Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

1981. JÜNITJS 3., SZERDA V/UIÍÍI» 3 Régiből lesz az új Százötven négyzetméter alapterületű tetőtérbeépítéses iroda­épületet alakítanak ki az alsónémedi Közös üt Szakszövet­kezet központjában. A korábban már életveszélyessé vált épületet építenek át. Előreláthatólag a nyár elejére befeje­ződnek a munkálatok. Halmágyi Péter felvétele Tudományos ülésszak Az űrkutatásról A magar űrkutatás tíz éve címmel tudományos ülésszak kezdődött kedden Budapesten a Tudományos Akadémia szék­hazában. A kétnapos esemé­nyen — amelyen részt vett Farkas Bertalan űrhajós és Magyari Béla kiképzet űrha­jós — az űrkutatás fő ágairól, a kozmikus fizikáról, meteoro­lógiáról, orvosbiolgiáról, az űrtávközlésről és az erőforrás­kutatásról hangzanak el szak­mai elaődások. Az ülésszakot Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadé­mia interkozmosz tanácsának elnöke, az MTA főtitkára nyi­totta meg, emlékeztetve ar­ra, hogy a tudomány történe­tében páratlan vállalkozás az űrkutatás. A tudományos ülésszak szer­dán, az első magyar űrhajós földet érésének évfordulóján folytatódik. Vezetők a fogyasztási szövetkezeteknél Képzettség, gyakorist, arányok A hajdani földművesszövet-' kezetekből lett áfészek nap­jainkra rendkívül szerteágazó munkát végző, közepes nagy­ságú gazdasági egységekké fejlődtek. Terebélyesedéi ük, megerősödésük az utóbbi években zajlott le, illetve fo­lyik jelenleg is. Az egyik, de talán az eddigi legnagyobb változás néhány évvel ezelőtt történt, amikor az egymás szomszédságában dolgozó fo­gyasztási szövetkezetek egye­sülteik. Ez tulajdonképpen — természetesen alapos előkészí-, tés után — egyik napról a' másikra történt. A másik — fejlődésüket segítő — tényező, úgymond, folyamatosan jelen van. Ez pedig, hogy az áfészek azonnal és jól reagáltak a megváltozott gazdasági körül­ményekre. Szakemberigény Az áfészek szinte mindene­sek. Munkájuk átszövi az adott települések életének mindennapjait, s csaknem egész területét Foglalkoznak kiskereskedelemmel, vendég­látással, újabban már idegen- forgalommal. mezőgazdasági kisáru-termeltetéssel és felvá­sárlással, ipari termeléssel, szolgáltatással stb. S ebből következik, hogy a munka szakembereket igényel. Ma már az áfészek dolgozóinak többsége jól képzett dolgozó (az idősebbek munka mellett szerezték meg a képesítést), nem egy kvalifikált szakem­ber, már-már specialista. Mondhatnék, hogy minde­nütt, minden poszton jó veze­tők kellenek. Ez igaz is, de az áíészeknél (s társegységeiknél, a takarékszövetkezeteknél és a lakásszövetkezeteknél) több­letkövetelményként jelentke­zik, hogy az itteni vezetők egyben szövetkezeti mozgalmi funkcionáriusok is. Az ő ese­tükben a vezetőkkel szemben támasztott úgynevezett hár­mas követelményt ki kell egé­szíteni azzal, hogy értsék és szívügyüknek tekintsék a szö­vetkezeti munkát. Az alapvető vezetői készség például vagy adott vagy nem, s ha igen, akkor továbbfej­leszthető; a politikai megbíz­hatóság is életkortól független, s a politikai tájékozottság pe­dig a szorgalomtól függ. A szakmai ismeretek még ifjú­ként az iskolapadban (egyete­mi, főiskolai előadótermekben, gyakorlati foglalkozásokon, szemináriumokon) elsajátítha­tók, s aztán permanensen épít­hetők. A szövetkezeti, a szö­vetkezetpolitikai munkát azonban nem lehet tanköny­vekből megtanulni — csak a helyszínen, tehát szövetkezet­ben dolgozva teheti magáévá az ember. Utánpótlás Nem véletlen tehát, illetve nem a fiataloktól való ódzko­dást jelenti, hogy a Pest me­gyei áfészek, takarékszövetke­zetek és lakásszövetkezetek elnökeinek s helyetteseiknek átlagéletkora 45 év. A har­mincöt áfész-elnökből és el­nökhelyettesből tizenhat 50 év fölötti. A tizenhét takarékszö­vetkezeti elnökből öt ugyan­csak. Ha csak az áfész-einök- helyettesek átlagéletkorát néz­zük, még szembeötlőbb adato­kat kapunk. A fogyasztási szö­vetkezeteknél dolgozó 50 év fölötti felső vezetők kétharma­da ugyanis elnökhelyettes. Az ötödik X-en túllevő ve­zetőknél, mivel közülük a leg­fiatalabb is még ebben az év­tizedben eléri a nyugdíjkorha­tárt, mindennapi jeladattá vált a lehetséges utódok kiválasz­tása, felkészítése. így foglalt állást a Pest megyei Mészöv elnöksége is nemrégiben, ami­kor a VI. ötéves tervidőszak­ra szóló káderutánpótlási, -képzési és továbbképzési ter­vet tárgyalta meg. A Pest megyei Mészöv úgy­nevezett káderhatáskörébe hatvankét szövetkezeti felső szintű gazdasági vezető tarto­zik., Iskolai, szakmai, politikai képzettségük örvendetesen alakult. Az áfész-elnökök kö­zül példád! ketten felmentést kaptak, a többiek pedig már rendelkeznek az előírt képesí­téssel. Sőt, többeknek az elő­írtnál magasabb iskolai, szak­mai végzettsége van. A Mé­szöv elnöksége a képzettséget összességében jónak, a politi­kait kiválónak minősítette. (Politikai képzettsége az elnö­köknek és az elnökhelyette­seknek négy kivételével felső-, illetve középfokú.) Nők szerepe Jóval kevesebb jó mondha­tó el a nők és a férfiak ará­nyáról. Míg • a dolgozók 69, a felső szintű vezetőknek mindössze 24 százaléka nő. Az Vélemény a #< Ne szólj Bizony, ma még sajnos min­dig dívik az a közmondás: Ne szólj szám, nem fáj fejem. Pedig talán éppen „fejfájá­saink” egyik legfőbb indítéka az effajta hallgatás. A vitára, a véleményekre, no meg a megfelelő érvekkel alátámasz­tott alkotó eszmecserére külö­nösen szükség volt legtöbb vál­lalatnál, amikor a hatodik ötéves terv időszakának fel­adatait vitatták meg. A közel­múltban összegezte e véle­ménycsere tapasztalatait az ÉDOSZ Pest megyei bizottsága. Belső tartalékok A vita során — melyet leg­több helyen alapos előkészítés előzött meg — szó került a szociálpolitikai tervekről, a bérgazdálkodásról, a bérfej­lesztés célszerű mértékéről. De meghányták-vetették az újabb öt évre megkötendő kollektív szerződéseket is. amely meg­határozója lehet a további fe­gyelmezett munkának. Nem maradhatott ki az egyik leg­áfész-elnökök között egyáltalán nincs, az elnökhelyetteseknél is csak két nő van. Az áfé- szeknél különben a felső szin­tű vezetők 18, a középvezetők 53 százaléka nő. A takarék- szövetkezeteknél ugyanez 19, illetve 94 százalék. (A taka­rékszövetkezeteknél azonban csak egy-két férfi dolgozik!) Persze más ágazatok vezető rétegében ennél rosszabb arányra is bukkanhatnánk. S az is igaz, hogy sok — veze­tésre alkalmas — nő az előíté­letek, a családi elfoglaltság miatt nem vállalja a megbíza­tást. De a Mészöv elnöksége nem nyugodott bele a meglevő állapotokba, s a káderután­pótlási tervben már a jelöl­teknek több mint fele nő. Az utódok, kiválasztásánál változatlanul érvényesül az a jól bevált elv; hogy lehetőleg helyből, a helyettesek, illetve a beosztott dolgozók közül kell választani. S emellett a jól érzékelhető fiatalításra is ügyeltek. A felső szintű vezetők több­sége nagy szakismerettel, nagyfokú politikai öntudattal rendelkező, eredményes veze­tő — állapította meg a Mé­szöv elnöksége. S ennek álta­lánossá válásáért mindenkitől számonkérik a vezetői alkal­massághoz szükséges képzett­séget, végzettséget Káderpoli­tikájukban, az utánpótlás ki­választásában a tudást, a szakismeretet, a politikai, er­kölcsi magatartás kritériu­mait tartják szem előtt. Az utánpótlásnak a magas szak­mai, politikai képzettségen, vezetni tudáson kívül egyre több személyiségi követel­ménynek is meg kell felelnie. Szente Pál árverésnél szám, nem fontosabb lépés sem, a belső tartalékok feltérkepezése, me­lyet éppen az ötnapos mun­kahét bevezetése tett szüksé­gessé. Hogy milyen volt a kép? Ar­ra talán egyértelmű választ adni nem lehet, mivel az elő­készítők, a tervezők és a vitá­ban résztvevők álláspontja bi­zony nem volt egységes. Az aktivitás jó példájával legin­kább a nagyvállalatok bizalmi testületéi jeleskedtek. Így pél­dául: a Nagykőrösi Konzerv­gyár, a Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat szakszervezeti tagsága adta példáját az alko­tó vitának. Volt azonban olyan alap­szervezet is, ahol nem készül­tek fel eléggé alaposan, s nem rendelkeztek a vitához szüksé­ges gyakorlati tapasztalatokkal. Többek között: a Ceglédi Tej­ipari Közös Vállalat, az ÁTEV Tököli Gyáregysége, valamint a Magyar Hűtőipar Dunakeszi Gyára. Országos konyvfárisgyS kon ferenda Formában, tartalomban - újat = A könyvtárügy az elmúlt tíz évben eredményesen § szolgálta a társadalom fejlődését, szolgáltatásai szín- I vonalasabbak, sokrétűbbek lettek — állapították meg a | IV. országos könyvtárügyi konferencián, amely kedden i a Kertészeti Egyetem dísztermében kezdte meg munká- | ját. A kétnapos tanácskozáson értékelik az előző, a III. | könyvtárügyi konferencia óta eltelt 10 esztendő munká- i ját és javaslatot dolgoztak ki a könyvtárak fejlesztésére. Érzékelhető előrelépés Az elnöklő Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkár- helyettese bevezető előadása után Pozsgay Imre művelődé­si miniszter tartott vitaindító előadást. Egyebek között szólt arról, hogy a könyvtáraink hatóköre az elmúlt tíz évben, ha lassan is, de bővült. Az is­kolai könyvtárakban és a szakkönyvtárakban az utóbbi években növekedett a kötetek rendszeres használóinak szá­ma. E fontos intézményék te­vékenységében is érezhetők a minőségi előrelépés jelei. A könyvtárhasználatnak új, fon­tos formái terjedtek el: a kölcsönzés fontosságának meg­maradása mellett — ahol er­re lehetőség volt — jelentősen nőtt a könyvek, folyóiratok, katalógusok helyben történő használata. A könyvtárak egyértelműen nyitottabbá váltak, szolgáltatá­saik lényegesen sokrétűbbek lettek. Javultak a könyvtárak mű­ködési feltételei is. Előrelépés tapasztalható a könyvtári gyűjtemények fejlesztésében, elsősorban a választék növelé­sében, újfajta könyvtári doku­mentumok, hanglemezek, mik­rofilmek, számítógépes adattá­rak megjelenésében. Jól fel­szerelt zenei részlegek alakul­tak ki, s a zenehallgatás egy­re több könyvtárban a szol­gáltatás szerves részévé vált. Mindezek mellett a társadalmi fejlődéshez viszonyítva növe­kedett a könyvtárügy lemara­dása — mondotta a miniszter, majd rámutatott: az, hogy az elmúlt tíz évben a könyvtár­ügy nem kapta meg azt a tá­mogatást, amelyre feladatainak megfelelő színvonalú ellátásá­hoz feltétlenül szüksége lett volna, semmiképp sem vezet­hető vissza kizárólag a nép­gazdaság teljesítőképességében érzékelhető nehézségekre. Kedvezőtlen körülmények A továbblépéshez olyan fon­tos könyvtári építkezések, fel­újítások nagyrészt elmaradtak. Az országos jelentőségű szak- könyvtárak és egyetemi könyv­tárak nagy többsége — Buda­pesten is és más városokban is — olyan körülmények kö­zött működik, hogy helyzetük sem a gyűjtemény megvédé­fáj fejem A tanácskozások szellemét nagyban befolyásolta az is, hogy a szóvivők, a tagságot képviselők mennyire átgondol­tan vettek részt egy-egy meg­beszélésen. Akadt számos hely — ahol a saját, jól felfogott érdeket szem előtt tartva — a bizalmi csoport szintjén kezd­ték el a vitát. Ezeken a helye­ken bizonyára nem is lesz gond a terv teljesítésénél. Így azután minden lényeges kér­désről a kollektíva véleményét hangoztathatta a vitában ér­tőn szólaló. Felkészültség Jó volt hallani azt is, hogy bizalmi tanácskozáson tették szóvá — sokszor jogosan — az információk folyamatosságának hiányát, s nem megfelelő tar­talmát. Így azután magasabb­ra emelték a mércét, nemcsak az önmaguk munkájával, de a gazdasági vezetéssel szemben is. Sajnos, mint minden eset­ben, ennek is ma még elmond­sét, sem az alapszolgáltatások zavartalan ellátását nem teszi megnyugtatóan lehetővé. Több megyei könyvtár nemrég még korszerűnek tekintett épülete is leromlott, már szűknek bi­zonyul, és számos nagyváro­sunk, amely a legkülönfélébb reprezentatív középületekkel gyarapodott az utóbbi évek­ben, nem rendelkezik korsze­rű könyvtárral. Az új lakóte­lepek többségében is hiány­zik e fontos közművelődési intézmény. A tanácsi beruhá­zásokból, még a művelődési célú beruházásokból is — aránytalanul csekély mérték­ben részesültek a könyvtá­rak. ' A statisztikák szerint 17 000 könyvtár működik Magyaror­szágon, s ezzel a világ könyv­tári nagyhatalmai között len­ne a helyünk. Csakhogy e könyvtárak igen jelentős ré­sze elszigetelten, rendkívül gazdaságtalanul és alacsony hatásfokkal működik, s egyre inkább képtelen megfelelni az irányában támasztott követel­ményeknek. Végső soron fo­kozza a gondokat, hogy a könyvtárak nem szerveződ­tek rendszerré. Több munkásclvssót A továbbiakban Pozsgay Imre rámutatott, hogy a köz- művelődés egészének felada­Kétna’pos nemzetközi nö­vényvédelmi gépesítési szim- pózion kezdődött tegnap Gö­döllőn, a MÉM Műszaki Inté­zetében. Az MTA agrártudo­mányok osztálya, a MÉM ag­rár-műszaki bizottsága és más intézmények szervezésében rendezett tanácskozáson dr. Dimény Imre, a budapesti Ker­tészeti Egyetem rektora, az agrár-műszaki bizottság elnö­ke köszöntötte a részvevőket, köztük a Csehszlovákiából, az NDK-ból, Bulgáriából érkezett tudományos szakembereket, akik a növényvédelem gépe­sítésének kérdéseit nemzetkö­zi rendezvényen első ízben taglalják. ható az ellentéte is. Testületi ülés, megbeszélés, ahol a teljes érdektelenséggel találkozhat­tak a jelenlevők. Nem hasz­nálták ki a lehetőségeket. Nem vették igénybe a tervek meg­vitatása során azt: a lehetőség adott megfelelő szakemberek bevonására. Így, mivel a véle­mény elmaradt, a felkészület­lenségből, hozzá nem értésből eredően bizónytalanság miatt nemegyszer formális megbe­széléssé vált a vita. Társadalmi ellenőrzés S ami leginkább elgondol­koztató: volt olyan testületi ülés, ahol a tanácskozás során egyetlen bizalmi sem kért szót. S így azután, ha a továbbiak­ban a ne szólj szám, nem fáj fejem hamis elve alapján sok­szor „fejfájóssá” válnak, ha a teljesítést kérik számon — az sem lesz csoda! A tanulságok levonása után. a megyei bizottság nem vélet­lenül jelölte célként: még fo­kozottabb társadalmi ellenőr­zésre, a szakszervezeti bizott­ságok, alapszervezetek még hatékonyabb munkájára szük­ség van. Mindezekre kénysze­rít bennünket a változó piaci igény, s önmagunk igényessé­ge is. Sz. M. tait szem előtt tartva — a könyvtárak két legfontosabb feladata: a hatókör bővítése, illetve a szolgáltatások fej­lesztése. Továbbra is töreked­niük kell a munkásolvasók számának és arányának eme­lésére, és a legkülönfélébb okokból kulturálisan hátrá­nyos helyzetűek ellátásának jelentős mértékű javítására. Ugyancsak sokrétűbbé kell válnia a könyvtárak szerepé­nek az oktató-nevelő tevé­kenységben. A könyvtárosoknak fel kell készülniük arra a megnöveke­dett, s nemegyszer formájában is újszerű igénybevételre, amely talán már a közeli jö­vőben is tömegesen várható. Ajánlást szerkesztenek A könyvtárak tevékenysé­gének hosszú távú tervezése, gyűjteményük és szolgáltatá­saik fejlesztése csak a tudo­mány- és az oktatáspolitikai, a gazdaságfejlesztési elképze­lésekkel összhangban történ­het. Végezetül Pozsgay Imre hangsúlyozta: a könyvtárügy fejlesztése egész társadalmunk fejlődése szempontjából ki­emelkedően fontos. A miniszter előadását hoz- szólások, majd vita követte. A konferencia ma további hozzászólásokkal folytatja munkáját, majd a könyvtárak fejlődésére, feladataik megha­tározására vonatkozó ajánlás megfogalmazásával ér véget. A megnyitó előadást dr. Nagy Balint, a MÉM főosz­tályvezetője tartotta, akbífigye- bek között hangsúlyozta,-,hogy az eltelt húsz év alatt a felhasznált növényvédő szerek mennyisége több mint tízszeresére nőtt. A termelési technológiákban a növényvédő szerekre fordított költségek aránya egyről hat százalékra emelkedett. Egyes kultúrákban ez a tizennyolc­húsz százalékot is eléri. Első­sorban a használt szerek ára növekedett, ami pedig a gépe­sítést, a terület; műszaki fej­lesztését, a münkák szervezé­sét illeti, abban újabb előbb- relépésre van szükség, még akkor is, ha tudjuk, hogy az anyagok kijuttatásának költ­sége a növényvédelem munká­latain belül egy-két százalékot tesz ki. A legfontosabb a munka minőségének javítása, ami a műszakfejlesztéstben is sok ten­nivalót ad. Van dolog persze a meglévő gépállomány ki­használásában is: egy felmé­rés szerint hazánkban több mint tíz­ezer szántóföldi növényvé­dő gépet használnak a gaz­daságok, ezen felül a szőlők, gyümöl­csösök művelői további négy­ezer permetező gépet tudhat­nak magukénak, csakhogy pél­dául a szántóföldi szórógépek mintegy harmada amortizáló­dott állapotú. Ezt követően a hazai és a külföldi kutatók tucatnyi’elő­adást tartottak. A tanácsko­zás mai napján, szerdán, a debreceni Agrártudományi Egyetemen folytatódik a prog­ram, ahol a növényvédelmi gépek legnagyobb hazai gyár­tója, a debreceni Mezőgép Vál­lalat fejlődéséről, eredményei­ről tájékozódnak a szakembe­rek. Gépbemutatóval zárul a kétnapos konferencia, amelyben a hatodik ötéves terv növényvédő géprendsze­reit működés közben ismerte­tik meg. F. L Szimpozion Gödöllőn Gépesített növényvédelem i i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom