Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJÉK SZERETETT HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Gond a Kitelek törlesztése Játék helyett falépcsőt? fiiniittális nyereség után minimális bérfejlesztés A Monori Kefe- és Játékgyár számára a nehéz helyzetet 'nem elsősorban a termelés és az értékesítés jelenti, hanem a nagykőrösi gyáregység 60 millió forintos beruházása után a hitelek visszafizetése. Zimányi Gyulának 1984. január elsején, amikor a vállalat élére került, ezt már tényként kellett elfogadnia. Elhibázott lépés Bár annak idején részletesen beszámoltunk olvasóinknak a beruházásról, emlékeztetőül : 1979-ben megszületett a döntés, hogy a Monori Kefegyár nagykőrösi üzemében játékot gyártanak. Hiszen korszerű, a gyermekek kézügyességét, logikáját fejlesztő játékokból hiány van, fából meg egyáltalán nincs ilyen. A beruházáshoz 40 millió forint hitelt vett fel a vállalat, a Pest megyei Tanács, az Ipari Minisztérium támogatta őket, elképzelésük valóra váltásában. Az igazi nehézségek egy év múlva jelentkeztek, amikor a legkorszerűbb faipari gépeken készült, kiváló minőségű, formatervezett, gyerekek és pszichológusok által tesztelt játékok nem találtak gazdára a piacon. Ugyanis drágák. A belföldi és külföldi értékesítésnek egyaránt akadálya: az ár. A vállalat vezetői néhány hónapig még abban reménykedtek, csak az új termékek bevezetésével járó problémával néznek szembe, de hamarosan egyértelmű lett, hogy évente maximum 2—3 millió forintért rendelnek tőlük játékot. A gyáregység kapacitása viszont évi ő. millió forint 'értékű termék J eíoalíításafa alkalmas, sőt a hatékonyság növelésével akár 80 millió forintnyira is. Amit lehet Elvben. A gyakorlatban viszont: — Nagyobb keresletre a játékok iránt nem számítunk. Tavaly 2,8 millió forint értékű fajátékot gyártottunk, és az idén is körülbelül ennyit fogunk — mondja Zimányi Gyula. — Csakhogy a berendezések már itt vannak, a hitelt pedig vissza kell fizetni, és hogy legyen miből, termelnünk kell. De mit? — Asztalt, ágyat, lépcsőlapokat, kefe- és ecsettesteket, azt, amire igény van. S míg könnyű ezt kimondani, nem könnyű gazdaságosan gyártható és eladható termékeket találni. Ezért kooperációs partnereket keresünk, a Bútoripari Vállalattal, az ERDÉRT-tel kötöttünk szerződést. Mi legyártjuk az alkotóelemeket, az összeszerelésben is részt veszünk, rájuk marad a csomagolás és az értékesítés. Ez azt jelentené, hogy teljesen lemondtak a játékgyártás fejlesztéséről? Valójában nem, hiszen a piackutatással (a hazai. és külföldi igények felderítésével) nem hagytak fel, legutóbb például Hollandiában állították ki játékaikat. Az elsődleges cél 1984-ben azonban nem ez, hanem a termelés mennyiségét szeretnék 7,6 százalékkal növelni. Ugyanis csak ez biztosíthatja a tervezett 124 millió forintos árbevételt és a szükséges 10,5 millió forint nyereséget. Szokatlan kifejezés ez: szükséges nyereség. Holott, ha a tervekről esik szó, a szükségest, no és a lehetségest értjük rajta. Létszámgond — A gazdasági szabályozók miatti nagyobb központi elvonást is figyelembe véve határoztunk úgy, hogy a tavalyi nyereség elérése az idei célunk. A beruházáshoz felvett 40 milliós hitelből eddig 15 millió forintot fizettünk visz- sza. A múlt .évi ^tartozásunkat márcíüs" Sfstg" ttflfesMhétttik. Most már megkönnyebbülve mondhatom, különféle pénzügyi manőverekkel sikerült anélkül eleget tennünk kötelezettségünknek, hogy alaphiányossá véOrnnk volna, pedig számítottunk'-erre az eshetőségre is. id : í A Monori 'Kefe- és Játékgyárban, hogy fejlesztési alapjukat növeljék, megkezdték a már nem használt gépek és egyéb elfekvő anyagok, alkatrészek értékesítését. A gépek felújítására gazdasági munka- közösséget a’akítottak. A kereslet és a kínálat piaci törvénye szabja meg, mennyit keresnek az üzleten. Gondjaikat persze ez nem oldja meg. — Mivel vállalatunk 1982- ben csak egészen minimális nyereséget produkált, tavaly mindössze a központi bérszabályozás által megengedett 1,2 százalékos bérfejlesztést hajthattuk végre. Ami meg is bosszulta magát. Dolgozóink 11 százaléka ment el. Mint már említettem, 1983-ban 10 millió forintos nyereséget értünk el, jövedelmezőségünknek megfelelően az idén 5,6 százalékkal emeltük a bérszínvonalat. Az adminisztratív munkakörben dolgozók bére volt igen alacsony, e réteg fizetését fejlesztettük elsősorban, s ugyancsak előnyben részesültek a béremeléskor a szak- és betanított munkások. Biztató jel, hogy a létszám- csökkenés megállt, sőt, némi növekedés is tapasztalható. Végül is a Monori Kefe- és Játékgyár előtt két — egymással összefüggő — feladat áll: nem maradhatnak el a hiteltörlesztéssel, amihez azonban elő kell teremteniük a pénzt. Hogyan? Mindenekelőtt a Nagykőrösön ma még ki- haszná'atlanul álló gépek gazdaságos üzemeltetésével. Eller Erzsébet OTP-vállalkozások Haszonrészesedés Csaknem húsz vállalkozónak 40 millió forint hitelt nyújtott a megalakulás óta eltelt negyedév alatt az OTP vállalkozási irodája. Főként azok a kistermelők kértek és kaptak kölcsönt, akik állattenyésztésre szerződést kötöttek a termelő- szövetkezetekkel. Ez a fajta hitelnyújtás az OTP-nek kockázatot is jelent, hiszen az adóssal közösen vállalja az anyagi következményeket, ha a gazdálkodó nem tud eleget tenni a tsz iránti szerződéses kötelezettségének. Az iroda fő célkitűzése azonban nem a vállalkozói hitelek nyújtása, hanem, hogy tőkével szálljon be a különféle vállalkozásokba, s részesüljön a haszonból is. Ez akkor kifizetődő, ha a befektetés jövedelme magasabb a kamatnál. Eddig körülbelül 50-en jelentették be, • hogy az OTP-vel közösen szeretnének vállalkozásba kezdeni. Ha a tárgyalások sikerrel járnak, a vállalkozási iroda rövidesen bekapcsolódik építőipari szabadalmak alkalmazásának finanszírozásába, s tőkével támogatja néhány orvosi műszer kifejlesztését és kísérleti alkalmazását is. Tervézik, hogy panziók létesítésének hitelezésével illetve tőkebefektetéssel részt vesznek egy országos fogadólánc kiépítésében. Csőrendszerek Kiváló vállalatok Pest megyében Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gépgyárában készülnek az erőmüvek, fűtőművek hőcserélői és vízlágyítói, valamint a hozzájuk tartozó csőrendszerek. A gyárban az idén mintegy hatszázmillió forint értékben gyúrjanak ilyen berendezéseket. A termelés csaknem egynegyedét tőkés piacon értékesítik. Rövidesen megkezdik — más hazai vállalatokkal közösen — két török erőmű szerelését, egy kínai erőmű berendezésének pedig a gyártását. Arcok ci iffoz&gozikiságkól Mm tudja behúzni (Folytatás az 1. oldalról.) főre eső termelékenység 15,8 százalékkal javult, a bérszínvonal 5,5 százalékkal, az átlagkeresetek 6,1 százalékkal emelkedtek. Megbízható gazdálkodás Tegnap adták át a Solymári Vegyesipari Szövetkezet kollektívájának is a kiváló címet dokumentáló oklevelet. A helyi művelődési házban megtartott ünnepi közgyűlésen — amelyen többek között megjelent Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese. Császár Ferenc, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. az MSZMP megyei bizottság tagja, Bernáth Tibor. az Ipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnöke, Jankó Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője és Fehérvári János, a budaörsi városi jogú nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tagja, tanácselnök is — harminchárom éves története során most először vehették át ezt a magas elismerést. A szövetkezet nem tartozik a megye legnagyobbjai köze. gazdákodásra mégis a sokoldalúság és a megbízhatóság a jellemző. Tavaly mintegy nyolc százalékkal nőtt náluk a termelés, miközben csaknem húsz százalékkal több nyereséget értek el. Jövedelmezőségi mutatójuk is átlagon felüli, minden száz forintból harminchárom tiszta haszon. Nagy lépéseket tettek a termékszerkezet korszerűsítésében, s bővítették az importot helyettesítő áruk termelését. Mozgalmi tevékenységükben azonban még korántsem használtak ki minden lehetőségei, eddig csak két brigád nyerte el a szocialista címet. A szövetkezetben a fellendülés gyakorlatilag az 19G8- ban bevezetett gazdasági reformok óta tart. Azóta például a termelés a nyolcszorosára, a nyereség pedig huszonkétszeresére nőtt. Mindezt elsősorban rugalmasságuknak köszönhetik. Egyebek között bekapcsolódtak a járműprogramba is, s a Csepel Autógyárnak is szállítanak alkatrészeket. Kooperációs tevékenységük szintén sokoldalú, számos szövetkezettel vannak kapcsolatban. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogv Solymáron és környékén több szolgáltató egységük várja a vásárlókat. A tegnapi közgyűlésen Németh Ferenc adta át az oklevelet Novák Sándornak, a szövetkezet elnökének, majd pedig Császár Ferenc olvadta fel a megyei pártbizottság elismerő levelét. Ketten — Urbán Jánosné műszaki vezető és Baska György részlegvezető — a Kiváló munkáért járó miniszteri kitüntetésben részesültek. Szcííősi Sándort, az Örkényi Béka Termelőszövetkezet ipari és szolgáltató főágazatának vezetőjét csak hallomásból ismertem. A híre gyakran megelőzi az embert. Különböző információk útján olyanokról szerzünk értesülést, akivel személyesen még nem találkoztunk. Élete nem rendhagyó módon indult. Fizikai munkásként kezdte tevékenységét a szövetkezetben még 1966-ban. Azóta megjárta a ranglétra minden fokát, míg elérte mostani beosztását. A múlt lassan kibontakozik a jelenné. Szöllösy Sándor soha nem tudja az ajtót behúzni maga utáh, mert letelt a munkaidő. — Ebben a beosztásban nem lehet felelőtlen az ember — magyarázza az ágazatvezető. — Több milliós értékek forognak kockán, a szokványos napokon általában fél 6-kor kelek és bár fél 8-kor kezdődik a munkaidő, én már jóval korábban körüljárom a műhelyeket. Ellenőrzőm, rendben van-e minden. Van-e anyag a munkához, elszállították-e az előző nap. elkészült termékeket és meghallgatom az emberek gondját-baját. Sok múlik a személyes kapcsolaton, mi többek között a Csepel Autógyárral kooperálunk. Nekik szállítjuk a nagy értékű részegységeket. amit az autóbuszalvázba építenek be. A vegyipari főágazatunk pedig különféle festékeket, ragasztókat készít. A kiegészítő tevékenység éves árbevétele csaknem eléri a 200 millió forintot. — Nem kis összeg. — Hogy ez meglegyen, nagyon kell igyekeznünk, mert részben a melléktevékenységből származó nyereség teszi lehetővé, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is jó eredményeket érjünk el az Örkényi futóhomokon. Jól gazdálkodik a téesz. amit bizonyít a háromszor elnyert Kiváló szövetkezet cím, A HÉT HÍRE MIGRALNAK 0 Lezajlott a Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. 0 Edelényben Magyar pénztörténet címmel kiállítás nyílt, 0 A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szimpoziont rendezett a lézerről, mint termelőeszközről. 0 A Közlekedéstudományi Egyesületben a szintbeni közúti—vasúti kereszteződések vizsgálatának tapasztalatait elemezték. 0 A hét híre az is, hogy kétnapos országos tanácskozás tárgya volt Pécsett a népesség területi mozgása. Császárok egymástól átvett óhaja volt az ókori Rómában, tudni, alattvalóik merre vándorolnak, miféle szabályok terelhetik ezt a mozgást a hatalom kívánta irányokba. A legfőbb úr elé terjesztett panaszok szóltak már akkor a birodalom némely helyének — elsőként magának Rómának — veszedelmes túlnépesedéséről ... Történelmi korok legbonyolultabb társadalmi-gazdasági folyamatainak egyike a népesség területi mozgása, ahogyan ma jelöli a szaktudomány, migrációja. A vándorlás — más és más formákban, különböző okok miatt ugyan, de — állandó jellemzője a kisebb és nagyobb emberi közösségeknek, a törzsi társadalmaktól napjainkig, amikor folyamatos átrajzolásra kerülnek azok a térképek, amelyek a migráló családokat, azok ezreit, tízezreit követik nyomon, megpróbálva választ keresni a miértekre, a honnan hovákra. Felelhetünk persze közhely- lyel a miértekre, a honnan hovákra, mondván, ahány család annyiféle indok. Amiben sok az igazság. Amint abban is van igazság, hogy a népesség területi mozgásából kikövetkeztethetők bizonyos általános indokok. így például a megyében az, bogy a népesség mozgásának meghatározó eleme — a költözőknek az egyharmada tartozik ebbe a csoportba — a más munkahely, a másféle munkakör keresése, meglelése. A megyében a települések többsége állomás á népvándorlás kanyargós országútién, érdekes és elgondolkoztató módon azonban az ézéktől az országúti vándoroktól elkerült községekben is tetemes és természetes a lövés, ménes. A valamikori Hont vármegyei Vámos-Mikola az 1891-eS nép- számláláskor 1452 lelket fogadott be házaiba, évente a mozgás, a vá'tozás azonban nem tett ki többet két-hárofn családnál, olykor még annyit sem. Aminek termelési, gazdálkodási indokai éppúgy voltak, mint társadalmiak. Napjaink Vámnsmikolájának a lakossága nem különbözik meghökkentő mértékben a majdnem száz évvel korábbitól — kétszázzal több —, ám egyetlen esztendő alatt a népesség tíz százaléka számít bele a migrációs mérlegbe, mivel — tizenkét hónapot figyelembe véve — 89 volt az odaköltözők és 79 a távozók csoportjának létszáma. Jöttek ide a szomszédosnak vehető Nagybörzsönyből, a távolabbi Vácról, az egészen messzi Nyírderesről, mentek sokféle cél közül Budapestre, Vácra, Görcsönybe... Hangsúlyozzuk, ez egyetlen, ráadásul a nagy népességmozgásoktól elkerült település. Mi van akkor másutt? Érzékletesen válaszol erre a kérdésre az az adat, hogy egy esztendő alatt a megyében 39 414 fő volt a letelepedő — hivatalos szóhasználattal az odaköltöző —, 37 144 a távozó, azaz az elköltöző, ha a fővárost és a többi megyét nézzük, tehát ehhez a hatalmas sereghez társul még azok csapata, akik a megyén belül vándoroltak egyik helyről a másikra, ök sincsenek kevesen, tizenkét hónap alatt 17 528 lélek! Ha mindezt összeadjuk, akkor kis híján olyan szám kerekedik ki, mint Kecskemét teljes népessége! Ami érzékelteti, egy- egy család mozdulása magánügy, a migráció azonban közügy, hiszen közterhek, közteendők hordozója. Seregek vonulása ez, hiszen egy év alatt csupán Szabolcs- Szatmárból 2806 fő érkezett ide a megyébe és 2153 távo?őtt oda a megyéből. Messze o legnagyobb a népesség mozgása a főváros és a megye között, jelzőjeként annak, hogy a vonzerő a főváros kínálta tág munkavállalási lehetőség sokak számára, még akkor is, ha a távolabbi jövő zenéje — az adminisztratív szabályozás következtében •— a budapesti letelepedés véglegessé tétele. Addig meg? Próba szerencse alapon hol itt, hol ott bukkannak fel, java részben — pá'dául az ideiglenes jelleggel a megyébe beköltözők kétötöde az — szak- és betanított munkások, más fizikai foglalkozásúak. A migráló ember, család mindenkor tükrözője társadalmi lehetőségeknek és ugyanakkor potenciális bírálója adott állapotoknak, helyzeteknek, azaz e két fő tényező- csoport indítja útnak Az út végén azonban gyakran nem az van, amit várt... Mészáros Ottó az ajtót amihez úgy érzem, én is hozzájárultam valamelyest. Van, aminek nem dirigálhatunk, ám ami rajtunk múlik, ott mindig megpróbálunk kitalálni valamit, összeszokott a csapat, rendesek a kollégák. Figyelnek a problémákra, mindenhol a segítségemre vannak. A széthúzás nálunk ismeret’en. közös a gondunk és az örömünk. Ezek közhelyek. mégsem mondhatok mást, mert így igaz. A jó munkahelyi légkör meghatározó a főágazatvezelö életében. Ennek is köszönhető, hogy újításokra is jut idéje. Ez is egyik összetevője az évről évre javuló eredményességnek, — Az élelmiszeripari pillangószelep újításával értük el a legnagyobb eredményt Csernai Istvánnal, a forgácsolóüzem művezetőjével — folytatja a főágazatvezető. — Ezt a termékünket nemcsak itthon, hanem külföldön is jól ismerik. Szeretnénk minél több olyan dolgot produkálni, mely előbbre viszi a gazdaság szekerét. A szövetkezet vezetősége támogatja az elképzeléseket, sok új ötlettel állnak elő dolgozóink. Munkaszeretetét két fiába is be'éoltotta Szöllösy Sándor. A nagyobbik 11 éves, apja nyomdokaiba szeretne lépni. Példáját a fiúknak is érdemes követniük. Becsületes, szorgalmas ember, aki a szövetkezet segítségével kapaszkodott egyre feljebb és teremtett önálló otthont családjának. A technikusi oklevele mellé 1975- ben megszerezte a marxizmus —leninizmüs esti egyetem 3 éves tagozatának elvégzéséről szóló oklevelet. Most felsőfokú iparjogvédelm' tanfolyamra jár. Alapelve, ha együtt, akar haladni a gyorsan változó ? nlággal, állandóan képeznie kell magát. A megszerzett friss tudást munkatársainak is átadja. A partnak 1970 óta tagja és egyben propagandistája. Politikai tanfolyamok keretében segíti az eligazodást munktársainak. hazánk és a nagyvilág bonyolult útvesztőiben. Bóna Zoltán
