Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1984. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás előtt a Petőfi Tsz Nem csikként a tejtermelés Takarékosabban bántak az energiával Kocséron készül a leltár, a selejtezésen már túljutottak, az állattenyésztés és a keres­kedelem adatait december utolsó napjával vették lajst­romba. A Petőfi Termelőszö­vetkezet már a februári zár­számadásra összpontosítja fi­gyelmét. 1983-as gazdálkodá­suk várható eredményeiről, az aszálykárok ellensúlyozásá­ra tett lépéseikről beszélget­tünk Tóth Róza tsz-elnökkel. Beosztva kitart Kocséron országos hírű az állattenyésztés. Sertés-, szarvasmarha- és juhászati törzstenyészetet tartanak fenn és a tejtermelésben évek óta övék az országos elsőség. Most viszont nagy gond az ál­latállomány takarmányellátá­sa. Szénából annyi van, ami­vel a teheneket, borjakat és a hízómarhákat etethetik, to­vábbá szalmán és répacsíkon teleltetik át az állatokat. Ku­koricasilójuk csupán feleany- nyi lett, mint tervezték, a szemes kukoricának vetett 700 hektárból csak 160-ról lehe­tett letörni a termést. Az igé­nyelt háromezer vagon répa­szelet felét kapták meg a szol­noki és a szerencsi cukorgyár­ból. Nagyon szűkösen, jól be­osztva ki kell tartani újig a rendelkezésre álló takarmány­nyal. Fontos, hogy a tehenek­nél a tejtermelés ne essen vissza. Eddig ezt sikerült el­érni, mi több, az 1983-as tej­hazam magasabb az 1982-es- nél mind a két tehenészeti te­lepen. A jószághizlaláshoz megkapták a szemes kukori­cát, a takarmánykeveréket — ugyancsak vásárolt alapanya­gokból — maguk keverik. A háztájinak is juttatnak eláru- sítóhelveiken keresztül a ta­karmánykeverékekből, de sze­mes terményből rosszabb a helyzet, hiszen azt macának a szövetkezetnek is vennie kell. Az aszálykár okozta kiesés ellensúlyozására az állatte­nyésztés a lehetőségekhez mérten túlteljesíti tervét. Több hízót adtak el a terve­zettnél. A tenyészállat-értéke­sítés az első félévben nehéz­kesen ment, de a második félévben javult a helyzet és sikerült a meglevő tenyész- anyagot értékesíteni, összes­ségében az állattenyésztés túl­teljesíti árbevételi tervét, ám a megnövekedett költségek miatt elmarad a várt nyere­ség. örülnek, ha nem lesz rá­fizetéses ez a fontos ágazat. A növénytermesztésből 15 millió forint kiesés szárma­zott. Teljesen kiesett a kuko­rica árbevétele. A rozsból származó pénz egyharmada lett a vártnak. A cukorrépa cukortartalma alig 12-13 szá­zalékos volt, és így jóval ala­csonyabb áron vették át. Az ágazat számottevő veszteség­gel zárja az esztendőt. Az ipar nem segített Nem tudott javítani a hely­zeten az ipari főágazat sem, mert egesz éven át alapanyag- hiánnyal küszködött mind a bútorgyártás, mind a mű­anyagüzem. Ráadásul a bútor­ra kötött ’ éves szerződést a kereskedelem az év derekán felbontotta. A második félév­ben valamit változott az ér­tékesítés, de a szükséges ár­bevételt nem tudták elérni, s így az annyira hiányzó se­gítség elmaradt. A Petőfi Tsz-ben 2,5 száza­lékos bérfejlesztést lehetett végrehajtani. Ebből elsősorban az építőrészleg és az ipari fő­ágazat ’■■'zesült. Az új mű­anyagüzemben is rendezni kel­lett a béreket ahhoz, hogy ja­nuár elsejétől négy műszakban dolgozhasson. A költségek csökkentését megtakarítással próbálták se­Minden cikk kapható iá út, kásbdL^ytik Aki Kocsér felé veszi útját, jóleső érzéssel tapasztalja, a határúti kanyartól, amit a ko- csériak csak juristának nevez­nek, szélesített, s az előzőkhöz képest jobb minőségű úton gu­rulhatnak tovább. A nyáron már írtunk az útépítésről, a pénzből idáig futotta. A község kezdetén építke­zésbe ötlik a szem, télen sem áll a munka, s beljebb, a táp­bolt környékén is sok kocsi áll, viszik az eleséget a jószá­goknak. Az ellátásra még nem hal­lottunk panaszt, sőt! A körö­siek sokszor csak legjobb ba­rátaiknak árulják el, hol vet­tek egy-egy kurrens cikket, ruhadarabot, belsőséget. Hát mi most kibeszéljük a titkot, ami persze egyáltalán nem az. A környék egyik legjobban el­látott (vagy legjobb beszerző­iül’ Ki tudja?) boltja a kocsé- ri iparcikkbolt. Van itt szte- -eó kazettás rádiómagnó, más­kor szerelvény, motoralkat­rész. A húsboltról valóságos cso­dákat mesélnek. Állítják, ve­zetője sokszor naponta kétszer is áruért van, s nem lehet olyat kérni, mit ne szerezne be. Reggelente a ceglédi vágó­idat keresi fel. délutánonként meg a szolnokit látogatja. Tény az, hogy friss és bősé­ges választékkal fogadja a be­térőket, s nagy forgalmat bo­nyolít le. Kocséron butik is van. Még­hozzá olyan, ami már nagyon hiányzott, itt különböző felső- ruházatot, de női ruhadarabo­kat is árulnak. Például — szintén egy amolyan hiány­cikket, vastag akril női haris­nyanadrágot. Veszik is, mint a cukrot, a viszonylag meleg idő ellenére. A Petőfi Tsz felé is meg­javították az utat, erre a téesz áldozott pénzt, de nem­csak a gazdaság, a község is jól járt vele. Lehet persze, hogy a kocsé- riaknak mindezek — közhe­lyek. Magától értetődő, még csak utánagondolásra sem ér­demes dolgok, s abban igazuk is van, miért lennének éppen ők kivétel, mikor másutt is fel tudnak mutatni hasonlókat? gíteni. Az elektromos áram igénybevételére úgy kötöttek szerződést a DÉMÁSZ-szal, hogy szakemberrel vizsgáltat­ták meg a legelőnyösebb áram­felhasználás mikéntjét. Az el­ső félévben sikerült betarta­niuk az 5 százalékos energia­megtakarítást. A talajmunkák k í'sőbb rontották az eredményt, mert annyira száraz volt a ta­laj, hogy még a máskor laza homokföldeken is megnehezült a szántás. A szárítóüzemben viszont — a terméskiesés miatt — olajra alig volt szük­ség. A segédüzem úgy spórolt, hogy az alkatrészeket maga ja­vítgatta vagy gyártotta. Bekötő út a bölcsődéhez Tóth Róza elmondotta, hogy £ tizenhárom szocialista brigád 1 íegértette a nehéz helyzetből adódó szükségintézkedéseket. Sok plusz műszakot vállaltak, számtalan szombaton dolgoz­tak. Amennyire tudtak, részt vettek a község fejlesztésében is. A Tiszakécskére vezető út­vonal szélesítéséval egy idő­ben a termelőszövetkezet meg­rendelte a tanácsházához, a bölcsődéhez és a fogorvosi ren­delőhöz vezető bekötő út ki­építését, saját útépítési kerete terhére. Azóta már sáros idő­ben is könnyebb a közlekedés ezen a szakaszon. A Petőfi Tsz elnöke elmon­dotta, hogy 1984-re az időjárás nem teremtett megfelelő kö­rülményeket. Mindössze 290 milliméter csapadék hullott 1983-ban a kocséri határban. Alig volt őszi eső. Az októ bér végén elvetett 250 hektár búza nem kelt ki, ráadásul száraz, erős fagy jött