gár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát ad­ja, a másik jelölt nevét pedig áthúzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választ­hat a szavazó, ott háromét át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szavazólapra a jelöltek nevét ABC sorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minő­sítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz boríté­kot is kap. A szavazás a titkosságot biz­tosító szavazófülkében történik, ahol a szavazó a fenti szabályoknak megfele­lően jár el, és ezt követően a szavazó­lapokat a borítékba teszi. A szavazófül­kében a szavazón kívül senki sem tar­tózkodhat, kivéve, ha a szavazó írni, ol­vasni nem tud, vagy testi fogyatékossá­ga akadályozza a szavazásban. Ezekben az esetekben ugyanis más választójogo­sult, esetleg a szavazatszedő bizottság egyik tagjának segítségét veheti igény­be. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmazó borítékot a szavazatszedő bizottság előtt az urná­ba helyezi. A kórházban, illetőleg a lakásukon fekvő betegekét szavazatuk leadása ér­dekében — kérésükre — a szavazatsze­dő bizottság két tagja felkeresi A sza­vazás titkosságáról ez esetben is gon- c!osko:'-i-k. (A választási törvény alaku­lását a 3. oldalon ismertetjük.) í ■ üazaiías s£t*m>yr •KM/iCSTA« VAS.ASZZtó IÍS5. Jtmiüs #. Szavazó iap k'úi&k ... ...... «ám» fahácaí vA kmíákctüfct jhi: xxxxxix Wzxz r/rm? yyh7 1 Tanácstagi választókerület (név helyett X, y>

Next

/
Oldalképek
Tartalom