Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1985. JÜNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Lati Közös Vállalat A hazai kísérleti állat olcsóbb Több ezer kérokozómentes állatot nevelnek sült, ezeket továbbadták a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyárnak kísérleti célokra. A többiek első szaporulatából százötvenegy kismacska szü­letett, s közülük az idén ki­lencvenhatot fognak értékesí­teni. r ■— Miért jobb az itthon sza­porított és nevelt cica? — Azért is, mert a külföldi sokkal drágább. A hollandok négy és fél-ötezer forintot kérnek egyért, a franciák öt-' hatezerért adják a tízhetes jó­szágokat; .mi mintegy 2,5—3 ezer forintból előállítjuk. — Bizonyára azt is összeír­ták: hány kísérleti macskára van szükség évente. — Ez idő szerint évente másfél ezret el tudnánk adni, de kapacitásunk most még ezt nem éri el. Jövőre azonban százötven tenyészanyával és húsz kandúrral szaporíttatunk, s mivel évente két és fél for­góra számíthatunk, mintegy kilencszáz macskát nevelünk fel. — Az egyéb laborállatok mellett az idén láttak hozzá a macskatenyésztéshez. Milyen minőségű állatokat tudnak nav$lui1 ,\ — Az úgynevezett MD-t. ami egyszerűen szólva kóroko­zószegény minőséget jelent. Egyébként 1987-re tervezzük egy úgynevezett SPF-állatház építését, ahol évi hatezer kór­okozómentes állat felnevelé­sére lesz lehetőség. Sárai Istvánná a kísérleti macskákat gondozza Hancsovszki János felvételei Most már hazai macskákkal is kísérletezhetnek a kutató- intézetekben és klinikákon. Tavaly a Lati Közös Vállalat tizenkét kandúrt és hatvan nőstényt hozott be továbbsza- porításra külföldről. Olyan ál­latokat, amelyek a kísérletek­re való szaporításhoz jobban megfelelnek, mintha idehaza vásárolták volna különféle he* ly’ekről. Amint dr. Tőzsér Béla, a Lati KV igazgatója elmondta, sajnos a behozott nőstények, egyhatoda elsőre nem vemhe­Maguk készítik Játékok és gyerekek Túlságosan hozzászoktattuk gyermekeinket a készen kap­ható játékokhoz. Ma már szin­te csak azzal szerezhetünk örömet nekik, ha matchboxot, legót, távirányítós autót ve­szünk ajándékba. Amikor megkapták a méregdrága já­tékot, legfeljebb egy-két óráig köti le figyelmüket, aztán megunják és íélreteszik. Bár ezek közül a legót még igazán konstruktív játéknak tekint­hetjük — mégis úgy érzem, hogy igazi élményt, örömöt azok a játékok adnak, melye­ket a gyerekek maguk készí­tenek és utána kedvükre játsz­hatnak vele. így talán az sem olyan nagy veszteség, ha eltö­rik vagy elszakad, hisz újra lehet készíteni. Valószínű, hogy a Pest me­gyei népművelők és könyvtá­rosok gyermekei részére hir­detett aszódi játéktábor részt­vevői — szüleik hivatásából adódóan — kicsit tájékozot­tabbak a népi gyermekjátékok között mint hasonló korú tár­saik. Mégis azok a játékok, amelyeket e rövid tíz nap alatt megtanulhatnak — egy-két kivételtől eltekintve — isme­retlenek voltak számukra. A tábor lakóit varázslatos messzeségbe csábítj4k veze­tő:'-?. Megismerkedhetnek az ókori Egyiptom táblajátéká­val, amelyet a saját maguk által formált és égetett agyag­figurákkal játszhatnak. Meg­tanulják az ősi kínai sárkány­építést és a modern frisbee elődjének, a kínai tollaslabdá­nak a készítését is. Lesz faba- fckészítés, csigapörgetés. Lé­pést tartva korunk technikájá­val, a számítógépes és video­játékok is helyet kaptak a tá­bor programjában. A legcsodálatosabb ebben a tíz napban, hogy a 45 nyolc- tizenhárom éves gyerek min­den ja,okot maga készít el. Amivel délelőtt dolgozott, az­zal délután játszik. Nagy Ág- n':s bábtervező. Szebényi Jv- dit és Nemes-Takáts László restaurátorok kiváló szakma,; se Ütői a játékok elkészítésé­it nek éppúgy, mint ahogyan ők maguk is jókat látszanak a maguk készítette játékokkal. Ahogy Nagy Ágnes mondta; — Ha látják, hogy mi ma­gunk mennyire élvezzük ezt a játékot, biztos, hogy , kedvet kapnak hozzá és szívesen ját­szanak velünk. Kapuszta Zsu­zsa népművelő és Bana Éva könyvtáros a táborvezetők, mindennapi munkájuk kap­csán is gyerekekkel foglalkoz­nak. Táborvezetőségük nem merül ki adminisztratív és fel­ügyelői teendőkben, jó játszó­társaknak bizonyulnak. A tábor eredményességét nem a tíz nap letelte után le­het megállapítani. Az biztos, hogy itt valami újat, a szok­ványos nyári táboroktól eltérőt, és feltétlenül többet kapnak a gyerekek. Mi, szülők fogunk vizsgázni a táborból való ha­zatérés után. A hazavitt sok­sok kincset nem tekintjük-e majd. kidobandó kacatnak? Ha kéri gyermekünk, lesz-e kedvünk végighallgatni a bo­nyolultnak tűnő játékszabá­lyokat is játszani a kicsivel? Vagy pár nap után feledésbe merül az egész és marad a té­vé? Ismét Nagy Ágnes szavai­val élve: Mikor jó a gyerek? Ha csendben van. Mikor van csendben? Ha tévét néz. Ültessük hát a tévé elé új­ra? A gyerekek a tábor ide­jén naplót vezetnek, minden ott tanult játék szabályait fel­jegyzik. El is tudják készíteni őket. Csak partver kell hozzá. Jó lenne, ha tudnánk játszani velük mi magunk is. Ha nem hárítanánk át ezt a legbenső­ségesebb viszonyt kialakító kapcsoiatformát hivatásos, ját­szótársakra. B. K. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Horus Archívum III: A lá­tás nyelve, kiállítás, megte­kinthető, 15—19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Volit egyszer egy fiúotthon, kiállítás megtekinthető 10—18 óráig. Mozié« Csizmás kandúr. Színes, egész estét betöltő japán rajz­film. Csak 4 órakor ! A cápa. Színes, szinkroni­zált, amerikai katasztrófafilm.' Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 órakor. Veresegyház, honismereti kör A világ közepéből sok van A jó csapatot a szerencse is támogatja. Erre a megálla­pításra gondoltam a veresegy­házi honismereti kör ünnepi — az alakulás tizedik évfor­dulójára emlékező — ülésén, amikor kiderült, milyen kin­csek kerültek elő a posta épí­tése sbrán. Gazdagodik tehát egyszer Veresegyház azzal, hogy a községképet szépen meghatározó középületet emel, ugyanakkor ingyen a hírne­vét is öregbíti az ott talált rendkívül értékes szarmata sír révén. Az állatfejes kar- perecek képeiben gyönyörköd­hettek az Élet és Tudomány című hetilap olvasói is már. Veresegyház akkor a világ közepe? Ezt az állítást min­denki igyekezett cáfolni az ülésen, de még a nem hely­béliek is elismerően beszél­tek az itteni értékekről. Az pedig természetes és szép tulajdonság, hogy azért a szí­ve mélyén mindenki a saját települését érzi a világ köze­pének. Nyomkeresok Az ünnepi összejövetelen a Váci Mihály Művelődési Köz­pontban a szellem táplálko­zott. A résztvevők négy elő­adást hallgattak meg, s Cze- ne Mihály fogalmazta meg mindegyikük véleményét: ha nem jöttünk volna el, szegé­nyebbek maradunk. Vala­mennyi előadás ■ ugyanis azt sugalmazta, érdemes a hely­történet-kutatással foglalkoz­ni. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazga­tója Petőfi nyomában a Gal- ga és a Rákos vidékén témá­ban tartott előadást, és tette ezt annál nagyobb örömmel, mert a napokban jelent meg a Múzeumi füzetek 31. szá­maként Vándorlom a világot című alkotása éppen erről a kérdésről. Mivel a kötetről lapunkban kül ön ^ is pírunk, most csak' -pár, szót'" ejtünk róla, mint' ahogy a szerző sem tudott a megadott idő alatt végezni feladatával. Éle­te egy jó részét tölti ki Pe­tőfi Sándor — gondoljuk, nem is a legkisebbet —, ezért érthető, hogy húsz-harminc perc alatt nem érhetett mon­danivalója végére. Ami a lényeg: dr. Asztalos István gyakran hangoztatja. Kiskörös a test szülője, de Petőfi szelleme Aszódon vér- teződött fel. Gyakran elfeled­jük, hogy Petőfi nem véletle­nül került a vidékre, mert szülei szorosan kötődtek a tájhoz, mi több, Aszódon is kötöttek házasságot. A veres- egyháziak örömére pedig az Őrlik az utolsó szemeket Még őrlik a régi búzát, de már érik az új kenyérnekvaló. Ezért van, hogy a malmokban érződik a szezon előtti hajtás: az aszódi malomban jelenleg is három műszakban őrölnek, töltik az egykilós lisztesíasa- kokat, s közben folyik a meg­levő búzakészletek felmérése, egy helyre hordása. Amelyik százvagonos tárolótorony ki­ürült, azt pedig fertőtlenítik. Jobb oldali képünkön: Ha­vasi Tibor villanyszerelő és Csiki István lakatos a tornyok szellőztető ventillátorait javít­ja. Alsó felvételünkön: Ve­réb Pálné, Török Andrea és Bagyin Jánosné rétesíisztet tölt a tasakokba. mmf­~ m*UL. válhat, hogy 1843-ban Pencről a községen át gyalogolt a köl­tő Gödöllőre. □szántják Szegény ember vízzel főz. Környékünkön nincsenek kő­várromok. De hajdani földvá­rak maradványai igen. Dr. Miklós Zsuzsa, az MTA Ré­gészeti Tudományi Intézete régésze disszertációt írt ebből a témából, s kötete is jelent meg, természetesen a Múzeu­mi füzetek sorozatban. Föld­vára volt Szadának is, és er­ről beszélt részletesebben. Az Árpád-kori erősséget valószí­nűleg a falut 1439-ig birtokló Szadai család építette és lak­ta. Sáncát és árkát már nagy­részt elegyengették. Ez a sor­suk a földváraknak másutt is. Előbb-utóbb — hacsak nem erdőségek közepén álltak valaha — elszántják a ki­emelkedéseket. De mégsem érdektelenek számunkra a földvárak sem, mert ásatásuk, feltérképezésük, történetük vázolása mind hozzásegít a nagyobb összefüggések ponto­sabb megismeréséhez. Dr. Mesterházy Károly kan­didátus, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze a már emlí­tett szarmata sír bemutatása után arról szólt, hogy Veres­egyházon a negyedik vagy ötödik legnagyobb Árpád-kori települést véljük felfedezni. Mintha léniával jelölték volna ki eleink a házak helyét, egy vonalban található valametiy- nyi épület maradványa. Nagy­szerűen követhető bennük az építési módszerek, építőanya­gok változása, hiszen mind­egyik tökéletesebb az előző­nél, ahogy korban fiatalod­nak. Egy helyen sok kutató­pontot találni: ez a régészek álma. így kísérhetik végig a település belső fejlődését. Az egymástól távoli kutatópontok eredményeiből nehezebb pon­tos következtetéseket levonni. Dr. Mesterházi Károly ki­emelte — és nem udvariasság­ból-tette —. hogy helyi belső igényből fakadnak a- veres! kutatások, és a támogatást fs a falu adja. Am tovább már nem írhatjuk a cikket, ha végre nem említjük Horváth Lajos nevét, aki úgyis benne rejtőzik az előző sorokban, s aki soha nem akarta elhinni, hogy Veresegyház történeié azzal az 1375-ös oklevéllel kezdődik, amelyben először említik. Jól tette, mert gyak­ran az ilyen hitetlen — de felkészülten az! — emberek­nek lesz igazuk. Kutya kötelesség Aztán Darabos András bá­csi megmutatta neki, hol kel­lett állnia Ivacs falu templo­mának. Azóta tartanak az ásatások. A tíz év alatt erre a célra sokat áldozott a ta­nács. S mennyi munka van még hátra! Mint Horváth La­jos, a kör vezetője említette, ha mostantól kezdve még száz évig élnének, akkor sem „végeznének! Majd így foglal­ta össze a véleményét: — Döbbenten tapasztaltam a világszemlélet gyors válto­zását mindenkiben, aki segí­tett az ásatásokban. Mi olyan szabadidős foglalkozást aján­lunk, amely a szellemi és a fizikai munkát minden perc­ben egyesíti. Kitartásra, fi­gyelemre, fegyelemre nevel. Polónyi Péter: — Ha más hasznom nem lenne, mint az, hogy ezek után Gödöllőn a veresegyházi példával érvel­jek, már megérte eljönnöm ... Farkas György: — Végtele­nül sajnálom, hogy nem va­gyok harminc évvel fiatalabb, mert akkor még sok, a gödöl­lői dombságban rejtőző kincs felfedezését láthatnám. Pásztor Béla: — Községünk története nem dúskál fényes eseményekben. Mégis meg le­het teremteni a kötődést a múltunk felidézésével. Hor­váth Lajosról elmondható, hogy úgynevezett nehéz em­ber. De, vagy éppen ezért, amit csinál, azt csak segíteni lehet. Segíteni pedig az ilyen törekvéseket kutya kötelessége minden vezetőnek, mindenütt. Jltagy-félelmünk nekünk nincs, Horváth Lajos mindezt úgysem tudja abbahagyni. Balázs Gusztáv íKédlabda Balsikeres féiévzárás A tavaszi szezon utolsó mér­kőzését igen zord körülmé­nyek között játszották le a GSC férfi kézilabdacsapatai Az egész napos esőzés miatt a salakos pálya teljesen felázott, tócsákkal tarkított, sáros volt a játéktér és a labda is olyan csú­szóssá vált, hogy csak a nagy lövőerő érvényesülhetett, irá­nyítani szinte nem is lehetett a dobásokat. A szomorú az, hogy ezek a viszonyok mind­két csapatot egyformán érin­tették, de a bitumenes hazai pályához szokott nagymarosi felnőttek mégis jobba'n tudtak alkalmazkodni hozzá. GSC—Nagymaros 12-23 (7-7) GSC: Csikós — Szabó A., Horváth L. (3), Urbán fi), Szlifka (5), Hegyi (íj, Hajdú. Csere: Szabó M. (2). Az első félidőben a sárosabb térfél felé támadott csapatunk, ennek ellenére sokáig fej-fej mellett estek a gólok, ebben a mieink közül elsősorban Horváth és Szlifka jeleskedett. A fordulás után perceken belül eldőlt a mérkőzés vég- kimenetele,' hiszen tíz perc alatt egy gólunkkal szemben hatot kaptunk, zömében indí­tásból és átlövésekből. Kulcs­játékosaink. Hegyi. Urbán és Szlifka nem tudtak megbirkóz­ni a rendkívüli körülmények­ből fakadó feladatokkal és vé­dekezésünk is teljesen széteső- vé vált. A jobban lövő maro­siak tetszés szerint találtak ka­punkba. Találó volt az egyik vezető megállapítása: a vendégek job­ban akarták a győzelmet, tech­nikás iátékosaink pedig ismét bizonyították, hogy ilyen pá­lyán és Ilyen labdával képte­lenek még elfogadható telje­sítmény is produkálni. Az Egervári—Ócsai játékvezetői páros jól kézben tartotta a mérkőzést, amely végig sport­szerű keretek között zajlott, minden játékos vigyázta el­lenfele, testi épségét. GSC ifi—Nagymaros ifi 23-3 (12-1) GSC ifi :Imre (1) — Surányi (íj, Pocsai (7), Bátori (8) He­ver, Szekeres (4), Rusai (2). A fiatalok jól szórakozva, a sarat és esőt vidáman elvisel­ve megsemmisítő vereséget mértek a gyenge Nagymaros ifire. Külön kiemelhető egy érdekeség: a már kétszer bün­tetőt hibázó mezőnyjátékos helyett Imre kapus vált ítélet- végrehajtóvá, biztosan bom­bázta a hétméterest a kapuba és így ő is megszerezte élete első bajnoki gólját. Jó: Imre — Bátori, Pocsai, Súrányi. Felnőtteink négy csapatot megelőzve a hetedik helyen zárták a tavaszt,, az ifik a vesztett pontok alapján az el­ső két hejy egyikét foglalják el. M. G. Guberálók Az ember minden nap azt hiszi, ma is okosabb, tapasztaltabb lettem. Aztán kihirdetnek egy tanácsren­deletet, amiből kiderül, va­lamit ismét egészen rosszul hitt. Eddig azt hitte, a gu­berálók jót cselekszenek. Naponta megjelennek a ku­kák körül, feí-felnyitják azok fedelét, s a még hasz­nálható holmikat kiemelik. Láttam én már kukából elő­kerülni jó kis cipőt,, táskát, még hokedlit is. Pesten. Ott. még ma is szabad. Gödöllőn már nem. Rendelet tiltja. Aki megszegi, szabálysértést követ el. A szigorúság ma­gyarázata: a guberálók ki­túrják az edényből a sze­metet, s otthagyják. Pesti megfigyelőhelyemen nem hagyják ott. Oda is Gödöl­lőről járnak a guberálók. k. p. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom