Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

Ma: i oldal: A hét világpolitikai kérdései Várost váró 4. oldal: Nem síindenkinek adatik meg 6. oldal: Postabontás Legalább megtűrt szülőnek lenni 7. oldal: Mi újság Szigetszentmiklóson ? 8. oldali Új adónemet vezetnek be Nők is jelentkezhetnek Közkedvelt járókák-■i d Az Örkényi Béke Tsz táborfalvai üzemében évente tízezer hálós járókát és 25 ezer „Bébikompot” (gyerckjárókát) készítenek az országos igény kielégítésére. Munkásgyűlés a PEMÜ-bea A legsikeresebb évet zárták £ Fennállásának huszonöt ^ esztendeje alatt az idei a g legsikeresebb éve a Pest í megyei Műanyagipari Vál- ^ lalatnak. Ezt fogalmazta Js meg a tegnap pontban déli ^ tizenkét órakor rendezett ^ munkásgyűlcsen — a válla- ^ lat solymári központjában ^ levő üzemcsarnokban — í Horváth Ferenc vezérigaz- Ä gató. Nőm felelőtlen ez a kijelen­tés, hiszen a tények, a számok bizonyítják: a hatodik ötéves terv negyedik évének, az idei­nek céljait minden, a terme­léssel összefüggő mutatóra nézve túlteljesítették. Azonos létszámmal, az eszközök alig számottevő növekedése mellett harminc százalékos a termelés emelkedése, s 2,8 milliárd fo­rint az árbevétel. A gazdasági tevékenység 380 millió forin­tos nyeresége és az egymillió forintot meghaladó, egy főre jutó termék előállítása, vagyis a termelékenység színvonala a legszigorúbb közgazdasági kri­tikát, elemzést is kiállja. En­nek a pozitív gazdasági mun­kának volt az eredménye, hogy a PEMÜ-ben dolgozók bérszín­vonala 5,2 százalék helyett 7,2-del emelkedett. Az eredmények mellett az 1985-re szóló feladatokat is is­mertette a munkásgyűlésen a vállalat vezérigazgatója. Az eseményen ott volt Cselényi Dezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Jankó Zoltán, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetője, Soltész Lajos, a HVDSZ megyei titkára is. A vendégek, a község vezetői, a gyár, illetve gyáregységeinek munkásai egyperces néma fel­A Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése Az új miniszter: Szokolov Szergej Szokolovot, a Szov­jetunió marsallját nevezte ki a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé — közölte szom­baton a TASZSZ hírügynök­ség. Szergej Szokolov életútját a 2. oldalon ismertetjük. 200 éves a mezőhegyesi kombinát Tizenöt év imponáló fejlődése y A Mezőhegyes! Mczcgaz- ^ dasági Kombinátban szom- baton ünnepelték a gazda- ^ ság fennállásának 200. év- í fordulóját. A jubileumi í megemlékezésen megjelent ^ Losonczi Pál, az MSZMP Poliíikai Bizottságának tag- y ja, az Elnöki Tanács clnü- ?kc. Az Állami Ménesintézet ala­pító oklevelét 1734. december 20-án írta alá II. József csá­szár, elrendelve a hadsereg lóállományának feljavítását. Az akkori mezőhegvesi pusz­tán ‘az oklevél aláírását köve­tő év áprilisában kezdődött meg a gazdasági épületek és az istállók építése: a munká­ra egy szekerész hadosztályt, 200 kőművest és 130 ácsot ve­zényeltek, A birtok 1733-ban már 170 ezer lovat, 200 ezer ökröt, 1 millió mázsa szénát szállított a hadseregnele és 104 ezer vá05marhát Becs ellátá­sára. A jubileumi ünnepség ven­dégeit Supala Pál, a kombinát vezérigazgatója köszöntötte, majd Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter mondott beszédet. Vissza­pillantva a gazdaság történe­tére, megemlékezett az elődök­ről. akiknek munkája nyomán ismertté vált Mezőhegyes ne­ve hazánk határain túl is. Hangsúlyozta, hogy a kombi­nát jogelődjénél dolgozó szakemberek maradandót al­kottak, munkásságuk nyomán gazdagodott az ország. A gaz­daság jejlődésénck Icgimpo- nálóbb szakasza az utóbbi másfél évtizedre tehető. A két évszázados állami birtok mai dolgozói megköze­lítőleg 20 ezer hektáron gaz­dálkodnak; a tájegység terme­lési szerkezetének megfelelően gabonát és húst adnak a nép­gazdaságnak, évi termelésük értéke meghaladja a kétmil­liárd forintot. Az elmúlt évek­ben 5 ezer hektáron hét ton­nát meghaladó búza-, 3500 hektáron 10—12 tonnás kuko­ricatermést takarítottak be, cukorrépából pedig 45 tonna feletti eredményeket könyvel­hettek el. A gazdaságban több mint százezer sertést és tíz­ezer szarvasmarhát nevelnek évente. Az alapításkor célul meghatározott lótenyésztés szerkezetében változást hozott, hogy jelenleg már csak te- nyészlovakat tartanak. Az ünnepségen Losonczi Pál tolmácsolta a kombinát dolgo­zóinak Kádár János személyes üdvözletét, majd átadta a kol­lektívának a jubileumi okleve­let, amelyet Supala Pál vezér­igazgató vett át. Az Elnöki Tanács elnöke ezután kitünte­téseket nyújtott át. Az ünnepség résztvevői ezt követően a most megnyitott kocsimúzeumban kiállított ré­gi termelési eszközöket tekin­tették meg. állással adóztak azok emléke előtt, akik idén hunytak el. A jövő évi feladatok sorában első helyre került az anyag- ! és energiatakarékosság, hiszen egyszázalékos anyagmegtaka- ritás egyenlő harmincmillió forintos eredménytöbblettel. S legalább ilyen döntő a termé­kek minősége, költsége, tetsze­tős formája, tehát csomagolá­sa. A termelékenység színvo­nalának további emelése, CNC-vezérlésű gépek beállítá­sa a termelésbe, a szakember- gárda gyarapítása a feladatok valóra váltásához elengedhetet­lenül fontos. Csakúgy, mint “ belső tartalékok .feltárása, a piac ismerete, az igények sze­rinti új és újabb cikk, vala­mint azok választékának, biz­tosítása, a szocialista brigádok, a munkahelyi közösségek érté­ket teremtő munkájának segí­tése. A munkásgyűlésen kért szót Kaposvári Ferencné (Solymár, műszaki cikkek gyára), Ven­delt Antal (Zsámbék), Kiss Sándor (Solymár, gépészeti gyár). Székely Lászlóné (Zsám­bék fröccsüzem). Vincze Mi- hályné (Cegléd, cipőgyár), Srikk János (Solymár, cipőipa­ri gyár), Kiss Gábor (Zsámbék műszaki fejlesztési csoport), Takács János (zsámbéki gyár). Pintye Józsefné (budapesti gyár). Megfogalmazva mind­azt, amit a szocialista brigá­dok a munkahelyükön alapve­tőnek tartanak vállalni, telje­síteni ahhoz, hogy 1985-ben is sikeres évet zárhasson majd a PEMÜ. Szót kért Cselényi Dezső is. Rámutatott arra, hogy a PEMÜ 2 ezer 500 dolgozója képes volt most is a megújulásra, a meg­növekedett • követelményekhez való alkalmazkodásra. V. F. PEST MEGYEI < VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP fel MEGYEI BIZOtTSAGÁ ÉS Á MEGYEi TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára: I. SO íurilll 1981. DECEMBER 23., VASÁRNAP A Minisztertanács megálla­pította, hogy a népgazdaság 1981. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő cél­jainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a kül­kereskedelmi mérleg aktívu­ma nőtt, az ország külföldi hi­telképessége javult. Az ered­mények a fő gazdasági folya­matoknak a tervezettől — kül­ső és belső okok mialt — né­mileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági nö­vekedés üteme az előirányzott­nál valamivel gyorsabb, a bel­földi fölhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a kül­kereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mér­tekben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valame­lyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növe­kedése felülmúlja az előirány­zott 1,5—2 százalékot. A ter­melő ágazatokban foglalkoz­tatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növeke­dése teljes egészében a mun­ka termelékenységének javu­lásából adódik. Az. egységnyi lekötött állóeszközre jutó ter­melés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyag­felhasználása és energiafel­használása a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása az előirányzott 1—2 százaléknál kevésbé mér­séklődik. Elsősorban a lakos­ság fogyasztása és beruházá­sai haladják meg a számítot­tat. Az ipari termelés a terve­zett 1,5—2 százaléknál gyor­sabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználás­ra kerül, csak kis rész szol­gálja a külgazdasági egyen­súly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a tech­nológiák korszerűsítését, vala­mint a melléktermékek és hul­ladékok hasznosítását szolgá­ló programok keretében vég­rehajtott intézkedések, a drá­ga import helyettesítésére irá­nyuló tevékenység eredményei. A termelés anyag- és alkat­részellátása — néhány kivétel­től eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékel­hető érdemi javulás. A válla­lati gazdasági munkaközössé­gei! tevékenysége tovább ter­jedt. Az ipari termelésből a kivi­tel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért törté­nő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél, hogy a növekedés hordozója a Havasi Ferenc Csepelen Az MSZMP XIII. kongresz- szusának és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tisz­teletére a csepeli vállalatok felajánlást tettek az automati­zált gyártási rendszerek fej­lesztésére gyártására. széle­sebb körű ipari alkalmazására. A felajánlásban részt vevő vál­lalatok és intézetek vezetői szombaton Csepelen értekez­letét tartottak. A tanácskozá­son tájékoztatók hangzottak e! az automatizálási rendszerek gyártásának céljairól, előkészí­tésének és végrehajtásának ál­lásáról. Az értekezleten részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Kapo- lyi László ipari miniszter. A lá­togatás során megtekintették a szerszámgépgyárban műkö­dő integrált gyártórendszere­ket, és az újonnan üzembeál­lított szerszámtervezési és -gyártási egységeket, valamint a Csepel Művek vasmű ková­csoló gyárában, és az egyedi gépgyár kísérleti üzemében lé­tesítendő, illetve gyártás alatt álló robotokat. ÜKÖ ZIIJETJÉ Anatolij Pronyinnal, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya he­lyettes vezetőjével az élen de­cember 17—22. között szovjet pártmunkásküldöttség tett lá­togatást hazánkban az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására. A' mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, az apráripari ágazat irányításá­nak tapasztalatait tanulmá­nyozták. Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője fogadta a küldöttsé­get. Kovács Imre, a KB osz­tályvezető-helyettese megbe­szélést folytatott a vendégek­kel feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszá­molt ipari kivitel az államkö­zi szerződésekben vállalt kö­telezettségekkel összhangban alakul. Áz ipari termékek bel­földi értékesítése is emelke­dik. A kivitelező építőipar ter­melése a terv elgondolásaihoz közeiállóan csökken. Az épí­tési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beru­házási építés jelentősen mér­séklődik, a fenntartási-felújí­tási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem ha­lad kielégítően a jobb minő­ségű, szervezetteb munkát elő­segítő feltételek megteremté­se. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúl­ja az 1983. évit; kissé maga­sabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A nö­vénytermesztés termelése jó­val magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél na­gyobb, a kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabo­natermés számottevően meg­haladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukor­répatermelés nőtt. A naprafor­gó-termelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tava­lyit. Folytatódott a sertésállo­mány és a vágósertés-termelés növekedése. A többlet a ház­táji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állo­mány elsősorban a húshasznú állomány növekedése követ­keztében emelkedik. A vágó- juh- és a gyapjútermelés csök­ken. A mezőgazdasági nagyüze­mek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagLműszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztá­ji és kisegítő gazdaságok gép­es eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változat­lanul kedvezőtlenek, az ex­portárak jelentősen csökken­tek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül alakul, a kon­vertibilis valutákban elszámol­té számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elma­rad az előző évitől, a tranzit­szállítások mérsékelten bővül­nek. A szállítások egyenlete­sebbé tételére irányuló intéz­kedések nem jártak kellő ered­ménnyel. A személyszállítás­ban a távolsági tömegközleke­dés csökkenése megállt, a tel­jesítmény kis mértékben emel­kedik. A postai és távközlési szol­gáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A be­kapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezet­tet. A vízgazdálkodásban az elő­irányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az épí­tőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és — a koráb­biaktól eltérően — csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoz­tatható munkaerő felszabadí­tás lassú. ami’hátráltatja a di­namikusabban fejlődő vállala­tok munkerő-keresletcnek ki­elégítését. A lakosság nomináljövedel- mei a tervezettnél jóval jobban emelkednek. Elsősorban a kis­vállalkozásokból származó jö­vedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek' és a pénzbeli társa­dalmi juttatások növekedése is. A fogyasztóiár-színvonal az előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedők. A na­gyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekö­vetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztóiár- támogatás. és az érintett ter­mékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomi- núljövedelmek következtében a magasabb fogyasztólár-szin- vonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasz­tása az előirányzottnál gyor­sabban nő. Az egy keresőre ju­tó reálbér a tervezett mérték-1 ben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghalad­ják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforga­lomban — főleg az év második felében — emelkedik a kíná­lat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyer­mekruházati cikkekből és né­hány tartós fogyasztási cikk­ből. Javul az ellátás a lakás­építkezéshez szükséges anya­gokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra­strukturális fejlesztések a ter­vezettnek megfelelően valósul­nak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A terve­zettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma vár­hatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg job­ban nő, de változatlanul jelen­tős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel ará­nyosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszá­ma és a váltott napszakú okta­tás aránya lényegében válto­zatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézke­dések révén — az osztályter­mek száma a tervezettnél gyor­sabban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója ha­táridőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növeke­dése miatt — az elgondolnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami dönté­sű beruházásoknál a tervezett­nél valamelyest'nagyobb telje­sítés egy része néhány beruhá­zás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pót­lásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló összeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítá­sát, az exportképesség, az anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejleszté­si vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi kor­látozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az épí­tés és egyéb ráfordítások ré­szesedése csökken, A külkereskedelmi forgalom­ban az összes kivitel mennyi­ségének növekedése valame­lyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége' kis­mértékben növekedik. A kül­földi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leg­gyorsabban a gépkivitel emel. kedik. A behozatal mennyisé­ge várhatóan az 1983. évi kö­rül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi (Folytatás a 3. oldalon.) A népgazdaság jövő évi terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom