Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1982. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Arany János Tsz A lehetőségekre figyelő tervek Fennállása óta a legkiemel­kedőbb gazdasági évet zárta tavaly a nagykőrösi Arany Já­nos Termelőszövetkezet. A na­pokban arra voltunk kíván­csiak, hogy milyen elképzelé­seik vannak az idei munkával kapcsolatban. Másodvetés Holló Ferenc termelési fő­mérnök kérdésünkre elmon­dotta, hogy megnövelték a ga­bonatermesztésre szánt terü­letet. Ugyanis a gazdasági sza­bályozók jelenleg a gabonater-» 'mesztés felé orientálják a szövetkezeteket. Az idén ja­nuártól a marhahizlalás is jö­vedelmezőbbé vált, mert ki­logrammonként 6 forinttal emelkedett a felvásárlási ár. A tavalyihoz viszonyítva az idén csökkentettük a kértésze- ti területet — mondotta a fő­mérnök: — Nem termelünk például levélpetrezselymet és paszternákot. Viszont, a pa­radicsomot 120, a sárgarépát pedig 78 hektáron szándéko­zunk termelni, s a termények előfeldolgozását is vállaljuk. A szőlő- és gyümölcstermesz­tési ágazatban az ültetvények állományjavító ápolása, gon­dozása lesz a fő feladat. A termő gyümölcsös esetében pe­dig azon fáradozunk, hogy ki­fogástalan minőségű árut ter­meljünk, s jó minőségben ér­tékesítsük termékeinket. A fel­dolgozás és a szállítás, során pedig fokozottabb gondot for­dítunk a gyümölcsök minősé­gének megóvására. Közben rendkívül fontosnak tartjuk az almaszüret gyors lebonyolítá­sát. E termékünk jórészt ex­portra kerül. A 3 0 hektá­ros korszerűsített szőlőültetvé­nyünkön a függönyrendszer kialakítását tervezzük. Talajjavítást 81 hektáron Végzünk, lápfölddel és istálló­trágyázással. A szőlőben mint­egy 600 tonna istállótrágya elterítésével számolunk. Az ősszel pedig 26 hektáron sző­lőselejtezést tervezünk. To­vább folytatjuk a komplex meliorációs tevékenységünket. Célunk, több mint 200 hektá­ron a rónázás, a vízrendezés és az úthálózat kialakítása. A gyepterület felújítását és telepítését újabb 100 hektáron végezzük el. A nyári időben a szűkösen rendelkezésünkre álló legelőfű pótlását másod- \vetéssel oldjuk meg. Az állattenyésztés területén számottevő fejlődésre számí­tunk. Növelni szándékozunk a szarvasmarha élősúlytermelé­sét és a vágómarha leadást. Befejezzük a nagy karámok és az it^tórendszer teljes kiépí­tését. A juhászati ágazatban megszüntetjük a bárányhizla- lást és tejesbárányként érté­kesítjük a kosbárányokat. A jerkebárányokat pedig tovább­neveljük tenyészanyagnak. Az idén két nyájat lecserélünk. Az idei terv az is, hogy a juh- hodályokat náddal borítjuk, valamint a technológiai be­rendezéseket pótoljuk. SzervizsRŰhely Az erdészeti és faipari fő- égazat munkájáról szólva el­mondhatom — folytatta, a be­szélgetést Holló Ferenc ter­melési főmérnök —, hogy erdő- telepítést az idén nem tervez­tünk, a felújítási munkákat helyezzük előtérbe. Előrelát­hatólag mintegy 6 ezer köb­méter fát termelünk ki, mely­ből 2 ezer 500 köbméter fát a fűrészüzemünkben dolgozunk fel. A fűrészüzem árumennyi­ségének 80—90 százalékát késztermékként értékesítjük. Az ipari ágazaton belül a fémipari bedolgozó részleg lét­száma a felére csökkent. A kieső termelési érték és nye­reség pótlására új munkát ke­resünk. Jelen pillanatban Bu­dapesten 10 tagú kémiai szi­getelő részleg dolgozik, de a tervek szerint júniustól a lét­számuk 20—25-re emelkedik majd. További tervünk az is, hogy Nagykőrösön és környékén is létrehozunk hasonló részleget. A lakatosipari üzemben dol­gozók számát is emelni kíván­juk. . Az építőanyagforgalmazás területén az áruválaszték bő­vítése és a szortírozott áru biztosítása a cél. A szolgáltató ágazat fel­adata a traktorüzem kiválá­sával némiképp módosul. Űj tevékenységként lép be a ta­karmánybetakarító gépek üze­meltetése. Az - építőbrigádok feladata lesz a szervizműhely és a 20 tonnás hídmérleg fel­építése. Több szolgálati lakást is felújítunk. Árbevétel Nagy hangsúlyt fektetünk a háztáji gazdálkodásra is. Az abrak-, a legelő- és az alom- szalmaigényt a tavalyi szin­ten elégítjük ki. Előbbre sze­retnénk lépni a szolgáltatások területén, a sertésszállításban és a háztáji munkák végre­hajtásában. Egyébként a ser­tésfelvásárlási tervünk a ta­valyihoz hasonló. Az áruvá­sárlási tevékenységet a ker­tészeti termékek terén kíván­juk bővíteni. Főként gyümölcs, paradicsom és gyökérfélék fel­vásárlásával, továbbadásával foglalatoskodunk. Végeredményben tehát az idei árbevételi tervünk össze­sen több mint 176 millió fo­rint. Természetesen ennek a várakozásnak csak akkor tu­dunk megfelelni, ha valameny- nyi főágazat és ágazat lelkesen kiveszi a részét a tervteljesí­tésből — mondotta Holló Fe­renc termelési főmérnök. Kovács Katalin Jtsvüják az aluljárót Városunk közlekedésének legtöbb gondot okozó pontja a Lyukashíd, vagyis a Pótharaszti úti vasúti aluljáró. A legújabb megbeszélések.. eredményeként városunk tanácsa a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium tá­mogatásával végre rendbe hoz­hatja az aluljárót. A munkála'- tok lényege az útszakasz víz­telenítése lesz, mivel a nehéz­ségeket főként télen mindig a feltörő talajvíz okozta. A KPM és a város jó kap­csolatának további bizonyíté­ka, hogy megteremtődött a te­lefonközpont bővítésének a le­hetősége is. Állami elővásárlás A városi tanács egy hónap­pal ezelőtt a 7/1982. (II. 5.) számú határozatával kijelöl­te azokat az ingatlanokat, me­lyek értékesítése esetén a vá­rosi tanács , az állami elővá­sárlási jogot gyakorolni kí­vánja. A határozat szövegét, valamint a szóban forgó in­gatlanok jegyzékét az érdek­lődők március 15-től április 15-ig tekinthetik meg a városi tanács épületében a földszinti hirdetőtábla hirdetményei kö­zött. Hagyományos módszer A konzervgyártás igen fontos művelete a zárás. Nem vé­letlen hát, hogy a Nagykörösi Konzervgyárban Szinte folyama­tosan kísérleteznek újabb és újabb zárási módok bevezetésé­vel. Ettől függetlenül a régi, úgynevezett Neo-Phoenix zárást sem lehetett még kiiktatni több termék gyártási folyamatából. Képünk a Il-es telepen készült, s a József Attila szocialista bri­gád tagjait mutatja be. A felvétel jó bizonyíték arra, hogy a régi zárási mód munkaigényességéről meggyőződhessünk. Varga Irén felvétele Pályázati felhívás Jelentkezés a marxizmus— leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgató­sága az 1982/83-as tanévre felvételt hirdet a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem következő tagozataira: 1. Hároméves általános tagozat. 2. Szakosító tagozatok. 3. Speciális továbbképző tagozatok. A HÁROMÉVES ÁLTALÁ­NOS TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz­mus mindhárom ágábán. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tá­jékozottság. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a másodikban politikai gazda­ságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom tör­ténetet tanulnak. A hallgatók heténként meghatá­rozott napon és időben (általában 16 óra után) kötelező foglalkozáso­kon vesznek részt, negyedévenként beszámolnak, félévkor és év vé­gén vizsgáznak. Az egyetem befe­jezése után végbizonyítványt kap­nak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesí­ti az állami oktatásban továbbta­nulókat (egyetem, főiskola, aspi- rantúra — kivéve a társadalomtu­dományi szakokat) a marxizmus— leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKO- SÍTÓ TAGOZATOK: Felső szintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban párt-, tö­megszervezeti, tanácsi, gazdasági* kulturális területek vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­distái részére, a következő szaba­don választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan, — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A fel­vett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztály­foglalkozáson vesznek részt, fél­évenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. A szakosítót elvégző hallgatók felső­fokú politikai végzettséget szerez­nek. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazga­tóságán működnek. SPECIÁLIS TOVÁBBKÉP­ZŐ TANFOLYAMOK: Továbbképzést biztosít a marxiz­mus—leninizmus speciális kérdé­seiben, azok számára, akik: — közép- vagy felsőfokú politi­kai végzettséggel rendelkeznek, — munkakörük vagy társadalmi megbízatásuk űz adott oktatási for­mán való továbbképzést indokol­ja. Füilyen volt? Régi tudósítások a városról Regélő. Honderű, Tudósítá­sok, Pesti Divatlap, Társalko­dó, Életképek ... stb. — múlt századi újságok. Megjelenésükkel egy idő­ben, szinte az első példányt, már valamennyit olvasták Nagykőrösön. Amerre vezetnek Ezekben az újságokban nem­csak távolabbi tájakról, vá­rosokból, de Nagykőrösről is akad bőven tudósítás. A Regélő 1843. októberi szá­mában az útirajzok cím alatt például arról olvashatunk, hogy a Cegléd felől Nagy-Kő­rösre érkező utazó, szabályta­lanul, összevissza épült ház­csoportokból és rendezetlen utcákból álló nagy falut lát. A városközponton belül nagy a zsúfoltság. Az egyes telkeken az egymást követő nemzedé­kek az udvar hosszában egy­más mögé kényszerültek épít­kezni, ilyenformán hosszú házsor nőtt a kezdetben egy család otthonát jelentő lakó­házhoz, ezért az udvar utcává vált, zegzugos sikátorok, zsák­utcák. vak-közök alakultak ki. A városközpontot mély árok veszi körül, melyet sánc ala­kúra felhányt földrakások és annak belső partját tüskés gallyakból font sövény szegé­lyezi. A Társalkodó 1839. januári Száma írja, hogy az utcáknak nincs hivatalos nevük, a há­zaknak nincs házszámuk, csak aszerint emlegetik valameny- nyit, amerre vezetnek. A hosszan elnyúló szabály­talan főtér nyúlványai azott árult piaci cikkekről vannak elnevezve. A tér épületei közül elsőként említi a copf stílusú katolikus templomot, az 1101-ből való alapokon nyugvó gótikus re­formátus templomot, zsin­dellyel fedett, veresre festett tornyával. A barokkos orom- zatú egyemeletes városházát, a vele szemben lévő beszálló fogadót, s a kissé távolabb lé­vő nagy mészárszéket. Az új­ságból megtudhatjuk, hogy a téren három gémeskút állt ebben az időben, hosszú itató­vályúval, a vásárosok állatai és a kocsival átutazók lovai számára. Fényes Elek 1847-ben ezt ír­ja: 17 boltja van a városnak, többnyire a görögök kezében van a kereskedelem. Az ipar fellendüléséről meg­említi: 1800-ban 251, 1847­ben 543 céhmester található a városban. Mesterségüket a földművelés, állattenyésztés, szőlőtermelés mellett végzik, többnyire helyi szükségletre. A tímárok kivételt képeznek, országos vásárokra járnak. Sárfalú ház Az Életképek szerint 1845- ben Nagy-Kőrös kézművesei a művelt emberek közé soró- zandók, mert vándorlásaiknak köszönhetően nagyon pallé­rozottak. A parasztgazdák is tudnak írni. olvasni. Fiaikat papi, tanári, ügyvédi pályára nevelik. Ez a tény visszahat a család gondolkodására, ille- delmesebb szokásokat plántál­nak a rokonságba. A kőművesek számának igen csekély voltát azzal magya­rázza az Életképek, hogy a leg­több gazda maga építi nád­tetejű, sárfalú házát paraszt­mesterek segítségével. Leg­gyakoribb falazat az úgyneve­zett fecskerakás, amelyet ló­val tapostatott pelyvás sár­ból raknak. A Társalkodó „városképek” tudósítója Nagy-Kőrös egyes rogyadozó, sőt, néhány tenge­riszárral foltozott viskója lát­tán szegénynek vélte a lakos­ságot. Megváltozott a vélemé­nye, csudálkozva ámuldozott, mikor a délesti imáról, a templomból kijövő lakosságot szemlélte.. Cifra öltözetük „Alkalmam volt Nagy-Kőrös némbéreire egy pillantást vet­ni. Megvallom, egyet se . lát­tam ollyat, kit a nyomorú vis­kó lakónéjának gyaníthattam volna, oly cifra öltözetűek va- lának.” A Pesti Divatlap tudósítója 1848. januárjában vidám vá­rosnak nevezi Nagy-Kőröst. Megemlíti, hogy a más váro­sokban tapasztalható éles ren­di elkülönülést, a gyalázatos patriciusi gőgöt itt nem ta­pasztalja. Az Életképek levelezője örömteli híradásában a város­ról különösen említésre mél­tónak tartja a nép kölcsönös türelmét, amellyel a különbö­ző hitfelekézetek egymás iránt viseltetnek. Ennek okát abban látja, hogy itt a lakosság vak­buzgóság és babona nélkül va­ló. A város lakói szorgalma­san dolgoznak, vidáman szó­rakoznak irigység és fondor- kodás nélkül. „Nagy-Kőrös szépei az unal­mas téli estvék eltöltése vé­gett estvénként bizonyos he­lyeken öszvegyülnek, s ős anyáik dicséretes szokásaként rokkához ülnek s ez által úgy­nevezett fonókat alakítanak.” Méltatja a gimnázium diákúj­ságját. a Bimbófüzért, megem­líti, hogy hetenként kétszer nyitva tart az iskolai könyv­tár. A diákok hangászkara a hangászvezér közreműködésé­vel gyakran mulattatja a kö­zönséget — állítja a levelező. Az újsághírek után idéz­zünk egy levelet 1851-ből, Arany János írta Nagykőrös­ről a sógorának. „Másnap szállást keresve mindjárt alkalmam volt szét­nézni az! új hazában: sűrűn lakott házak, közöttük hetven csúcsos, buzogányos tetejű szárazmalom; a házak na­gyobbak, kisebbek, gazdáik vagyona szerint. Mentovich be­széli, hogy a nép rátartian gyütt-mentnek nézi a máshon- 'nan jöttét. Az asszonyok igen szerttrevalóak, kivarrott bun­dájukban. A tehetősebbek na­gyobb cifrasága sem túloz. A vagyonszerzés mellett becsülik a tanultságot. A nép vissza­húzódó, zárkózott és hideg; életrevalóságát, józanságát szorgalommal vagyonszerzés­re fordítja, s minden igyek- vésével azon van, hogy a meg­lévőhöz még egy darab földet vehessen.” Körökre oszlanak „Az »úri osztály-« is csak névnapokon, egyszer egy év­ben nyitja meg szalonját, de akkor is egymástól elkülönöz- ve, körökre oszlanak, s kik magukat »kék vér« nélkül is »arisztokratáknak« tartják, gő­gösebbek egy igazi grófnál is.’” Ilyenek voltunk 130—140 esztendeje. Molnár Elekné — az utóbbi öt évben olyan po­litikai továbbképzésen nem vettek részt, ami tanulmányi szabadság­gal járt. Speciális továbbképzők (egy­éves) a felsőfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részé­re (az Oktatási igazgatóságon): — A nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdései, — A világgazdaság fejlődésének időszerű kérdései, — Gazdaságpolitika. — A pártoktatás pedagógiája. Speciális továbbképzők a leg­alább középfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részére: (kétéves) —. Gazdaságpolitika (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Gö­döllő), — Pártoktatás pedagógiája (Da- bas, Gödöllő, Nagykőrös); (egyéves) — Pártirányítás, pártélet kérdé­sei (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Cegléd), — Művelődéspolitika (Oktatási Igazgatóság), — Etika (Oktatási Igazgatóság, Monor), — Esztétika (Oktatási Igazgató­ság), — Valláskritika (Oktatási Igaz­gatóság, Érd), — Szocialista állam időszerű kér­dései (Oktatási Igazgatóság). A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az illeté­kes pártszerv ajánlása alapján tör­ténik. A felvett hallgatók heten­ként kötelező előadásokon vagy osztályfoglalkozásokon vesznek részt, félévkor és év végén vizs­gáznak. A tanfolyam elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. Altalanos tudniva. LÓK: A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyide­jűleg más egyetemnek, vagy tan­folyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és munkahelyé­nek vezetősége javasol, tanulását engedélyező orvosi igazolással ren­delkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. A tandíj egy tanévre az általános tagozaton 170 Ft, a szakosítókon és a speciális továbbképző tanfolya­mokon 250 Ft, ami a tanév meg­kezdésre előtt egy összegben fize­tendő. ABMH 6001/1932. (MüK 3.) számú elvi állásfoglalás alapján a mar­xizmus—leninizmus esti egyetem­nek általános tagozatán továbbta­nulók tanulmányi szabadsága tan­évenként 15, a szakosított tagoza­tokon továbbtanulóké 18 munka­nap. Azok a hallgatók, akik egye­temi, főiskolai végzettséggel ren­delkeznek, illetve párt- vagy tö­megszervezeti oktatás keretében középfokú • politikai végzettséget szereztek és az esti egyetem álta­lános, szakosított vagy speciális tanfolyamán tanulnak tovább, tan­évenként 10 munkanap tanulmá­nyi szabadságban részesülnek. A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezé­si lapon történik. A jelentkezők ott kapják meg a felvételi vizsgakér- déseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db saját címre megcímzett, bélyeggel e-llá- tott borítékkal együtt a munkahely szerint illetékes járási-városi párt­bizottságra kell beküldeni 1982. április 20-ig. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezéssel, tanulással kapcsolatos bővebb fel­világosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatta jelentkezők felvételi vizsgái 1982 május közepén, a szakosítókra je­lentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos idejéről és hely­ről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. 30^igtctartV szeptember 1_tő1 Június Színház ■■ A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Tű­zijáték. Berky-bérlet. mMozm Seriff az égből. Színes olasz kalandfilm. Előadás 5 és 7 óra­kor. A síúdióteremben A hótündér. Színes, szinkro­nizált szovjet mesefilm, fél 4- kor. Volt egyszer egy Vadnyugat I—II. Színes amerikai—olasz kalandfilm: (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás csak fél 6-kor. ISSN 0133—2768 (Nagykőrösi Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom