Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

I ■ * . * " A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * ­XXV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1981. OKTÓBER 7., SZERDA Megbecsülik a lovat Fiatalok nem jelentkeznek Baltát, fejszét élesít, hevedereket készít A napokban egy kecskemé­ti határbeli gazdálkodóval találkoztam, aki a lovát hoz­ta el Kőrösre patkoltatni, mert a kecskeméti néhány kovácsmesternél, napokkal előtte elő kell jegyeztetni a munkát, és akkor is sokat kell várakozni. Megélhetés Azért, hogy megnézzem, miként áll a helyzet ezen a téren Nagykőrösön, a Ka­zinczy utcában felkerestem a fiatal Juhász István ko­vácsműhelyét, mely ma már egyetlen iparengedélyes ko­vácsműhely a városban. A mester a saját részére éppen egy fürdőszoba-víztartályt ja­vított Itt nem kell sorba áll­ni a patkoltatóknak. — Általában nemigen van több munkám napi 8—10 pat­kó f elverésénél. Ismerősed­nek, néhány nyugdíjas kar- társ is elvégzi a patkolást. Ennek ellenére, főleg a na­gyobb mezőgazdasági mun­kák idején, szerintem még egy-két kovácsműhelyre szükség lenne a városban. A szakmát jónevű körösi mes­ternél, Szarka Györgynél ta­nultam, és 1979-ben nyitot­tam önálló műhelyt. — Tanulót nem foglalkoz- tat? Kitüntetés — Énre a nehéz szakmára nem jelentkeznek a fiatalok. Könnyebb munkával is meg lehet találni a megélhetést. — Mit csinál a patkolás mellett? — Baltát, fejszét élesítek, egyszerűbb vasmunkákat, ka­puvasalást, hevedereket ké­szítek. Én végzem a lópat- kolásokat, a Mészáros János Tsz-nek is, melynek még 41 lova van. Mint hallom, az Arany János Tsz-nek is van még 36 lova. Juhász István mesterével, a nyolcvanéves Szarka György- gyel beszélgettem a minap. Ö Pesten tanulta ki az autó- karosszéria- és a kovácsmes­terséget, és a kecskeméti hu­szárlaktanyában vizsgázott a lópatkolásból. Pontosan 50 évvel ezelőtt nyitott Nagykő­rösön műhelyt, amikor még 45 kovács dolgozott a város­ban. — És megélt a 45 kovács? — Meg. A kiemelkedők a bognárokkal együtt kocsikat készítettek, a kisebbek szőlő- és földműveléssel pótolták a keresetet. Szarka György mester mun­kálkodásáért miniszteri ki­tüntetésben részesült. Egyéb­ként 15 tanulót nevelt, s 1974- ben ment nyugdíjba, de még most is dolgozgat. A kovácsmesterségben jó nevet szerzett magának Ha- benczius Imre kovácsmester is, aki 1946-ban Jászberény­ből jött Nagykőrösre, és 1957- Ben nyitott műhelyt. Tagja volt a megszűnt Keleti Fény Termelőszövetkezetnek, ahol teherautót állított össze, amiért díjat nyert. Hat tanu­lót szabadított fel. Munká­jáért és tanuló neveléséért kétszer kitüntették. Betegsé­ge miatt 1980-ban ment nyug­díjba. * Tudásával igyekszik most is a szakmát szolgálni. Fizetnek A kovácsipar és a lovak felett bizony eljárt az idő. Va­lamikor 2—3000 - lovat tartot­tak számon Nagykőrösön, s a múlt évben a fuvarosok és egyéná lótartók 264 ló után fizettek adót. Az előző évivel szemben, 30-cal növekedett a körösi lovak száma. Az új­sághírek szerint, a nagy ener­giagondok folytán, az ország­ban több tsz-ben, kezdik újra jobban megbecsülni a lova­kat. Kopa László Moziműsor Jöjjön el egy kávéra hoz­zánk. Színes olasz filmvígjáték. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. Bonnie és Clyde. Színes, ame­rikai filinv. (13 éven felüliek­nek!) Előadás, este 9 órakor. A stúdióteremben A Tenkes kapitánya I—II. Nagy sikerű magyar kaland­film, fél 4-kor. Transzport. Színes, magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 8-kor. Útban a csillagok felé Új távlatok az űrkutatásban Huszonnégy esztendővel ez­előtt, 1957. október 4-én lőtték fel a Szovjetunióban az első szputnyikot Föld körüli pá­lyára, s ezzel történelmünk új szakasza, az űrkorszak vette kezdetét. Milyen eredménye­ket értünk el napjainkig az űrkutatásban, s mik a jövő tervei? — erről beszélgettünk Gesztesi Alberttal, a TIT Pest megyei szervezete csilla­gászati és űrkutatási szakosz­tályának elnökével, a néhány napon belül megjelenő űrku­tatási lexikon egyik szerzőjé­vel. Tizenegy műhold — A statisztikák szerint eddig több mint 1 ezer 800 mesterséges szerkezet" hagyta el a Földet. A legismertebbek talán a szovjet Kozmosz mű­holdak, amelyekből az 1962-es első indítás óta mintegy 1 ezer 300-at lőttek fel. Az ada­tokból az is kiderül, hogy a világűr kutatásában a Szov­jetunió a legaktívabb, hiszen onnan esztendőnként 80—90 mesterséges holdat bocsátanak fel. Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi évek­ben alaposan megnyirbálták a NASA költségvetését, ezt bi­zonyítja, hogy tavaly mindösz- sze li műholdat állítottak pályára. Kisebb megterhelés — Mostanában ismét gyak­ran kerül szóba, hogy a világ­űr csak békés célokra használ­ható fel. Van valamilyen koordináció az űrnagyhatal­mak között, nehogy valami­lyen váratlan baleset történ­jen? — Bár természetesen a Szovjetunió és az USA az űr­kutatás néhány területén együttműködik, jelenleg u.ég nem létezik semmilyen űr- KRESZ. Az összeütközés veszé­lye rendkívül csekély. El l:ell azonban mondanom azt is, hogy napjainkban több mint 2 ezer már elhasználódott al­katrész kering a Föld körül, s ezek kisebb veszélyt jelente­nek. Igaz, a világűrben is van bizonyos öntisztulási folya­mat, vagyis a tönkrement szervezetek előbb-utóbb a lég­körbe kerülve elégnek. Újab­ban az USA-ban kifejlesztett űrrepülőgép rendszerbe állí­tása pedig lehetővé teszi, hogy amolyan nagytakarítást is végezzenek a Föld környe­zetében. — Megéri ezeket a roncso­kat összegyűjteni? — Feltétlenül! A legtökéle­tesebb technika is csődöt mondhat olykor, emiatt nem is egy, több millió dollárba került szerkezet kering tehe­tetlenül bolygónk körül. Az űrrepülőgéppel visszahozva a Földre, ezeket megjavítják és ismét felbocsáthatják. S mind­ezt gazdaságossá teszi az a tény, hogy az űrrepülőgép se­gítségével feljuttatott űresz­közök fellövése legalább öt- venszer olcsóbb, mint egy űr­hajó pályára állítása. Ugyan­csak lényeges, hogy a génen utazók jóval kisebb megter­helésnek vannak kitéve, ezért a jövőben tudósok is útra kel­hetnek. — Megfigyelhető, hogy az amerikaiak elsősorban az űr­repülő kifeilesztésére koncent­rálták tudásykat. a Szoviet- unió viszont a Szaljut űrállo­másokkal végzett eredményes kísérleteket. — A szovjetek az utóbbi évtizedben fejlesztették ki a özaljutokat, amelyek nagy­szerűen beváltak a gyakorlat­ban. — A sorozat hatodik tagja például — ezen járt Farkas Bertalan is — 1977. szeptem­ber 9. óta kering a Föld kö­rül. Újabban már két űrállo­más összekapcsolása is sike­resen zárult, ami jelzi azt a célt is, hogy a jövőben több Szaljutból egy nagyobb rend­szert fognak kialakítani. Eze­ken az Interkozmosz- programban részt vevő orszá­gok által küldött nemzetközi legénység dolgozik- majd. Re­méljük, hogy az elkövetkező években ismét magyar űrhajós vagy űrhajósok járhatnak majd a világűrben, s tovább folytatják a Föld kutatását. — Lépjünk túl bolygónk