Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

I 1981. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK ’’kWAod Mederrendezés Betonágyat Step a Dera-pafsk SZENTENDREI variap Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A piacot nehéz követni, de megéri A hangulat bizakodó Javában folynak a Dera- patak mederrendezési munká­latai. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói betonlapokkal borítják majd az árterület és a gát oldalát. A PEVDI szentendrei Iró- szer’yára a sikeres, eredmé­nyesen dolgozó, tervét teljesí­tő "Vállalatok közé tartozik. Az is közismert, hogy termékeik mind a tőkés, mind a szo­cialista piacokon keresett, kedvelt cikkek. De az mór kevésbé köztudott, hogy a mutatós eredményeket nem könnyű hozni, számtalan ne­hézséget kell legyűrniük, hogy esztendő végén jelenthessék: teljesítettük tervünket Ütőképes karbantartás Berta Hubert főmérnöktől a háttérben meghúzódó kemény munkáról érdeklődtünk, meg arról, hogy idén, az év végén hogyan szól majd a jelentés? — Kezdjük a lényegnél — A hagyományokra támaszkodva Zenei munkaközösség Feladat van, lelkesedésben sincs hiány Szentendre kulturális érté­keit a közvélemény, de a hi­vatalos megítélés is elsősor­ban a műemléki környezetben othonra talált képzőművészet­ben keresi. Ez valóban így van, hiszen elég csak a két (művésztelepre, a sok múzeum­ra utalni. — Azonban a festők yárosá- nak sohas em volt .idegen mű­faja a zene — mondta Szabó Ferenc, a városi tanács műve­lődési osztályának vezetője. Szentendre zenei nevelési ta­nácskozásán. Kijelentését így indokolta: — Emlékezzünk Jo­seph Haydn alkalmi látogatá­sára, aztán itt élt Wein Margit, a századforduló népszerű ope­raénekesnője és Stéger Ferenc, a hírneves tenorista. Szent­endrén született és ide tért meg kalandozásai titán Ava- kumovics Avakum, európai hírű költő és fuvolaművész. A görögkeleti püspöki székes- egyház kertjében található egy különösen fájdalmas zenei emlék: ott nyugszik Vujicsics Tihamér, a tragikus körülmé­nyek között elhunyt fiatal ze­neszerző, a magyarországi dél­szláv és balkáni népzene ku­tatója. Zenei hagyományok tehát szép számmal akadnak, s eb­ből a tápláló tradícióból ma is él. s bőségesen merít a je­len. A zenekar, a kórus min­den szereplésével öregbíti a város kulturális hírnevét. A tanácskozáson a felszóla­lók — Tusa Erzsébet zongo­raművész és zenepedagógus. Kovács Lajos karnagy, Fenyő Gábor zenekarvezető, Szári Mihály, a zeneiskola igazgató­ja és Monoki Lászlóné szak- felügyelő — egyértelműen megfogalmazták azt a kíván­ságot, hogy Szentendrén sok­kal intenzívebbé kell tenni a városi zenei nevelést. Ez a megfogalmazás végeredmény­ben nyitott fülekre talált, hi­szen a városi tanács idei fel­adattervében is szerepel a ze­nei művészeti nevelés. Biztató jelnek tekinthető, hogy a tanácskozáson megala­kult a zenei nevelés munka- közössége, amely feladatul kapta az ötéves fejlesztési és nevelési terv kidolgozását. A munkaközösségnek nem lesz könnyű a dolga, mert számos feladatot kell majd megolda­nia. Először a zeneiskolának ma még nincs végleges ottho­na, ' a zenekar hangszerállo­mánya sem teljes, felújításra szorul. A fiatalokat, a gimná­zium és a szakmunkásképző tanulóit is be kell vonni a ze­nei életbe. Feladata bőven van a mun­kaközösségnek, lelkesedésben sincs hiány. Remélhetőleg nem lesz az illetékesek támogatá­sában sem. Requiem a jegenyékért A huszonegy fá­ból álló jegenye­sor, amely a Mű­vészeti Szakszer­vezetek Szövetsé­ge üdülőjének dí­sze, Korány egyik látványossága. Ott sorakoznak kato­nás rendben, a szakértői vélemé­nyek szerint im­máron fél évszá­zada. őrzik a múl­tat, figyelik a je­lent ... Most kimondták a verdiktet: halál! A szívem is összeszorult, bizo­nyára sok horányi szivével együtt, amikor vettük a kegyetlen hírt. Az ítélet mégis jogos és megalavozott, mert „o vizsgálat során — írja az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet szak­értői véleményé­ben — megállapí­tottuk, hogy a fa­sort erős kéregfe­kély (Dothichiza populnea) támadta meg. Ennek ha­tására a fák gyors pusztulása várha­tó. A már elszá­radt nagy ágak erős szél vagy vi­har esetén életve­szélyt is jelenthet­nek, továbbá ve­szélyeztetik a szomszédos lakó­épületeket is...” Az ítélet sokak­ban — a Művé­szeti Szakszerve­zetek Szövetsége üdülőjének köz­vetlen szomszédai­ban — bizonyára megkönnyebbülést kelt majd. Hiszen éppen azok a ház- és nyaralótulajdo­nosok voltak ve­szélyeztetve. Má­sokban meg. akik csak egy megszo­kott, szemet gyö­nyörködtető lát­vánnyal lesznek szegényebbek, bí­zón ydra elégedet­lenséget szül a verdikt. Nincs más hát­ra: bele kell nyu­godni az ítéletbe. Á jegenyék elöre­gedtek, a termé­szet törvényei nem ismernek könyö- rületet. De van va­lami vigasztaló is: „Véleményünk szerint — olvasha­tó a halálos ítéle­tet kimondó szak- véleményben — a telket ismételten parkszerűen kelle­ne fásítani. Java­solt fajták a nyír, a szomorúfűz, a tujafélék, to­vábbá díszcserjék, amelyek esztétiku­sabbá tehetik az üdülő környeze­tét.” mondja a főmérnök. — Idén is teljesíteni fogjuk 310 mil­lió forintos tervünket! A beszélgetésből természete­sen kiderült, hogy ez nem lesz könnyű. Az év első felé­ben szakember- és munkaerő- hiány, valamint anyagellátási nehézségek miatt hátrányba kerültek. S itt álljunk mag egy pillanatra. A gyár jól képzett, hozzáértő dolgozókat igényel, mert a gyártó gépso­rok mind automatizáltak. Ilyen munkásokat viszont na­gyon nehéz találni. Marad megoldásként a belső tartalé­kok feltárása, a gyáron belü-í li továbbképzés. A másik gond forrása: a gyár negyven­hét féle terméket gyárt, arról már nem is beszélve, hogy a legegyszerűbb rostiron is négy fröccsölt, két vásárolt alkat­részből, valamint egy csoma­goló tasakból áll. Ebből a ked­velt és keresett cikkből éven­te 50—60 millió darabot gyár­tanak. S ez csak egy termék a negyvenhétből, mégpedig a legegyszerűbb. Ilyen ütemű termelésnél egy-agy gép meghibásodása, kiesése akárcsak napokra is, beláthatatlan következmények­kel jár. Ezért nagyon fontos, hogy a gyárnak ütőképes le­gyen a javító, a karbantartó részlege. Sajnos, ezen a terü­leten sem a legrózsásabb a helyzet A munkaerőhiány az egész gyárra jellemző. Naponta kétmillió — Ev végéig tizenkilenc munkanap van még hátra. Te­hát ha teljesíteni akarjuk tervünket s mondanom sem kell, hogy akarjuk(l), akkor napi kétmillió forintos terme­lési értéket kell produkál­nunk, ami nem lesz könnyű... Az elkövetkező napok pon­tos, fegyelmezett munkát kö­vetelnek majd a gyár minden dolgozójától, vezetőtől és mun­kástól egyaránt A főmérnök mégis bizakodó, mert ismeri a gyár dolgozóit Tudja, hogy számíthat rájuk. Ez a bizo­nyosság alapozza meg az aláb­bi kijelentését: — Év végén most is jelent­hetjük: teljesítettük tervün­ket.! A hajnali riadó elmaradt Megnyerték az első hócsatát Beregszászi Endre gépkocsi- vezető, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozója, aki novem­ber 15-e óta, a felkészülési terv szerint, hajnali négy órától munkakezdésig, majd a mun­kaidő befejezése után este nyolc óráig, másik három tár­sával — Szili Tiborral, Má- tyus Józseffel és Demeter An­tallal — készenléti szolgálat­ban volt, november 28-án, szombaton hajnalban még nem kapott riasztást. Miért is ka­pott volna? Ki tudta akkor még, mi lesz alig három óra múlva. Fehér sipkás meseváros A köztisztasági részleg dol­gozóit mindennapos, megszo- Kott munkájuk kötötte le. Be­regszászi Endre is a mozgóke- fés gépkocsin ült, bár mind gyakrabban pillantott az égre. A látvány nem volt biztató. Baljós felhők gyülekeztek ... Alig valamivel hét óra előtt a felhőtakaró bezárult, s a város fölé szürke kupola borult. Reg­gel hét óra harminc perckor már sűrűn hullott a hó. Nem volt szükség a hóriadóra, hi­szen mindenki talpon volt már. Az ügyeletes dolgozók, jól ismerve a felkészülési tervet, tudták mi a teendőjük. Be­regszászi Endre is otthagyott csapot-papot, s irány a telep­hely. A hó közben egyre ki­tartóbban esett. A házak tete­jét vastag, fehér takaró borí­totta, a kopasz ágak recsegtek- ropogtak a hirtelen rájuk ne­hezedő súlytól. Ennek, már fe­le sem tréfa ... Az iskolák felé tartó gyere­kek meg örültek, sűrűn pu- fogtak a hólabdák. Szentendre egyik percről a másikra arcot váltott: fehér sipkás téli meseváros lett.... A telephelyen már dübörög­tek a gépek. A traktor előtt ott a hóeke, a homokszóró feltölt­ve sózott homokkal. Minden gép készen állt az ellentáma­dásra. Beregszászi Endre is masinát váltott. Csatasorba álltak valamennyien Ilyenkor a munka már szi­gorúan csak a felkészülési terv szerint mehet. Az autóbusz- vonalak járhatóvá tétele, a fő-, s a fontos átmenő utak letaka­rt tása az első és legfontosabb feladat. A közlekedés nem áll­hat le. Ezeken az útvonalakon ekézni és szórni is kell. Igen ám de mire az egyik gép végzett a Vasúti villasoron, s az oda­Alaptalan volt a riadalom Csak az engedély miatt Alaptalan riadalmat keltett a városban az a postai ellenőri csoport, amely éppen ezekben a napokban házról házra, la­kásról lakásra járva a tv-ké- szülékeket, pontosabban az előfizetési díjak befizetését el­lenőrzi. Nincs oka aggodalomra an­nak a 492Ö előfizetőnek, aki birtokában van a tv-készülék üzemeltetési engedélynek és rendszereden lerója az előfize­tési díjat. Tájékoztatásul közöljük mindazokkal, akiknek még nincs engedélyük: az erre a célra rendszeresített nyomtat­ványon (a postán, illetőleg a levélkézbesítő postásoktól sze­rezhető be) jelenthetik be ké­szüléküket. A kitöltött nyom­tatvány bármely postahivatal­nál leadható, de a levélkéz­besítőnek is átadható. Aggodalomra tehát nincs ok, de a bejelentési — és termé­szetesen a díjfizetési — köte­lezettségnek eleget kell tenni. Állatorvosi ügyelet Ebben a hónapban a város­ban és a járásban az alábbi beosztás szerint alakul az ál­latorvosi ügyelet: • December 5-én délután 14 órától 7-én reggel 8 óráig ár. Patócs András Tahitótfalu, Móricz Zsigmond út 1. Tel.: 283. December 12-én 14 órától, 14-én reggel 8 óráig dr. Erdé­lyi Géza, Budakalász, Arany János utca 6. Tel.: Szentist- ván-telep 349. December 19-én 14 órától 21-én reggel 8 óráig dr. Szé­Kiscelli tag Jenő, Budapest, út 33. Tel.: 889—381. December 24-én délután 14 órától december 26-án reggel 8 óráig dr. Bandii József, Szentendre, Vasvári lakótelep F/l. 3. December 26-án reggel 8 órától 28-án reggel 8 óráig dr. Patócs András, december 31- én délután 14 órától 1982. ja­nuár 2-án reggel 8 óráig dr. Szélag Jenő, és ianuár 2-án reggel 8 órától 3-án reggel 8 óráig dr. Erdélyi Géza. csatlakozó átmenő utakon, már fordulhatott is vissza. Természetesen csatasorba álltak a hóeltakarító munká­sok is a HÉV-végállomásnál lévő aluljáró környékén, a Fő téren, a buszmegállókban. Hul­lott a hó, még szombaton este is. sőt vasárnapra is jutott be­lőle ... de Szentendrén az au­tóbuszok a .menetrend szerint közlekedtek, az utakon köny- ny'en, akadálytalanul haladtak a gipkocsik. Högl Károly, a köztisztasági részleg vezetője hétfőn már megkönnyebbülten és moso­lyogva fogadott: túljutottak az első megpróbáltatáson. Becsü­lettel állták a sarat. — Tudja, az úgy van— ma­gyarázza -, hogy a hóesésre rpinden esztendőben felkészü­lünk, de a tél első jelentkezé­se mindig meglepetés. Aztán megszokjuk. Most is így tör­tént : meglepődtünk, aztán tet­tük azt, amit tenni kellett. Dolgozóink jól vizsgáztak, s a felkészülési tervünk is. Ma már — mondja nevetve, s az ablakra mutat — könnyű a dolgunk. Űj szövetségesünk van: a napsugár... Továbbra is készenlétben Igen, valóban. A nap melege megteszi a magáét, de itt a részlegnél mindenki tudja: ilyenkor az már csalfa szövet­séges. Nem is ülnek fel neki,, hiszen a készenléti szolgálat továbbra is érvényben van. Elismerés illeti a postásokat Ezentúl mindig csütörtökön Elismerés illeti a postáso­kat! Lapunk fontos feladatának tekinti, hiszen kötelessége is, hogy olvasóit minél gyorsab­ban, minél alaposabban tá­jékoztassa a világban, ha­zánkban, és főleg a Pest me­gyében történő eseményekről, hogy szélesítse olvasóinak lá­tókörét, segítsen eligazodni az eseményekben. Az újság ter­mészetesen mindennap elké­szül, a nyomda kinyomtatja, de ez önmagában még nem elég: lapunknak el kell jutnia olvasóihoz. Ez a nehéz munka a posta, pontosabban a posta hírlapkézbesítéssel foglalkozó, dolgozóinak a feladata. A Szentendrei Hírlap má­tól kezdve, olvasóink kérésé­re, ezentúl mindig csütörtö­kön jelenik majd meg. Mi eleget tettünk a kívánságok­nak, s jól tudjuk, a posta dol­gozói is mindent elkövetnek majd, hogy az újság mindig időben ott legyen az olvasók kezében. Munkájuk nem könnyű, el­ismerés illeti őket! Hat-hét vagon építőanyag Naponta szállítanak Naponta hat-hét vagon építőanyagot szállít a MÄV a TÜZÉP- nek a pomázi teherpályaudvarra a járás építkezéseihez, beru­házásaihoz A tárgyalóteremből Táncolsz, ahogy fütyülök XVeiszenburger László, szent­endrei (Házi Árpád út 40.) la­kosnak már négy esztendeje nincs állandó munkahelye. Többször volt büntetve lopá­sért, erőszakos nemi közösülés kísérletéért, valamint garázda­ságért. A közelmúltban haza­felé tartva feleségétől bele­egyező nyilatkozatot akart ki­csikarni szövetkezeti lakásuk eladására. Az asszony, férje indítványára — tekintettel két kiskorú gyermekükre, vala­mint az évek során megrom­lott házaséletükre — határo­zott nemmel felelt. Az asszony, ismerve férjét, aki már korábban is többször bántalmazta, most is félve ment be a lakásba. Nem alap­talanul. mert amikor férjének hátat fordított az tarkón ütöt­te. majd karjánál fogva lete- oerte a földre, s úgy ütlegel­te. Közben azt sziszegte: úoy táncolsz majd, ahogy én fü­tyülök! A megtámadott, s leütött asz- szony, akinek elrepedt az orr- csontja, segítségért kiáltott Szerencsére a közvetlen fal­szomszédok meghallották, a azonnal közbeavatkoztak. A szentendrei járásbíróság Weiszenburger Lászlót, mint többszörösen visszaesőt, sú­lyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek, s ezért egy­évi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és három évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra, mint mellékbünte­tésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A vád­lott, s védője enyhítésért fel­lebbezett. Az oldalt Irta: Kaiácsonyi István Fotó: Halmiért Pétét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom