Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

Mennyiség és minőség Szolgáltatások Vácon 37 ezer ember la­kik. Az itt élők fele gyer­mek és nyugdíjas, a má­sik felének hatvan százalé­ka az iparban dolgozik. Más helységekből járnak ide vásárolni, iparost ke­resni. Ezekből az adatokból ki­számítható, hogy milyen árucikkekre és milyen szol­gáltatásokra van szükség. De mindezt városrészekre vonatkozóan is meg lehet állapítani. A belvárosban 11, Deákvárott 11, Alsóvá­rosban 8, Kisvácott 7 ezren laknak. A belvárosban és Deákvárott általában jó kö­rülmények között, előbbi­ben 3 ezer 300, az utóbbi­ban 3 ezer 500 forint az egy személyre jutó havi jövedelem. A Földváry la­kótelepen fiatal otthonte­remtők, az alsóváros többi részén, mint Kisvácott is, főként nyugdíjasok élnek. Alsóvárosban 3 ezer, Kis­vácott 2 ezer 700 forint az egy személyre jutó havi jö­vedelem. Milyen az' ellátás a város területén? Itt 183 bolt mű­ködik. Az élelmiszerbolt­hálózat megfelelő, bár Kis- vác elbírna még egy ABC- áruházat. Iparcikk- és ru­házati bolt a legutóbbi éve­kig csak a belvárosban volt. Mivel az állami szektorok a külvárosokban nem akar­tak fejleszteni, a városi ta­nács kénytelen volt, a jo­gos panaszok kielégítésére, a perifériákra magánkeres­kedőknek engedélyt kiadni, sőt a Deákvári főúton és az Erdős Bemát utcában pa­vilonokat tervezni. Ilyen pavilonsor Kisvácott is el­férne. Jelenleg a városban 76 magánkereskedői, 79 álla­mi, 29 szövetkezeti bolt ta­lálható. A váci vendéglá­tóhálózat az országos át­lag alatt mozog, ötvenkét egység ötezer négyzetmé­ter alapterületen közel két­százmillió forint forgalmat hoz, míg például Szentend­rén 20 egység hatezer négyzetméter alapterületen 70 milliót. Szükség volna a szálloda mielőbbi átadásá­ra. Nemcsak az idegenfor­galom szempontjából, ha­nem a háziasszonyok má­sodik műszakjának meg­könnyítésére is kellene egy olcsó, gyorskiszolgáló ét­terem. Vácott 337 szolgáltatási helyből 282 a magánkisipa­rosoké. Az állami szektor főként a belvárosban (28), a magánkisiparosok főként a perifériákon (1.84) nyi­tottak műhelyt. A szolgál­tatás városunkban általá­ban jó, de ezen belül rossz a lakáskarbantartás. Ezért a lakosság kénytelen az iparos után futni, vagy kontárhoz fordulni, esetleg maga elvégezni a munkát. Ezért is tűzte a váci Fo­gyasztók Tanácsa legköze­lebbi ülésének napirendjé­re ezt a kérdést. Mészáros Gyula v/iíírfa A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁC! JÁRÁS! E'S VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1982. JÜLIUS 3., SZOMBAT A Dunakanyartól a világpiacig II. Érdek, szállítás, anyagellátás A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemében Takács Imre igazgató nagy szenve­déllyel, a dolgok közepébe vágva kezdi. Huzavona — Az eredményes exporthoz három dolog kell. Jó minőség, alacsony ár és pontos szállítá­si határidő. Vagyis évről évre jobbat, kisebb összegért kíván a megrendelő. Vegyük sorjá­ban, hol az akadályozó ténye­ző. A minőségbe nálunk évek óta nem tudnak belekötni. A konténerjeink — elbizakodott­ság néikül mondhatom — vi­lágszínvonalúak. A világpiacon viszont az acélár lefelé megy, nálunk fordítva. Vagy a ponyva! Sok­kal többe kerül, mint ezelőtt. Két eve levelezünk a Grabo­plasttal, de hiába. Hozhatnám példaként a borsodnádasdi le­mezgyárat is. Mindez abból adoaik, hogy Magyarországon néhány vezető vallalat (ilyen az MHD is, a szerk.) az úgy nevezett követő (KOMPETA- TIV) árrendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a belföldi termékárakat úgy kell meg­állapítani, mint a külföldit. A mi esetünkben tehát a konté­ner árait nem lehet emelni, a nekünk szállító vállalatok pe­dig állandóan emelik az ára­kat. Hogy tudjuk akkor mi tartani a konténerek fogyasz­tói árait? A külföldi partner­nek nem mondhatom ezt el, őt nem is érdekli. Neki az a lényeges, hogy a tavalyi minő­séget kapja, lehetőleg olcsób­ban. A minőség és ár kérdéseiről szólva az igazgató többek kö­zött elmondta, hogy szerte e honban találhatók úgyneve­zett készletezésre kijelölt vál­lalatok. A váci gyárnak kel­lene valamilyen fémből 50 kilogramm. A megrendelhető legkisebb mennyiség viszont 50 mázsa. Megveszi — mert enélkül leállna a gyártás — s hat hónap után (a szabályok szerint ennyit várni kell) 4,95 tonnát kidob. Vagy szüksége volna ötezer csavarra. A csa­vargyár nem vállalja, import- engedély nincs, a készletező vállalatnál nincs. Indul a haj­sza a megrendelő által kért csavarokért. Vizsgáljuk most a kooperációt! Kevés az ember; ki kell adni a munkát, csak­A nőklub évzárója A Hazafias Népfront Vác városi Bizottságának — a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban működő — nőklubja sikeres évzárót rendezett. A népszerű nőklub 1981 szeptemberétől 1982 júniusáig tartalmas munkatervet állított össze s a programot teljesítet­te. Kedd esténként tartottak összejövetelüket. Hat TIT-elő- adást hallgattak meg a klub­tagok és megemlékeztek négy évfordulóról. Előadások hang­zottak el a divatról, a kozme­tikáról, a környékbeli nép­szokásokról. Látogatást tettek a járási­városi könyvtárban, részt vet­tek a művelődési központban tartott kulturális rendezvénye­ken, színházi előadásokon. A baráti hangulatú évadzá­rón már az őszi tervekről is szó esett. Szeptembertől foly­tatják a munkát, szeretnék számbelileg növelni soraikat. Várnak és szívesen látnak minden asszonyt és lányt — korhatár nélkül —, akik részt kívánnak venni színes klub­életükben. hogy a részegység önköltségi ára 15—30 százalékkal maga­sabb lesz a gyárban előállítot­ténál. A munkaerőt tehát a technológia mellett kellene al­kalmazni, de a szabályozók nem teszik lehetővé a fizeté­sek olyan mérvű emelését, hogy itt álljon rendelkezésre szabad kapacitás. A szabályo­zók irányvonala jó, de a mun­kaerő nem a leghatékonyabb helyen van. Itt van például a kooperáció. A váci gyárnak a sződi Virágzó Tsz-ben és Za­laegerszegen vannak bedol­gozói. Olykor a közöny A vasúti szállítási tarifa emelkedése miatt a darabon­kénti utaztatási költség négy­száz forinttal nőtt a két város viszonylatában. Az már csak adaléknak tűnhet, hogy a MÁV nem is tud olyan va­gont biztosítani, amely a kon­ténerek számára optimális lenne. Tudjuk, hogy minden vállalatnak megvan a maga indoka, s baja. De hogyan for­dulhat elő, hogy a magyar ál­lamvasutak egy magyar válla­lat 50 konténerjét két hétig vereti az esővel' és sütteti a nappal, míg hosszas utánajá­rásra el tudják szállítani? A vevő persze neheztel, mert ő időre várta a szállítmányt, s máskor a konkurenciához fordul, mert azok bezzeg pon­tosan szállítanak. — Ha minden anyag itt len­ne, egy hónap alatt vegre tud­nám hajtani a megrendelő változtatásokra vonatkozó ké­réseit — mondja Takács Im­re. — Még azt sem mondha­tom, hogy türelmetlenek a vevők, mert 2—3 hónap határ­idővel kérik az árut. A háttér­ipar szóba sem áll velem ilyen időtartamra. Azt kérdezik, miért nem rendeltem meg tő­lük a kért anyagot az elmúlt esztendőben. Hiába mondom nekik, hogy most jött X úr Angliából, s 200 olyan konté­ner kellene neki, amely magá­tól esernyőt nyit, ha megindul az eső. Őket nem érdekli X úr, nekik éves tervük van. Hogy mit lehet ilyen helyzet­ben tenni? Az ember a hasá­ra üt, megrendeli azokat a dolgokat, amelyekre valószí­nűen szükség lesz, egyszóval növeli a készletet. Még mindig a külső körül­mények elemzésénél tartunk. Tegyük fel, hogy az eddigiek rendben vannak, a gyárnak a kezében van egy aláírt szer­ződés, kezdődhet a munka. Ek­kor jönnek o belső bajok. A munkafegyelem — dicséretes módon — egyre javul. A bé­rek azonban nem követik ezt. A létszám csökken. Konkreti­zálva az eszmefuttatást: a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyára a vállalaton belül is és a városunkban is má­sodik a bérszínvonalban, mégsincs elegendő munkása. Ezért a munkát ki kell adni kooperációba, aminek a hátrá­nyait már ismerjük. Takács Imre: — A vélemé­nyem szerint a dollárbevéte­lért járó erkölcsi és anyagi el­ismerést ki kellene terjeszteni á háttériparra és a bedolgozó rendszerre is. A Graboplast, a Vasmű, a MÁV biztosan job­ban figyelne, ha a nyeresége függne a mi exportsikereink­től is. Nem ártana egy olyan rendelkezés sem, amely köte­lezné a háttéripart, hogy az exportra gyártó vállalatokat soron kívül és maximálisan segítse. Csak így tudom elkép­zelni, hogy az idegesítő álla­pot megszűnjön. Közvetlen ösztönzők — Nem lehet arra töreked ni, hogy a — gazdaságosság határáig persze — önellátóak legyenek? — Ez az út nem járható. Kis lépéseket teszünk ugyan, vál­lalati gazdasági társulást alakítottunk 10—15 tagú festő, címkéző és végkikészítő gár­dával. Azt várjuk tőlük, hogy a konténergyártás végső sza­kaszában jelentkező gondokat megszüntetik. Vicsotka Mihály (Folytatjuk) A XV. évfolyam Zebegényben Megnyitó ünnepség A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és az Emlék­múzeum Baráti Köre rendezé­sében július negyedikén dél­után — a művész egykori otthonának a kertjében — dr. Novak István, a Pest megyei Tanács vb művelődési osz­tályának a vezetője megnyit­ja a Szőnyi István Nyári Kép­zőművészeti Szabadiskola XV. évfolyamát. Közreműködik dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rá­dió munkatársa. A szabadiskola szervezési igazgatója: Dániel Kornél, a zebegényi emlékmúzeum igaz­gatója. Művészeti igazgató: dr. Végvári Lajos művészettörté­nész. A tanárok és az alkalmi előadók neves képzőművészek. öt osztály indul: festő, szob­rász, sokszorosító-grafika, tűz­zománc és kerámiaosztály. A hallgatók két-, illetve négyhe­tes foglalkozáson vesznek részt. Szállásukról, ellátásukról gondoskodnak s az oktatott anyag elsajátításán kívül meg­ismerkednek a Dunakanyar legszebb tájaival, nevezetessé­geivel. ★ Érdekes és színes az elmúlt másfél évtized krónikája. Sző­nyi István zebegényi otthoná­nak, műtermének a megvásár­lásával új lehetőségek nyíltak a művészeti nevelés és a köz- művelődés előtt. A múzeum lelkes baráti köre megszer­vezte a nyári képzőművészeti szabadiskolát, amely az első évben mindössze két hétig fo­gadta a tanítványokat. A Ze- begénybe érkező 60 jelentkező nagyon nehéz körülmények között tölthette el a 14 napot. A következő évben már négyhetes lett az iskola és a festészet, valamint a szobrá­szat mellett a kerámiával és a sokszorosító grafikával is megismertette a növendéke­ket. Az iskola felvirágoztatá­sában nagy szerepet vállalt Hincz Gyula festőművész, Gorka Géza keramikusművész és Somogyi József szobrász- művész. Az évenkénti szabad­iskolák fáradhatatlan szerve­zője Dániel Kornél. Évről évre kulturáltabb kö­rülmények között kezdték el a nyári munkát. Létrejött a megfelelő szálláslehetőséget biztosító kemping, a kiszolgá­lóépület és a műteremház. A zebegényi szabadiskola ma az ország egyik leglátogatottabb művészeti intézménye. A nö­vendékek százai ismerkedtek meg itt a képzőművészet mű­fajaival, s közülük többen be­kerültek a képzőművészeti, il­letve az Iparművészeti Főis­kolára. Az iskola büszke arra, hogy volt növendékei — az egykori sikeres tanítványok — ma is visszajárnak Zebegény- be és támogatják a vizuális kultúra e fontos műhelyének a tevékenységét. P. E. Felkeresik a Dunakanyart ialggá? vendégek A Pest megyei KlSZ-bizott- ság szervezésében július 4-én a bolgár Komszomol 30 kö­zépiskolás fiatalja érkezik ha­zánkba. Az Alagi Állami Tan­gazdaság szobi gyümölcsösé­ben dolgoznak majd. Szabad idejükben ellátogatnak a Ba- laton-partra, Kilián-telepre, majd felkeresik a Dunakanyart és a váci járás több neveze­tességét is. Ebéd az otthonban A derű és nyugalom évei Együtt a közös asztalnál Cserni István felvétele A gőzölgő főzelék illata be­töltötte az ebédlőt. Tizenhét idős ember hajolt a tányérok fölé. Komótosan falatoztak, amikor beléptem a verőcema­rosi Egyesített Szociális In­tézmény ajtaján. — Hogy ízlik az ebéd? — kérdeztem a 66 éves Liphart Józsefnét, az otthon alapító tagját. — Mindig nagyon finom és bőséges. Aki szeret sokat en­ni, repetát is kap. — 1975-ben hozták létre ezt az intézményt. Most mind­össze egyetlen férfigondozot­tunk van. Ez évtől integrá­ciós központ lettünk — mond­ja dr. Cserni Istvánná, az ott­hon vezetője. Mit jelent ez? — A volt szobi járás 17 községe tartozik hozzánk. Az öregek napközi otthonát és a házi szociális gondozást össze­vonták. Jelenleg 62 szociális gondozottat látunk el. Kik támogatják? — Jó a kapcsolatunk a hely­beli porcelángyár Béke és Ha­ladás szocialista brigádjával, akik meglátogatnak bennün­ket, ajándékokkal kedvesked­nek a munkában elfáradt em­bereknek, gondozzák a ker­tet. A Vöröskereszt tagjai pe­dig ismeretterjesztő előadáso­kat tartanak számukra. Feke­te István író művei nem isme­retlenek az itt élők előtt. A vezetőnő gyakran tart felolva­sást a regényekből. Aki akar, tévét néz, a zeneszobában le­mezjátszót hallgat, vagy új­ságolvasással tölti az időt. Beépítettük a nyitott folyosót, korszerűsítettük a fűtést. Für­dőszobánk is van. Megalapítot­tuk az otthonbizottságot is. — Ki a vezetője? — Klekner Árpádné. Aki­hez bármivel lehet fordulni. Mi igyekszünk a kéréseknek eleget tenni. Egyébként a te­rületi gondozónő, Kollár Já- nosné is beszámol tapaszta­latairól, aztán intézkedünk. — ön mióta dolgozik itt? — öt éve. Szeretek az em­berekkel együtt lenni. A fér­jem a körzeti orvos, s gyak- ran megvizsgálja őket. A múlt­, jí kor nagyon jólesett, amikor az % egyik néni azt mondta: „olyan vagy, mintha az édes­anyánk lennél”. Bizony meg­hatódtam. Sajnos bezár — A héten bezárják az in­tézményt. Miért? — Mert felújítják a kony­hát. A Vén Duna és a Patak vendéglő konyhája látja el gondozottainkat. — Hányán gondozzák az öregeket? — Egy vezetőnő, egy gon­dozónő és egy kisegítő mun­kaerő oldja meg a feladato­kat. — A nyugdíjasklubba is el­eljárnak? — Igen. Sőt, hangversenyek­re is eljöttek a klub segítsé­gével tagjaink. Csehszlovákiát és Romániát is megnézték, s nagyon jól érezték magukat a hazai kirándulásokon is. Az ízlésesen berendezett férfi- és női pihenő falait tá­nyérok díszítik. A ragyogóan tiszta konyhát és ebédlőt nem egy vendéglátóegység is meg­irigyelhetné. A zéneszobát és a csodálatos virágkertet is, ahol árad a jó illat, s megte­rem a paradicsom, a paprika, s mindenféle kiskerti növény is. Nagy Péter János ISSN 0133—2759 <Václ Hírlap) JÜLIUS 5-TÖL 10-IG: mim áruházi váci a Naszály Áruházban A kínálatunkból: sportcikkek, játékok, műszaki áruk, iskolaszerek, tapéták, cipők, anorákok. Nyitás: július 5-én fél 9 órakor. Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom