Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
,* IKti Ml 1983. DECEMBER 28., SZERDA a A MAGYAR NÉPGAZDASÁG JÖVŐ ÉVI TERVE (Folytatás az 1. oldalról.) marom, Pest, Zala, Veszprém megye és a főváros ellátását javítják. A bölcsődei ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is _ gy orsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvó- dai helyek száma — a csökkenő gyermekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — követve az iskolás korúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közműellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások körében közel azonos nagyság- rendű. A nagyobb teljesítéshez hozzájárult hogy néhány nagyberuházás ez évi költségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták, egyes berendezésekből előszállítás történt. Üzembe lépett a paksi atomerőmű I. számú egysége, befejeződik a székesfehérvári könnyűfémmű, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében főleg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek felhasználása tett lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz, a készletállomány kis mértékben nő. Kedvezőtlen, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben -is bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességében javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. FŐ CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok, elérését az eddigieknél tartósabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának. szerkezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos energia- és anyag-, különösen az importanyagfelhasználás csökkenjen, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az exportcélú, valamint a drága behozatalt megtakarító termelés dinamikus fejlesztése, másfelől az energia- és anyagmegtakarítást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb aránvú hasznosítását szolgáló programok és akciók következetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítására átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi fel- használás mérséklése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1983:100 Nemzeti jövedelem » 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 180—183 milliárd forint fordítható. A TERMELŐ ÁGAZATOK FEJLŐDÉSE Az ipari termelésnek 1984-ben az eddiginél is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a behozatalt gazdaságosan helyettesítő termékek termelése is. Csökken és összetételében változik az ipari termékek iránti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, a termékek korszerűségét javító műszaki fejlesztést, növelni a versenyképes termékek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e célokra felhasználni a meglevő kapacitásokat és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végrehajtása. Az energiagazdálkodási program eredményeként további igen jelentős energiahordozó-megtakarítás érhető el. A program keretében folytatódik a nagy fogyasztók fűtőolajfelhasználásának földgázzal, villamosenergiával vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásának 0,5—1 százaléka takarítható meg. A mellék- termék- és hulladékhasznosítási program feladatai alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint e hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahordozók behozatala a villamos energia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik, főleg a magasabb feldolgozottsági fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növekedésével összefüggésben az ipari állagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tőkésországokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termékekből, szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban a híradás- és számítástechnikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai berendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelése kismértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vasbetonszerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az üveg- és finomkerámiaipari termékek iránt. Az építőanyag-ipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett —, az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakküzem, ami számottevően növeli az értékesebb kőolajipari termékek arányát. Sor kerül a pvc-por gyártó kapacitások jobb kihasználásá-a és az új polipropilén-üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb feldolgozottságú termékek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogénműtrágya, a gyógyszerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartásvegyipari termékekből a lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igényeket is. A kereslethez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése, a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett, és több terméket nehéz értékesíteni —, kismértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldolgozottsági fokát. Az építési feladatok mérséklődnek, az építési-szerelési tevékenység csökken. Folytatódik a termelés összetételének változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegítik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárulnak ehhez a további szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeményezésükből. részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer. korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet és kismértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az olajos növények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. A állattenyésztésben a meglévő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarhatenyésztésben a feladat továbbra is a húshasznosítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehénállomány megőrzése és a fajlagos tejhozam javítása. A sertéstenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyagráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően, kismértékben emelkednek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel, á kapacitások jobb kihasználásával, a hét végi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken nagyobb lesz. Az egyéni személygépkocsi-közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az észak— déli metróvonal Elmunkás tér—Arpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút Váci út—Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Üj telefonközpont átadására kerül sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófokon. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A munkaképes korú lakosság és az aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kismértékben nő. Egyes szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növelésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban és a közigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reáljövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejlesztési lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új, típusú bérszabályozás köre, és bevezetésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos nominálke- resetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a termelőszövetkezetekben dolgozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8—5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolási rendszer is, ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő differenciálására. A pénzbeli társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt, közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit. A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttes hatására következik be. A jövő évi központi árintézkedések elsősorban a támogatások mérséklését, jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról. hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is folytatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját ereiének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70— 74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az úiraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés mennyisége tovább nő. A terv nagv figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a telek- és közműellátásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300 zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerrel emelkedik. az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesült. A váltott napszakú oktatás aránya tovább csökken. A középiskolai oktatás körülményeit javítja mintegy 140 osztályterem létesítése és az intézmény- hálózat belső tartalékainak további hasznosítása. A felsőfokú oktatás tárgyi feltételei Pécsett. Miskolcon, Debrecenben és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése Kiemelkedő jelentőségű a Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a színes adásidő. A tanácsok fejlesztéseikben elsőbbséget adnak a telepszerű többszintes lakóházépítésnek. a víz- és csatornahálózat bővítésének, Valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javításának. Az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő bekapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak. járdák kiépítettsége. BERUHÁZÁSOK A terv a beruházások volumenének körülbelül 10 százalékos csökkentését irányozza elő. A mérséklés az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kezdés««, mérséklődik, de néhány területen a folyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ez évinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelően folytathatók az 1985-ig befejezésre tervezett nagyberuházások, lezárul a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciáltan, a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően nagyobb összeg használható fel a szénhidrogéniparban és a telefonhálózat fejlesztésére, kevesebb az út- és vasúthálózat, a rádió-televízió műsorszóró hálózat, a központi lakásépítés, valamint a kórházak és klinikák fejlesztésére. Űj építésigényes fejlesztések lényegében csak az egészségügy, a művelődésügy és a lakásépítés területén kezdődhetnek. Az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba. Ennek érdekében a gazdasági szabályozás egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő módosítások történtek. Csökken az állami támogatások összege. A központi és hitelforrások elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését, az anyagtakarékosságot és a technológiák korszerűsítését, a hulladék- és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztések megvalósítását segíthetik. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő javítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növekedése szükséges, miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele az ez évi aszály miatt alig nő, az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének, versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. A nagyfokú takarékosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósítható, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval k'sebb. a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lényegesen nagyobb legyen. A terv, céljainak megvalósítása érdekében, számol további külföldi hitelek felvételével is, az eddig kialakult banki és nemzetközi intézményi rend keretei között. ★ A népgazdasági terv céljainak megvalósulását — változatlanul nehéz és több tekintetben romló külgazdasági körülmények között — a gazdasági szabályozórendszer, az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékenység és az évközi irányító munka együttesen alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében fontodnak tartja a külső és belső tényleges folyamatokhoz, a feltételezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást, a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek a tanácsok és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkáiukat. a terv céljait és követelményeit szem előtt tartva végezzék, segítsék azok valóraváltását.
