Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

19*3. MÁRCIUS 19., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Irt neki sok régi barát ■---------------------- amikor dr. i Azon a reggelen, ! sátor Já­---------------------------noshoz, a Mechanikai Művek nyugdíjas vezér- igazgatójához készülődtem, a rádió riportere a Reggeli Krónikában ar­ról beszélt, hogy milyen nehéz lakó­telepen élni. Elidegenedésről, átha­tolhatatlan betontömbökről me­sélt ... Sátor - János, a kelenföldi lakóte­lep egyik ilyen tömbjében lakik, s tiltakozik, hogy emiatt szerencsét­lennek kellene éreznie magát. Egyé­ni ízléssel berendezett otthonában, könyvek és útjairól származó em­léktárgyak között meghitt, barátsá­gos a légkör. Vadászszenvedélyéről az előszoba falán zsúfolódó agan­csok, trófeák árulkodnak. Beszélge­tés közben is zene szól a sztereo rá­dióból. Amíg aktív volt a vezérigazgató, mindig csak a legtermészetesebb közegében találkoztam vele: agyár­ban, a Mechanikai Művekben. Hányszor kísért el a tiszta, mindig rendezett udvaron át a korszerű műhelyekbe, kérkedve a festékszó­róikkal, az elektrolit-, a fázisjavító, a motorgyújtó kondenzátorokkal, a villamos bojlerekkel, az olajkály­hákkal. Magyarázott, akár egy szakember­nek, mit sem törődve azzal, hogy csak annyit fogok fel az egészből: termékszerkezetet váltottunk, iga­zodnak a piac igényéhez. Találkoztunk Abonyban. ahol a szép telefonkészülékeket gyártják ... találkoztunk... Sokszor és minden­kor — mindenhol, ahol dolga lehetett egy kommunista vezérigazgatónak. Nem volt munkásőr, de egyszer­egyszer elment az egységgel. Elő­adásokat vállalt. Munkásgyűléseken számot adott a munkáról, a gyári pártbizottság végrehajtó bizottsági ülésén megbeszélte a terveket, vi­tatkozott, s vele is vitatkoztak. Mint a megyei párbizottság tagja felszó­lalt a testületi üléseken. Háta mö­gött“ néha tréfálkoztunk: figyeljetek, most Sátor fog jelentkezni. Nyer­tünk, mert valóban szólt. Innen is tájékozódhattunk, mikor, mi törté­nik a Mechanikai Művekben. Vagy mi fog történni. Nem volt olyan népgazdasági feladat, amire ne rea­gált volna érzékenyen a gyár. Természetes, hogy az üzem ered­ménye. fejlődése sok ezer munkás együttes sikere. De az is bizonyos, hogyha a vezető nem ösztönöz, ön- . maga igénytelen, vagy csak sodró­dik az árral akkor hiába a beosz­tottak akarata, vezető—beosztott együttes igyekezete hozhat csak tar­tós eredményeket. S olyan határo­zott egyéniség, mint Sátor János hosszú évekig nyomta rá bélyegét az országosan is fontos gyár történeté­re.----------.■■■■— fakad az is. Eg veniscűeiíol hogy mindig :.......................... akadtak, akik görbe szemmel nézték működését. Nemcsak a féltékeny társak, nem­csak olyanok, akik értetlenek a kor­ral szemben, akik nehezen váltanak a korszerűre. Akadtak olyan ellen­zői is. akiket a sors épp olyan fából faragott, mint ő maga. Olyanok, akik helytállnak maguk is posztjukon, akik épp úgy féltik eredményein­ket, mint Sátor János, akik épp olyan hűségesek a párthoz, mint ő... Mégis. S ezen nincs mit cso­dálkozni. Legfeljebb azok számára különös, akik konfliktusmentesnek képzelik az életet vagy egyformá­nak álmodják a küzdőket. Ezek között ts van tűz és víz. mérsékle­te» és kirobbanó természet. Valljuk be. akik kimagaslanak az átlagból, akiknek mindig van véleményük, akik mindig próbálkoznak valami újjal, szokatlannal, akik könnyebben döntenek és vállalják is a döntés­ből származó következményeket, azok sokszor meg is égetik mugu- kat. Az is magától értetődő, hogy a mindig szereplő, a mindig valamin meditáló, a valamit vállaló, az úgy­nevezett kirakatban dolgozó embe­rek maguk is hibáznak. Ezek pedig olykor felnagyítódnak, kiszínez őd- nek. Hány alkalmatlan embert vál­tott le? Hány embert bírált felfelé, lefelé Sátor János? — ők nem di­csérhették. A nyugdíjas vezérigaz­gató önmagáról is szigorú véle­ményt alkot. Ahogy igényes volt ré­gebben is, semmit sem változott. Amikor visszafelé néz az ember, fcölcsebb. higgadtabb is. egy-egy dolgot másként is ítél. Ez azonban a jellemét, gondolkodásának tartal­mát nem érinti. Akik valaha bírálták, azoknak is ei kell ismerniük: példamutató A .'rím» i, oiígy «, tpjlgoíók öröme, xünniosítotütk *'H ut. őrrmet if»,- «4|or JinoM, u gyár VfU ihri. lUemi .Täzwti5£i "e7fiökiM. » tar.* tef.pujrfrEJ'iir viUbilatvrjtcIOIévé neve»» !ík ki.' Sátor, János n fpísza!iaiiiilö<l éta az ejsfl porctól kezdve riolqoroft *í Ottó aieiáiKiftásún. Az- «-KÍT Mii» lol ker-dvöTmuiiküslársái órrfekoiért küzdött,; A dolgozók lifealm*' viilns/ lotta üiog az üzemi MzoilsAg eluófcf-» Vr, er.óla is kiiicve/.óséia uiltnh'li Imii sával ö dolgozók ónlokót • képviselt,;: Körültekintő gondossággal kísérte az fizom éleiét - in índia :■ dolgozók érde­kének szem előtt tartásával.' A"’-try ár zav ark-linn termelésének ' biztoaftíl*a rneHctt -a- 'dolgozók életszínvonalának' »mélyét un-tsjú jy Iggfsjrüpvxrt' '■ *íut..uiar,swi.,4uv/é.-M'K Tel» .leas.-t.' kívül, .munkaruhák jiittatáSii, vándor krlengic Wdsiiévv. munkacipők osz­láséi, miitd nz ő. munkája volt.- .Sátor, •Uno» kczdeuitnyezrséro lélcsltétték u gyár (tpleozót részéru n baiatonremárdí gyári fidöiet. oliot ji dolgozók .csiiiád. .tagjaikkal együtt piltciiheltek., szóra* kozhattak,, uiicsürása alkalmával mii- Is Iliik meg II dolgozók Irálitn émur «cretetflket ~ ftrúmiUiktic. hogy áll*. -«iMisttnttak Jiettnfinkd, egv csepp üröm- .vegyült; elvitték tőlünk .Sátor elv társat mondta oz «ayik munkás, kirejezvo a dolgozók írzidmét. De eayiilta! büsz* .kék Ja «rra. liogy. soraikból kérőit ki W vállalatvezclii., iTndj.ik jól, titigv ■JiiUor János ott is a dolgozok, a -ma­gyar nép érdekelt fogja képviselni, ott is « húróméves tervért íog dolgozni. Di feladatához •iniiidnmivian Jó mun­kál. kívánunk. A Budafok Népe 1948. április 3-t számá­ban számolt be a Gschwindt-, Cartoule- mez-, Wein szövő és Vattagyár államosí­tásáról. A Cartonlemezgyár munkásigaz­gatója Sátor János lett. munkásság aktív évei fejeződtek be Sátor János nyugdíjazásával. Fél évtizeddel dolgozta túl a nyugdíj­korhatárt, kapott ajándéké veket, most mégis fiatalosan, tele ambí­cióval szakadt meg önként a sor. Huszonkét kitüntetés jelzi, hogy megalkuvást nem ismerő, makacs természete, a munkaközi koccaná­sok, néha súlyosabb összecsapások dacára a párt, az állam elismerte Sátor János tevékenységét. A Mechanikai Művek negyedszá­zados története az ő története is: 1957-ben nevezték ki az ezer alatti létszámú üzembe igazgatónak és 1970-ben lett vezérigazgató. Az ak­kori miniszteri értekezleten megha­tározták teendőit: emeljék gyárt­mányaikat világszínvonalra, szor­galmazzák a licenc és a know-how vásárlásokat, állítsanak be új gyár­tósorokat. kapcsolódjanak be a szo­cialista brigádakcióba. Emeljék a minőség színvonalát, csökkentsék a balesetek számát. Eleget tettek, az utasításnak.----------------------néhány szám is I M \ portréba í beleillik: 1957­----Rt—!.------------ ben 38 millió for int volt az üzem termelési érté­ke. 1981-ben kétmilliárd forinttal zártak. A háromnegyed milliárdnyi költségből mindössze félmillió forint volt az állami támogatás. 3700 dol­gozó búcsúztatta. Törökbálint. Abony. Marcali üzemei. A törzsgár- datagok és a fiatal nemzedék. A hazai piac és azok a cégek, ame­lyeknek exportál a gyár. Sátor Já­nos jó tárgyalópartnerük volt cél­tudatos, egyenes, tisztességes. Kö­vetkezetes a feladatok kiadásában, ellenőrzésében. Az akkori igazgatót 1962-ben vá­lasztották meg a Pest megyei pártbi­zottság tagjának. Grafikonon kelle­ne kimutatni sorsa alakulását, a fel­felé, s olykor lefelé tendáló ábrákat. Hogyan küzdötte fel magát a vas­esztergályos 1934-től máig? Az, aki 1937 óta tagja a szakszervezetnek, 1945 óta a pártnak, miként érvénye­sült szocialista rendszerünkben? 1948-ban a Hazai Papírgyár vál­lalatvezetője, majd a Szolnoki Pa­pírgyár igazgatója. Gazdasági és Műszaki Akadémiára küldik. A párt­központ osztályvezetője az ellenfor­radalomig. Utána ismét kétkezi munkás, vasesztergályos, amikor is 1957 márciusában a párt utolsó mun­kahelyére helyezi, a Mechanikai Mű­vekbe. E negyed század alatt vezették be a gazdasági reformot. Át kellett tér­ni az extenzívről az intenzív gazda­ságra. A minőség nagy szerepet ját­szott munkájukban. Sátor János a vidéki ipartelepítésből is kivette a részét; falusi asszonyokat érleltek nagyüzemi munkássá... Eirre a szakaszra esett: gazdaságos az olaj, gyártsanak olaj kályhákat. Később: csökkenteni a termelést, majd: fel kell tölteni újra az üzle­teket, s most: leállt az olajkályha gyártása. Hány gépsort kellett né maságra kárhoztatni, hány ember megszokott munkáját másfelé te­relni! Egyéni szokásokat, sorsokat érinteni úgy, hogy kevés legyen a sérülés ... Múltkorában az abonyi gyárban hallgattam meg egy alapszervezeti beszámoló párttaggyűlést. Semmi különbséget nem találtam az anya­gyár és a gyáregység kommunistái­nak felelősségérzetében: aggódtak a rossz anyagellátás miatt, bírálták, hogy alig kétezer forintos alkatré­szért Abonyból Debrecenbe kellett utazniok. Kapkodnak, hogy pótolják a sokáig nélkülözött importalkatrész miatti kiesést Azon a taggyűlésen senki nem beszélt egyéni bajáról, a gyár gondjával foglalkoztak: szer­vezzék jobban a munkát, filléres al­katrészek importálása miatt ne áll­jon a termelés, elég a fejetlen kap kodásból... legyen szigorúbb a mér­ce. Kezemben a Budafok Népe című hetenként megjelenő újság korabeli száma. Kelt 1948. április 3-án. Há­romhasábos cím harsogja: Államosí­tották a Gschwindt-, Cartonlemez-, Wein szövő és Vattagyárat. Negyven­egy sort írnak Sátor Jánosról, Cartonlemezgyár üzemi bizottsági elnökéről, akit e naptól az államosí­tott üzem munkásigazgatójának ne­veztek ki. Azóta Sátor János gépipari gaz­dasági mérnök és doktor lett. El végezte a politikai főiskolát is. Az akkori munkásigazgatók közül ő volt az utolsó aktív... — de érzé- | kény em­- bér. Kö­Nem elkeseredett, szöntő leveleket forgat, üdvözölték a szolnoki papírgyárból, az Orszá gos Tervhivatalból, írt neki Farkas Bertalan. És így szól egy régi barát levele: „Kérlek vedd természetes­nek, hogy ezután is kereslek.” Fontos társadalmi megbízatásai vannak, számítanak rá a honvédel­mi nyugdíjasok, a Pest megyei párt- bizottság, a Kereskedelmi Kamara — s ő is ereje teljében, tudása ja­vával. kapaszkodik a munkába. Közben lesi a telefont, mikor szó­lal meg, hívják-e a régiek? Mert mégiscsak az a legfontosabb, hogy a számára legkedvesebbek ne fe­lejtsék. SÁGI ÁGNES Szerezni, használni, megadni A hitel szilárd hitele Napjainkban a megye néhány takarékszövetkezete zsebből elő­teremtené azt az összeget, amely harminc esztendeje, 1953-ban az országban összesen takarékban volt, mivel 400 millió forintot kelle­ne előteremteniük. Igaz, akkor a hitelforgalom sem bizonyult vala­mi nagynak; nem volt fedezet, amire kérhető lett volna, s nem volt mire kérni... Erősíteni kell Minden esztendőben a Miniszterta­nács jóváhagyja — a népgazdasági tervvel összenangoltan — a hitelpo­litikai irányelveket. A bankok1 eh­hez, valamint — nem mellékesen — a gazdasági egységek hitelképessé­géhez igazítják hitelnyújtási gya-, korlátúkat. Azaz: a hitelezés alap­jai a meghatározott időszakhoz kap­csolódó irányelvek, amik részben a középtávú, részben az éves népgaz­dasági tervhez kötöttek. A hatodik ötéves tervről elfogadott törvény például — 1980. december 18-án hagyta jóvá az országgyűlés — 61. paragrafusának 1. bekezdésé­ben így rendelkezik: ,,A hitelpoliti­ka a népgazdasági egyensúly javí­tását, a vásárlóerő tervszerű alaku­lását szolgálja. A hatékonyság javí­tása, a gazdasági szerkezet átalakítá­sának segítése végett erősíteni kell a hitelpolitika szelektív jellegét és vásárlóerő-szabályozó jeladatait.” Már az eddig leírtakból is követ­keztethetünk a hitel szerepére. Ar­ra. hogy pénzt hoz létre, szabályozza a pénzforgalmat, a -jövedelmek el­osztását, lényeges fedezeti forrása a bővített újratermelésnek s egy­ben itt a tervszerű befolyásolás esz­köze is. Azaz: o hitelpolitika szer­ves része az általános gazdaságpo­litikának. összefoglalója elveknek, például fejlesztési irányok előny­ben részesítésének, döntéseiknek, in­tézkedéseknek. A döntések említésé­nél gondoljunk egyebek között az export árualapokat bővítő hitelke­retekre, amiből a megyében olyan cégek kértek részt, mint_ a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Váci Kötött­árugyúr, a szobi Gyümölcs feldolgo­zó Szövetkezeti Közös Vállalat, a Ceglédi Vasipari Elektromos Műsze­rész Kisipari Szövetkezet. Az intéz­kedések körébe pedig olyasmit so­roljunk, mint kedvezmények fölkí­nálása — lásd energiaracionalizálá­si hitelkeret —, a visszafizetési ha­táridők megállapítása, a kamatok meghatározása stb. Ezek ismeretében már kimondhatjuk, a hitel klasz- szikus formája pénzt teremt — for­rást nyit meg —, köznapi értelmű formája — a kölcsönügylet — már meglevő pénzt oszt el újra. Idén a megye tanácsai a közmű- beruházásokhoz 56,5 millió forint bankhitelt vehetnek fel az Országos Takarékpénztártól, további sajátos hitelforrás a megyei kölcsönalap — amit maguk a tanácsok hoztak lét­re —, itt 30 millió forint a kihelye­zési lehetőség 1983-ban. Másféle te­rületet nézve: a megyében a vállala­ti beruházásokra költött minden száz forintból húsz a hitel, azaz a fejlesztési kiadásoknak az egyötö­dét a hitel segítségével fedezik a termelőhelyek, ám egyes területeken — a népgazdasági céloknak megfe­lelően — ez az arány jóval maga­sabb, illetve sokkal alacsonyabb is lehet, sőt, vannak olyan beruházá­sok, amelyekhez hitel nem folyósít­ható. A hitelek visszafizetési idejé­nek meghatározásával, illetve a ka­matok mértékének megszabásával szintén terel — ösztönöz vagy kor­látoz — a hitelezési gyakorlat, a hi­telt nyújtó pénzintézet, a társadal­mi érdekeltség képviseletében. Természetes: & hitel igénylőjének hitelképesnek kell lennie, azaz al­kalmasnak arra, hogy a hitelt ka­mataival együtt visszafizesse. Ez azért is lényeges követelmény, mert gyakorlatilag az állam hitelmonopó­liumot tart fenn, azaz a társada­lom javaival gazdálkodva nyújt hi­teleket, tehát a megtérülés miként­jén is őrködnie kell A hitel politi­ka a hitelmonopólium rugalmas át­ültetése a gazdálkodás mindennap­jaiba. Bizonyos hiteleket csak az ál­lam által erre kijelölt pénzintézetek nyújthatnak — így lett a megye ta­nácsainak bankja az Országos Ta­karékpénztár —, sok esetben a köz­pontilag meghatározott törlesztési feltételek mellett.. , fltmutatóként Ennek logikus folytatása, hogy mind a beruházásokhoz, mind a fo­gyasztáshoz igénybe vehető fórrá« soknál a felhasználás útmutatója­ként alkalmazzák a hitelpolitikát; új gépkocsi vásárlásához nem vehe­tő igénybe hitel, ugyanakkor a hitelezés teljes körén belül a lakás­építés élvezi a legtöbb kedvezményt tükrözve a társadalmi érdekeltsé­geket. A megyében így az egy év alatt felépített — magánerőből meg­valósuló — lakásoknak mindössze az öt százalékához nem folyósított kölcsönt az Országos Takarékpénz­tár, azaz — kerekítve — hatezerből háromszázhoz nem...! Ha már a fogyasztás körét említet­tük: ismerünk áruvásárlási, lakás­építési, a háztáji és kisegítő gazda­ságok fejlesztéséhez igénybe vehető hiteleket, a kisvállalkozások kezdeti lépéseit segítő kölcsönöket, ezek ösz- szege, törlesztésének ideje, kamata stb. azonban eltérő. Hitel ugyanakr kor — a lakosság adta hitel — a tar karékbetét is, s irt szintén különbö­zik a kamatok mértéke, a lekötés idejétől függően. Mindkét területen a hitelpolitika — a hitelpolitikában is érvényesítendő társadalmi érdek — adja az eltérések magyarázatát. Aminek legutóbbi friss jele: január­tól lényegesen megváltoznak a la­kásépítési, -felújítási hitelek felté­telei, még több kedvezményt kínál­va a saját otthont teremtő állam­polgárnak, összhangban azzal, hogy az állami erőforrások részesedése a. lakásépítésben kényszerűen csökken. Amint friss jel az is, hogy emelkedett az ifjúsági takarékbetétek, illetve a takaréklevelek kamata, bevallottan azzal a céllal, hogy a betétesek hosszabb ideig ne nyúljanak a pén­zükhöz. A lakosság pénzjövedelmé­nek felhasználásában összességében nincs döntő szerepe'a hitelnek — aránya a legutóbbi esztendőkben a megyében három százalék fölött volt —, ám ha arról az oldalról nézzük, hogy az évi három, három és fél milliárd forint családok so­kaságánál hozza közelebb egy-egy terv megvalósítását, akkor már reá­lisabb kép áll előttünk a hitel fon­tosságáról. Változó rosta Tanya Zentai Vál festménye Követelmények sokasága kötődik a hitelpolitikához; segítse a népgaz­dasági célokkal összhangban álló vállalati fejlesztéseket, bizonyos ága­zati átrendeződések meggyorsítását, hiszen például a gépiparban az ener­getikai gépgyártás más elbírálás alá esik, mint a fémtömegcikk-ipar. To­vábbá: a hitelpolitikának szolgálnia kell a bel- és a külföldi kereslet­nek megfelelő kínálat kialakítását, ugyanakkor korlátoznia szükséges az indokoltnál nagyobb készletek fölhalmozását, a nem kifizetődőnek ígérkező fejlesztéseket stb. Amiben az is benne van, hogy egy-egy hi­telpolitikai szakasz — mert a hite­lezés gyakorlatának igazodnia kei! az adott gazdaságpolitikai célokhoz — kiemel, szaknyelven preferál te­rületeket, tevékenységeket, s azo­kat előnyben részesíti, másokkal szemben viszont a korlátozás — a restrikciót — érvényesíti. Azaz: rostál a — szelektív — hitelpoliti­ka, a mindenkori össztársadalmi ér­dekeltségnek megfelelően. S mert a hitelnyújtás alapja ez az érdekelt­ség, a törlesztés, a kamatok időbe­ni befizetésének is ez a meghatáro­zója, hiszen egy helyről jön, egy helyre megy a forint végső soron, a közös pénztárból, a közös pénz­tárba. MÉSZÁROS OTTÖ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom