Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

ŐRI Ma *■ •* A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1982. MÁJUS 14., PÉNTEK A tiszta, virágos Vecsésért A nagy közösség látja hasznát Szélesedő társadalmi kapcsolatok A népfrontbizottságok egyre több településen töltik be megfelelő színvonalon feladatukat. A testületek legfon­tosabb teendői közé tartozik, a gazdaságpolitikai prog­ramok segítése a településfejlesztést segítő társadalmi munkák szervezése. A HNF munkájáról tárgyalt leg­utóbbi ülésén az MSZMP vecsési nagyközségi bizottsá­ga, amelyen ősz Béla titkár, a 2. számú általános isko­la igazgatója számolt be munkájukról. Az elmúlt öt évben a lakos­ság, a helyi üzemek és intéz­mények több mint 34 millió forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a járás legnagyobb községének gyara­podásához. Kiemelkedő volt az 1978-as teljesítés, amikor a társadalmi munkaérték meg­haladta a 13 millió forintot. Ekkor létesült — szinte teljes egészében társadalmi összefo­gással — a 6. számú óvoda. Viszont az utóbbi két évben visszaesett a társadalmi segít­ségnyújtás, amelyek objektív és szubjektív körülményekkel egyaránt magyarázhatók. A tavalyelőtt novemberben újjáválasztott népfrontbízott- ság és -elnökség mind összeté­telében, mind módszereiben cselekvőképesnek, aktívnak bi­zonyult. Kiemelkedő tevékenységet folytattak az általános és idő­közi tanácstagi választások előkészítésében, és lebonyolí­tásában. Megalakult a ta­nácstagok klubja, amelynek célja a testületi tagok to­vábbképzése, informálása. Saj­nos, a gyér látogatottság gá­tat szab az eredményes mű­ködésnek... Szót értve Az év elején megújították az együttműködési szerződést a nagyközségi tanáccsal. Ennek keretében a népfront igyek­szik a tanácsot támogatni ere­jéhez és lehetőségeihez képest. Megszervezték a választói gyű­léseket és a falugyűlést. A HNF vezetősége összegyűjti és továbbítja az albizottságok, aktivisták hasznosítható ta­pasztalatait, észrevételeit. Kö­vetkezetesen törekszenek ar­ra, hogy a környezetvédelmet minden állampolgár fontosnak és magáénak vallja. Ezen a területen azonban — még sze­rények az eredmények — álla­pította meg önkritikusan a be­számoló. Általában elmondható, hogy a vecsési tanácstagok megfe­lelően végzik munkájukat. De mint az a legutóbbi tanács­ülésen is elhangzott, aktivitá­sukat fokozni szükséges. A közeljövőben a HNF nagyközségi bizottságának ve­zetői egyéni beszélgetéseket folytatnak majd velük, s ezek során kérik fel őket a még eredményesebb, aktívabb köz­életi munkálkodásra. Ennek — elsősorban a nagy közösség —, a 23 ezer lélek­számú nagyközség lakossága láthatja majd az igazi hasz­nát. A társadalmi munkások er­kölcsi megbecsülését jelentik a kiváló és érdemes társadal­mi munkás kitüntető jelvé­nyek adományozása. Az utób­bi három évben kilenc kiváló és 24 érdemes elismerést ad­tak át a nagyközség aktivis­táinak. Együtt eredményesebb Szoros kapcsolatot tartanak az iskolák szülői munkakö­zösségeivel, részt vállalnak a gyermekvédelmi munkából, se­gítik a pályaválasztást. Irányítják a helyi honisme­reti mozgalmat, ezen belül ápolják a nemzetiségi hagyo­mányokat. A népfrontbizott­ság javaslatára alakult meg a Ferihegy Tsz által patronált és működtetett nemzetiségi tánc­csoport. A nagyközség könyv­tárában ezer német nyelvű kö­tetet kölcsönözhetnek az iro­dalombarátok. Minden évben megújítják az együttműködést a helyi József Attila művelődési házzal. Töb­ben tagjai a társadalmi veze­tőségnek is, ahol aktív tevé­kenységet fejtenek ki. A kertbarátok köre évenként rendez bemutatókat. tavaly­előtt az OMÉK-en is bemutat­kozhattak a vecsésfek, ahol bronzérmet kaptak a kiállított termékekért. A népfront fontos feladata a társszervekkel való együttmű­ködés. Jó a kapcsolatuk a szakmaközi bizottsággal, a KISZ nagyközségi bizottságá­val és a Vöröskereszttel. A HNF-bizottság több tagja aktívan részt vesz a helyi ön­Modern idők mozija jy^eddig tart a gyermek­Az igazat megvallva eddig többé-kevésbé hatá­rozottan tudtam volna vá­laszolni erre a kérdésre. Akárcsak arra, hogy álta­lában milyen életkorban vá­lik felnőtté valaki. Néhány napja azonban gondban va­gyok. Mert ki tudja ...? Olvasom a monori Cso­konai filmszínház május 7. és június 2. közötti műsorát a kis szórólapon. Látom filmmúzeumi napokat és gyermekfilmhónapot szer­veznek. Valóban bőséges, változatos, sőt színvonalas a kínálat. A gyermekfilm- hónap május 28—30-i elő­adásain azonban a prog­ram szerint az „Egy elvált férfi ballépései" című ame­rikai filmet, a május 31— június 2. közötti vetítéseken pedig a Szexis hétvége cí­mű olasz—francia filmet játsszák. Az utóbbit egyéb­ként dupla helyáron, csak 16 éven felülieknek. Mégsem érdemes bosz- szankodni, szidni a gyer- mekfilm-hónapi program összeállítóit. Mert ami nem sikerül otthon, s az iskolá­ban is csak félig-meddig, azt a filmszínház vállalja magára. A családi életre való felkészítést, a szexuá­lis felvilágosítást állítólag a régi idők mozija is eredmé­nyesen szolgálta. Uogy nem gyermekfilm- hónap keretében? Hiá­ba, mi már előbbre tartunk néhány lépéssel... V. J. álló TIT-csoport munkájában. Nekik is részük Van abban, hogy egyre nagygob az érdek­lődés az ismeretterjesztő elő­adások iránt szinté'valameny- nyi gazdasági egységben. Kapcsolataik széles körű vol­tát bizonyítja, hogy a Járási Népi Ellenőrző Bizottság fel­kérésére. a múlt év nyarán, valamint az év februárjában, ankétot tartottak a nagycsalá­dosok szociális helyzetének vizsgálata tárgyában. A NEB elismerését és köszönetét fe­jezte ki, a sikeres szervező munkáért. Mozgalmat indítanak A jövőben is nagy feladatok hárulnak a vecsési népfront- bizottságra. A gazdaságpoliti­kai teendők kiemelt szerepet kapnak ezután is, ezekbe még jobban bevonják majd a la­kosságot. A környezetvédelem terüle­tén a tiszta, virágos Ve­csésért elnevezéssel kívánnak mozgalmat indítani, bevonva ebbe a társadalmi és tömeg­szervezeteket, valamint a he­lyi gazdasági egységeket. A párt- és tanácsi vezetés­sel együttműködve, körülte­kintő és változatos módszerek alkalmazásával kívánnak meg­felelni a helyi népfrontmozga­lommal szemben támasztott követelményeknek. Gér József Már őszre dolgoznak A Könyvkölőipari Szövetkezet monori részlegében dol­gozó 29 asszony és lány a PIÉRT megrendelésére már az új tanévre készíti a rajztáblaíartókat, jegyzettömböket, valamint albumokat. A korai kezdés valószínűleg garantálja majd a jó őszi ellátást. Erdösi Agnes felvétele gyerekeknek, felnőtteknek Több éves hagyománynak számít már, hogy a nyár ele­jén megrendezik a gyömrői kulturális napokat, a helyi Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház szervezésében. Az idei program május 1-én kezdődött. A napokban iro­dalmi portrévázlat keretében Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc" munkásságát elevení­tette fel Martonffy Mária és Balogh Béla színművészek a művelődési házban megtartott eseménye. Május 23-án, 18 órakor a művelődési ház nagytermé­ben járási néptáncbemutatóra kerül sor, amelyre várják szűkebb pátriánk népi együt­teseit. Gazdag lesz az idei gyer­meknapi program is, amelyre május utolsó vasárnapján. 30-án kerül sor. Lesz mókás, vidám vetélkedő, szórakoztató műsor és aszfaltrajzverseny is. Az ünnepi könyvhét kere­tében május 31-től június 6-ig könyvkiállítás és -vásár lesz a felnőttkönyvtárban. Június 2-án rendhagyó irodalomórát tartanak a 7—8. osztályosok­nak. Június 4-től 20-ig Winkler László grafikusművész kiállí­tását láthatják a képzőművé­szetet kedvelők az intézmény klubhelyiségében. Az idén ünnepli fennállásá­nak 70. évfordulóját a Gyöm­rői Sportegyesület. Június 5-én lesz a jubileumi ünnep­ség. amely egyben az OSN helyi megnyitója is. Erre a napra is gazdag programot kí­nálnak a szervezők. A művelődési házban mű­ködő kiscsoportok, szakkörök évadzáró bemutatóját június 13-án tartják meg. Július 3-án, a Mánya-réti Rákóczi emléktábortűzzel zá­rul a gyömrői kulturális n pok programsorozata. G. J. Megalapozott döntések A vecsési Ferihegy Tsz dön­tőbizottsága tavaly 13 alka­lommal ülésezett, s 44 tárgya­láson 39 ügyben hozott érde­mi döntést. A legtöbb panasz a bérrel, a nyereségrészesedéssel és a prémiummal volt kapcsolatos, az esetek túlnyomó többsége egyezséggel zárult. A határozatok megalapozot­tak voltak, mert csak hat eset­ben került sor újratárgyalás­ra. Járási értekezlet A nagyközségi, községi ta­nácsok elnökei, vb-titkárai. valamint a járási hivatal osz­tályvezetői részére értekezle­tet tartanak május 28-án, dél­előtt 9 órakcr a járási hivatal emeleti tanácskozótermében. Elsőként tájékoztató hangzik el a járásban folyó építési, közlekedési és vízügyi hatósá­gi tevékenységről, valamint a környezetvédelem és köztisz­taság helyzetéről, különös te­kintettel az áprilisi lomtalaní­tási akcióra. A napirend elő­adója Madari Gyula, a hiva­tal műszaki osztályának veze­tője. Ezután egyéb időszerű kér­désekről tárgyalnak a tanácsi vezetők. Országos vásár Vasárnap országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Mo- noron a szokásos helyen, amelyre vészmentes helyről, szabályszerű állatkísérő lap­pal mindennemű állat felhajt­ható. Ugyancsak a járási székhe­lyen használtautó-vásár is lesz ezen a napon. Ä nap kulturális programja Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 18 órától: a nők klubjának ösz- szejövetele. Az úttörőházban, 15-től: a bélyeg-; 16-tól: az asztalite­nisz szakkör foglalkozása. Monoron, a moziban, 18-tól és 20-tól: Aranycsapat. Pilisen, 17-től: a Csepp I. irodalmi színpad próbája és szabás-varrás tanfolyam, 18- tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen, 17-től: az A/48 galambászkör összejövetele, 18-tól: ifjúsági klubok találko­zója a, művelődési ház pince­klubjában, ismerkedés, játé­kos vetélkedő, disco. Így kiállítás előzményei Csendes, mégis gazdag életút 1982. május 16-án, 11 óra­pilisi Móricz Zsig­8 ^ kor a X § irodalmi emlékkiállítás nyí- ^ ük, mely Bakó József peda- ^ gógus-költő életútját és % munkásságát mutatja be. Bakó József (Nemescsó, 1896. augusztus 24. — Bp., 1962. április 7.) költő, elbeszé­lő. Zsellércsaládból származott, 15 évig cipész volt. A Tanács- köztársaság megdöntése után héthónapi fogházbüntetés, majd hosszú hányattatás után elvégezte a tanítóképzőt. Több helyen tanított. A felszabadu­lás után a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztériumban, a Köznevelés• szerkesztőségén, valamint könyvtárakban, leg­utóbb az Országgyűlési Könyv­tárban dolgozott. Írásai a hú­szas évek elejétől jelentek meg a Népszavában, a Nyugatban, a Pesti Naplóban. Verseiben a paraszti élet nyomorát szólal­tatja meg erőteljes realizmus­sal. Hangja később forradal­mibb, a felszabadulás után a megváltozott életről rajzol ké­pet. Prózai műveiben is a fa­lusi élettel foglalkozik. Bakó József 1941—45-ig Pi­lisen élt özvegy édesanyjával. Tanítványai — az emlékezők szerint — szerették. Bakó ta­nító úr megelőzte korát, már a negyvenes években felismer­te az iskola életre nevelő sze­repének jelentőségét: az év­századok óta földműveléssel foglalkozó családok gyerme­keit gyakran elvitte a faluban élő iparosok műhelyeibe, hogy lássák és megszeressék a kézműves mesterséget, s tel­jesebb képet alkossanak az életről. Nemcsak ifjú tanítvá­nyainak eszmélésén fárado­zott, részt vett a népfőiskola szervezésében, ahol nem azt tanították, amit a vármegyei népművelési felügyelő jóvá­hagyott. Szociográfiával fog­lalkozott, s megismertette — többek között — a Puszták népét, a Szapáry grófok népé­vel. A felvilágosító munka „jutalma” nem sokáig váratott magára: Bakó Józsefet felfüg­gesztették állásából. Költészetét a pilisi évek alatt a csendes kibontakozás jelle­mezte. Közvetlen környezeté­ből — munkatársai, tanítvá­nyai közül, szinte senki nem ismerte költői munkásságát, pedig már a Tanácsköztársa­ság bukását követő években megjelentek írásai a Népsza­vában, a Nyugatban, a Pesti Naplóban. Magánemberként csendes, zárkózott életet élt. s bár há­zasságkötése a pilisi tartózko­dás éveiben történt, szinte ész­revétlenül. a változás minden jele nélkül haladt tovább az önmaga számára kijelölt úton. Költészete, baloldalisága, kor­társai előtt rejtve maradt. Szerénysége háttérben tartot­ta, a kor politikai szelleme háttérbe szorította, a félelem és bizonytalanság által átita­tott légkör megfosztotta a nyílt, meleg, baráti kapcsola­tok kialakításától. Az elmúlt évek során tör­tént néhány kísérlet az emlé­kek felelevenítésére, az em­lékezők felkutatására, A Pest megyei Hírlap 1970. június 26-i számában Hídvégi Lajos — Bakó József kor- és eszmetár­sa, aki az 1940-es években Alberti községben volt taní­tó — írt emlékező cikket: „Pi­lisben volt tanító. Egy korán elfeledett költő” címmel. 1977-ben, a pedagógus-költő halálának 15. évfordulóján rö­vid életrajzi ismertetőt közölt a Pest megyei Hírlap, mely­nek olvasásakor csak azok a kevesek érthették az emléke­ző szándékát, akik tudatában voltak Bakó József Pilishez fűződő kapcsolatának, mivel a rövid újsághír e tényre nem tért ki. 1982. április 7. Bakó József halálának 20. évfordulója, va­lamint gazdag életútja, irodal­mi és közéleti munkássága kí­nálta a lehetőséget az emlé­kezni kívánóknak, egy mara­dandó élmény életre hívását, mely egy emlékkiállítás for­májában ölt testet. Beck Zoltán — az oroshá­zi gimnázium tanára, a Ma­gyar Irodalomtörténeti Társa­ság tagja volt az. aki fárad­ságot nem kímélve, szinte nyo­mozói munkával derített fényt a pedagógus-költő életének egy-egy állomására. E kutató­munka során jutott el Pilis községbe, volt tanítványokat és kollégákat megszólaltatni. (Ehhez a törekvéséhez kérte a pilisi Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház dolgozóinak se­gítségét is.) Bár a történelem viharai, az emberi sorsokban is nagy vál­tozásokat eredményeztek az elmúlt negyven év során, a kutatómunka mégis eredmé­nyesnek bizonyult. A pilisi 1. számú általános iskolában őr­zött osztálykönyv bejegyzései alapján sikerült felkutatni harmincnégyet abból a 44 volt tanítványból, akik az 1941 — 42-es tanévben a Pilisi Álla­mi Iskolában Bakó tanító úr osztályába jártak. A volt kol­légák közül már csak egy nyugdíjas pedagógust sikerült megtalálni a községben, a Ba­kó-hagyaték kutatójának. E tények ismeretében azonban bátran állíthatom, hogy ez az egy ember mérhetetlen segít­séget nyújtott Beck Zoltán munkájához, közvetett és köz­vetlen módon egyaránt. 1981. május 2-án az iskolában és december 12-én az ő segítsé­gével a pilisi művelődési ház­ban találkoztak Beck Zoltán­nal mindazok, akik a Bakó- hagyaték teljesebbé tételéhez tudnak, vagy kívánnak hozzá­járulni emlékezéseikkel, tár­gyi emlékekkel. Itt került nap­világra annak az iskolai tan­könyvnek a maradványa is, melyben Bakó József „Édes­anyám" című verse megjelent. Ezen a baráti hangvételű be­szélgetésen elhangzott emlé­kezések közelebb vitték a ku­tatót céljához: a rejtőzködő értékek felderítéséhez. 1982. március 21-én Oros­házán, a Szántó Kovács Mú­zeumban nyílt meg az az iro­dalmi emlékkiállítás, mely­nek célja*a Bakó-életmű ösz- szefoglalása, munkásságának rangjához méltó bemutatása. E kiállítás keretében és tük­rében. Pilis községben töltött éveiről is világosabb képet kaphatnak mindazok, akik e kiállítást megtekintik. Az orosházi Szántó Kovács Múzeum 1982. május 16-tól jú­nius 13-ig bocsátja a pilisi művelődési ház rendelkezésé­re a kiállítási anyagot. Ügy vélem, hogy munkássá­gának megismertetésére nagy figyelmet kell fordítanunk, mert Bakó József mint peda­gógus. mint költő, mint köz­életi ember, községünk haladó hagyományainak megteremté­sében jelentős feladatot vál­lalt. Pelczhoffer Erzsébet, a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom