Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

I Jegyzet Közérdek Két hete múlt, hogy a magyarkúti turistaház kör­nyékén sétáltunk. Napos, tavaszias idő volt, a iák között zúgó szél is mintha a tavaszi nótát fújta volna. Csupán az utat borító jég­burok emlékeztetett arra, hogy ez még a hosszúra si­keredett tél napjainak egyi­ke. Többen jöttek velünk szembe, sétáltak, mögöt­tünk is az erdei úton, vég­re a szabadba jutva, friss levegőre vágyva. Mekkora szerencse — mondogattuk —, hogy e vidék közvetlen közelében élünk. Szinte a reggeli és az ebéd között cserkészhetjük be azokat a tájakat, amiért mások órá­kat utaznak, vagy csak üdülőként juthatnak el er­re, mifelénk. A hagyományos tavasz­elői séták egyike volt ez, amikor felfedezzük, haza­visszük az első hóvirágot. Ezúttal azonban nem volt kegyps hozzánk az erdő. Hosszú utat kellett meg­tennünk. Jobbra-balra te- kintgetni, vizsgálódni, a fák tövéről lekotorni az őszi avart, de a nyíló hóvi­rágnak még sehol sem volt nyoma. Hosszú séta után találtunk egy olyan helyre, ahol erősen próbára tett bennünket a kísértés. A kis növények még épp hogy kibújtak a földből, össze­zárt leveleik mint hegyes, pici rakéták emelkedtek a rögök fölé. — Virágot ugyan nem, de a virág hagymáját hazavihetnénk, cserépbe ültethetnénk — villant fel az első, ösztön- szerű gondolat, s csak utá­na a másik: hogy mi lenne, ha ezt minden erdei kirán­duló megtenné, csakhogy ne térjen haza üres kéz­zel? El a kezekkel a virág­hagymáktól, ezt nem tehet­jük <— állapodott meg kis társaságunk, amelynek va­lamennyi tagja visszatért az útra, s vigaszul a csúsz­kálást, a maradék jeges hóval való dobálózást vá­lasztotta. — Még az ötletet sem kellene megemlíteni, másoknak tippet adni — gondolom most Írás közben, de sajnos azt is tudnom kell, hogy ez nem nekünk jutott először az eszünkbe. Sokan úgy vélik, hogy a házunkon és várunkon kí­vül eső természeti környe­zet a senki földje, ahol mindent szabad és lehet. Ezen dühöngött a minap Újpestről Veresegyház fe­lé vonatozó alkalmi útitár­sam is, aki szinte refrén­ként ismételgette, amint a Főt környékét övező erdős, ligetes terület mellett ha­ladtunk; — Eljönnek ki­rándulni, szétszórják a szemetet, aztán az utánuk következők szépen beleta­nyáznak. Tisztaság, szépség, csönd, napfény, jó levegő. Ahogy nő itthon az utcákon és a munkatermekben a zaj­szint, amennyivel több a rosszul világított iroda, s szennyeződik a levegő, an­nál inkább nő mindennek az értéke. Ma már csak nagy nosztalgiával gondol­hatunk azokra az időkre, amikor a Váccal szemközti Pokolszigeten napozott, strandolt a hét végén és a meleg nyári délutánokon a fél város. Ez is a múlté, s nemcsak a Duna szennye­zettsége miatt. Mert ott is, tavaly a verőcemarosi strandon is szétdobált, de­rékba tört sörösüvegek he­gyes lándzsái veszélyeztet­ték mezítelen talpunkat, s számtalan eldobált rozsdás­sá vált konzervesdoboz. Hallgatom a falugyűlések hozzászólásait. Itt is több felszólaló sorolja, mi min­dent sodor a patak vize fentről a lentebb lakók or­ra alá. A hóvirág mindenkié, ha csak a szárát tépjük; sen­kié sem lesz, ha a hagymá­ját visszük haza. A tavaszi turistaáradatot megelőző hetekben jut most mindez eszembe. A senki földje kopár és kietlen. Ne te­kintsük annak a természe­tet, s legyünk fegyelmezet­tek akkor is. ha nem fi­gyelnek ránk. Kovács T. István ________________________ Pá lyázati felhívás Jelentkezés a marxizmus— leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgató­sága az 1982 83-as tanévre felvételt hirdet a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem következő tagozataira: 1. Hároméves általános tagozat. 2. Szakosító tagozatok. 3. Speciális továbbképző tagozatok. VÁCI A HÁROMÉVES ÁLTALÁ­NOS TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz­mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tá­jékozottság. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a másodikban politikai gazda­ságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom tör­ténetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatá­rozott napon és időben (általában 16 óra után) kötelező foglalkozáso­kon vesznek részt, negyedévenként beszámolnak,1 félévkor és év vé­gén vizsgáznak. Az egyetem befe­jezése .után végbizonyítványt kap­na*, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesír ti az állami oktatásban továbbta­nulókat (egyetem, főiskola, aspi- rantúra — kivéve a társadalomtu­dományi szakokat) a marxizmus— leninizmus vizsgái alóL A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKO­SÍTÓ TAGOZATOK: Felső szintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban párt-, tö­megszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­distái részére, a következő szaba­don választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan, — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A fel­vett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztály­foglalkozáson vesznek részt, fél­évenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. A szakosítót elvégző hallgatók felső­fokú politikai végzettséget szerez­nek. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazga­tóságán működnek. SPECIÁLIS TOVÁBBKÉP­ZŐ TANFOLYAMOK: Továbbképzést biztosít a marxiz­mus—leninizmus speciális kérdé­seiben, azok számára, akik: — közép- vagy felsőfokú politi­kai végzettséggel rendelkeznek, — munkakörük vagy társadalmi megbízatásuk az adott oktatási for­mán való továbbképzést indokol­ja, — az utóbbi öt évben olyan po­litikai továbbképzésen nem vettek részt, ami tanulmányi szabadság­gal járt. Speciális továbbképzők (egy­éves) a felsőfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részé­re (az Oktatási Igazgatóságon): — A nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdései, — A világgazdaság fejlődésének időszerű kérdései, — Gazaaságpolitika. — A pártoktatás pedagógiája. Speciális továbbképzők a leg­alább középfokú politikai vég­zettséggel rendelkezők részére: (kétéves) A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 61. S/ÁM 1982. MÁRCIUS 13., SZOMBAT A bűvös szó: kapacitás Hogy halad a lakásépítés? A kivitelezők adóssága ^ Vác sok tekintetben rendhagyó város. Azzá teszi gaz- ^ dag történelme, ódon barokk házainak szép harmóniája, ^ lakóinak erős szálakból font patriotizmusa. Kivált azoké, § akik elégedetten élnek kényelmes otthonukban, legyenek > falai vénségtől szürkék vagy éppen újszülött — panel — 8, színűek. — Gazdaságpolitika (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Gö­döllő) , — Pártoktatás pedagógiája (Da­bas, Gödöllő, Nagykőrös); (egyéves) • — Pártirányítás, pártélet kérdé­sei (Oktatási Igazgatóság, Csepel Autógyár, Cegléd), — Művelődéspolitika (Oktatási Igazgatóság), — Etika (Oktatási Igazgatóság, Manor), — Esztétika (Oktatási Igazgató­ság), — Valláskritika (Oktatási Igaz­gatóság, Érd), — Szocialista állam időszerű kér­dései (Oktatási Igazgatóság). A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az illeté­kes pártszerv ajánlása alapján tör­ténik. A felvett hallgatók heten­ként kötelező előadásokon vagy osztályfoglalkozásokon vesznek részt, félévkor és év végén vizs­gáznak. A tanfolyam elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. ÁLTALÁNOS TUDNIVA­LÓK: A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyide­jűleg más egyetemnek, vagy tan­folyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és munkahelyé­nek vezetősége javasol, tanulását engedélyező orvosi Igazolással ren­delkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. A tandíj egy tanévre az általános tagozaton 170 Ft, a szakosítókon és a speciális továbbképző tanfolya­mokon 250 Ft, ami a tanév meg­kezdése előtt egy összegben fize­tendő. ÁBMH 6001/1982. (MüK 3.) számú elvi állásfoglalás alapján a mar­xizmus—leninizmus esti egyetem­nek általános tagozatán továbbta­nulók tanulmányi szabadsága tan­évenként 15, a szakosított tagoza­tokon továbbtanulóké 18 munka­nap. Azok a hallgatók, akik egye­temi, főiskolai végzettséggel ren- , delkeznek, illetve párt- vagy tö­megszervezeti oktatás keretében középfokú politikai végzettséget szereztek és az esti egyetem álta­lános, szakosított vagy speciális tanfolyamán tanulnak tovább, tan­évenként 10 munkanap tanulmá­nyi szabadságban részesülnek. A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezé­si lapon történik. A jelentkezők ott kapjak meg a felvételi vizsgakér­déseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db saját címre megcímzett, bélyeggel ellá­tott borítékkal együtt a munkahely szerint illetékes járási-városi párt- bizottságra kell beküldeni 1982. április 20-ig. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezéssel, tanulással kapcsolatos bővebb fel­világosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái 1982. május közepén, a szakosítókra je­lentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos idejéről és helyé­ről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. E mondattal vége is az idill- nek és rendhagyásnak: nyakig ülünk a mai magyar városok „rendes”, megszokott gondjai­nak legsűrűbbjében. Igen, só­hajthat a találékony olvasó, már megint a lakáskérdésről lesz szó. Weisz György tanács­elnökkel beszélgetünk. — Hány igénylőt tartanak nyilván e pillanatban? És mennyi az. idei várható lakás­szám? — Jelenleg 1150 érvényes igényléssel rendelkező család számít lakásra a tanács révén. Ha minden kivitelező megépíti azt a mennyiséget, amelyre vállalkozott, az év végéig 42 tanácsi, 170 OTP örök- és 50 szövetkezeti lakással „gazdál­kodhatunk”. Azért hangsúlyoz­tam ezt az utóbbit, mert ilyen helyzetben sok mindent lehet mondani, de gazdálkodni alig­ha. — Mit jelent a kivitelezőkre vonatkozó feltételes mód? Baj van velük? — A legnagyobb baj az, hogy nincsenek. No persze, nem ab­szolút értelemben, hiszen 8— 10 építőipari szervezet dolgo­zik a városban; igaz, nagyobb arányú lakásépítést jószerivel csak a PÁÉV és a közelmúlt­ban felszámolt PETÉV utóda, a Gödi Dunamenti Tsz végez. Éppen ez utóbbi, vagyis a jog­előd'miatt fáj legjobban a fe­jünk. Tavaly 210 helyett 42 (!) lakást adtak át, s ez a képte­lenség minden számításunkat keresztülhúzta. — Ügy tudom, a PÁÉV is jócskán elmaradt az V. ötéves tervében foglalt lakásszámtól. — Csakugyan, ám tavaly év végén pótolták a hiányt, így lényegében tiszta lappal indul­tak az idén. Náluk kedvező változást érzékelünk; remél­hetően nem fogunk csalatkoz­ni. — Térjünk vissza a fejfájás­ra. Kérem, összegezze a tanács számára nehézséget okozó kö­rülményeket. — Szembe kell néznünk a városszerte érezhető feszült­séggel, amit a jelenlegi, bizta­tónak semmiképpen nem mondható lakáshelyzet ébresz­tett az igénylőkben. Tudnivaló, hogy 1981 júniusa és az idei azonos hónap között 311 OTP- lakásnak kellett volna elké­szülnie; ebből a tanácsnak a szokásos 70 százalékra lenne kijelölési joga. (Ilyenkor kap­hat a lakó 320 ezer forint hi­telt az OTP-től.) Készen is állt egy 219 nevet tartalmazó jegy­zék. Ennek a listának ma in­kább amolyan elméleti jelen­tősébe van, miután eddig — írd és mondd! — 42 lakásba költözhettek be... Júniusig a legjobb esetben is 118 család jut az említett módon új ott­honhoz; a hiányzó 59 lakásról egyszerűen nem tudok mit mondani. — Beszélik a városban, hogy a tömbfűtőmű nem sokáig bír­ja; ha további lakóépületeket kapcsolnak rá, fű^etlenek ma­radnak a lakások.' — így van. Az év végén át­adott C 14 jelű, 99 bérlemé­nyes ház még „belefér”, viszont az épülő 10 emeletesek miatt teljes korszerűsítésre, magya­rul a kazánok cseréjére lesz szükség. 11 millióba kerül; er­re még elő kell teremteni a pénzt. — Megvan a forrás? — Törjük a fejünket, közö­sen a megyei tanáccsal. Nyil­vánvaló, hogy egy ilyen beru­házásra a föld alól is elő kell teremteni a fedezetet. Elkép­zeléseink már vannak, de ezek­ről korai volna beszélni. — Még egyszer a lakásokróL Ebben a meglehetősen kilátás­talannak tetsző helyzetben pró­bálják-e szorgalmazni, még inkább támogatni, a magán­erős építkezési formákat? — Vác ebből a szempontból is kedvezőtlen adottságú tele­pülés. Nincsenek állami tulaj­donban levő telkek, így csak az átlagosan 400—1000 négyszögöl nagyságú magánparcellákra gondolhatunk. A kisajátítás na­gyon sokba kerül, s mivel a tanácsnak erre sincs pénze, csak lassan haladunk előre. Az idén került pecsét az első ilyen jellegű megállapodásra az OTP-vel: a Csaba utca—Büki sor által határolt, 1,3 hektár­nyi terület kisajátítására, a tereprendezésre, közművesítés­re stb., 5 millió 620 ezer forint hitelt kapunk, amelyet a tár­sasházak építésére alkalmassá tett telkek eladása után fize­tünk vissza. Ily módon 61 tömblakásos ház épülhet föl, a továbbiakban pedig kiszéle­sítjük ezt a kezdeményezést Előkészítünk újabb 66, illetve 136 házhelyet, hasonló lebo­nyolításban. Az építkezni szán­dékozódat arra szeretnénk biz­tatni, hogy — tekintettel a szűkös területre és városunk arculatára — ne szétszórt, egyedi, hanem korszerű, cso­portos épületek létrehozására törekedjenek. Füzesi István Vasárnap és hétfőn: Ütőhangszeres találkozó Március 14-én és 15-én a vá­ci Bartók Béla Állami Zeneis­kolában szakmai bemutatókkal Az unalom még nem volt társa A kristályfaragó polihisztor Komáromi József rádi tanár­ról furcsa módon Vácott egy motorszerelő-műhelyben hal­lottam először. A mester így utasított el egy fiatalembert: „Ezt az MZ-t a környéken csak Komáromi tanár úr tudja megjavítani.” Milyen ember lehet az, gon­doltam, akihez a konkurrencia is ilyen elismerő szavak kísé­retében küldi az ügyfelet? A látogatás gondolatát hónapo­kon át dédelgettem, míg vég­re a rádi iskola előtt megkér­dezhettem egy járókelőt. — Hol találom Komáromi Jó­zsefet? — Ott a kastély mellett a műhelyben — mutatta az atya­fi­A helyiségben az első be­nyomásom az volt, hogy egy modern szerelőműhelybe top­pantam be. A hatszor öt méte­res terem falai a mennyezet­től a padlóig tele vannak szer­számmal, a padok gépekkel. Egy satu felett megtermett, ősz hajú férfi szerelt valamit, a megszólítás után közelebb lépett és a karját nyújtotta kézfogásra. Figyelmes és élénk tekintete ellenére is felmértem, hogy a tanár úr közel jár a nyugdíjhoz. — Beszélgessünk! — java­soltam. — Beszéljenek először a tár­gyak — válaszolta ő. Nem ér­tettem. Később lett világos a dolog, amikor egy gazdag, rop­pant aktív életút rajzolódott ki előttem. Komáromi József harmincöt éve tanít Rádon. Sosem gon­dolt arra, hogy autó-, motor- szerelőnek, hivatásos zenész­nek, fafaragó művésznek, vagy mezőgazdasági szakveze­tőnek menjen. Pedig biztos jobban keresett volna, s a pa­pírjai is megvannak mind­ehhez. « A tanítói diplomával szinte egy időben szerezte meg az autó-, motorszerelői mesterle­velet már 1944-ben. — Nem ment nehezen — mondja —, mert motorver­senyző voltam. Ezzel egy időben zongorázni tanult, s olyan jól haladt, hogy a mester csak őt engedte a növedékek közül a hangsze­réhez. Komáromi József még most is elérzékenyülve meséli el, hogy Kodály Zoltánnak is muzsikált. A nagy zenepeda­gógus megdicsérte a játékáért. — Ha nyugdíjba megyek, nagyon sokat fogok zongoráz­ni — jegyzi meg. Aztán következnek a szebb­nél szebb fafaragások. Szak­szóval pontosítva: a kristály­faragás. Egyedül Komáromi József csinálja az országban. Késsel kell az ábrát bevésni a dió- vagy mahagónifába. Egy tizenkétszer huszonötös doboz a népművészet szakembereinek értékelése szerint 15—20 ezer forintot ér. A ráfordított mun­ka három hónapon át napi tíz óra. A borotvaéles szerszámo­kat a művész magának csinál­ja, mert a gyáriak „nem elég jók”. A mezőgazdaságtól sem sza­kadt el sohasem. Gyakorlatot tanít, s számára természetes, hogy a gyümölcs- és zöldség- termesztéshez is ért. Sommá­san ezt is egy rövid mondattal intézi el: „Parasztgyerek vol­tam, ebben nőttem fel". — Miért maradt pedagógus? — Mert a gyerekek nagyon fontosak nekem, örömet okoz, hogy Gáspár Laci szépen ka­szál, hogy a nyolcadikosaim akár szánkót is tudnak csinál­ni. A gyakorlati teremben ren­geteg hasznos tárgy. Látszik, hogy itt ezermester oktat. Most éppen létrát csinálnak a gye­rekek. Nézem a formálódó eszközt. Tökéletes. — Tanár úr! A műhelye le­nyűgözött. — Büszke vagyok rá. Egy életen át gyűjtöttem a szerelő és faragó szerszámokat. Kül­földi utakon, itthoni kiállításo­kon ezekre költöttem a pénze­met. Soha nem ittam, a felesé­gem 15 éve béna, házhoz va­gyok kötve. A munka nekem az élet értelmét jelenti. A leg­szerényebb becslések szerint is több, mint 300 ezer forint érté­kű szerszámom van. — Van még valami más is, amit csinál? A tanításon és a hobbi­kon kívül a közélet is fontos. A Hazafias Népfront községi titkára, Rád és Penc MHSZ- titkára, no meg úttörőcsapat­vezető vagyok. Az egyik tanítvány a körből: És a kutyák, tanár bácsi? — Igen. Boxereket tartok. — A Kerub! — Kiáltják kó­rusban a srácok. — A Kerub a legnevesebb boxer. Mindenki kedvence. Komáromi Józsefnek három fia van. Két szerelő, egy gé­pészmérnök. Az alma nem esik messze a fájától. — Sajnos, zenész nincs kö­zöttük — sóhajt a tanár úr. — Most négy évvel a nyug­díj előtt milyennek látja az elfutott éveket? — Sok gondom-bajom volt. Az ember legnagyobb ellensé­ge, az unalom, azonban nem kapott helyet az életemben. Ha a feleségem nem betegedett vólna meg, nem lennék ilyen fáradt. Bottal kell járnom, a hajdani 10 éves motorverseny­zés emléke a lábaimban ma­radt. Koppan a bot a járdán, amint kikísér. Nagy-nagy tisz­telettel fogok kezet vele. Egy tehetséges ember szeme ku­tatja az arcomat, amikor így búcsúzik. — Maga még fiatal. Soha ne adjon fel semmit! Vicsotka Mihály egybekötött országos ütőhang­szeres találkozót tartanak. A rendezvény szakmai vezetői: Schwarcz Oszkár, Váray László és Vrana József főis­kolai tanárok. A résztvevők Budapestről, Debrecenből, Egerből, Komló­ról s más helységekből vasár­nap délelőtt érkeznek Vácra. 15 órakor kezdődnek a szak­ma’ bemutatók. Az esti va­csora után díszhangverseny kezdődik. Másnap, hétfőn folytatják a bemutatókat, majd értékelik az országos ta­lálkozót s , tapasztalatcsere után a vendégek elutaznak Vácról. — A váci Bartók Béla Állami Zeneiskola együttese a kétna­pos program végén bemutatja Maros Rudolf: Négy tanul­mány — négy ütőhangszerjá­tékosra című művét, Fazekas László tanár betanításában. A díszhangversenyeken budapes­ti és miskolci együttesek sze­repelnek.. Felúfítoff könyvtár Mintegy 300 ezer forintos költséggel felújítják a vámos- mikolai klubkönyvtárat. A tervek szerint ez évben már új köntösben várja látogatóit, az Ipoly menti település kultu­rális intézménye. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom