Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
Mennyiség és minőség Szolgáltatások Vácon 37 ezer ember lakik. Az itt élők fele gyermek és nyugdíjas, a másik felének hatvan százaléka az iparban dolgozik. Más helységekből járnak ide vásárolni, iparost keresni. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy milyen árucikkekre és milyen szolgáltatásokra van szükség. De mindezt városrészekre vonatkozóan is meg lehet állapítani. A belvárosban 11, Deákvárott 11, Alsóvárosban 8, Kisvácott 7 ezren laknak. A belvárosban és Deákvárott általában jó körülmények között, előbbiben 3 ezer 300, az utóbbiban 3 ezer 500 forint az egy személyre jutó havi jövedelem. A Földváry lakótelepen fiatal otthonteremtők, az alsóváros többi részén, mint Kisvácott is, főként nyugdíjasok élnek. Alsóvárosban 3 ezer, Kisvácott 2 ezer 700 forint az egy személyre jutó havi jövedelem. Milyen az' ellátás a város területén? Itt 183 bolt működik. Az élelmiszerbolthálózat megfelelő, bár Kis- vác elbírna még egy ABC- áruházat. Iparcikk- és ruházati bolt a legutóbbi évekig csak a belvárosban volt. Mivel az állami szektorok a külvárosokban nem akartak fejleszteni, a városi tanács kénytelen volt, a jogos panaszok kielégítésére, a perifériákra magánkereskedőknek engedélyt kiadni, sőt a Deákvári főúton és az Erdős Bemát utcában pavilonokat tervezni. Ilyen pavilonsor Kisvácott is elférne. Jelenleg a városban 76 magánkereskedői, 79 állami, 29 szövetkezeti bolt található. A váci vendéglátóhálózat az országos átlag alatt mozog, ötvenkét egység ötezer négyzetméter alapterületen közel kétszázmillió forint forgalmat hoz, míg például Szentendrén 20 egység hatezer négyzetméter alapterületen 70 milliót. Szükség volna a szálloda mielőbbi átadására. Nemcsak az idegenforgalom szempontjából, hanem a háziasszonyok második műszakjának megkönnyítésére is kellene egy olcsó, gyorskiszolgáló étterem. Vácott 337 szolgáltatási helyből 282 a magánkisiparosoké. Az állami szektor főként a belvárosban (28), a magánkisiparosok főként a perifériákon (1.84) nyitottak műhelyt. A szolgáltatás városunkban általában jó, de ezen belül rossz a lakáskarbantartás. Ezért a lakosság kénytelen az iparos után futni, vagy kontárhoz fordulni, esetleg maga elvégezni a munkát. Ezért is tűzte a váci Fogyasztók Tanácsa legközelebbi ülésének napirendjére ezt a kérdést. Mészáros Gyula v/iíírfa A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁC! JÁRÁS! E'S VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1982. JÜLIUS 3., SZOMBAT A Dunakanyartól a világpiacig II. Érdek, szállítás, anyagellátás A Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében Takács Imre igazgató nagy szenvedéllyel, a dolgok közepébe vágva kezdi. Huzavona — Az eredményes exporthoz három dolog kell. Jó minőség, alacsony ár és pontos szállítási határidő. Vagyis évről évre jobbat, kisebb összegért kíván a megrendelő. Vegyük sorjában, hol az akadályozó tényező. A minőségbe nálunk évek óta nem tudnak belekötni. A konténerjeink — elbizakodottság néikül mondhatom — világszínvonalúak. A világpiacon viszont az acélár lefelé megy, nálunk fordítva. Vagy a ponyva! Sokkal többe kerül, mint ezelőtt. Két eve levelezünk a Graboplasttal, de hiába. Hozhatnám példaként a borsodnádasdi lemezgyárat is. Mindez abból adoaik, hogy Magyarországon néhány vezető vallalat (ilyen az MHD is, a szerk.) az úgy nevezett követő (KOMPETA- TIV) árrendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a belföldi termékárakat úgy kell megállapítani, mint a külföldit. A mi esetünkben tehát a konténer árait nem lehet emelni, a nekünk szállító vállalatok pedig állandóan emelik az árakat. Hogy tudjuk akkor mi tartani a konténerek fogyasztói árait? A külföldi partnernek nem mondhatom ezt el, őt nem is érdekli. Neki az a lényeges, hogy a tavalyi minőséget kapja, lehetőleg olcsóbban. A minőség és ár kérdéseiről szólva az igazgató többek között elmondta, hogy szerte e honban találhatók úgynevezett készletezésre kijelölt vállalatok. A váci gyárnak kellene valamilyen fémből 50 kilogramm. A megrendelhető legkisebb mennyiség viszont 50 mázsa. Megveszi — mert enélkül leállna a gyártás — s hat hónap után (a szabályok szerint ennyit várni kell) 4,95 tonnát kidob. Vagy szüksége volna ötezer csavarra. A csavargyár nem vállalja, import- engedély nincs, a készletező vállalatnál nincs. Indul a hajsza a megrendelő által kért csavarokért. Vizsgáljuk most a kooperációt! Kevés az ember; ki kell adni a munkát, csakA nőklub évzárója A Hazafias Népfront Vác városi Bizottságának — a Madách Imre Művelődési Központban működő — nőklubja sikeres évzárót rendezett. A népszerű nőklub 1981 szeptemberétől 1982 júniusáig tartalmas munkatervet állított össze s a programot teljesítette. Kedd esténként tartottak összejövetelüket. Hat TIT-elő- adást hallgattak meg a klubtagok és megemlékeztek négy évfordulóról. Előadások hangzottak el a divatról, a kozmetikáról, a környékbeli népszokásokról. Látogatást tettek a járásivárosi könyvtárban, részt vettek a művelődési központban tartott kulturális rendezvényeken, színházi előadásokon. A baráti hangulatú évadzárón már az őszi tervekről is szó esett. Szeptembertől folytatják a munkát, szeretnék számbelileg növelni soraikat. Várnak és szívesen látnak minden asszonyt és lányt — korhatár nélkül —, akik részt kívánnak venni színes klubéletükben. hogy a részegység önköltségi ára 15—30 százalékkal magasabb lesz a gyárban előállítotténál. A munkaerőt tehát a technológia mellett kellene alkalmazni, de a szabályozók nem teszik lehetővé a fizetések olyan mérvű emelését, hogy itt álljon rendelkezésre szabad kapacitás. A szabályozók irányvonala jó, de a munkaerő nem a leghatékonyabb helyen van. Itt van például a kooperáció. A váci gyárnak a sződi Virágzó Tsz-ben és Zalaegerszegen vannak bedolgozói. Olykor a közöny A vasúti szállítási tarifa emelkedése miatt a darabonkénti utaztatási költség négyszáz forinttal nőtt a két város viszonylatában. Az már csak adaléknak tűnhet, hogy a MÁV nem is tud olyan vagont biztosítani, amely a konténerek számára optimális lenne. Tudjuk, hogy minden vállalatnak megvan a maga indoka, s baja. De hogyan fordulhat elő, hogy a magyar államvasutak egy magyar vállalat 50 konténerjét két hétig vereti az esővel' és sütteti a nappal, míg hosszas utánajárásra el tudják szállítani? A vevő persze neheztel, mert ő időre várta a szállítmányt, s máskor a konkurenciához fordul, mert azok bezzeg pontosan szállítanak. — Ha minden anyag itt lenne, egy hónap alatt vegre tudnám hajtani a megrendelő változtatásokra vonatkozó kéréseit — mondja Takács Imre. — Még azt sem mondhatom, hogy türelmetlenek a vevők, mert 2—3 hónap határidővel kérik az árut. A háttéripar szóba sem áll velem ilyen időtartamra. Azt kérdezik, miért nem rendeltem meg tőlük a kért anyagot az elmúlt esztendőben. Hiába mondom nekik, hogy most jött X úr Angliából, s 200 olyan konténer kellene neki, amely magától esernyőt nyit, ha megindul az eső. Őket nem érdekli X úr, nekik éves tervük van. Hogy mit lehet ilyen helyzetben tenni? Az ember a hasára üt, megrendeli azokat a dolgokat, amelyekre valószínűen szükség lesz, egyszóval növeli a készletet. Még mindig a külső körülmények elemzésénél tartunk. Tegyük fel, hogy az eddigiek rendben vannak, a gyárnak a kezében van egy aláírt szerződés, kezdődhet a munka. Ekkor jönnek o belső bajok. A munkafegyelem — dicséretes módon — egyre javul. A bérek azonban nem követik ezt. A létszám csökken. Konkretizálva az eszmefuttatást: a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyára a vállalaton belül is és a városunkban is második a bérszínvonalban, mégsincs elegendő munkása. Ezért a munkát ki kell adni kooperációba, aminek a hátrányait már ismerjük. Takács Imre: — A véleményem szerint a dollárbevételért járó erkölcsi és anyagi elismerést ki kellene terjeszteni á háttériparra és a bedolgozó rendszerre is. A Graboplast, a Vasmű, a MÁV biztosan jobban figyelne, ha a nyeresége függne a mi exportsikereinktől is. Nem ártana egy olyan rendelkezés sem, amely kötelezné a háttéripart, hogy az exportra gyártó vállalatokat soron kívül és maximálisan segítse. Csak így tudom elképzelni, hogy az idegesítő állapot megszűnjön. Közvetlen ösztönzők — Nem lehet arra töreked ni, hogy a — gazdaságosság határáig persze — önellátóak legyenek? — Ez az út nem járható. Kis lépéseket teszünk ugyan, vállalati gazdasági társulást alakítottunk 10—15 tagú festő, címkéző és végkikészítő gárdával. Azt várjuk tőlük, hogy a konténergyártás végső szakaszában jelentkező gondokat megszüntetik. Vicsotka Mihály (Folytatjuk) A XV. évfolyam Zebegényben Megnyitó ünnepség A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és az Emlékmúzeum Baráti Köre rendezésében július negyedikén délután — a művész egykori otthonának a kertjében — dr. Novak István, a Pest megyei Tanács vb művelődési osztályának a vezetője megnyitja a Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola XV. évfolyamát. Közreműködik dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió munkatársa. A szabadiskola szervezési igazgatója: Dániel Kornél, a zebegényi emlékmúzeum igazgatója. Művészeti igazgató: dr. Végvári Lajos művészettörténész. A tanárok és az alkalmi előadók neves képzőművészek. öt osztály indul: festő, szobrász, sokszorosító-grafika, tűzzománc és kerámiaosztály. A hallgatók két-, illetve négyhetes foglalkozáson vesznek részt. Szállásukról, ellátásukról gondoskodnak s az oktatott anyag elsajátításán kívül megismerkednek a Dunakanyar legszebb tájaival, nevezetességeivel. ★ Érdekes és színes az elmúlt másfél évtized krónikája. Szőnyi István zebegényi otthonának, műtermének a megvásárlásával új lehetőségek nyíltak a művészeti nevelés és a köz- művelődés előtt. A múzeum lelkes baráti köre megszervezte a nyári képzőművészeti szabadiskolát, amely az első évben mindössze két hétig fogadta a tanítványokat. A Ze- begénybe érkező 60 jelentkező nagyon nehéz körülmények között tölthette el a 14 napot. A következő évben már négyhetes lett az iskola és a festészet, valamint a szobrászat mellett a kerámiával és a sokszorosító grafikával is megismertette a növendékeket. Az iskola felvirágoztatásában nagy szerepet vállalt Hincz Gyula festőművész, Gorka Géza keramikusművész és Somogyi József szobrász- művész. Az évenkénti szabadiskolák fáradhatatlan szervezője Dániel Kornél. Évről évre kulturáltabb körülmények között kezdték el a nyári munkát. Létrejött a megfelelő szálláslehetőséget biztosító kemping, a kiszolgálóépület és a műteremház. A zebegényi szabadiskola ma az ország egyik leglátogatottabb művészeti intézménye. A növendékek százai ismerkedtek meg itt a képzőművészet műfajaival, s közülük többen bekerültek a képzőművészeti, illetve az Iparművészeti Főiskolára. Az iskola büszke arra, hogy volt növendékei — az egykori sikeres tanítványok — ma is visszajárnak Zebegény- be és támogatják a vizuális kultúra e fontos műhelyének a tevékenységét. P. E. Felkeresik a Dunakanyart ialggá? vendégek A Pest megyei KlSZ-bizott- ság szervezésében július 4-én a bolgár Komszomol 30 középiskolás fiatalja érkezik hazánkba. Az Alagi Állami Tangazdaság szobi gyümölcsösében dolgoznak majd. Szabad idejükben ellátogatnak a Ba- laton-partra, Kilián-telepre, majd felkeresik a Dunakanyart és a váci járás több nevezetességét is. Ebéd az otthonban A derű és nyugalom évei Együtt a közös asztalnál Cserni István felvétele A gőzölgő főzelék illata betöltötte az ebédlőt. Tizenhét idős ember hajolt a tányérok fölé. Komótosan falatoztak, amikor beléptem a verőcemarosi Egyesített Szociális Intézmény ajtaján. — Hogy ízlik az ebéd? — kérdeztem a 66 éves Liphart Józsefnét, az otthon alapító tagját. — Mindig nagyon finom és bőséges. Aki szeret sokat enni, repetát is kap. — 1975-ben hozták létre ezt az intézményt. Most mindössze egyetlen férfigondozottunk van. Ez évtől integrációs központ lettünk — mondja dr. Cserni Istvánná, az otthon vezetője. Mit jelent ez? — A volt szobi járás 17 községe tartozik hozzánk. Az öregek napközi otthonát és a házi szociális gondozást összevonták. Jelenleg 62 szociális gondozottat látunk el. Kik támogatják? — Jó a kapcsolatunk a helybeli porcelángyár Béke és Haladás szocialista brigádjával, akik meglátogatnak bennünket, ajándékokkal kedveskednek a munkában elfáradt embereknek, gondozzák a kertet. A Vöröskereszt tagjai pedig ismeretterjesztő előadásokat tartanak számukra. Fekete István író művei nem ismeretlenek az itt élők előtt. A vezetőnő gyakran tart felolvasást a regényekből. Aki akar, tévét néz, a zeneszobában lemezjátszót hallgat, vagy újságolvasással tölti az időt. Beépítettük a nyitott folyosót, korszerűsítettük a fűtést. Fürdőszobánk is van. Megalapítottuk az otthonbizottságot is. — Ki a vezetője? — Klekner Árpádné. Akihez bármivel lehet fordulni. Mi igyekszünk a kéréseknek eleget tenni. Egyébként a területi gondozónő, Kollár Já- nosné is beszámol tapasztalatairól, aztán intézkedünk. — ön mióta dolgozik itt? — öt éve. Szeretek az emberekkel együtt lenni. A férjem a körzeti orvos, s gyak- ran megvizsgálja őket. A múlt, jí kor nagyon jólesett, amikor az % egyik néni azt mondta: „olyan vagy, mintha az édesanyánk lennél”. Bizony meghatódtam. Sajnos bezár — A héten bezárják az intézményt. Miért? — Mert felújítják a konyhát. A Vén Duna és a Patak vendéglő konyhája látja el gondozottainkat. — Hányán gondozzák az öregeket? — Egy vezetőnő, egy gondozónő és egy kisegítő munkaerő oldja meg a feladatokat. — A nyugdíjasklubba is eleljárnak? — Igen. Sőt, hangversenyekre is eljöttek a klub segítségével tagjaink. Csehszlovákiát és Romániát is megnézték, s nagyon jól érezték magukat a hazai kirándulásokon is. Az ízlésesen berendezett férfi- és női pihenő falait tányérok díszítik. A ragyogóan tiszta konyhát és ebédlőt nem egy vendéglátóegység is megirigyelhetné. A zéneszobát és a csodálatos virágkertet is, ahol árad a jó illat, s megterem a paradicsom, a paprika, s mindenféle kiskerti növény is. Nagy Péter János ISSN 0133—2759 <Václ Hírlap) JÜLIUS 5-TÖL 10-IG: mim áruházi váci a Naszály Áruházban A kínálatunkból: sportcikkek, játékok, műszaki áruk, iskolaszerek, tapéták, cipők, anorákok. Nyitás: július 5-én fél 9 órakor. Várjuk kedves vásárlóinkat!
