Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

\ AM!! KRÓNIKA Csomag®! kapott a posta Jflff» ■ ­‘‘‘ Az abonyi Kazinczy-könyvesboltnak 45 bizományos árusító­helye van a nagyközségben. A postahivatali bizományosnál is kelendő a könyv, évente 10—11 ezer forint értékben vásárol­nak tőle köteteket az ott dolgozók. Természetesen ez csak „kós­toló”, (mert a könyvesboltot sem kerülik el. A képen: jókora kosárban új szállítmány érkezett, válogatnak a postások. . Gyurákt Ferenc felvétele Munkában, közéletben Egyenrangú a gyengébb nem Viseljék közösen a családi terhet Abonyban nyolcezer mun­kaképes lakost tartanak szá­mon, s ezek fele lány és asz- szony. Egy évtizeddel ezelőtt, ha valaki munkába akart áll­ni közülük, a leggyakoribb megoldás a vidéki üzemekbe való ingázás volt. Miután a termelőszövetkezetekben je­lentős korszerűsödés ment végbe, egyre kevesebb női munkaerőre volt szükség. A korlátozott elhelyezkedési le­hetőség arra ösztönözte az abonyi vezetőket, hogy ipari üzemeket telepítsenek a köz­ségbe. Ezt a fáradozást siker koronázta, és ezernél több nő jutott helybeli kenyérkereset­hez. Jgaz, a munkakörülmé­nyek kezdetben nem voltak mindenhol a legjobbak, de ja­vult a helyzet az évek során, és folytatódott a létszámfej­lesztés is. Az iparban A folyamat ezzel, nem zá­rult le, hiszen újabb teendő­ket hozott magával. Új gyer­mekintézményekre, bölcsődék­re, óvodákra, napközi ottho­ni termekre volt szükség, ja­vítani kellett az egészségügyi ellátást. Az V. ötéves terv vé­gére ezeket a célkitűzéseket zömében sikerüllt megoldani. Ezzel azonban nem zárult le a párt nőpolitikái határozatá­nak végrehajtása. A párt nagyközségi bizottságának leg­utóbbi ülésén — a nőpoliti­káról szólva — megállapítot­ták, hogy változatlanul sok fel­adat vár még megoldásra'. A pártszervezeteknek évenként értékelniük kell az e téren végzett tevékenységet. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a zömében a háztartásból kikerülő nők vi­szonylag gyorsan megszokták a gépek melletti munkát, az üze­mi légkört, a nyolcórás, kö­tött munkaidőt. Szakmai és politikai képzésükről gondos­kodtak, a legtöbb helyen kihe­lyezett szakmai tanfolyamokat indítottak, mint például a kon-. zervtelepen, a PEVDI-ben és a Mechanikai Művek gyáregy­ségében. Politikai ismereteik gyarapítását a tömegszerveze- tí és a pártoktatás keretében oldották meg. Napjainkban az utóbbi oktatási formát ötven százalékban nők veszik igény­be. A marxizmus—leninizmus esti egyetemet elvégzetteket tekintve még jobb az arány. Tíz év alatt kétszázan közép­iskolai érettségi bizonyítványt szereztek a felnőttek közül, s ezek háromnegyed része ugyancsak nő. A vezetésben Az elmúlt tervciklusban megoldották • a közétkeztetést. Korszerűsítették az áfész Ki­nizsi éttermének konyháját, így naponta hatszáz adag ételt főzhetnek. A Mechanikai Mű­vek gyáregységében három­száz kosztost látnak el, a Há­ry János vendéglőben kétszá­zan ehetnek meleg ebédet. Az Űj Világ és a József Attila tsz-nek saját üzemi konyhája van, de megoldották az üzemi étkeztetést a Ságvári Tsz-ben, a téglagyárban, a konzervte- lepen, a PEVDI-ben, az épí­tőipari, a vasipari szövetke­zetben, továbbá a Fővárosi Szolgáltató Vállalat üzemében. A nők kiteljesedő egyenjo­gúságára vall, hogy a közélet­ben mind többen vállalnak megbízatást. Százötvenen vesz­nek részt a különféle testüle­tek munkájában, többen töl­tenek be irányító munkakört. Jelenleg 23 intézmény és üzem élén áll nő. A párt soraiban is mind többen vannak. A szemléletben A szemléletmód kedvező változását mutatja, hogy a leg­több helyen bíznak a nők ké­pességeiben, a feladatok elosz­tásakor nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. A bérek meg­állapításakor nem tesznek kü­lönbséget, és egyre többen kapnak közülük magasabb ki­tüntetést is. Bár javult, de még nem Jninden tekintetben kielégítő 'a nők családon be­lüli helyzete. Férj, feleség kö­zött kevés helyen valósul meg a gyermekneveléssel, háztar­tással kapcsolatos közös teher­viselés. A helybeli pártalapszerveze- teknek széles körben kell tu­datosítaniuk a nők kettős hiva­tásának jelentőségét, segítsé­get adva ahhoz, hogy család­jukban és munkahelyükön egyaránt megállhassák a he­lyüket.. Némileg módosítani kell a nők felfogását is, mert közülük sokan abban a Íri­szemben vannak, hogy a ház­tartást csak ők tudják jól el­látni. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1981. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK Az első hóesésig legeltetnek Jól haladnak az őszi mun- ] kákkal a ceglédi Lenin Ter­melőszövetkezet földjein. Be­fejeződött a kukorica betaka­rítása, a termésátlag jó, és az előállítási költségeket jelentő­sen csökkentették. Józsa Ist­ván elnökhelyettessel arról be­szélgettünk, hogyan sikerült ezt elérni. Kevesebb olajjal — Már a tavasszal energia- takarékos kukoricafajták ve­téséről volt szó, tehát bevál­tak számításaik? — A kukoricát április má­sodik felében vetettük el, en­nek köszönhető, hogy betaka­rításkor 5—6 százalékkal ala­csonyabb a nedvességtartalma, mint tavaly. Mivel, kevesebb vizet kellett elvonni, egy má­zsa kukorica szárításánál más­fél liter tüzelőolajat takarítot­tunk meg, s ez 1200 vagonnál — ennyi volt az évi termésünk — már jelentős összeget tesz ki. Nemcsak a kedvező időjá­rásnak köszönhető, hogy a 900 hektár közös és a 460 hektár háztáji területen 7—7,5 tonna hektáronkénti termésátlag vár­ható, és zökkenőmentesen, mi­nimális veszteséggel sikerült a betakarítást elvégezni, hanem annak a 130 kombájnosnak, traktorosnak, szállítónak is, akik szombatonként és vasár­naponként is a határban dol­goztak. A jó szervezés a veze­tőket dicséri, fennakadás nem volt, két mikrobusz szállítot­ta otthonuktól a földekre a munkásokat. — A kukorica nagy részét értékesítjük, saját állatállomá­nyunknak száz vagonnyit tar­tunk meg. Az összes takar­mányfelhasználásban is meg-t takarításról számolhatunk be, I majdnem egész legelő állatál­lományunkat a kukoricatarlón legeltetjük az első hó leeséséig, s ezeket a területeket később szántjuk fel. Időben vetettek — A takarékosság mellett a jó minőség milyen mértékben jellemzi idei gazdálkodásukat? — A jövő évi termés egyik fontos feltétele a jó minőségű vetőmag. Vetőmagtisztító te­lepünkön nemcsak magunk­nak, hanem — a Monori Vető­mag-értékesítő Vállalattal kö­tött szerződés alapján — más gazdaságoknak is, 150 vagon gabonát dolgoztunk fel és fém­zároltunk. Az ott dolgozók jó munkáját jelzi, hogy a fémzá­rolt rozs és búza 75—80 száza­lékát első osztályú minőségben vették át. — Hogyan sikerült elérniük, hogy az elmúlt éveknél jóval korábban került a földbe az őszi gabona magja? — Nagy gondot fordítottunk arra, hogy az őszi gabonafé­lék időben kerüljenek a meg­felelő magágyba; 171 hektár rozsot szeptember közepéig, 250 hektár árpát szeptember 22-ig, és 1073 hektár őszi bú- 4át október 17-ig elvetettünk. A talaj-előkészítésnél szintén alapvető szempont volt a költ­ségcsökkentés. Gondos mérle­gelés^ után. úgy döntöttünk, hogy mélyszántás helyett 14— 17 centiméteres'sekély szán­tást végzünk, utána gyűrűs- hengerezést, s a talajtól füg­gően tárcsázást, illetve kombi- nátorozást. Ez nem ment a minőség rovására, az egész őszi vetés nagyon finom, apró morzsás talajba került. Éjjel-nappal szántanak — Ezek szerint már csak a tavaszi növények vetésterüle­tén kell elvégezni a mélyszán­tást? — Ez a „csak” 2100 hektárt jelent. Éjjel-nappal négy Ró- ba-Steiger traktor járja a táb­lákat, s várhatóan november közepére végeznek a traktoro­sok. Az őszi munkák sorában fontos helyet foglal el a szán­tást, vetést megelőző talajerő­pótlás. E feladat méretére jel­lemző, hogy a teljes — 3665 hektár — terület műtrágyázá­sát kell elvégezni. Szervestrá­gyázásra 350 hektáron kerül sor, amelynek már a felénél tartunk — mondotta a Lenin Tsz elnökhelyettese. Győrffy Annamária Politikai könyvek bemutatója Politikai könyvkiállítást rendez a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom emlékün­nepe tiszteletére a ceglédi vá­rosi tanács kórházának és ren­delőintézetének igazgatósága, pártszervezete és művelődési bizottsága. A kiállítást novem­ber 4-én, szerdán délután 14 órakor a kórház tanácstermé­ben Mucsányi József né, a vá­rosi pártbizottság osztályveze­tője nyitja meg. A kiállítás ideje alatt a kór­házban könyvvásárt is tarta­nak. Tartalmas, teljes élet Egészségnevelési hét lesz Jászkarajenőn és Kőröstetétle-- nen, a közös tanácsú községek egészségügyi szolgálata és Vö­röskereszt-szervezete rendezé­sében, november 9—12-ig. A hét során elhangzó előadások színhelye a jászkarajenői, il­letve a kőröstetétleni művelő­dési ház lesz. Ezúttal az elő­adásokra csekély összegért be­lépőjegyet lehet váltani: & je­gyek árát, mint a hét bevéte­lét a rokkantak éve alkalmá­ból egy összegben átutalják a mozgássérültek segítésére nyi­tott számlára. November 9-én, hétfőn 17 órakor kezdődik Kőröstetétle- nen dr. Kalocsa Zoltán körze­ti orvos előadása, a mozgás- szervi betegek rehabilitációjá­ról, dolgos életbe visszasegíté- séről. Jászkarajenőn ezen a napon 18 órakor kezdődik a művelő­dési házban az előadás: a cég-' lédi rendelőintézet igazgató főorvosa, dr. Mohos György a leszázalékoltak, rokkantak to­vábbi sorsáról tart előadást^, Jászkarajenőn ezután no­vember 10-én, dr. Hídvégi Zoltán, járási gyermekgyó­gyász főorvos arról szól, hogy a gyermekgyógyászatban ho­gyan alakul a rehabilitáció. November 11-én dr. Lavicska Kálmán körzeti orvos előadá­sa hangzik el a mozgássérül­tek gondozásáról és rehabili­tációjáról, a körzeti orvos munkájában. Csütörtökön, no­vember 12-én Örökre száműz­ve? címmel a szívbetegek re­habilitációjáról szól dr. öze Béla adjunktus érdekes elő­adása. Az egészségnevelési hét fo­lyamán sorra kerülő előadáso­kat filmvetítés színesíti. Az is­kolákban is egy-egy órán is­meretbővítő előadást hallgat­hatnak a fiatalok e témakör­ből. Feszültség a vezetékekben A DÉMÁSZ ceglédi kiren­deltsége értesíti a város lakos­ságát, hogy a Kossuth Ferenc utcában elkészült közvilágítá­si rendszert október huszon- kilencedikétől folyamatosan feszültség alá helyezi. A berendezések érintése életveszélyes és tilos. Hat év ceglédi katedrán Kora ismert publicistája volt Jókai regényhössé formálta alakiát ITT CSAK ÁLMODNI LE­HETETT és kártyázni, meg in­ni. de megélni írásból, tudo­mányból, művészetből nem. Aki tehetség volt, mind elszö­kött a fővárosba vagy a pezsgő szellemű vidéki városokba. Irodalomtörténészek, történet­kutatók, nyelvtudósok, építé­szek, műfordítók, filmren­dezők. színikritikusok, bölcse­lők, jogtudósok, lexikonírók, asztalosművészek, lakásberen­dezők, operaénekesek hosszú sora futott el a régi Ceglédről, máshol lenni prófétának. Áldor Imre hírnévvel jött ide, ám hat évi ceglédi életé­ben tanártársain kívül senki más nem tudta, hogy ki volt, hogy a hazai publicisztika egyik kiválósága lakott közöt­tük. Jöttét nem kívánták, tá­vozása nem fájt senkinek, nyomot nem hagyott mag után. Beszéljen hát róla ez az írás, Jókai Mór, Sárosy Gyula, Fáik Milisa, Kecskeméthy Aurél, Zilahy Károly, Bérezik Ár­pád barátjáról és a Kossuthtal levelező szerkesztőről. .A reformkori Pesten szüle­tett 1839-ben. Gyermekkora a nagy vállalkozások ideje volt, ekkor készült fel a nemzet ki­emelkedni a rendiségből, s a polgári szabadságjogokat ki­terjeszteni minden tagjára. Vácott, Esztergomban és Eger­ben járt gimnáziumba, kivá­lóan érettségizett, ahogy ak­kor mondták, praecellenter eximio modo — kivételesen kitűnően. A püspöki városok vallásosságra nevelték, hatá­sukra belépett a cisztercita rendbe. A bécsi Pázmáneum- ban végezte a teológiát. A sokat olvasó ifjúból kikí­vánkoztak gondolatai, novella­írással kezdte a Hölgydivat­ban, Napkeletben és Sárosy Gyula Trombitájában. Egy új, izgalmas pálya bon­takozott ki előtte; az újságírás, melynek kedvééért és a szabad vélemény nyilvánításáért fel­szentelése előtt kilépett a szer­zetből, megvált tanári állásá­tól és Egertől. Felköltözött Pest-Budára, elszerződött a Fővárosi Lapok-hoz. Itteni fő- munkatársi helyétől azonban hamarosan megvált, mert nyugtalan vérmérséklete, he­ves, szókimondó természete, pánzszórása, tehetsége nem ta­lált kielégülést. ÜJ LAPOK ÉS ÜJ EMBE­REK következtek. Szerkesz­tette a Hölgydivatot, megindí­totta az Új Nemzedéket és a főváros majdnem minden re- dakciójában megfordult, azon­kívül is, főmunkatársa lett a Bécsi Híradónak, szerkesztője a Magyarország, a Nagyvilág, a Nép, a Népzászlója lapok­nak. ö alapította az Ország- Világot, vezette a Politikai He­tilapot és a Divatot. Kiadta nagysikerű politikai naptára­it, a Kossuth-, Üj Honvéd, Népzászlója, Deák Ferenc-, Tatár Péter-, a Nemzeti Nagy Naptár kalendáriumökat, a ha­zai németeknek a Volkskalen- dert. A hírlap elválaszthatatlan a szépirodalomtól, a színháztól, és kapcsolata van a politiku­sokkal. Áldor tartós barátsá­got kötött a múlt század má­sodik felének híres íróival, szí­nészeivel, pártembereivel. Kor- történeti érdekességű levele­ket váltott velük, ezeket ma­gával hozta Ceglédre és Oppel Jenőnek ajándékozta. A le­velek feltehetően nem pusz­tultak el, reményünk van meg­lelni az Oppel-örökösöknél. Áldor Imre nevét nemcsak a főváros ismerte, hanem a vi­dék is, országosan terjesztett hírlapjai révén, a Borsszem Jankó pedig minden számában élcelt „Átkor Imréről”. A számkivetésben élő Kossuth úgy emlegette, mint a „nemzet jó ügye” szolgálóját. A dús jövedelmű újságírót nemcsak az ólomszagú nyom­dák és a szivarfüstös kávéhá­zak, hanem a kockázatos tőzs­de is vonzották. Az elsőben él­te szenvedélyét a 'betűkkel, a másodikban a gyertyafényes vacsorákat pecsétes borokkal és anekdotázó cimborákkal, a harmadikban a felfokozott iz­galmakkal járó nyerés-vesz­tés mámorát. Nem Volt sze­rencséje. Az amúgy is adóssá­gokkal terhes nagyúri élet­módjára pontot tett a bécsi börzekrach, s a végleges csőd­ben, pénzügyi összeomlásában el kellett adnia pesti és gyön­gyösi szép házát, dobra veret­ni atkári birtokát. Felszámol­ta a szerkesztőségeket, a ká­véházakat, a hazárdjátékokat és feleségestül kiköltözött Né­metországba. Az ottani három év alatt jelentek meg szépiro­dalmi alkotásai és történelmi tanulmányai, a Kossuth Al­bum, Az 1848—49-i hadjárat története. Kossuth és Perczel, Kossuth Lajos, Széchenyi Ist­ván és kora, és a Forradalom költészete. Lefordította Du­mas: Clemenceau poré-1, Vic­tor Hugo: 1793 című regényét. Magyar okleveleket kutatott a német levéltárakban és szer­kesztette a Történelmi Könyv­tárt. A sorozatból egymaga hu­szonnégy kötetet írt. Hazatérésekor a külügymi­nisztérium sajtóirodájában vállalt állást, majd a sebesen sodró, nagyvonalú és változa­tos közírói főhivatásban elfá­radva. mindössze negyvenéve­sen, visszatért a nyugalmat ígérő tanári pályára. Heves természete azonban a tintasza- gú gimnáziumokban sem vált meg tőle, minduntalan össze­tűzött az igazgatókkal, az ösz- szetűzéseket áthelyezések kö­vették. Megjárta Temesvár, Székesfehérvár, Besztercebá­nya, Eger, Kaposvár. Erzsébet­város és Szeged iskoláit. Ta­nításaira gondosan felkészült, maradék óráiban újságot írt, szerkesztett és röpiratokat fo­galmazott. DÓZSA GYÖRGY TANUL­MÁNYÁT egy dunántúli vá­rosban írta. Felesége, • Dely Mária 1902-ben elhalt. Ekkor helyezték Ceglédre. Hajdani növendékei, valamint Oppel Jenő és Sárkány József kol­légái visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy pontos és igaz­ságos nevelő volt. Ceglédről nyugdíjazták 1908-ban, elag- gottan halt meg Újpesten 1929- ben. Emlékét a ceglédi gimná­zium fényképes értesítői őrzik és Jókai Mór: Enyém, tied, övé című regénye, az érdekes sorsú, tehetségben és írások­ban gazdag „Aldorfalvy Incé­ről”. Hídvégi Lajos ISSN 0133—asop (Ceglédi Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom