Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

2 1985. MÁJUS 14., KEDD ■F Fókusz RAJNAI Á VSI bktmságunk garandája A madridi megbeszélések utón Ortega—Mitterrand találkozó Eszak-Rajna-Vesztíália tar- £ tományi választásán a Szociál­is demokrata Párt (SPD) a vok- $ sok 52,1 százalékával megsze­di rezte az abszolút többséget. Ez azt jelenti, hogy a legné­pesebb (tizenhét millió lakosú) és számos szempontból legfon­tosabb (Ruhr-vidéki nehéz­ipar!) nyugatnémet tartomány eddigi kormányfője, Johannes Ran kényelmes, több mint húszfős többséggel egyedül alakíthatja meg a helyi kabi­netet, amelynek mellesleg ép­pen tizenöt esztendeje tagja és hét éve miniszterelnöke. Az országban kormányzó CDU ugyanakkor helyi törté­nelmének legrosszabb eredmé­nyét (36,5 százalék) ért el, ami 1980-hoz képest csaknem hét százalékos visszaesést jelent. Kisebb jelentőségű, de koránt­sem közömbös fejlemény, hogy a Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok majdnem hat százalékát szerezte meg, míg a zöldek mozgalma csak 4,6 százalékát. A Német Szövetségi Köztár­saság — mint neve is mutatja — szövetségi (föderatív) fel­építésű ország, ahol az egyes tartományoknak jelentős poli­tikai súlya van. Ebből követ­kezik, hogy a mostani szava­zást nagy várakozás előzte meg: hatása azért terjed mesz- sze túl a tartomány határain, és nyerhet országos jelentősé­get, mert ezt az eredményt mind a tömegtájékoztatás, mind az utca embere szeiz­mográfnak fogja fel. Ez rész­ben a sajátos időpontból, rész­ben a sajátos körülményekből következik. Két év múlva or­szágos választások lesznek. Két év nagy idő, de az észak-raj- na-vesztfáliai szeizmográf azt jelzi, hogy addigra a most itt érvényesülő trend, vagyis az unió-pártok visszaesése, és az SPD előretörése, szövetségi méreteket ölthet. A jelenség annál is figyelemre méltóbb, mert a mostani személyi győz­test, az egyre népszerűbb Jo­hannes Raut tekintik 1937-re a szociáldemokraták egyik íf- hetséges kancellárjelöltjének. A rajnai szeizmográf másról Is árulkodik. Például arról, hogy Kohl a bonni tőkés csúcs tényétől, és Reagan viharos bitburgi koszorúzásától észak­rajnai szavazatokat remélt, de számításai nem váltak be. Az eredmény — alighanem min­denekelőtt — azt jelzi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakossága nem tapasztalja a Kohl által többször is biztosra Ígért látványos fellendülést, viszont annál inkább érzékeli a nyomasztó, változatlanul két ,és negyed milliós munkanélkü­liséget. II. E. fFolytatás az 1 oldalról) években felerősödtek a nem­zetközi életben a kedvezőtlen tendenciák, annak következté­ben, hogy a szélsőséges impe­rial ista körök a Varsói Szerző­dés és a NATO között kiala­kult katonai egyensúly meg­bontását, az erőfölény meg­szerzését tűzték kj. célul. En­nek egyik veszedelmes gyakor­lati megnyilvánulása, hogy 1978 tavaszán a NATO tanács példátlan méretű fegyverkezé­si programot fogadott el. A kormány elnökhelyettese szólt az imperializmus agresz- szív köreinek az erőfölény megszerzését szolgáló törekvé­seiről, kiemelve, hogy a ter­vezett űrfegyverkezési prog­ram is ennek jegyében szüle­tett, része a nemzetközi lég­kört mérgező politikának. Ezután leszögezte: — A Var­sói Szerződés tagállamai — népeink és az emberiség előtt viselt felelősségtől indíttatva — a békés tárgyalásos rende­zés szándékával közelítenek a nemzetközi helyzet ellentmon­dásainak, feszültségeinek meg­oldásához Változatlan meg­győződéssel valljuk, hogy a vi­tás nemzetközi kérdéseket nem fegyverekkel, hanem a tárgyalóasztal mellett lehet és kell megoldani. A Varsói Szerződés tagálla­mai őszinte szándékának meg­győző bizonyítékai a Szovjet­unió. sorozatos békekezdemé­nyezései, egyoldalú bizalom- erősítő intézkedései éppúgy, mint azok a javaslatok, ame­lyeket a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé tett le a NATO asztalára az elmúlt években­Kezdményezések sora Czinege Lajos részletesen szólt a Szovjetunió, a szocia­lista közösség konkrét lépései­ről, a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló indítványairól, amelyekre azonban nem érkezett érdemi, pozitív válasz.'Külön kitért a Mihail Gorbacsov által idén április elején bejelentett mo­ratóriumra. — Nagy jelentősége van annak — mondotta —, hogy a kezdeményezések érvényessé­gét újból megerősítette a fa­sizmus feletti győzelem 40. év­fordulója alkalmából kiadott felhívásában az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, s hitet tettek mellettük testvéri országaink­ban mindenütt. Czinege Lajos ezután hang­súlyozta: ugyanakkor nem hagyhattuk figyelmen kívül Shultz bsfsfezte közcl-ksleti kőrútját A kiilönutas rendezés akadályai \ Hétfőn, miután az amerikai külügyminiszter ismét tár­gyalt a Jordániái királlyal, Shultz befejezte közel-keleti körutazását,, és Bécsbe repült. Akabai sajtóértekezletén azt mondotta, hogy továbbra is „sok akadályt lát” a külön- utas rendezés útján. Állítása szerint szóba sem került Aka- bában, hogy milyen paleszti­nok képviseljék népüket, ha egyszer Amerika párbeszédet kezd velük, valamint a velük közös jordániai tárgyalócso­porttal, de — jelentette ki — „egy adott szakaszban lesz jordániai—palesztin csoport, és értünk el némi ered­ményt, hogy kitörjünk a zsákutcából”. A jordániai—amerikai meg­beszélések ütközőpontja az lehetett, hogy Amman — az Izrael számára is elfogadha­tó óalesztino'-kal — először Amerikával szeretne egyez­kedni. Az Egyesült Államok viszont közvetlen izraeli—pa­lesztin—jordániai tanácsko­zásokra buzdít. Körülbelül akkor. amikor Shultz elhagyta Jordániát, az országba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza­bad itá sí Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke. Arafat Ammanban kijelentette, hogy a kínai vezetéssel „nagyon sikeres és gyümölcsöző” ta­nácskozásokat folytatott, és hogy Kína támogatja a meg­állapodást, amit ő és Husz- szein kötött február 11-én Ammanban a felek politikai együttműködésének keretei­ről. ÜTC SAK R OV !DEN...m MAGAS SZINTŰ szovjet- olasz gazdasági megbeszélések­re került sor hétfőn Moszkvá­ban. Ivan Arhipov első mi­niszterelnök-helyettes fogadta Renato Altissimót. Olaszország ipari, kereskedelmi és kézmű­ipari miniszterét Megbeszélé­sükön a kétoldalú kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok to­vábbi bővítésének lehetőségei­ről volt szó. PORT STANLEYTÖL négy ven kilométerre vasárnap fel­avatták a Falkland-szigetek új repülőterének első felét A légikikötő alkalmas nagy tes­tű utassszállító gépek fogadá­sára, és fölöslegessé teszi az eddig működő katonai légihi- dat London és Port Stanley között a légiút öt órával meg rövidül, és a szigetek védel­mének” heti 12 millió fontos költsége körülbelül félmillió­val csökken. Viszont a teljes repülőtér felépítése félmil- liárd fontot emészt majd fel. a nemzetgyűlés elnöke, a BKP KB tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság küldött­ségét Alois Indra, a CSKP Kß elnökségének tágja, a szövet­ségi gyűlés elnöke, a Lengyel Népköztársaság parlamentjé­nek képviselőit Stanislaw Gucwa, a szejm marsallja, a Német Demokratikus Köztár­saság delegációját Gerald Got­ting, az államtanács, valamint a népi kamara elnökhelyette­se, a Keresztény Demokrata Unió elnöke, a Román Szocia­lista Köztársaság küldöttségét Nicolae Giosan, a nagy nem­zetgyűlés irodájának elnöke, az RKP KB tagja vezeti. Az ünnepi eseményre érke­zett parlamenti képviselőket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, a Magyar Népköztársaság parlamentje tárgyaló csoportjának vezetője fogadta SQ. születésnapján Nyikolaj Tyihonov kitüntetése Daniel Ortega, a Nicara­guái Köztársaság elnöke két­napos nem hivatalos látogatá­sát befejezve hétfőn elutazott a spanyol fővárosból. Az államfő megbeszélést folytatott Felipe González mi­niszterelnökkel, Gerardo Igle- siassal, a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkárával, talál­kozott a spanyol gazdasági élet vezető képviselőivel. Madridi tartózkodása idején a spanyol dolgozók több ro- konszenvtüntetést és felvonu­lást rendeztek Nicaragua mel­lett. Daniel .Ortega hétfőn rövid látogatásra Párizsba érkezett, s a délután folyamán Francois Mitterrand elnökkel folytatott megbeszélést az Elysée-palptá- ban. A nicaraguai fegyveres erők tisztogatási akciói A nicaraguai forradalmi fegyveres erők egységei Jino- tega megye északi részén, a határtérségben végrehajtott legutóbbi tisztogató akció­jukkal jelentős veszteséget okoztak az ellenforradalmá- roknak. Mint arról a sandinista front lapja, a Barricada beszámolt, az akció az utóbbi idők egyik legjelentősebb hadművelete volt a CIA támogatásával har­coló eUenforradalmároik ellen. A San Andres de Bocay, Wi- na és Amaka határmenti tele­püléseken lezajlott harcok so­rán a sandinista egységek je­lentős mennyiségű fegyvert is zsákmányoltak. Az ellenforrá- dalmárok hondurasi területen levő bázisaikra menekültek vissza. A nicaraguai kormány az amerikai embargó következ­ményeinek enyhítésére a pénz­piac megnyitását határozta el. Mint ismert, a kormány pén­teken a felvásárlási árak eme­léséből, takarékossági intézke­désekből és az alapvető élel­miszerek. iparcikkek kötelező állami kereskedelméből álló „gazdasági csömagtervet” lép­tetett életbe. A pénzpiac meg­nyitása ennek részét képezi. Amerikai űrfegyverkezési program Weinberger követelései azt a tényt, hogy azok a kö­rülmények, amelyek miatt 30 évvel ezelőtt történelmi kény­szerből létre kellett hozni kö­zös védelmi szervezetünket, sajnos ma is fennállnak. E tényből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamainak meg­hatalmazott képviselői április végén, aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ha­tályának 20, és az azt követő 10 évre történő meghosszab­bításáról szóló jegyzőkönyvet. Hűen az alapeszméhez — A Magyar Népköztársa­ság — mondotta ezután a kor­mány elnökhelyettese — az elmúlt harminc évben mind­végig hű volt és az is marad szövetségünk alapeszméjéhez, amelynek valóra váltásával közös védelmi szervezetünk úgy szolgálja a szocialista közösség együttes védelmét, hogy egyidejűleg biztosítja az egyes tagállamok, következés­képpen a mi nemzeti érde­keink érvényesülését is. Meggyőződésünk, hogy a mi erőfeszítéseink is hozzájárul­nak ahhoz a törekvéshez, hogy visszatérjünk a párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés hőn óhajtott irányzatához — mon­dotta befejezésül Czinege La­jos. Az ünnepli megemlékezés Faluvégi Lajos zárszavával ért véget. Ekt követően a Magyar 'Néphadsereg művészegyüttese — a baráti hadseregek kato­naművészeinek közreműködé­sével — adott műsort. ★ A Varsói Szerződés aláírá­sának 30. évfordulója alkal­mából május 13—15. között Budapesten rendezik meg a tagállamok parlamentjei kép­viselőinek találkozóját. Az ün­nepi tanácskozásra hétfőn megérkeztek a delegációk. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége., küldött­ségét Lev Tolkunov, a Legfel­sőbb Tanács szövetségi taná­csának elnöke és Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának e!np - ke, az SZKP Központi Bizott­ságának tagjai vezetik. A Bolgár Népköztársaság delegációját Sztanko Todorov, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a szovjet nép barátságának erősítése, a béke és a szo­cializmus ügyének előmozdí­tása terén szerzett kima­gasló érdemeiért Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság ru­binokkal ékesített Zászlórend­jével tüntette ki. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Tévéiben fejez­te ki jókívánságait Nyikolaj Tyihonovnak 80. születésnap­ja alkalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Lenin- renddel tüntette ki Nyikolaj Tyihonovot. A magas kitünte­tést Tyihonov nyolcvanadik születésnapja alkalmából, a szovjet párt és állam érdeké­ben kifejtett kimagasló mun­kásságáért kapta. Az űrfegyverkezési program teljes támogatását követelte Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a törvényho­zástól a The Washington Ti­mes című konzervatív lapnak adott és hétfőn közzétett nyi­latkozatában. A miniszter sze­rint az űrfegyverkezési prog­ram nem más, mint „veszély­telen fegyverek” előállítása a rakéták megsemmisítésére, és nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok megnövelné, a világűrre is kiterjesztené a fegyverkezési versenyt. Wein­berger ugyanakkor kijelentet­te, hogy az űrfegyverkezési program „visszafordíthatat­lan folyamat” — vagyis az Egyesült Államok nem tár­gyalhat erről Genfben, mert az „létfontosságú része az or­szág és szövetségesei védelmi képessége fenntartásának”. A The New York Times hétfői számában a fegyverke­zési kérdések két neves szak­értője, Sidney Drell, a Stan­ford Egyetem professzora és Gerard Smith, aki az ameri­kai küldöttséget vezette a SALT—1 szerződésről folyta­tott tárgyalásokon, arra fi­gyelmeztet, hogy az úgyneve­zett hadászati védelmi kez­deményezés, az űrfegyverke­zés i program keretében foly­tatott kutatások, különösen az új fegyverek kipróbálá­sa súlyosan veszélyeztetik a SALT—1 szerződést. „Köny- nyen m egtörténhet, hogy ez a szerződés, amely a szuperha­talmak eddigi legfontosabb eredménye a nukleáris hábo­rú kockázatának csökkenté­sére, a csilla gháborús tervek áldozatául esik” — írják cik­kükben. |_| árom évtizeddel ezélőtt született meg a Varsói Szerződés. Létrehozására ak­kor került sor, amikor a hat esztendővel korábban megala­kított NATO soraiba bevonták az újrafelfegyverzés útjára lé­pett Nyugat-Németországot, és így Európa szocialista országai szempontjából a fenyegetés új dimenziója 'alakult ki. Az azóta eltelt harminc esztendő alatt a Varsói Szerződés a sokszor változó nemzetközi helyzetben megbízhatóan hoz­zájárult a fenyegetés ellensú­lyozásához, és Európa békéjé­nek biztosításához. Ha feltesszük a kérdést, miért vált szükségessé a Var­sói Szerződés érvényének meg­hosszabbítása. akkor látnunk kell: az Európa és a világ békéjét fenvegető veszély nem szűnt meg, és ennek a veszélynek fennmaradása, sőt bizonyos értelemben a foko­zódása elengedhetetlenül szük­ségessé teszi a védelmi szerve­zet fenntartását a szocialista államok számára. Ennek a ve­szélynek kiindulÓDontia első­sorban az Egvpsült Államok globális politikája, illetve a globális politika szolgálatában álló katonapolitika. Ezekről szólva Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára varsói pohár- köszöntőjében kiemelte: nap­jainkban a NATO e politika szó1 válóidban állva újabb és újabb agresszív doktrínákkal áll elő. erótcűjesen növeli mind nukleáris, mind vedig hagi’ománvos fegyverzetét. Mi tehát az amerikai kato­napolitika lénvege, amelynek végrehaitásába az Egyesült Államok — bizonyos fenntar­tásaik ellenére — a NATO ál­lamait is a lehető l°gsfetf- vabb módon bevonta’ Caspar Weinberger amerikai hadiigv- miniszter szerint „direkt kon- frontáeiós” hadászatra van szükség. Az ő iránymutatása alapján dolgozták ki a Penta­SZERVIZET A BÉKÉÉRT gon védelmi Irányelvek 1944— 1988 címet viselő okmányát, amely az amerikai katonai doktrína meghatározott tételeit tartalmazta. Ennek három fő vonása van. Először: az Egye­sült Államoknak ki kell alakí­tania azt a képességét, hogy egy nukleáris háború győzel­mes megvívására alkalmas le­gyen. !Y| ásodszor: katonai fölényt kell elérni a Szovjetunió­val s a Varsói Szerződés or­szágaival szemben• Ettől elvá­laszthatatlan azoknak az új amerikai nukleáris fegyverek­nek rendszeresítése Európá­ban. amelyeknek rendeltetése az eddigi hozzávetőleges egyensúlyi helyzet alapjaiban való megingatása: ide tartoz­nak a kifejezetten elsőcsapás- mérésre kialakított Pershing—2 rakéták, és a manőverező ro- botrepülőgépek. A katonai fölényszerzés a célja az Egyesült Államoknak az úgynevezett csillagháborús tervekkel is, amelyeknek vég­rehajtásába — a „technológiai ugrás” előnyeire való hivatko­zással — bevonják a NATO- államokat és Japánt is. A programok kifejlesztése nyil­vánvalóan destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok. a fegvverzetkorlátozási megálla­podások egész eddi el rendsze­rét. és a mostaninál is élesebb katonai szembenálláshoz ve­zet Ezzel kapcsolatban Varsó­ban Gorbacsov rámutatott, hocv a szocialista államok vé­delmi szervezetének ta.giai szükség esetén megteszik a megfelelő válaszintézkedése­ket. S végül harmadszor: a Pen­tagon jelzett irányelveinek szellemében utasítja el az amerikai politika mindazokat a tárgyalási és megegyezési javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai tettek és tesznek a különböző fórumo­kon. Válasz nélkül maradt a javaslat, amely arra szólít fei: a NATO kövesse a másik fél példáját, s mondjon le az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Nem született eredmény a bécsi tárgyaláso­kon, és nehézségek árrivékol- ták be az első fordulót Genf­ben is, az atom- és űrfegy- verekrői folytatott tárgyaláso­kon. Pedig a Szovjetunió áp­rilis 7-én életbe léptetett mo­ratóriumával nagymértékben megkönnyítette az előrehaladás feltételeit ezeken a tárgyalá­sokon. amelyeknek eredmé­nyétől oly sok függ. Amerikai részről elutasították azt • a szovjet indítványt is. hogy ne hozzanak létre támadó koz­mikus fegyvereket, a meglevő műholdromboié rendszereket ped’g semmisítsék meg. A kontraszt szinte kiáltó: mialatt a fegyverkorláto­zási tárgyalásokon nem lehe­tünk tanúi előrehaladásnak, olyan NATO-had gyakorlatok­ról érkeznek jelentések, ame­lyek már a „totális szemben­állás” hadászatán alapulnak. A.z ennek megfelelően kimun­kált. az európai NATO-erők főparancsnokának nevétvviselő Rogers-terv az ellenségeskedé­sek meglepetésszerű ki robban­tását irányozza elő, nagy ere­jű offenzíva folytatását „ellen­séges területek” elfoglalására. Ezek azok a veszélyek, amelyek előtt nem lehet sze­met hunyni. A nyugati propa­ganda részadatok kiragadásá­val próbálja manipulálni a NATO-államok közvéleményét, hogy elhomályosíthassa azt az alapvető tényt: a NATO és a Varsói Szerződés erői között hozzávetőleges eröegyen'súly áll fenn. Az erőegyensúly ké­pét pedig azért akarják elho­mályosítani, hogy „politikai hátországot” teremtsenek azokhoz a tervekhez, ame­lyeknek célja az erőfölény, mégpedig a döntő erőfölény megteremtése. E tervekkel helyezkedtek szembe a Varsói Szerződés országai, amikor meghosszab­bították védelmi szerződésük érvényességét. És természete­sen nem a szocialista országo­kon múlik, hogy valóban to­vábbi húsz vagy harminc évig marad-e fenn e szerző­dés, mint ahogy nem rajtunk múlik Európa tömbökre osz­tása sem. A Varsói Szerződés államai bármikor készek salát védelmi szervezetük feloszla­tására — ha a másik fél is jiész erre. S ha ez ma nem Tehetséges, akkor készek mind­arra. ami csökkenti a konfron­táció lehetőségét a két tömb között­A politikában, sajnos, a fe- szültség , fokozódásához az egyik fél szándéka is ele­gendő. az enyhüléshez mindkét fél óhaja kell. A NATO erre mutatott szándékot, a Varsói Szerződés államai a veszélyek láttán döntöttek a meghosz- szabftás mellett Mégpedig ab­ban a szilárd hitben, hogy, amint Kádár János május el­sejei sajtón vilatkozatában hangsúlyozta: ..Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meg­győződésem — hozzájárultunk Európa és a világ békéjének megőrzéséhez, erősítéséhez is."

Next

/
Oldalképek
Tartalom