rá. Az őszi árpa vetése is megsínylet­te az időjárást. Eddig még hó sem volt. Ipari részlegeik alapanyag­gal csak szerény mértékben vannak ellátva, de a januári indulás zavartalan lesz. So­káig hiányzott a habszivacs a bútorgyártáshoz. MűanyaL alapanyagokat még a héten szállítottak. Az elnöknő szavai szerint a gazdasági szabályzók várható változásait figyelembe véve házi elemzést készítettek, melyből az tűnt ki, hogy 1984 ben 4—5 millió forint körüli eredménycsökkenésre számít­hatnak az 1933-as tényleges nyereséghez képest. Tamasi Tamás E. T. (Földönkívüli). Szí­nes, szinkronizált amerikai sci-fi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A csoda vége. Színes, ma­gyar film, fél 6-kor és fél 3-kor. 1 SflMHÁZF A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délután 4 órakor, Királyi vadászat. Bér­letszünet. h\nl izgulnak a szülők is Városunk iskoláiban úgynevezett nyílt napokat szerveztek, ahol a szülők meggyőződhettek gyermekeik tanórai munkájáról. Felvételünk a Kossuth Lajos Általános Iskolában készült, ahol az 1/b. osztályban Pozsárné Szalay Zsuzsa magyar nyelvórát * vezet. Varga Irén felvétele Megtörtént eset Egy Pálfájában gazdál­kodó asszony kerékpáron jött a kocsiút szélén a Pes­ti úton. Aprójószágot és egyéb portékát hozott a piacra eladásra. Az egyik ház előtt kerékpárja kere­ke megcsúszott és minde­nestől elterült a kocsiúton. Eléggé megütötte magát, s mikor felkelni igyekezett, kerékpáron óit haladt el egy ismerős középkorú fér­fi, a’oi ahelyett, hogy le­szállt és segített volna raj­ta, elhaladt mellette, fölé­nyesen odaszólt neki: — Miért nem vigyáz, ugye most jól megütötte magát... Jött egy személyautó is, s vezetője széles ívben el­kerülte. és mosolyogva néz­te, hogy az idős asszony igyekszik feltápászkodni. Szomorúan mondta el ezt a piacon az asszony. — Hát ilyen embertele­nek az emberek. K. L. 7bvesz ss félóra Kézi szedés! paradicsommal A télelő szokatlanul enyhe napjainak igazából a mező- gazdaságban vették hasznát. I’olytatódhatott a fagyok miatt félbeszakadt ásás, metszés, fa­ültetés. Néhány hete az Arany János Termelőszövetkezet zöldségtermesztő ágazatában még úgy tervezték, ha végez­nek a sárgarépa betakarításá­val, tavaszig bérmunkák vál­lalásával oldják meg a kerté­szetben dolgozók folyamatos foglalkoztatását. A konzerv­gyár szívesen fogadta volna a termelőszövetkezet asszonyait, s hogy érkezésükre mégsem került sor, annak éppen a jó időjárás az oka. így aztán idehaza minden percet kihasználtak a tavaszi felkészülésre. Mostanára a szőlő- és gyümölcstermelő ágazatban maradt hátra a leg­több tennivaló, a teljes lét­számot a növények kézi és gé­pi metszésére irányították. Máshol is jól haladnak a munkálatokkal, fejtrágyáznak, a kertészeti kultúrák alá szántják a talajt, s megkezdő­dött a termelőszövetkezet két palántanevelő telepének fel­készítése is. Megtudtuk, a ter­melőszövetkezetben az idén sem terveznek lényeges vál­toztatást a zöldségnövények összetételében, termőterületé­ben, viszont a paradicsomter­mesztési technológiájában fur­csának tűnik ama törekvés, hogy éppenséggel a kézi be­takarítást kívánjuk majd szorgalmazni. Szabó Balázs termelési főmérnökhelyettes erről a következőket mon­dotta: — Látszólag valóban ellent­mondásos az elképzelés, főleg ha ráadásul számolnunk kell a tagság fokozatos kiöregedé­sével. Honnan kerítünk akkor munkaerőt? Annyit tudni kell, hogy a jelenlegi értékesítés mellett nekünk a gépi betaka­rítás veszteséges, arról nem beszélve, hogy komolyabb be­ruházásra is meglehetősen ke­vés a lehetőségünk. A kiutat ott leljük meg, ha minél több korai áruval jelentkezünk a Anti tetszik, meg ami nem Kezdjük azzal, ami nem tetszik, mindazoknak, kik fizetésük nagy hányadát az Ifjúsági ABC-ben cserélik árura. S ez a kosár. Köztudott, hogy önkiszolgáló üzletben csak ezzel az alkalmatos­sággal lehet vásárolni. Ügy tűnik, itt is van ebből ele­gendő, csak éppen, mióta a boltot átalakították, nincs kereskedő, ki azokat a be­járati oldalra áthozza. Így aztán gyakorlatilag bár­mely napszakban a betérő vásárló kettős feladatra kényszerül: először is ko­sarat szerez, ha jobb érzé­sű, nem eggyel, hanem töb­bel ballag át az eladótérbe. S ami a legszebb az egész­ben, a gondolák között mindig cselleng egy-két el­adó, aki ráadásul majd- nemhogy kárörömmel szem­léli a kosarakért folytatott közelharcot. Igazán lehetne annyi kereskedői érzéke a boltvezetésnek, hogy meg­szüntesse ezt az áldatlan állapotot! Ezek után, ami tetszik. Ez pedig a pénztárosok te­vékenysége. Nem arról van szó, hogy nem hibáznak, vagy hogy kevesebbet hi­báznának, mint mások. A mind gyakoribb és szinte követhetetlen árváltozások korában erre már szinte senki sem képes. Arra vi­szont igen, mint például ugyancsak az Ifjúsági ABC pénztárosai, hogy minden egyes vendégnek köszön­nek, akkor is, mikor sorra kerül, s akkor, miután el­megy. Ebben viszont ez a bolt jó néhány más egység felett van, általános vásár­lói vélemény szerint. Jó lenne, ha a kosárkér­désben is ezt írhattuk vol­na ... piacon. Ebben az esetben csak kézi szedés jöhet számításba, amit kívülállókkal kötött szer­ződések alapján valósítunk meg. Helyzetismeretünk, s a tapasztalatok biztatóak arra nézve, hogy a külső munkaerő bevonásával elérjük célunkat. — Más kötelezettségeik lesz­nek-e még a vállalóknak? — Együttműködésünk csu­pán a vállalt területek beta­karítási idejére szól, legfel­jebb egyetlen gazoló kapálást foglalunk még a megállapo­dásba. Az elképzelésnek most folyik még részletes kidolgo­zása, mindenképp úgy próbál­juk kialakítani,, hogy válla­lóink részére kivétel nélkül előnyös legyen. Persze mind­ezt alapos felmérésnek kell megelőznie, hiszen a terve­zett száz hektár paradicsom­földön a kézi szedésű fajták­ból csak a jelentkezők reális arányában ültethetünk. — Tavaly c termelőszövet­kezet ipari tevékenysége is fejlődött, bővült. ■ — Igaz, de sajnos minden­nel még ma sem vagyunk ké­szen, a 83-as évről áthúzódó beruházásaink sürgetnek ben­nünket. Ilyen a Gál kastély- beli varróüzem, melynek be­üzemelése ez év elejére vár­ható. Űj fűrészüzemünk mű­szaki átadásán túl vagyun.t, ezzel a lépéssel jelentősen si­került bővítenünk fafeldolgo­zó tevékenységünket. — Varróüzemüknek milyen lesz a fő tevékenysége? — Elsősorban ruházati és divatcikkek készülnek majd itt, de bőrdíszművek gyártá­sát is tervbe vettük. Az üze­met széles bedolgozói hálózat egészíti ki, s mindezt a divat­cikk gazdasági társulással kö­zösen működtetjük, a tevé- kenység gesztorai pedig mi vagyunk. Mint említettem, be­ruházási lehetőségeink 1984- ben is meglehetősen szűkösek lesznek, sok egyéb megvalósí­tásáról le kell mondanunk. Egy régi igényről azonban nem, a kertészet dolgozóinak a jövő télen már fűtött helyi­ségben szeretnénk munkát ad­ni. Ezzel egyúttal megoldódik egyenletes téli foglalkoztatá- sujc is — fejezte be Szabó Ba­lázs termelési fömérnökhe- lyettes. Miklay Jenő Sporthírek Petrák József ezüstérme Jól szervezett, külsőségei­ben látványos volt Kaposvá­rott a XIX. téli úttörő-olim­pia országos birkózódöntője. Idén szabadfogásban vetél­kedtek a pajtások, és 127 pajtás versenyzett. Súlycso­portonként 5 területről az el­ső kettő, Budapestről az első 3 helyezett szerepelhetett itt. A fővárosiak 10 kategóriából 9-ben az élen végeztek. Vá­rosunkat négyen képviselték, de közülük fegyelmezetlenség miatt egy nem indult el. Az egyes súlycsoportokon belül 2—2 csoportban körmérkőzés folyt. A 35 kg-os súlycsoportban (13 induló): 7—8. Szűcs Attila (Nk. Petőfi isk.) 3—3 győze­lemmel és vereséggel, az erő­sebb csoportba került. A 49 kg-ban (13)): 2. Petrák Jó­zsef (Nk. Petőfi isk.) 7 győ­zelemmel és 1 vereséggel; na­gyon kellemes meglepetés, ná­la sokkal esélyesebbeket is megelőzött, s a Pest megyeiek közül a legjobban szerepelt. 63 kg-ban (13): 7—8. Paros György (Nk. Arany isk.) 3— 3 győzelemmel és vereséggel, balszerencsés volt a sorsolás. ★ Az 1983/84-es tanévi úttörő­olimpiára 4 körzetet alakítot­tak ki a megyében. A nagykő­rösi pajtások a ceglédiekkel, dabasiakkal, monoriakkal és azok környékbeli iskoláival kerültek egy csoportba. Ko­sárlabdában az erőviszonyok miatt módosulás van: a mo- noriak és a körösiek csak a megyei döntőben találkozhat­nak egymással. Sportlövészek Az 1982/83. évi sportlövő MHSZ Kupaviadal végered­ménye a légpuskás III. osz­tályban: 1. MHSZ Egri Csilla­gok Tsz Lövészklub -73; 2. MHSZ Növényolaj LK (Buda­pest) -83; 3. MHSZ Szolnoki MÁV LK -86; 4. MHSZ Mar­cali LK -87; 5. MHSZ BKV LK (Bp.) -101; 6. MHSZ Má­tészalkai MOM LK -108; 7. MHSZ Óbuda LK (Bp.) -128; 8. MHSZ Nagykőrösi Kon­zervgyári LK -130; 9. MHSZ Szekszárdi Volán LK -191 ponttal. A kilencedik, 1983/84-es bajnoki évben 41 klub 6 cso­portban vetélkedik, az 1—3. fordulókban 16 légfegyveres, az 5—8-ban pedig összesen 22 lég- és tűzfegyveres kate­góriában. A mostani kiírás­ban csak már minősített ver­senyzők indulhatnak! A második fordulót a fővá­rosban az MHSZ BKV LK rendezte, amelyen a délkeleti csoprt mind a hét lövészklub­ja képviseltette magát. Az MHSZ Nk. Konzervgyári LK- ból három fiatal volt ott. össz­teljesítményük jobb volt, mint az itthoni első forduló­ban: +3 pontot értek el. Eredményeik a következők voltak. Légpuska, ifjúsági fiú: Po- zsár László 40/351 (MHSZ ezüstkoszorús szintű ered­mény). Légpisztoly, ifjúsági fiú: Oláh György 40/325 (bronz­koszorús szintű). Serdülő fiú: Farkas Róbert 40/280. S. Z. Elveszett • gyermekem hallóké­szüléke. Ütvonal: Gát utcától— Ceglédi út—Lőrincpap út—Dózsa György út Magyar utcától a kis posta fplé, a Tormási bisztróig. Kérem a Nagykőrösi Tanácshá­zára leadni. A. megtalálót juta­lomban részesítem. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírt a: k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom