Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

3»* W K/tllífiP 1981. Április 11., szombat Ma kezdi meg munkáját az NSZEP X. kongresszusa A berlini Köztársasági Pa­lota nagytermében ma délelőtt 10 órakor megnyílik a Német Szocialista Egységpórt 6 na­podra tervezett X. kongresz- Bzusa. A központi bizottság 9 pontból álló napirendet java­sol. Megnyitó beszédet Horst Sindermann, a KB politikai bizottság tagja, az NDK népi kamarája elnökségének elnöke mond. A központi bizottság beszámolóját Erich Honecker, a KB főtitkára terjeszti elő. A két referátum felett együtt nyitnak vitát. A tervek szerint e vitát követően, kedden, a nap második felében terjeszti a kongresszus elé Willi Stoph, a KB politikai bizottság tag­ja, a kormány elnöke az 1981—85-ös népgazdaság-fej­lesztési terv irányelveit. Pénteken megérkezett Ber­linbe a kongresszuson részt vevő külföldi vendégek zöme, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB tit­kárának vezetésével. A szov­jet küldöttséget Mihail Szusz- lov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra vezeti. Véget ért Tyihonov ausztriai látogatása Három államközi egyezmény Pénteken Bécsben befeje­ződtek az osztrák—szovjet kormányfői tárgyalások. Nyi- kolaj Tyihonov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár meghívására hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Ausztriába. Pénteken három államközi egyezményt írtak alá az egész­ségügyi téren megvalósítandó együttműködésről, a kölcsönös jogsegélyről, valamint a ket­tős adóztatás kiküszöböléséről. Nyikolaj Tyihonov hivatalos ausztriai látogatásáról és tár­gyalásairól pénteken közös közleményt hoztak nyilvános­ságra Bécsben. Ebben megállapították, hogy a két kormányfő tárgyalásai hasznosak voltak, hozzájárul­tak a kétoldalú kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, valamint a mindkét nép érde­keit szolgáló európai béke megszilárdításához. Nyikolaj Tyihonov hivatalos szovjet­unióbeli látogatásra hívta meg Dr. Bruno Kreisky kancellárt, aki a meghívást elfogadta. Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő és kísérete pénte­ken a délutáni órákban eluta­zott Bécsből. Tömeggyilkosság Salvadorban A hazafiak nem hátrálnak Ronald Reagan kormányzata elítélte ugyan azt a tömeg­gyilkosságot, amelyet a Salva­dort fegyveres erők követtek el mintegy 30 fiatal ember el­len, a tényeket azonban úgy próbálja értelmezni, mintha a juntának .semmi köze sem lenne a tragédiához. Larry Speakes, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára csütörtö­kön Washingtonban kijelen­tette: noha az amerikai kor­mány még nem rendelkezik megbízható értesülésekkel az ügyben, nincs bizonyíték arra, hogy a tömeggyilkosságot a junta csapatai követték volna el. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője ugyancsak azt állította, hogy „a jelek szerint” a gyilkosságban nem volt része a kormány fegyve­res erőinek és hogy a juntát tovább kell támogatni. A nemzeti gárda főnöke csü­törtökön San Salvadorban kénytelen volt beismerni: a gerillák továbbra is fontos ál­lásokat tartanak több tarto­mányban. A pártok támogatják a lengyel kormányt Felhívás a társadalomhoz Pénteken délelőtt Varsóban megnyílt a szejm (parlament) ülésszaka. Elsőként Wojciech Jaruzelski miniszterelnök szá­molt be az ország jelenlegi helyzetéről. Emlékeztetett rá, hogy két hónappal ezelőtt az általa ve­zetett kormány kinyilvánítot­ta: konkrét tettekkel kívánja megoldani az állam és az ál­lampolgárok problémáit. Egy­idejűleg felhívással fordult a közvéleményhez: legyen ki­lencven nyugodt, sztrájkmen­tes, munkás nap. Az eltelt napok azonban — folytatta Jaruzelski — nem voltak teljesen nyugodtak. Ez­zel együtt elismerés illeti azo­kat, akiknek volt bátorságuk, felelősségérzetük, erkölcsi te­kintélyük ahhoz, hogy az ese­ményeket kedvező irányba for­dítsák. A továbbiakban a minisz­terelnök kijelentette: a sztrájk fegyverét, ezt a végső eszközt, az elmúlt időszakban túl gyakran használták. A sztrájk­ra vonatkozó döntések indí­tékai nem egy esetben „gaz­daságon túliak” voltak, né­hányszor a Szolidaritás orszá­gos vezetésének egyetértését is nélkülözték. Éppen ezért a kormány javasolja a szejm- nek, hogy két hónapra füg­gessze fel a sztrájkok meg­hirdetésének jogát. Ennek az intézkedésnek enyhítenie kell a társadalmi feszültséget, meg kell teremtenie a stabilizáció, alapjait. A gazdasági helyzetről szól­va Jaruzelski miniszterelnök hangoztatta: minden egyes nap, amelyen Lengyelország rossz termelési eredményeket mutat fel, tovább gyengíti a gazdaságot. Tartóssá válik, mé­lyül a válság. A maga legtel­jesebb élességében merül fel a kérdés: mit tegyünk, hogy 36 milliós népünk megmenekül­jön az éhezéstől? A kormány tízpontos programja továbbra is érvényes, de végrehajtani csak radikális lépésekkel le­het. Minél következetesebben tesszük meg ezt a lépést, an­nál sebesebben kíméljük meg országunkat a zűrzavartól. A gazdasági züllést fogja fékez­ni a jegyrendszer kiszélesíté­se. Meg kell előzni a nemzeti valuta elértéktelenedését is — hangoztatta a miniszterelnök, hozzátéve: a szakszervezetek­nek az idén tartózkodniuk kell minden további bérren­dezési és -emelési követeléstől. A szakszervezetekről a kö­vetkező hangzott el a kor­mányfői expozéban: „életünk fontos és jellegzetes része a szakszervezeti mozgalom. To­vábbra is következetes együtt­működést óhajtunk. Ez nem könnyű, hiszen különféle bo­nyolult problémák jelentkez­nek. Ez főként a Szolidaritás­ra vonatkozik. A közelmúlt­ban drámai konfliktust éltünk át, mélységes megrázkódtatást, amely azonban lehetőséget adott az értelmes megoldásra is. A kormány felhívással for­dul a társadalomhoz: használ­juk ki ezt a lehetőséget a to­vábbi egyetértésre, együttmű­ködésre. Meg kell találni az őszinte megértés szféráját. A frontális ütközés ma egyenlő a halállal. Aki ezt nem érti, kívül helyezi magát a társa­dalmon. Készek vagyunk a tárgyalásokra, az operatív döntésekre. Javasoljuk egy kor­mányzati—szakszervezeti ve­gyes bizottság életre hívását.” Végezetül Jaruzelski leszö­gezte: olyan határozatot vár a parlamenttől, amely kormá­nyát a szükséges eszközökkel és útmutatásokkal ruházza fel. A szejm támogatásától függ, képes lesz-e továbbra is be­tölteni a miniszterelnök funk­cióját. A parlamenti pártok képvi­selői — a LEMP nevében K. Barcikowski, az Egyesült Pa­rasztpárt nevében Jerzy Grzybczak, a Demokrata Párt nevében Jan Fajecki — pén­teken délután teljes támogatá­sukról biztosították Jaruzels­ki miniszterelnököt, az általa vezetett kormányt, illetve en­nek a kormányfői expozéban foglalt programját. Párizs fíiscard’iizenet Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök pénteken levelet intézett Leonyid Brezs- nyevhez — jelentette be az Elysée-palota szóvivője. A le­vél. válasz a szovjet vezető március 26-i üzenetére, amely az SZKP XXVI. kongresszu­sán tett javaslatokról tájékoz­tatta a francia államfőt. Gis­card d’Estaing levelét Henri Froment-Meurice, Franciaor­szág moszkvai nagykövete vi­szi magával Párizsból a szov­jet fővárosba. Szavazás a szenátusban Csupás Reagan programjára Az amerikai szenátus költ­ségvetési bizottsága csütörtö­kön elvetette Reagan ameri­kai elnök költségvetési terve­zetét az 1982-es pénzügyi év­re és ezzel csapást mért egész gazdasági programjára. A republikánus többségű bizottságban három konzerva­tív szenátor átállása ered­ményeként szavazták le a tervezetet. Véleményük sze­rint az állami kiadások csök­kentésének mértéke nem ele­gendő ahhoz, hogy 1984-ig egyensúlyba hozzák a költség- vetést. A demokraták viszont — joggal — lehetetlennek mi­nősítették, hogy Reagan egy­szerre akarja csökkenteni az adókat, növelni a katonai ki­adásokat és megteremteni a költségvetési egyensúlyt. A bizottsági döntés mindeneset­re csak egyik állomása az amerikai költségvetés körül szokásos, általában őszig tar­tó kongresszusi csatáknak. Furcsa amerikai magatartás A NA TO-ülés visszhangja Bonnban megütközést keltett Weinberger amerikai hadügy­miniszter magatartása. A Koppenhága A neutronfegyver ellen A dán parlament a Szo­cialista Néppárt, a Dán Jog­párt és a Baloldali Szocialis­ta Párt kezdeményezésére vi­tát rendezett a neutronfegy­ver kérdéséről. íoqaa ...v A dán kormánynak az a véleménye, hogy a “neutron- fegyver gyártására vonatkozó döntésnek nemcsak katonai mérlegelésen kell alapulnia, hanem fel kell mérni hozzá annak következményeit is, hogy mit jelenthet ez a dön­tés az enyhülés és a leszere­lés szempontjából — hangsú­lyozta Kjeid Ölesen külügy­miniszter. Ügy véljük — tette hozzá —, hogy bármilyen atomfegyver használata veszé­lyes következményekkel jár az emberiség számára, ezért minden törekvésnek arra kell irányulnia, hogy csökkentsék, sőt teljesen megszüntessék az ilyen tömegpusztító fegyverek gyártását. A kormányzó Szociálde­mokrata Párt fontosnak tart­ja a közös fellépést a neutron­fegyver európai elhelyezése ellen. Bejrúti levél Hová rejtsük ? (Tudósítónktól) Képzeljünk el egy nagy­várost, ahol nincs semmiféle tömegközlekedés: se villamos, se autóbusz, se troli, se met­ró — semmi. Bejrút ilyen vá­ros. A polgárháború kitörése előtt járt a főútvonalakon né­hány autóbusz, azóta semmi sem segít azokon, akiknek nincs kocsijuk. Pedig ilyenek is sokan vannak, akiknek minden bajukon felül még ez­zel, az életüket nehezítő, kö­rülménnyel is számolniuk kell. Mégis, hogyan tehetnek meg tízkilométemyi utakat azok. akiknek nincs autójuk, autós barátjuk, vagy a kocsit a családfő használja éppen, vagy nincs pénzük taxira. Be­ülhetnek egy úgynevezett szerviztaxiba, amelynek a vi­teldíja azért olcsóbb, mert egyszerre két, három, négy utast is szállít, nagyjából azo­nos útvonalon. Az utóbbi idő­ben azonban a bejrútiaknak jól meg kell nézniük, hogy miféle szerviztaxiba szállnak be, és miután elindultak, ébe­ren kell figyelniük arra, hogy mi történik menet közben. A legrosszabb, ami történhet: leütik, kirabolják a gyanútlan utast. A rablás változatos módo­zatairól az újságokból és száj- hagyomány útján terjedő tör­ténetekből lehet értesülni. Egy férfi beszámolója: „Kocsim nincs, taxiba is ritkán ülök, a munkahelyem közel van, ■ gyalog járok és soha nem tar­tok magamnál sok pénzt. Igaz, nincs is sok. Aznap azonban fölvettem a bankban összes megtakarított pénzünket, a kéthavi fizetésemnek megfele­lő összeget, mert a felesége­met ki kellett hozni a kórház­ból és ki kellett fizetnem a kezelési költséget. Gondoltam, ennyi pénzzel a zsebemben, a taxi biztonságosabb. A szer­vizkocsiban két kövér ember ült a hátsó ülésen, ők is ar­rafelé mentek, amerre én, beültem a sofőr mellé. Egy- szercsak a kocsi más irány­ba fordult, de a sofőr meg­nyugtatott, hogy csak leteszi a két másik utast és megyünk a korházhoz. Egy néptelen zsák­utcába fordultunk be. Mi­előtt egy szót szólhattam vol­na, pisztolyt szegeztek a fe­jemnek: ad jóm oda a pénze­met. Egy pillanatig haboztam, de fejbe vágtak a pisztollyal, ami nyilván véletlenül sülhe­tett el az egyik kövér kezé­ben. Ezt akkor még nem tud­tam, csak a fájdalmat érez­tem. Azt hittem, fejbe lőttek. Elszedték a pénzemet, kilök­tek a kocsiból és elhajtottak. A feleségemet csak másnap tudtam kihozni a kórházból. Hogyan? Eladtam az éksze­reit.” Aki ismeri ezt az esetet, azt mondhatná, hogy óvakodjunk tehát az olyan szerviztaxitól, amiben csak férfiak ülnek. Csakhogy ez sem elég, erre is van cáfolat. Egy másik eset: egy biztosító társaság al­kalmazottja, akinél természe­tesen mindig van pénz, beült egy szerviztaxiba. „Nem kel­lett semmitől tartanom, mert hátul egy család ült, apa, anya és húsz év körüli, szép lányuk. Nyugodtan beültem az első ülésre. Egyszercsak a vezető eltért az útiránytól, el­hagyott környéken állt meg. És ki volt az, aki előhúzta a fegyvert? A húsz év körüli szép leányzó. Ide a pénzt, vagy megöllek, mondta. Mit lehet tenni, előkapartam a zsebemből a 18 fontomat, el­vették, fejbe kólintották, hogy ne tudjam megfigyelni őket, és kilöktek az úttestre. Kép­zelhetik, milyen boldog vol­tam: a cipőmben ott lapult több mint ezer font, ügyfelek pénze.” Dehát, sajnos, ez a trükk Is csak kezdő rablóknál válik be. A dörzsöltebb bandák körül­tekintőbben járnak el: a rej­tekhelyekre is gondolnak. Akármelyik bejrúti tudja, mennyi gyanús alak ólálko­dik a bankok körül. Sajátsá­gos szokás: miután az ember fölveszi a bankban a pénzt, rövid időre eltűnik a mellék- helyiségben, hogy valahová, esetleg több helyre, elrejtse. Ettől azonban még nem érzi magát biztonságban. Jön ki a bankból az ügyfél, aggodal­masan tekintget körbe, az ólálkodók arcát fürkészi lep­lezett gyanakvással. Ez leple­zi le őt magát: pénz van nála. A szerviztaxi arrafelé kormá­nyoz, a környéken valakik je­let váltanak és a kocsi föl­veszi a pénzes és a rabló utast. Az utas rövid időn be­lül igazolványt húz elő, meg­lobogtatja útitársa orra előtt: „szír titkosszolgálat” — mond­ja kemény hangon, „paran­csunk van, hogy kutassuk át”. Átkutatják a ruházatát, a so­főrrel együtt, lehúzzák a cipő­jét, elveszik a pénzét. A rablók előszeretettel adják ki magu­kat Szíriái titkosrendőrnek, vagy hordanak maguknál ha­misított palesztin igazolványt, s ez egyúttal fényt vet politi­kai beállítottságukra is. Hová rejtsük a pénzünket? — kérdezgetik egymástól az amúgy is elgyötört idegzetű bejrútiak. Legtöbbünknek van valami „biztos” módszere. „Amikor nagyobb összeg van nálam — mondja egy nő —, kontyba csavarom a hajamat és bele a pénzt. Komplikált persze, mert a boltban ki kell bányászni (ott is elkelne egy mellékhelyiség), de mit lehet tenni?” „Én azt találtam ki — mondja egy másik —, hogy az ezüst nyakláncomra — aranyat utcán nem hordok — hátul egy spárgát fűzök és azon lelógatom a hátamra a pénzeszacskót.” „A melltartó, cipő nem jó hely, az túl nyilvánvaló, megnézhetik” — így a harmadik.-„Én a kézi­táskámba teszem — meséli az agyafúrt negyedik. — Melyik rabló hiszi, hogy valaki még a táskájában meri hordani a pénzét?” Igazából persze semmi nem segít. Legjobb a pénzt a bankban. magunkat otthon tartani. Ha lehetne így is él­ni. A bejrútiak állítják: a ha­tóságok tehetetlenek; a rend­őrség erősítgeti: nem mi va­gyunk tehetetlenek, hanem a lakosság nem hajlandó velünk együttműködni; a rablásokat ritkán jelentik, ha pedig ke­rülő úton szerez róla tudo­mást a rendőrség, inkább le­tagadják, azt mondják: jobb hallgatni. Pedig lehet, hogy nem jobb, a rendőrség szép sikereket könyvelhet el magának. A bankrablás mostanában rit­kább, mint a fehér holló, mió­ta a rendőrség gondoskodik a pénzintézetek védelméről. A gépkocsirablás is kevesebb ma, mint mondjuk két éve; akkor havonta 120, most hét kocsit lopnak vagy rabolnak el. A rendőrség most a szer­viztaxik rablói ellen lépett háborúba. Az eszközeik vál­tozatosak. A leggyakoribb: ci­vilben, bankból kilépő, taxit kereső utast „játszanak”, vagy egy legújabb módszerrel a rablók orrára koppintanak, de akkorát, hogy megemlegetik. „Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen durva eszközökhöz kell folyamodnunk — nyilatkozta egy rendőrtiszt —, de nincs más választásunk”. Mi ez a módszer? A legsikeresebben a csifcí- csuíci becenevű rablókkal szemben lehet alkalmazni. A csiki-csuki módszer abból áll, hogy: megy a taxi, benne ül a rabló és a leendő áldozat, mindketten a hátsó ülésen. Egyszercsak a sofőr hátraszól a kirabolandó utasnak: nincs becsukva rendesen az ajtó. Az kinyitja, becsapja. Egy idő után megint szól a vezető: még mindig nyitva van az aj­tó. Az utas jól előrehajol, ki-r nyitja, bevágja. Ez az idő, harmadszorra már biztos elég arra, hogy a rabló benyúljon a női utas táskájába, a férfi utas farzsebébe. A rabló erre megállítja a kocsit, kiszáll, viszi a bukszát. Óriási meglepetés fogja érni, ha rendőrt rabolt meg, mert a pénz a képébe robban. A pénztárca ugyanis valójában levélbomba. Mi jöhet még ezek után? Nagy keletjük lesz a levélbomba-detektoroknak, a rablóknak ismét költségekbe kell verniük magukat. Eltű­nődhetnek azon, honnan ve­szik majd erre a pénzt. Bejrút, 1981. április. Hatos Erzsébet NATO nukleáris tervező cso­portjának kétnapos ülésén részt vevő politikus olyan nyi­latkozatokat tett,' amelyek nyu­gatnémet kormánykörök sze­rint kétségbe vonják a NATO- határozatok érvényességét — hogy tudniillik a középhatótá­volságú rakéták telepítésével együtt tárgyalásokat kezdje­nek a Szovjetunióval e fegy­verfajták korlátozásáról. Bonni külügyi forrásokból származó értesülések szerint Weinberger kijelentéseiből az NSZK vezetői arra a követ­keztetésre jutottak: Washing­ton a lengyelországi helyzet alakulásától akarja függővé tenni az eurostratégiai fegyve­rekkel kapcsolatos szovjet- amerikai tárgyalások felújítá­sát. Amerikai részről hangsú­lyozottan „beszámítják”, hogy az előkészítő munka hosszan elhúzódhat és Weinberger ki­jelentéseiből az derült ki, hogy az amerikai vezetés egyálta­lán nem tartja magától érte­tődőnek az eurostratégiai tár­gyalások folytatását, mint a SALT-folyamat egyik elemét. Portugália A pilóta hibája? Feltételezhetően a pilóta hi­bája okozta Sa Carneiro por­tugál miniszterelnök tragikus halálát, állapította meg az a hivatalos jelentés, amelyet a négy hónappal ezelőtti légi­szerencsétlenségről adtak ki csütörtökön Lisszabonban. A szakértői jelentés szerint a kétmotoros Cessna—421 tí­pusú repülőgép húsz másod­perccel a felszállás után zu­hant le 1980. december 4-én éjjel. A lezuhanás közvetlen oka az volt, hogy üzemanyag- hiány miatt hirtelen leállt az egyik motor. A vizsgáló bi­zottság véleménye szerint a gép tartályából a repülőtéri várakozás idején is ellophat­ták a hajtóanyagot. Ennek ki­derítésére tovább folyik a nyo­mozás. CSAK RÖVIDEN­A COLUMBIA ŰRREPÜ­LŐGÉP fedélzeti komputer- rendszerének' meghibásodása miatt vasárnapra, magyar idő szerint 13 óra 50 percre ha­lasztották el az űrrepülőgép indítását. Young és Crippen űrhajósok — mint a Kennedy- űrközpont közölte — kiszáll­tak a gépből. A NISZSO MARU japán te­herhajó a Kelet-kínai-tenge- ren pénteken délelőtt összeüt­között egy amerikai atomten­geralattjáróval, majd hamaro­san elsüllyedt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom