Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

1984. M ÁRCIUS 9., PÉNTEK Az izraeli—libanoni külön- megállapodás bejrúti érvény­telenítése új, nem várt lehe­tőséget kínál a hosszú ideje megosztott, cselekvésképtelen arab világ egységének helyre- állítására. Miután a Szíriával szövet­séges libanoni hazafias erők győzelme a megállapodás egy­oldalú felmondására kénysze­rítette Amin Dzsemajel kor­mányát, a közel-keleti erővi­szonyok módosulását tükröző fordulatot azok az óvatos, konzervatív Amerika-barát ál­lamok is az arab nemzet kö­zös győzelmeként üdvözölték, amelyek annak idején nem emelték fel szavukat az arab érdekeket fenyegető amerikai —izraeli kezdeményezés éllen. \ Különösen jelentős fejle­mény, hogy a szíriai (államfő­höz intézett üzenetében Fahd szaúd-arábiai uralkodó is nagy arab győzelemként érté-, kelte az izraeli—libanoni meg­állapodás érvénytelenítését Hasonló értelmű állásfoglalást tett közzé Husszein jordániai király, valamint Kuvait és Katar külügyminisztere. Az Izraellel elsőként békét kötő arab ország, Egyiptom — jel­lemző módon — az aláírás és az érvénytelenítés alkalmából egyaránt támogatásáról bizto­sította a libanoni kormányt. Líbia a májusi aláírást kö­vetően Libanon megbünteté­sét szorgalmazta és visszahív­ta képviselőjét Bejrutból, most viszont a Dzsemajel-kormány döntését követően, kezdemé­nyezést tett a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Az új közel-keleti fordulatban meghatározó szerepet játszó Szíria kifejezte készségét a testvéri kapcsolatok újjá­élesztésére és felajánlotta tá­, mogatását a libanoni polgár- háborús válság átfogó rende­zéséhez, az ország független­ségének kivívásához. Az izraeli megszálló hadse­reg vasárnap éjjel várhatóan részleges csapatvisszavonást hajt végre Szidon térségében azzal a kettős céllal, hogy egy­részt megtorolja a Libanonnal kötött egyezmény egyoldalú bejrúti érvénytelenítését, más­részt aláássa a libanoni pol­gárháborús ellenfelek hétfőn kezdődő megbékélési konfe­renciáját. Szidoni sajtójelen­tések szerint a váratlan kiürí­tés szinte elkerülhetetlenül helyi fegyveres konfliktushoz, az izraeli támogatást élvező jobboldali milíciák és a velük szemben álló síita és szunnita mohamedán csoportok össze­csapásához vezet. Országjáró körút Usityinov Indiáks:: Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere csütörtökön egy Uttar Prades államban állomásozó katonai alakulatnál tett látoga­tást. A katonákkal beszélget­ve kijelentette: a baráti szov­jet—indiai kapcsolatok ered­ményesen és dinamikusan fej­lődnek számos területen. Eb­ben fontos helyet foglal el a katonai együttműködés, amely nem irányul egyetlen ország ellen sem, hanem népeink biz­tonságának szavatolása, az ázsiai és az egyetemes béke megóvása és megszilárdítása a célja. A Szovjetunió — hangoztatta Usztyinov marsall — igen nagyra értékeli India külpoli­tikáját, Indira Gandhi arra irá­nyuló kezdeményezéseit, hogy kiküszöböljék a nukleáris há­ború veszélyét. Az infláció>, az elbocsátások ellen Nyugat-európai sztrájkakciók Csütörtökön tovább terjedt Olaszországban a Craxi-kor- mány bércsökkentő törvény- tervezete elleni tiltakozó- és sztrá j kmozgalom. Torinóban mintegy 50 ezer ember tüntetett a 4—8 órás általános sztrájk keretében. A munkabeszüntetés ■ komoly problémákat okozott a Fiat különböző gyáregységeiben. Az átlagosnál is súlyosabb foglalkoztatási gondokkal küszködő Genovában, jelenté­sek szerint százezer ember vett részt a város központjá­ban rendezett nagygyűlésen Ezzel egy időben, délig, az üzemek és hivatalok jelentős részében megállt az élet. A szovjet és amerikai küldöttségvezető nyilatkozata Eltérő stockholm Az erőszakról való lemon­dás, az atomfegyverek első­ként való bevetésének tilalma, az ENSZ alapokmányában és a helsinki záródokumentum­ban lefektetett elvek alapján kidolgozásra váró nemzetközi jogi biztosítékokkal — a bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konfe­rencia jelentős intézkedése le­hetne — mondotta Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a konfe­rencián részt vevő szovjet dele­gáció vezetője, a legnagyobb finn napilapnak, a Helsingin Sanomatnak adott nyilatko­zatában. A szovjet diplomata szerint az értekezlet fő feladatának a Szovjetunió azt tekinti, hogy Európát mentesítse az atom­fegyverektől. Az amerikai vezetők utóbbi időben tapasztalt béküléke- nyebb hangnemét nem támaszt­ják alá gyakorlati politikai lé­pések — mutatott rá Gri- nyevszkij. Az Egyesült Államok és más nyugati országok által szorgal­mazott intézkedésekről, neve­zetesen a csapatmozgások és hadgyakorlatok előzetes beje­lentéséről a Szovjetunió kész tárgyalásokat folytatni. Azon­ban nem e kérdések megoldá­sát tekinti az értekezlet leg­fontosabb, megoldásra váró feladatának. Ugyancsak a Helsingin Sa- nomat hasábjain ismertette az amerikai fél álláspontját James Goodby nagykövet, az USA delegációjának vezetője, megismételve azt az ismert amerikai nézőpontot, mely sze­rint Európát nem a nukleáris fegyverek, hanem a hagyomá­nyos fegyverek területén tör­ténő összecsapás fenyegeti. Ezért Stockholmban az Egye­sült Államok célja olyan in­tézkedések elérése, amelyek úgymond „alkalmasak az Egyesült Államok és szövetsé­gesei ellen irányuló meglepe­tésszerű támadás kivédésére”. Tegnap Franciaországban sztrájkba léptek a közalkal­mazottak, hogy 24 órás sztrájkkal tiltakozzanak vá­sárlóerejük csökkenése ellen. Az eddigi bértárgyalásokon ugyanis a kormány nem volt hajlandó olyan mértékben emelni a béreket és fizetése­ket, ami biztosítaná vásárló­erejük fenntartását. A sztrájk következtében sú­lyos zavarok támadtak a köz­lekedésben; a vonatok közül általában csak minden negye­dik menetrendszerű járat közlekedik, a párizsi metró­vonalakon pedig csak minden harmadik szerelvény indul. Emiatt a szokásosnál többen indultak autón munkahelyük­re. A fővárosban és környékén nagy közlekedési dugók támad tak. Sztrájkolnak o postások is, az iskolákban szünetel a tanítás. A Brit Bányász Szakszerve­zet (NUM) Országos Végrehaj­tó Bizottsága csütörtökön, öt és fél órás vita után hivata­lossá nyilvánította 70 ezer yorkshire-i és skóciai bányász hétfőre meghirdetett sztrájk­ját. A munkabeszüntetés tiltako­zás amiatt, hogy az országos szénhivatal erre az évre mintegy 20 bánya bezárását és 20 ezer bányász elbocsátását tervezi. A vizcayai incidenst köve­tően feszültté vált Párizs és Madrid viszonya. Mint isme­retes, szerdán délután a Viz- caya-öbölben a francia hadi- tengerészet egy hajója tüzet nyitott két spanyol halászbár­kára, amelynek következtében kilenc halász megsérült. Fernando Moran külügymi­niszter szerdán este magához kérette Franciaország madri­di nagykövetét, s kormánya nevében éles tiltakozását fe­jezte ki a történtek miatt. Ki­jelentette, hogy mindez káro­san hat a két ország kapcso­latára. Moran szerint „érthe­tetlen, hogy egy szomszédos és baráti ország ilyen brutá­lis eszközt alkalmaz”. Az eset Spanyolország-szerte nagy felháborodást váltott ki. A spanyol haditengerészet fő- parancsnoka semmivel sem Xsak RÖVIDEN. A JAPÁN külügyminiszté­rium szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy a jövő hét elején Moszkvában tartják a szovjet—japán külügyi kon­zultációk újabb fordulóját. A japán delegációt Nakadzsima Tosidzsiro, a szovjet küldött­séget Mihail Kapica külügy­miniszter-helyettes vezeti. MILÁNÓBAN letartóztatták az „Első Vonal”, illetve a „Vörös Brigádok” két feltéte­lezett tagját. Egyikük, a 28 esztendős Luciano Molteni zenész, akit azzal gyanúsíta­nak, hogy az „Első Vonal" tagjaként 1979-ben több me­rényletben vett részt Lom­bardiában. A másik letartóz­tatott, a 41 esztendős Eus- tacchio Greco, aki után a rendőrség már négy esztende­je nyomoz. Az olasz rendőr­ség szerint Greco a hamis papírok előállításának szakér­tője volt a „Vörös Brigádok” terrorszervezetében. igazolható bűnténynek ne­vezte a történteket, a halászok szakszervezetének főtitkára pedig brutális lépésnek minő­sítette a franciák fegyveres akcióját. Mint lapunk első oldalán hí­rül adjuk, tegnap befejeződtek Belgrádban a magyar—jugo­szláv tárgyalások. A látoga­tásról közös közleményt adtak ki, amelyet az alábbiakban is- mertetünk: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meg­hívására 1984. március 7-én és 8-án hivatalos baráti látoga­tást tett Jugoszláviában. A megbeszélések az MSZMP és a JKSZ, valamint a két ország kapcsolatait jellemző szívélyes és baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és biza­lom szellemében folytak. Kádár János és Dragoszlav Markovics megelégedéssel ál­lapította meg. hogy a két párt és a kát ország együttműködé­se és kapcsolatai kiegyensú­lyozottan és eredményesen fej­lődnek. Megerősítették, hogy a magyar—jugoszláv baráti kap­csolatok a szuverenitás és a területi integritás, a függet­lenség, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás elvein nyugszanak, a szo­cialista építés különböző útjai­nak, tapasztalatainak és gya­korlatának, a két ország nem­zetközi helyzetében meglevő különbségeknek a figyelembe­vételével fejlődnek. A magyar —jugoszláv legfelsőbb szintű találkozókon rögzített és az élet által igazolt elvek képezik az alapját a sokoldalú, kölcsö­nösen előnye« együttműködés továbbfejlesztésének, ami jól szolgálja Magyarország és Jugoszlávia népei, az egyenjo­gú nemzetközi együttműködés a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus tartós érde­keit. Hangsúlyozták. hogy az MSZMP és a JKSZ, valamint a két ország politikai kapcso­latainak fejlesztésében fontos szerepet játszik a különböző szintű párbeszéd és rendszeres véleménycsere. Megerősítették, hogy ezt a gyakorlatot a jö­vőben is folytatják. • A megbeszéléseken megál­lapították, hogy a két or­szág gazdasági együttműködé­se eredményesen fejlődik, s ebben jelentős szerepük van a korszerű együttműködési for­máknak. Fontosnak tartják a szakosítás, a kooperáció, a hosszú távú ipari együttműkö­dés és az árucsere-forgalom bővítését. A felek pozitívan értékelték a magyar—jugoszláv kapcso­latok fejlődését a tudomány, a technika, a kultúra, a tájékoz­tatás területén is, és rámutat­tak az együttműködés gazda­gításának lehetőségeire. Hangsúlyozták hogy a Ma­gyar Népköztársaság, vala­mint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szocia­lista köztársaságai és autonóm tartományai, a határ menti te­rületek és városok, a helyi társadalmi és politikai szerve­zetek egyre bővülő, közvetlen együttműködése és a lakossá­gi kapcsolatok a két ország jószomszédi viszonyának fon­tos tényezőit alkotják. Kádár János és L/ragoszlav Markovics hangsúlyozta annak a szerepnek a jelentőségét, amelyet a Magyar Népköztár­saságban élő horvát. szerb és szlovén nemzetiségűek és a JSZSZK-ban élő magyarok töltenek be a jószomszédi kap­csolatok fejlesztésében, a két szomszédos szocialista ország népei közötti bizalom és ba­rátság erősítésében. Kiemelték a sajátos nemzetiségi igények teljesebb, sokoldalúbb kielégí­tésének jelentőségét, ami hoz­zájárul a két ország népei együttműködésének és barát­ságának erősítéséhez. A felek aggodalmukat fejez­ték ki amiatt, hogy a nemzet­közi helyzet továbbra is bo­nyolult és feszült. Felerősöd- tek a világ békéjét és bizton­ságát veszélyeztető folyama­tok. Fokozódott a fegyverke­zési hajsza. Üj válsággócok keletkeztek, miközben a ré­gieket nem sikerült felszá­molni. Nehezíti a helyzetet a világgazdasági válság elhúzó­dása is. A kölcsönös bizalom csökkenése miatt nehezebbé váltak az államok közötti érintkezés feltételei. Ebben a helyzetben különö­sen fontos, hogy a világ vala­mennyi állama, minden béke- szerető. haladó és demokrati­kus erő részt vállaljon az eny­hülési folyamat megóvásában és továbbvitelében, a kedve­zőtlen folyamatok felszámolá­sában, az égető nemzetközi problémák megoldásában. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés megszilárdítása a világ békéjének és biztonságának elengedhetetlen feltétele, és egyben tartós, szilárd alapját képezi a különböző társadalmi rendszerű államok együttmű­ködésének. A tárgyaló felek támogat­nak minden olyan konstruktív kezdeményezést és javaslatot, amely hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi problémák megoldásához, a fegyverkezési hajsza korláto­zásihoz, illetve megállításához és a leszereléshez, a bizalom helyreállításához, az államok közötti együttműködés fejlesz­téséhez. Pozitívan értékelték Európa és a világ békemoz­galmainak tevékenységét is. Aggodalmukat fejezték ki a nehéz világgazdasági helyzet miatt. Hangsúlyozták a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus rendezésének szükségességét. Aláhúzták az európai biz­tonsági és együttműködési fo­lyamat továbbvitelének je­lentőségét, és rámutattak az európai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel és a =Jecyzet S zinte hihetetlen: már öt­ven éves lenne! Jurij Gagarin arca 27 évesen, de­rűs és ifjú mosollyal tekint ránk az emlékezés homályá­ból. Ahogy felvillan, fájó ér­zés hasít belénk: még mindig csak ötven éves lenne, ha 34 évesen nem oltja ki életét az a tragikusan végződött próba­repülés. .. Amikor a hírek szárnyán megismerkedtünk vele, a vi­lág első űrhajósával, csodál­tuk és tiszteltük őt. A fiata­lok, az egészen kicsinyektől a nagyobbakig, mind űrhajósok akartak lenni. Az idősebbek hitetlenkedtek a híren: Em­ber a világűrben?!! Igen, sze­mélyében az első ember ju­tott ki a kozmoszba, ő volt az első ember, aki megvalósítot­ta ősi álmunkat. Mielőtt út­rakelt, ezt mondta: „Boldog vagyok-e most, amikor űrre­pülésre indulok? Természete­EMBER A VI leszereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia fontosságá­ra. Kifejezték reményüket, hogy a konferencia hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok ked­vezőtlen alakulásának feltar­tóztatásához, az együttműkö­dés fejlésztéséhez. A felek támogatják mind­azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Balkánon és a Földkö­zi-tenger térségében erősödjék a béke, a biztonság és az együttműködés. A megbeszéléseken aggo­dalmukat fejezték ki a közel- keleti válság elmélyülése miatt. Rámutattak, hogy a térség szilárd és tartós békéje csak a válság átfogó rendezé­sével biztosítható. Hangsú­lyozták. hogy a PFSZ-nek. mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének meg kell őriznie egységét és önál­lóságát. Elítélték Izrael Liba­non elleni agresszív politiká­ját, és követelték az izraeli csapatok teljes és föltétel nél­küli kivonását. Aláhúzták, hogy biztosítaná kell Libanon függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. A tárgyalásokon hangsúlyoz­ták, hogy az el nem kötelezett mozgalom mint jelentős nem­zetközi tényező különösen fontos szerepet játszik a je­lenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben a világbékéért, a biztonságért, a feszültség csők ken léséért, az együttmű­ködésért és a világpolitikai és világgazdasági kérdések meg­oldásáért folyó küzdelemben. Az MSZMP KB első titkára és a JKSZ KB Elnökségének elnöke véleményt cserélt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a világ más haladó mozgalmai­nak időszerű kérdéseiről. Ügy értékelték, hogy a kommunis­ta. a munkás-, a szocialista és más haladó pártok és moz­galmak jelentős eredményeket érnek el a haladó társadalmi átalakulásért vívott harcban. Rámutattak arra, hogy a szo­cializmusért folyó küzdelem tartalma és formái egyre gaz­dagabbá válnak az egyes or­szágokban. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspártok és minden más haladó mozga­lom — országa társadalmi, gazdasági és politikai feltéte­leiből, nemzeti sajátosságai­ból, valamint a saját munkás- osztálya és népe iránti fele­lősségből kiindulva — önál­lóan és szuverén módon ala­kítja ki politikáját, történelmi céljai elérésének útját és módját. Rámutattak az ismert de­mokratikus elvek következetes tiszteletben tartásának jelen­tőségére valamennyi haladó és demokratikus párt. mozga­lom együttműködésének fej­lesztésében. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik társadalmi­gazdasági és politikai fejlődé­sérő'. Kádár János tájékozta­tást adott a szocialista építő­munka magyarországi ered­ményeiről és feladatairól, az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatai megvalósításának időszerű kérdéseiről, a gazda­ság kiegyensúlyozott és haté­konyabb fejlődése érdekében tett erőfeszítésekről. Dragosz­lav Markovics szólt a JKSZ XII. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáról, a JKSZ- nek a szocialista önigazgatás továbbfejlesztése, különösen a gazdasági stabilizáció hosszú távú programjának megvaló­sítása és Jugoszlávia gazdasá­gi fejlődése időszerű kérdései­nek megoldása terén folyta­tott tevékenységéről. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy Kádár János Jugoszlá­viában tett baráti látogatása, a nyílt és konstruktív tárgya­lások tovább ösztönzik a ma­gvar—jugoszláv kapcsolatok és együttműködés sokoldalú fejlődését, a két szomszédos szocialista ország népei kö­zötti barátság további erősíté­sét. Kádár János, az MSZMP KB első titkára magyarországi látogatásra hívta meg a JKSZ KB Elnökségének elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Bafejeződtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Közős közlemény e Az arab államok iid/özUk a fordulatot Módosultuk az erőviszonyok jainkig 57 szovjet űrhajós járt a kozmoszban, sokan kö­zülük kétszer-háromszor, ve­lük tartottak az utóbbi évek­ben más országok küldöttei, így hazánk képviseletében Farkas Bertalan is Az első utazásokon a technikai beren­dezéseket. az ember űrhajós tevékenységét, biológiai reak­cióit vizsgálták, aztán ko­moly kutatásokba kezdtek, amelyek eredményeit a Szov­jetunió békés célokra, az em­beriség javára használja fel. G agarin is így képzelte a világűr meghódítását: a békét, az emberiség javát kell vele szolgálni. így képzeltük mi is, amikor e tehetséges, életvidám fiatal embernek szurkoltunk. Annál megdöb­bentőbb hallani, hogy az Egvesült Államok vezető po­litikusai ma már a „csilla­gok háború ia” esztelen gon­dolatával játszadoznak. Ga­garin, s utódai nem ezt az örökséget hagyták ránk! Há­rom éve Vlagyimir Dzsanibe- kov, az első űrhajós útjának folytatója ezt mondta: „A világűrből a Föld olyan kicsi­nek tűnik — meg kell tanul­nunk élni rajta.” K. M. sen nagyon boldog vagyok, hi­szen az emberek számára minden időben és korban az volt a legnagyobb boldogság, hogy új felfedezések részesei lehettek... Felelősséggel tar­tozom? Igen, mégpedig nem­csak az emberek tucatjai, a kollektíva, hanem a szovjet nép, az egész emberiség, az emberiség jelene és jövője előtt.” Majd’ 23 esztendő telt el azóta, hogy 1981. április 12-én a Vosztok—1 űrhajó Jurij Ga­garin repülőőrnaggyal a ma­gasba emelkedett. Száznyolc percet töltött a világűrben, s ez a száznyolc perc új feje­zetet nyitott az emberiség történetében. Megkezdődött az űrkorszak. Ma már természe­tes, hogy űrhajósok tartóz­kodnak a világűrben, hogy a Szaljut űrállomáson most is éppen három szovjet kozmo­nauta végez kutatásokat. Nap­ffivatalos spanyol tiltakozás Feszültség ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom