Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

4 1983. JÜNirS 30., CSÜTÖRTÖK Mezsgyepolitika és érdekviszonyok Üröm az örömben Vám ■ Heti filmtegyzetb Jézus Krisztus Szupersztár Yvonne Elliman (Mária Magdolna) és Ted Neely (Jézus) a Webber— Rice—Jewison filmben Mozgósítja a hazai szellemi tartalékot Harmincöt éves az MTESZ j. Ma délután MTESZ-székhá­= zat avatnak Cegléden, a Pe­stöfi utcában. A 35 éve alakult Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének mun­kájában jelenleg már több mint 170 ezer műszaki, agrár- és természettudományi szak­ember vesz részt. A szövetség, a 32 tudományos egyesületben fokozatosan tovább bővülő szellemi bázist hasznosítva, egyre összetettebb feladatokra vállalkozik. Az MTESZ jelen­tős szerepet tölt be az innová­ció gyorsításában, a hazai szellemi tartalékok mozgósítá­sában, a technikai és tudo­mányos eredmények gyors, hatásos alkalmazásában. Az elmúlt 35 esztendő eredmé­nyeiről, további feladatairól Tóth János, az MTESZ főtit­kára elmondotta: a szövetség feladatai az elmúlt évek so­rán egyre sokrétűbbé váltak. Kezdettől fogva arra töreked­tek, hogy lehetőséget teremt­senek a szakembereknek mű­szaki-tudományos ismereteik hasznosítására, ' nézeteik üt­köztetésére. Olyan fórummá váltak, ahol a szakemberek rendszeresen kicserélhetik vé­leményüket, elképzelésüket. Emellett a szövetség fokoza­tosan bekapcsolódott a nép- gazdasági szintű döntések elő­készítő munkáiba is. Az el­múlt évek vitáinak hatására kezdeményezte az MTESZ a technikusképzés újbóli beve­zetését. Vizsgálták a műszaki, agrár- és természettudomá­nyi értelmiség anyagi, erköl­csi helyzetét is. A megfogal­mazott ajánlásokat megvitat­ta a kormány tudománypoliti­kai bizottsága is. A másik lényeges változás — mondotta Tóth János —, hogy a tudományos egyesü­letekben dolgozó szakembe­rek figyelme mind jobban a termelés felé fordul, tevé­kenységük során a gyakorlati megvalósításra helyezik a hangsúlyt. Az MTESZ-ben évről évre Igen nagy mennyiségű gazda­sági-tudományos információ halmozódik fel. A múlt esz­tendőben mintegy száz nem­zetközi tudományos konfe­renciát tartottak, csaknem hétezer külföldi és húszezer hazai résztvevővel. Hihetjük: aligha akad ember, aki ne örülne külö­nösen, ha megyéjének bár­melyik települése gyarap­szik. Főleg amikor ott jön segítség, ahol legnagyobb a szükség. Ezért aztán — akik tudtak róla — jó ér­zéssel várták, várják az Üröm—Pilisborosjenő közös tanácsú községben épülő általános iskola elkészülé­sét. Állandó gondot jelent az ok­tatási intézmények hiánya, an­nak ellenére, hogy az elmúlt öt évben is százszámra léte­sültek az új tantermek. A megyében mégis jellemző a kétműszakos oktatás, és a gye­rekek számának emelkedése miatt több községben is fenye­get a három turnusú tanítás réme. További új iskolák kel­lenek, de ezekre csak akkor futja, ha nagyon megfontoltan használjuk fel a rendelkezé­sünkre álló forintokat. Ellen­kező esetben üröm vegyül az örömbe. A lesz-iskola Elhagyjuk a székhelyközség határát: jobbról dombok, hét­végi házakkal, balról kukori­cás. Az út menti árkon túl be­tonkerítés fölött bukkan ki az új iskola teteje. Innen még éppen másfél kilométer Pilis­borosjenő és visszafelé ugyan­ennyi Üröm. Bekanyarodunk az ideiglenes kapun, s vagy 300 méternyire ott az épület. Ahogy a népnyelv elnevezte: a lesz-iskola. Építészetileg izgalmas: nye­regtető, lapostető, féltető vál­takozik különböző magassá­gokban. A faisíkok is mozgal­masak, hasonlót mondhatunk a bejáratokról. Ha körüljárjuk az épületet, láthatjuk: a mö­götte álló domb egy részét le­faragták. Odabent a kettős elő­csarnok tengelyét megtörték, X-alakú lépcsők vezetnek az emeletre. A termek majdnem négyzet alakúak, összesen nyolc osztály és a hozzátarto­zó helyiségek. A terveket Nyí­ri István, a Pest megyei Ta­nács tervező vállalatának cso­portvezető mérnöke készítet­te. A párbeszéd A Barátság SE aprócska há­za a kerítéshez közel áll. Te­nyérnyi irodájában legalább 20 ember szorong, mert operatív értekezletet tartanak mind­azok, akik érdekeltek a kivi­telezésben. Másfél órai eszme­csere után aláírják a jegyző­könyvet; néhányan megállunk beszélgetni, miközben körülöt­tünk percenként jönnek-men- nek a Rozmaring Termelőszö­vetkezet autói, erőgépei. — Mi indokolta, hogy a két falutól szinte méternyi pontos­sággal egyforma távolságra, a kukoricással szemben építik az iskolát? — kérdeztem Sel- metzy László tanácselnöktől. | — Ismeri a szöveget: miért ez a falu kapta, miért nem a másik? Most aztán nem szól­hat senki sem — válaszolt Huszti Gábor, a községi párt- | bizottság titkára. — A távlati tervek szerint ide fog kerülni a község központja. A dombo­kat fel akarjuk parcellázni, s egy részén telepszerű építke­zés lesz. — Mikor? — Már a közeli években. — Miért választották a kis- téglás módszert? — Mert ez sokkal olcsóbb, mint a panel — válaszolt a pártbizottság titkára. — Ami kevéske költségtúllépés mutat­kozik, az részben az anyag­árak emelkedése miatt lesz, részben pedig az élő munka­erő csaknem megfizehetetlen. Azért is választottuk ezt az építési módszert, mert a kije­lölt kivitelező, a Rozmaring téesz nem tud más technoló­giával dolgozni. — Miért kellett kijelölni a téeszt? — Mert az iskolaépítés nem hoz hasznot, így nem tudtunk vállalkozót találni. Iskola pe­dig kellett, nálunk kétműsza­kos az oktatás. — Máshol a három műszak fenyeget. — Az máshol van. — Üröm—Pilisborosjenön megítélésük szerint milyenek az oktatás feltételei? — Nem a legkedvezőbbek — szól közbe a tanácselnök. — Mindkét településen van isko­la, de az ürömi különösen rossz állapotú. Itt az új nyolc tanteremben 14 tanulócsopor­tot fogunk elhelyezni, minden helyiséget kihasználunk... Legfeljebb ötmillió — A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság értekezle­tén elhangzott, hogy körülbe­lül 10 millió forinttal fogják túllépni a költségvetést. — Ez tévedés. Legfeljebb ha öttel — veszi vissza a szót Huszti Gábor. — Most készült el a végső költségvetés, esze­rint 27,5 millióba kerül az épü­let. — A szövetkezettel kötött eredeti szerződésük ugyancsak ennyiről szólt, de benne volt a tornaterem és a gondnoki la­kás is. Most ez utóbbi kettő nélkül lesz 5 millióval több. — Meglehetősen magasak a költségek — válaszol a tanács­elnök. — Ez a terület ugyanis nincs közművesítve, bonyolult szikkasztóberendezést kell építeni, muszáj megoldanunk a víz- és elektromos ellátást és létre kell hoznunk a bekötő utat. Ráadásul, az itt alkalma­zott építési technológia olyan statikai megoldásokkal jár, amely ugyancsak emeli a ki­adásokat. — Befejezik-e határidőre? — Nagyon bízom benne, Ürömön hogy igen — felelte Mirk Jó­zsef, a termelőszövetkezet épí­tésvezetője. — Már a belső munkálatokat és a tetőszere­lést végezzük, rövidesen meg­kezdődik a szikkasztórendszer építése is. Néhány anyagfajta ugyan hiányzik, de nem gátol­ja komolyan a munkát. Ha a kijelölt ünnepi átadásra nem is, de szeptember 1-re készen lehetünk, amennyiben az al­vállalkozók is helytállnak. — Szakembertől hallottam: bármilyen jól végzik is a mun­kájukat, ez a tető be fog ázni. — Valószínűleg — válaszol­ta az építésvezető. — Pedig a terv jó, csak a Magyarorszá­gon található lemezek hőtá­gulási együtthatója olyan ma­gas, hogy aligha felel meg. És semmi új Próbáljuk képletté egysze­rűsíteni a tényeket: Üröm—Pi- lisborosjenőnek kellett iskola. De nem biztos, hogy Pest me­gye oktatási szervezetében ez volt a legsürgősebb beruházás. Ml csak egyetlen példát emlí­tünk: Csömörön embertelenek az iskolai körülmények, s a je­lenleg folyamatban levő bőví­tésre mindössze 2 millió fo­rint jutott. — A 27,5 millió forintos költségvetést a helyi tanács le­faragta 22,5-re. Kimaradt a tornaterem, nem épül gondno­ki lakás — mondta Molnár András, a Rozmaring Termelő- szövetkezet építési ágazatve­zetője. — Ezek nélkül közelíti meg a még mindig jóváha­gyásra váró költségvetés az eredeti összeget. Ezért mi ki­zárólag az üres épületet ad­juk. Most, június végén, úgy tűnik, hogy augusztus 20. előtt műszakilag átadhatjuk az in­tézményt. Persze ehhez a költ­séghez még hozzá kell adni a bútorok és a felszerelések árát, valamint a parkosítást és az útépítés költségét. így va­lóban tetemesnek tűnik a túl­lépés. Ebben az iskolában minden tanterem fajlagos költsége 4 millió 340 ezer forint! (Jelen­leg)! Ezen a ponton kisiklani látszik a kulturális ágazat egyébként helyes megyei kon­cepciója. — Nem mondhatjuk, túl drágának az Üröm határában épülő iskolát — mondta Tár- czy Sándorné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának műszaki főelőadója. — Leg­alábbis a megyében jelenleg készülő iskolákhoz képest. Hozzávetőlegesen 35 millió fo­rintba fog kerülni. A tornate­rem további 7 millió 800 ezer­be. A megyei középtávú terv­ben 20 millió 700 ezer forintot irányoztunk elő az iskolára támogatásként. Saját gyakor­latomból tuc\pm, hogy a terve­zés időszakában mindenhol igyekeznek a lehető légkisebb összeget mondani, mert ami­kor az építkezés megkezdődik, akkor már létrejön a kény­szerhelyzet és bár nehezen, de előteremtjük a további millió­kat. Most már olyan viszonyok között dolgozunk, hogy nem szabad megengedni magunk­nak a túllépéseket, mert ezek­nek a forrásait csak más be­ruházások kárára tudjuk elő­teremteni. Tehát, ha valahol többet költenek, máshol nem építhetnek. Nem követendő Reméljük, nem válik köve­tendő példává az Üröm-Pilis- borosjenő közötti beruházás, s akik tehetnek érte, azok nem is engedik követendővé válni. Mert ebben a módszerben semmi új nincs. Hasonlóan épült fel például az ágazaton belül a pomázi művelődési ház, a tavaly átadott nagykő­rösi iskola. És a még most is kivitelezés alatt álló ceglédi színházterem. Kriszt György Utött-kopott autóbusz ér­kezik a kiégett, kopár homok- sivatagban árválkodó, még a római korból származó, tehát vagy kétezer éves épületro­mokhoz. A mai huszonévesek helytől független, szinte köte­lező egyenviseletébe — far­mer, póló, trikó, tornacipő, hajpánt, kendő, nyakláncok, bőrcuccok — öltözött, fehér és színes bőrű lányok és fiúk ug­rálnak le a buszról, különbö­ző színházi kellékeket, ruhákat adogatnak le, s máris kezdődik a produkció. A kísértetiesen elhagyatott, napperzselte, s mégis hallatlan atmoszférájú sivatagban, a római romok kö­zött, s néhány, a modern épít­kezéseknél használatos csőáll­ványzat felhasználásával, ez a társulat eljátssza Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperáját, a Jézus Krisz­tus Szupersztárt. Amikor pe­dig véget ér a történet, a csa­pat összepákol és elporzik az úttalan sivatagi úton. Ez a keretjáték fogja közre a rockopera film változatát, melyet Norman Jewison ren­dezetté Következésképpen szó sincs holmi lefényképezett színházról. Jewison mereszen kiviszi a művet a történet ere­deti helyszínére (a forgatás Izraelben, bibliai helyszíneken zajlott), s ezzel még jobban közelíti a Jézus-sztorit a má­hoz. De a kifejezetten jelen­idejű ruhák, Kellékek mellé még odateszi nyomatéknak a tankokat és a harci repülőgé­peket is. (Sokkoló hatásnak sem utolsó, ahogyan a dráma Jézussal egyenrangú szereplő­jét, Júdást szinte eltapossák a tankok, s valósággal a köves­homokos földbe préselik bele a feje fölött melyrepülésben elhúzó gépek. A haditechnika fenyegetéseivel szemben tehe­tetlen, védtelen ember rettene­tének ábrázolása e képsorok­ban már túlmutat a rockope­ra körén, s általánosabb hang­súlyokat kap). A Jézus Krisztus Szuper­sztár filmváltozata tíz éve ké­szült; a mű színpadi világsi­kere akkor már nálunk is éreztette hatását. A zene te­hát nem újdonság, a számok ismertek. De a végre széles körben ismertté váló szöveg tartogat meglepetéseket (bár a 70-es évek elején egy lelkes amatőr csoport már oratorikus formában előadta magyar szö­veggel a rockoperát, Miklós Tibornak, a Rock Színház ve­zetőjének lelkes szervezőkész­sége és fordítói közreműködé­se jóvoltából). Nos, kiderül, hogy sokkal izgalmasabb ez a szöveg, mint Jézus utolsó nap­jai történetének dalszövegekbe ügyeskedése. Tim Rice sajátos nézőpontot választ: Júdás szemszögéből tekint Jézus alakjára, szerepére, cselekede­teire, gondolataira. Azt keresi, miért kellett elárulnia Júdás- nak Jézust, miért volt ez szinte Negyven éve készült, de máig szórakoztató az a magyar filmvígjáték, melyet most újí­tottak fel a mozikban. Hamza D. Ákos rendezte, főszereplő­je pedig a legendás Latyi, La­to bár Kálmán. Méghozzá fre- goli szerepben: férfit és nőt játszik, oly kavarodásban, hogy a nézők alig tudják kö­szükségszerű, s miért volt ki- hívásszerűen elkerülhetetlen Jézus sorsa és kereszthalála. Ez a megközelítés új színe­ket tesz hozzá a közismert megváltás- és messiásmotívu­mokhoz. többek között azt, hogy Jézus ember, méghozzá esendő, tévedő, hiú és kissé önhitt ember, aki végül is egy szerepjátszás komolyra fordu­lására fizet rá. Meg hogy hiá­bavalónak bizonyul az áldoza­ta, mert legjobb hívei sem vállalják vele a gondolati és cselekvési közösséget, a töme­gek pedig egyenesen ellene fordulnak. A gyanútlan és gya- nútlanságában túlzottan maga­biztos népvezér hős mártírrá válásának folyamatát is végig­kíséri ez a feldolgozás, és ez­zel párhuzamosan rendkívüli módon aláhúzza a nem félté­kenységből, nem aljasságból, nem pénzért, hanem az előre látható tévedéseket elkerülen­dő árulóvá váló, majd félrelö­kött, s így öngyilkosságba me­nekülő Júdás szerepét. A kü­lönben roppant kifejező és gazdag mondanivalójú, ugyan­akkor' a rock 'hangvételén be­lül maradó dalszövegek így önmaguknál többé válnak: librettóvá állnak össze, mely librettónak szintetizáltabb mondanivalója van, mint az egyes dalszövegeknek külön- külön. A film még két vonatkozás­ban igen figyelemre méltó: nem frivol, nem sért nyeglén es meggondolatlanul semmiféle vallásos érzést — és meglepő módón, erős önkontrollal tar- tozKodik a szexualitás előtérbe hozásától, vagy eppen a nemi­ségre való látványos és hatá­sos utalásoktól és jelenetek­től. Am cseppet sem prűd film ez, csak eppen alkotói úgy gondolták, a hatásosságnak komolyába eszközei is vannak, mint a szex-show. Webber zenéjét fölösleges méltatni: a Szupersztár szá­mai benne vannak a köztudat­ban. Néhány csúcspontot azon­ban a film még jobban ki­emel: Maria Magdolna dalait, Júdás első monológját, Jézus és Júdás összecsapását, Heró- des és Pilátus jeleneteit. S mivel a film szereplőgárdája kitűnő, ez a csak hallgatva is sodró erejű zene itt meg hatá­sosabb. Különösen a Júdást éneklő-játszó Carl Anderson színes bőrű színész teljesítmé­nye lenyűgöző; ő valóban egyenrangú társa tud lenni Jé­zusnak (akit egyébként leg­alább ilyen jól játszik Ted Neely). Aligha lehet vitás: a Szuper­sztár a borsos helyárak dacá­ra is tartós filmsiker lesz. Aki csak lemezről vagy kazettáról ismeri a zenét, azt meglepi majd az a szuggesztív lát­vány, melyet a rendező és a színészek, táncosok — és a helyszínek nyújtanak. vetni a fordulatokat. Afféle té­vedések és összecsereberélések vígjátéka ez, nem túl nagy igénnyel, de jól megcsinálva. Latyi mellett Csortos Gyula, Csikós Rózsi, Turay Ida, Mály Gerd, Somogyi Nusi játsszák a főbb szerepeket. Takács István ORCÁIKNAK TÜKÖRÉ Megcsillan bennük a napsugár, a lámpa fénye, hű képet adnak szépről és rútról. Ha tudnának, me­sélnének a helyes tartást órákig gyakorló hegedű­művészről, a mosolyát pró­báló szépasszonyról. A mű­vészeti faragású keretből szólhatna a tükör a kisfiú­ról, aki önfeledten furulyá­zik fölötte. Szólhatnának a tükrök a táncos lányok elégedett pillantásairól, ahogy nyug­tázzák: helyén a kaláris. Vallhatnának az ingvál- lak tarka, hímzett virágai­ról, amelyek oly szépen ke­retezik a visszatükröződő fiatal arcokat. Elsősorban mégis az örömről mesélhetnének, amelyet művészetükkel ön­maguknak és másoknak szereznek azok, kiket e tük­rök mutatnak nekünk. \ Trencsényi Zoltán felvételei Egy szoknya, egy nadrág f

Next

/
Oldalképek
Tartalom