ha­tárain. Hogyan fejlődött a naprendszer kutatása? Működő vulkánok — Amit ki lehetett próbál­ni a Nap és környezete kuta­tásában, azt már megtettük. A Föld bolygótestvéreit eddig 21 űrszonda kereste fel, ezek­ből 13 le is szállt. Értékes adatokhoz jutott a tudomány. Sokat várnak a szakemberek a még úton levő amerikai Voyager 1-től 2-től, amelyek közül az egyik 1986-ban az Uránusz, 1989-ben pedig a Neptunusz mellett halad majd el, a Plútót azonban nem tudja megközelíteni. — Hogy milyen információ­kat kaptunk a naprendszer bolygóiról? Kiderült például, hogy a Vénusz maga a pokol; ott 90 atmoszféra nyomás és 500 Celsius-fokos hőmérsék­let uralkodik. A szondák a várakozással ellentétben a A föld szerefete Aranyló fürtök a homokon Amikor az egyik augusztusi vasárnapon meglátogattam, sárgálló fürtöktől roskadozó lugast kötözött az udvarán. Olykor végigsimította az aranyló fürtöket. Az árnyékos, langyos leheletű lugasban be­szélgettünk akkor, ugyan mi­lyen lesz az idei ősz? S az ősz azóta meghozta termését, a lu­gas fürtjeinek leve is hordóba került, az almafák is szép ter­méssel hálálták meg az idei nyarat, no meg persze a gazda gondos munkáját. Többen mondták Persze ez a Vági István ut­cai családi ház kertje csak egy kis része Dobos György gazda­ságának. A hosszúháti 600 négyszögöles zártkertjében is bő termést neveltek a tőkék, s a gyümölcsfák. Igaz, gazdája talán több gondot is fordított rá a szokásosnál. Ezen az eső­vel spóroló nyáron még a tő­kéket is meg kellett öntöznie néhanapján. Dobos György vérbeli sző­lősgazdának vallja magát, s mintha mentegetőzni akarna, kérdés nélkül mondja: — Nagyon szeretek a kerttel bánni, főleg szőlővel, gyümölcs­csel. Feleségemmel valamikor két hold szőlővel kezdtük el megalapozni a jövőnket a nyársapáti homokon, s azóta sem tudtam végleg elszakadni a szőlészkedéstől, pedig a mun­kám már más területre köt itt a termelőszövetkezetben. Ta­rack meg muhar termett a hosszúháti földön, s nyolc éve, amikor belevágtam a telepítés­be. többen mondogatták: „Nem lesz azon szőlő soha”. Azóta minden esztendőben lead 25— 30 mázsát. Dobos György Nyársanáton született, ott is nősült. Csak­nem húsz esztendeje már, hogy családjával Kőrösre költözött, de még mindig elevenen él benne a szűkebb szülőföld, a homoki világ emléke. Szülei s hét testvérének megélhetéséhez kevésnek bizonyult a szűkén termő családi föld; Nyáron ki merre Csak télen volt együtt a nagy család. Nyáron ki merre látott, ment pénzt keresni. A kiseb­bek pásztornak szegődtek, a nagyobbak csépléshez, aratás­Marson sem találtak életet, bár a Földön vannak olyan egyszerű szervezetek, amelyek képesek elviselni az ottani vi­szonyokat. Az Ion, a Jupiter egyik holdján találtak — bolygónkat nem számítva — egyedül a naprendszerben működő vulkánokat. — A Szaturnusz-gyűrűrői viszont kiderült, hogy nem négy, hanem több száz vagy ezer rétegből áll, sőt olyan holdjai is vannak, ame­lyek gyakorlatilag egy pályán keringenek. Értékes adatok — Milyen események vár­hatók az űrkutatásban az el­következő évtizedben? — A csillagászok régi álma valósul meg, ha az USA és a Nyugat-európai Űrkutatási Szervezet 1984-ben vagy 1985- ben felbocsát egy 2,4 méteres tükrös távcsövet, az űrrepülő­gép segítségével. így megsza­badulhatnak a levegőréteg torzító hatásától, s valószínű, hogy újabb csillagászati fel­fedezéseket teszünk. — Tervezik két űrszonda indítását is, amelyek a Jupi­ter mellett elrepülve, ellenté­tes irányba kilökődnek a nap­rendszer síkjára, merőlegesen s egymással párhuzamosan haladva, két pólusa felől vizsgálnák a Napot. Várható, hogy a Jupiterre külön szon­dát juttatunk egy mesterséges hold segítségével. — A Szovjetunióban olyan elképzelések is vannak, hogy az 1986-ban ismét felbukka­nó Halley-üstökös elé két űr­szondát indítanak, amelyek keresztezik az üstökös gályá­ját. Ezeken már magyar mű­szerek is lesznek, amelyek ér­tékes adatokat szolgáltatnak majd a plazmarészecskékről, a színes tévérendszer pedig ké-. pékét továbbít a Földre — mondotta befejezésül Gesztesi Albert. Furucz Zoltán hoz. Kezdetben a felszabadu­lás utáni évek sem hoztak sok változást életünkben. A kisha- szonbérbe vett Bertalan—Bog­nár-féle föl.d is csak a szűkös megélhetést biztosította. Régen volt, legyint is rá egyet. Nehéz volt megszokni — Később a szülői hagyaték­ból ránk maradt két holdon kezdtük feleségemmel az ön­álló életet. Szőlőt telepítettünk. Most is mondom, nem véletle­nül, hogy nemcsak a színe miatt nevezik aranyhomoknak a nyársapáti földeket, de aranybánya is az annak, aki ért hozzá. Soha mástól nem féltem, csak jégtől, fagytól. Ha ez nem volt, mindig előre tud­tam, elégedettek lehetünk a szüreten. — Gyarapodtunk. Ez a két holdunk volt akkor is, amikor 1961-ben beléptünk a közösbe. Sokáig az akkori Petőfi Terme- lőezövetkezet szőlészbrigádjá­ban dolgoztam. Akkor már itt laktunk Kőrösön. Hosszú volt az út reggelente a szőlészetig, mégis nehéz volt elszakadnom onnan. — Kilenc éve, hogy átjöttem az Arany János Tsz kertésze­tébe. Mit mondjak, nagyon ne­héz volt megszoknom, hisz pa­lántaneveléssel, melegágygon­dozással addig soha sem fog­lalkoztam. De ahogy teltek az évek egyre inkább belejöttem. — Vannak fiatalok is a ker­tészetben? — Sajnos, kevesen. Akik meg a mezőgazdaságba „sze­gődtek” nemigen vállalják a kétkezi munkát. Gépre ülnek, vagy kitanulnak valami szak­mát. ök már alig ismerik a háti permetezőt. A lóvontatá- sú ekekapákról is talán csak hallomásból tudnak. így van ez rendjét... — Teljesültek-e tervei, vá­gyai itt a termelőszövetkezet­ben? — Ne várja, hogy most^rög- tön azt vágom rá erre: há új­ból kezdhetném, csak a parasz­ti munkát választanám. Lehet, hogy igen. Akkoriban nem is igen volt lehetőségem arra, hogy valami máshoz kezdjek. Annyi azonban bizonyos, hogy már nem tudnék elszakadni tőle. S megtanultam tisztelni a földdel örökké bajlódókat, a földtől örökké remélőket. A legnagyobb örökség — Teljesültek-e vágyaim, terveim? Elégedett vagyok a termelőszövetkezettel. öröm­mel látom, hogy minden évben jobb eredményeket érünk el, s jó érzés tudni, hogy ebben az én munkám is benne van. Tisztességesen megélünk. A legfőbb vágyam az volt min­dig, hogy két lányomat egész­ségben, boldogságban nevel­hessem fel és becsülettel út­jukra bocsáthassám őket. — Egyikőjük már férjnél van. Mindketten varrónők, a ceglédi Május 1. Ruhagyár dolgozói. Soha nem avatkoztam bele, milyen szakmát választa­nak, maguk dönthettek életük­ről, ha láttam én is, hogy he­lyesen gondolkodnak. Az élT szüleimtől rámtestált legna­gyobb örökség a munkaszere­tet volt, s úgy érzem ebből a hagyatékból jutott az én gye­rekeimnek is, s ez az ami en­gem leginkább boldoggá tesz. Miklay Jenő Kitüntetett aktívák Pro Museo-emlékérmek Előadás a fejfaállítás szokásáról A múzeumi és műemléki hónap alkalmából a nagykő­rösi Arany János Pro Museo emlékérmét kapta a 21-es Vo­lán Vállalat helyi műszaki üzemegységének Kandó Kál­mán szocialista brigádja, va­lamint Ferkó Gyula, La- bancz Árpád, Suba Lajos és Varró József. Az elismeréseket ünnepé­lyes keretek között dr. Novák László múzeumigazgató ad­ta át. Ugyanezen az ünnep­ségen köszöntötte a mű-,*. zeumügyet, valamint a múzeu­mi és műemléki hónap ren­dezvénysorozatát dr. Makai Katalin, a városi tanács vb művelődési osztályának ve­zetője. Az első októberi múzeumi rendezvényen a továbbiakban dr. Novák László ismertette érdekes, színes előadásban a fejfaállítás szokásával kap­csolatos kutatásainak ered­ményeit. Változás a TRAKIS Kupában Kissé foghíjas volt a kispá­lyás labdarúgó TRAKIS Kupa­mérkőzéssorozat őszi, hetedik fordulója, amelyre két napon került sor. A Kinizsi-sporttele­pen: Tormás—Törteli Tsz 3-1. Az Ifjúsági-sporttelepen: Pipa­gyár—Ládagyár 1-1. A Vági- lakótelepi pályán: Pedagógu­sok—Városgazdálkodás 5-0, Kossuth utcai ltp.—Vági ltp. 6-1. A TRAKIS—21-es Volán és a Mészáros ' Tsz—Konzervgyári raktár mérkőzések és a koráb­bi Ládagyár—21-es Volán ta­lálkozó 2-2 pontját 0-0-lal az elöl álló csapatok kapták, mert az utóbbiak nem tudtak kiáll­ni. A 21-es Volánt háromszori ki nem állás miatt törölték, s hátralevő ellenfelük (Kossuth utcai ltp, Pedagógusok, Város- gazdálkodás, Pipagyár) 0-0-lal szintén megkapta a 2—2 pon­tot. A tabella jelenlegi állása: 1. Pedagógusok 19 16 2 1 76-24 24 2. Tormás 18 16 1 1 69-15 33 3. Mészáros Tsz 18 14 2 2 70-26 30 4. Kossuth u. ltp. 19 12 2 5 57-34 26 5. nádagyár 18 7 6 5 33-31 20 6. Városgazdáik. 19 7 4 8 32-45 18 7. TRAKIS 18 6 4 8 27-33 16 8. Vági lakót. 18 6 3 9 48-61 15 9. Pipagyár 19 4 3 12 23-65 11 10. Törteli Tsz 7 3 1 3 22-24 7 11. 21-es volán 22 2 2 18 24-53 6 12. Konzerv, rakt. 18 2 1 15 24-84 5 13. TRAKIS I. K. 11 1 1 9 23-33 3 14. DÉMASZ visszalépett 15.1-es Volán .visszalépett Kosárlabda OIK-győzelem öt férfi és két női csapattal városunkban, a gimnáziumi labdajátékteremben és szabad­téri pályán rendezték az Orszá­gos Ifjúsági Kupa megyei ko­sárlabda-vetélkedőjét. A férfiselejtezőben: Ceglédi Mezőgazdasági DSK—Nk. Pe­dagógus 2-0 (a körösiek az I. félidő 26. percében 35-27-re vezettek, amikor edzőjük nem engedte őket tovább játszani). Nk. Pedagógus—Hernádi Tsz SK 85-63 (49-25). A helyiek vé­gig kezdeményezőbbek voltak és remek küzdőképességgel harcolták ki a 3-as körbeverés után a döntőbe jutást. A férfidöntőben: Nk. Peda­gógus—Váci Sztáron DSK 90 -58 (42-24). A helyiek diktál­ták az iramot és jó játékkal győztek, összkosarak: Demcsik Péter (72), D. Kovács Gábor (47), Csikós Péter (35), Bán- hegyesi Sándor (22), Lakatos István (22), Balogh Tamás (10) és Gál Gyula K2). A nőknél: Nk. Pedagógus— Ceglédi Gimnázium 43-31 (21- 17). Izgalmas, szoros küzdelem végén az utolsó 7 percben biztosították győzelmüket és ezzel elsőségüket a helyiek. A csoport tagjai: Hartyáni Má­ria (14), Sós Ilona (14), Farkas Erika (7), Fischer Mónika (4), Dombi Katalin (2), Szabó Eri­ka (2) és Szakái Ildikó. Mai sportműsor Kézilabda Gimnáziumi pálya, 15 óra: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gim­názium, megyei középiskolás női visszavágó kupamérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Nk. 224-es Szakmunkásképző, megyei diák bajnoki; Kinizsi-sporttelep. 15 óra: Nk. Kinizsi—Honvéd Bem SE (Cegléd. NB II), barátsá­gos mérkőzés. S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor. Sar- kadi Imre: Elveszett paradi­csom. Bajor-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom