Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

1982. JŰNIUS 24., CSÜTÖRTÖK ■éf/Pr 1 viiriíip • PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI E'S SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Ablakon ét jön az áru, ha jön Nyári gondok a téren Éppen Ideje volt már: meg­nyílt a Zöldért Vállalat 401- es üzlete a Marx téren. Az eredeti helyiséget átalakítot­ták, s igy nagyobb lett mind az eladó, mind a raktártér. Még az üzlethelyiség átépíté­se alatt, a vállalat kérte az üzletkör bővítésének engedé­lyezését alapvető élelmiszerek áru­sítására is. Átszervezés következtében ezentúl a boltot nem Buda­pestről, a Soroksári útról, ha­nem a váci kirendeltség rak­táraiból látják el áruval. Ez­zel tulajdonképpen rövidebb lett az ellátás útja. Felépült a színpad, s ezzel elzárták a bolt megközelítésé­nek lehetőségét. Bognár Istvánná üzletveze­tő: — Üzletünket, amióta a színpad felépült, nem tudják megközelíteni az árut szállító teher­autók. Sem a Dumtsa Jenő, sem a Vörös Hadsereg útját nem le­het használni az ott parkoló rengeteg személyautó miatt... Így igaz. Ott jártunkkor a szállítók a ládákat gyalog, kézben hozták az üzlethez, s az ablakon át adták be a boltba. Marx tér, élelmiszerbolt. 271-es NYÉK Az egyetlen ilyen jellegű üzlet a város központjában, a Fő téren. Szmodics László üzletveze­tő: — Az áruellátásunk akado­zik. Vannak szállítók, pél­dául a Pepsi Colások, már nem is hoznak árut, mondván: nem tudják az üz­letet megközelíteni... A helyzet így tűrhetetlen, valami megoldást kell találni. A legkézenfekvőbb: kitiltani a személyautókat mind a Dumt­sa Jenő, mind a Vörös Had­sereg útjáról. Céloldallal jelentkezünk Jövő heti előzetes Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a jövő héten csü­törtökön, július 1-én megjele­nő Szentendrei Hírlap, célol­dal lesz, csak egy témával — a környezetvédelemmel fog­lalkozik. Ismertetjük a Környezetvé­delmi Tanács eddigi munkáját és terveit, beszámolunk a ta­vaszi környezetvédelmi hónap tapasztalatairól. Természete­sen szót ejtünk, az immáron nemcsak a megyében, hanem országszerte nagy érdeklődést kiváltó környezetvédelmi tá­borról, szervezőinek további elképzeléseiről, a vízszenv- nyeződésekről, az illegális autómosásokról. Beszámolunk az új autómosóról, árairól, valamint egy érdekes fotópá­lyázatról. A céloldallal szeretnénk ref­lektorfénybe állítani ezt a fontos kérdést, s felhívni mindenki figyelmét a kézen­fekvő igazságra: a környezet- védelem életünk védelme! Közvetlenül a víz partján Megnyílt a Duna kemping Űj létesítménnyel gazdago­dott a járás: a hét elején megnyílt kempinggel. A Duna kemping Tahitót- faluban, a szigetre vezető híd mellett üzemel. Gondolom, senki nem állítja, hogy erre az új létesítményre nem volt szükség. Ellenkezőleg, nagyon is kellett már! Fehér Jenő tulajdonos vé­gigvezet a területen, s közben sorolja az adatokat. A kem­ping területe 12 600 négyzet­méter, 80 helyes (autó és sá­tor) 200 személyes. Három- csillagos, első osztályú besoro­lást kapott. Szigeti eperszüret Ilyenkor megszokott kép ez a szigeten. Szorgos kezek szedik az epret, s minden szállítási eszközt igénybe véve, sietve eljut­tatják a piacokra. Ezen a területen 300 köb­méter betont kellett feltörni, s a törmeléket elszállítani, s he­lyére 500 köbméter földet hordani, amibe 580 facsemetét ültettek, s 4 mázsa fűmagot hintettek el. A fák telepítési rendje szerint minden tábor­hely körül kialakult a termé­szetes kerítés. Minden lakó­kocsihelyhez viszont elektro­mos csatlakozást építettek ki. A kemping területén két ház van. Az egyik raktár, a másik a szolgáltató épület. Az utóbbiban kapott helyet a für­dőszobás 4 vendégszoba, vala­mint a mosdók, zuhanyozók, a közös konyha és a mellékhe­lyiségek. Ebben az épületben 29 ezer csempe- és burkoló­lapot szereltek fel. Megtudom, hogy augusztus­ra megnyílik a 100 négyzetmé­ter alapterületű büfé is, s ter­vei között szerepel a még idén megépítendő csónakkikötő és -tároló is. Az új kemping, közvetlenül a Duna-parton fekszik, s szép kilátást ígér az itt sátrat ve­rőknek. Erdei telep 75 A jelen találkozik a múlttal Pécsi János veterán emlékezik az Erdei telep régi életére. Elmondja megalakulásának történetét, mesél a hajdanvolt, legendás időkről. A hely ideális. Halk suhogásű nyárfák, mézédes illatot árasztó akácok. A magas bokrok között megbúvó kis faházak. Sátrak. A vén fák pedig tanúként őrzik a hely történelmét... az Erdei telep ... igen, ma szép, kis és nagyobb házak, gondozott sétányok, s akkor.., 1928-ban?... Mi volt itt? Gondozatlan er­dő. Magyarországon az uralkodó rendszer helyzetének meg­szilárdulása az egyik oldalon, a dolgozó tömegek kizsákmányo­lása a másikon. Baljós csend az egész országban ... Örömteli napok 1982. Az Erdei telep meg­alakulásának 75. évfordulója. Vidám zsibongás hangját szű­rik át a fák ágai. A szentend­rei járás tizenhárom községé­nek iskoláiból jött ide húsz gyerek, tizenhárom évesek, hogy részt vegyenek a mun­kásmozgalmi olvasótábor örö­meiben, de megpróbáltatásai­ban is. Minek örülnek? Ketten. Béncsik Erzsébet és Mócsai L ászióné, szigetmo­nostori pedagógusok, táborve­zetők, adják.a választ: — Mindaz, amit a tábori élet nyújthat. Szép természet, cso­dálatosan tiszta levegő, renge­teg játék, sportolási lehetőség, kirándulások, romantika ... És a megpróbáltatások? ... Mert ugye, azok is yannak? Mai esti előadás Színészvilág Szentendrén Közismert a mondás: Szent­endre a képzőművészek, a képzőművészetek városa. A címben is idézett fogalom: színészvilág Szentendrén? ... Ez új. Még nem hallottuk, de olvashatjuk a szentendrei mű­V fajon ki nem bosszanko­dott már, aki autóval akarta megközelíteni a Dunakanyar valamelyik köz­kedvelt üdülőhelyét, a forga­lom zsúfoltsága, a 11-es út túltelítettsége miatt? Éppen ezért örömteli volt a hír: új út ké­szül a Pilisen keresztül, Szentendre és Visegrád között. A hír izgalmas volt, de hi­telében kételkedtek sokan. Az új út építése pedig mégis csak elkezdő­dött, de az igaz, távol a világ figyelő szemé­től. Nyomvonala ugyanis a Pilisi Parkerdő- gazdaság területén halad keresztül, itt-ott kö­vetve a gazdaság régi erdei földútját. Ez a terület egyébként zárt volt a nagyközönség számára. Ám zártsága ellenére is kiszivárog­tak különféle hírek: már elkezdték... négy kilométer elkészült... pénzhiány miatt abba­hagyták ... talán majd a következő ötéves tervidőszakban ... A hírek szállingóztak, de senki sem tudott semmit. A zárt területen pedig dolgozni kezdtek a gépek. Elektromos és benzines fűrészek, ha­talmas földgyaluk, útépítő gépsorok. Riadt őzek és muflonok menekültek a biztonsá­got jelentő sűr ' felé. Persze, azért minden nem maradhatott ti­tokban. Újabb hírek keltek szárnyra, de to­vábbra is voltak, akik kételkedtek hitelük­ben, másokban viszont újabb reményt keltet­tek. Mintha az utóbbiakat akarta volna iga­zolni a sajtóban néha-néha, itt-ott megje­lent hír: épül az út! Épül, épül — mondták sokan —, de ki látta? ÚTON Közben a rejtett munka az erdők mélyén tovább folytató­dott. A KPM és a Pilisi Park­erdőgazdaság dolgozói tevé­kenykedtek, s ígérték: elké­szülnek! A Pilisi feltáró úton — milyen találó elne­vezés — autózva szemünk elé nyílik a cso­dálatos pilisi táj. És micsoda úton lehet itt haladni. Sima felületű, elegáns vonalvezetésű hét méter széles úton. Köszönet illeti a KPM közúti főosztályát és a Pilisi Parkerdőgazda­ságot ezért az ajándékért; útépítő dolgozói­kat pedig a kifogástalan munkáért. A Pilisi feltáró út a Szentendre—Pilis- szentlászlói régi bekötő út felhasználásával a Lepence patak völgyében haladó — már a rómaiak által is ismert — erdőgazdasági út korszerűsítésével valósult meg és teremt jó összeköttetést Szentendre és Visegrád között. K iránduló, pihenni vágyó autósok! Pilis- szentlászlónál érdemes megállni egy pillanatra és a Kis mókus vendéglő te­raszán felhajtani egy üdítőt, s közben elgyö­nyörködni a csodálatos kilátásban. Onnan továbbhajtva a Király-kunyhónál érdemes ismét megállni, sőt egy kis sétát is tenni, s s ha nagyon forrón tűz a nap, ott a lepencei termálfürdő is. Még valamit le kell írni. Felnyílt a zárt te­rület, szemünk elé simul a csodálatos táj. Vi­gyázzunk rá. A kialakított pihenő-parkolók­ban szemétgyűjtőket szereltek fel gondos ke­zek, becsüljük meg munkájukat s az új utat is, ami — mint megírtuk — június 18 óta már a miénk is. sorban. Az előadó: Szánthó Imre festőművész. — Nem tudományos előadás és nem pontos krónika, csupán beszélgetés. Emlékező monda­tok a pontosság nagyképűsége nélkül — ahogyan a városban élt színművészekre emléke­zem. Vidéki színészek, orszá­gos hírű bonvívánok és prima­donnák emlékét idézem, akik színész nagyapám és barátai beszélgetésében megelevened­tek, a legendás, egyszervolt alakjuk köré font mesés tör­ténetekben. Európai hírű operaénekes — mint Stéger Xavér Ferenc, vagy Ábrányi Wein Margit — éppúgy itt élt, mint a nyugdíjasok, színpad­ról kikopott kóristák és kóris- tanék. Mint kisiskolás gyer­kőc ismertem Szathmáry La­jost, feleségét és testvérnővé­rét, Berta nénit, ákik a kolozs­vári nemzeti színházbéli nap­jaikat sokszor sóhajtozva em­legették. — A város tisztelgő szeretet­tel emlékezik hétköznapjaiban is az egykor itt élt színművé­szekre: utcát neveztek el áb­rányi Emilről, Stéger Xavér Ferencről, Horváth Ákosról és Várkonyi Zoltánról, Itt élt Tolnayné Medgyesi Juci. a Madách Színház ' tágja és Szentendrén nyaralt esztendőit óta Pethes Sándor is, a Víg­színház népszerű művésze ... Szfnészvilág Szentendrén 1900— 1980 címmel, Szánthó Imre festő­művész ma, csütörtökön, este 18 órai kezdettel, a honismereti- helytörténeti előadássorozat kere­tében beszélget a témáról a meg­jelentekkel. Veszik a lapot. Nevetnek. — Jó — mondják — legyen megpróbáltatás. A tábor június 14-én nyílt, s azóta már volt társadalmi munka a te­lepért ... L. J.-né veterán meséli: — Ez bizony vad vidék vplt 1928-ban, de szép is. össze­fogtunk. gazt irtottunk, utat vágtunk.... Darabka történelem A telep most ünnepli fenn­állásának háromnegyedszáza­dos évfordulóját. Vajon mit tudnak a mai, az ott táborozó gyerekek a múltról? Sokat. Ottjártunkkor éppen Pécsi János veterán mesélt a gyere­keknek a régi időkről. Saját fiatalságáról, a telep akkori életéről, a mozgalomról. Da­rabka történelem. Értik a gye­rekek? De még mennyire. Csak úgy röpködnek a kérdések: — Részt tetszett venni a csendőrök elleni küzdelem­ben? ... — Mi volt a rendőr és a csendőr között a különbség?... — Kádár János is járt ezen a telepen?... Pécsi János szépen, sorjában felel a gyerekeknek. Azok meg tágra nyílt szemekkel, érdek­lődve hallgatják a régi ka­landokat ... Idézet a tábor forgatóköny­véből! A tábor célja megismertetni a mai úttörőkorúakat a mun­kásmozgalom történetével... És még mindig a forgató­könyvből: ...tábori olimpia... író— olvasó találkozó Szeberényi Lehellel... Vujicsics együt­tes ... kutatómunka a szent­endrei PMKK-ban.riport­készítés munkásmozgalmi ve­teránokkal ... strand ... egész­napos kirándulás ... filmvetí­tés ... tv-nézés, futball világ- bajnokság ... Játszva, felnőttként A két táborvezetővel leülünk egy komolyabb beszélgetésre. Azt tudakoljuk, hogy ők. a fel­nőttek, hogyan látják a gyere­kek viszonyát a tábori élethez. — Csak a legjobbat mondha­tom — válaszol tüstént Mócsai Lászlóné. — Ügy látom, jól ér­zik itt magukat... — A húsz gyerek — mondja Bencsik Erzsébet — külön- külön is de így, egységben is, kitűnő anyag. Érdeklődők, fe­gyelmezettek, de játékosak is. Minden feladatot azonnal jói megértenek, s igazán lelkesen, legjobb tudásuk szerint oldják meg. Gyerekek még. ez meg­nyilvánul a játékos foglalkow zásokon, de felnőttként vesz­nek részt a komolyabb mun­kákban ... Közben Pécsi János befejez­te beszélgetését a gyerekekkel. Azok szépen megköszönik, majd ketten-hárman összeáll- va — jegyzeteiket tanulmá­nyozzák. Feldolgozzák a hal­lottakat. Hasznos inaskodás — Neked — kérdem — egy borzas hajú, villogó tekintetű fiútól — mi tetszett a legjob­ban? Nem kapok azonnal választ. A kisfiú erősen gondolkozik, de aztán kimondja: — A régi tábortüzek, a Duna- átúszások, meg az, hogy az akkor itt lakók még színielő­adásokat is tartottak... Az Erdei telep léte valami­kor tiltakozás volt a kizsák­mányolás, az elnyomás és az embertelenség ellen, ma vi­szont egy új szocialista életfor­ma kialakításának természe­tes műhelye. Az itt táborozó gyerekek nagyon jó helyen inaskodnak. í A TÁRGYALÓTEREMBŐL^ Az ügyész fellebbezett Szendi Győző pomázi lakos az italozást elég korán, reggel hat órakor kezdte el a Jóba­rát vendéglőben. Miután ott már nem érezte jól magát, át­ment a HÉV-állomás melletti italboltba, s ott tovább ivott Folytatta egész délután, amit kora reggel elkezdett. Tjzenhét óra felé háromta­gú krfonai járőr tért be a? italböltba, ellenőrizni, maja távozni készültek. Szendi Győző ekkor trágár szavakkal illette a járőr tagjait, ezért azok igazolásra szólították fel a magáról megfeledkezett em­bert. Szerdi Győző ezt megta­gadta és dulakodni kezdett a járőr egyik tagjával. Az kénytelen volt a könnygáz- szóróját használni, s csak így lehetett az italboltból kivezet­ni Szendi t. A szentendrei járásbíróság Szendi Győzőt bűnösnek talál­ta közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos bűntettben, s ezért a bíróság a vádlottat egyévi, tizenöt százalékos bér- csökkentéssel járó javító- nevelő munkára ítélte. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész enyhének találva az ítéletet, súlyosbításért felleb­bezett. Az oldalt Irtat Karácsonyi István Fotó: Erdős! Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom