Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

1981. MÁRCIUS 3., KEDD Vasmagok — szériában Készülnek az elektromos motorok vasmagjai az ikladi ipari Műszer- gyárban Ha terme! kicsi, ha tárgya! nagy Izmosodó exporttársulások ' A kisvállalatnak, az ipari szövetkezetnek a rugalmasság, a gyors alkalmazkodóképesség mellett hátrányokkal is szá­molnia kell. Például azzal, hogy gyakorta — éppen a ki­sebb üzlet lehetősége miatt — nem kezelik egyenlő partner­ként a külkereskedelmi válla­latok, a hazai nagyüzemek vagy éppen azok a cégek, ahonnan viszonylag kis tétel­ben, de mégis csak be kell szerezni a különböző alap­anyagokat. Eme hátrányok csökkentéséért, leküzdéséért határozta el több, azonos pro­filú Pest megyei szövetkezet, hogy társulást alakít. A textilipari szövetkezetek export társulása a PEXI már 20 tagot számlál. A gesztor a Pomázi Háziipari Szövetkezet. Tavaly 3 és fél, 4 millió rubel és 300 ezer dollár értékű üz­letet hoztak tető alá. Az idei terv szerint — mint arról Bán Antal a pomázi Háziipari Szövetkezet és a társulás el­nöke tájékoztatott —, 5 millió rubel és ugyancsak 300 ezer dollár értékű üzletet kötnek. Levegőben, földön, víz elatt C okféle választ kaphat- nánk arra a kérdésre, hogy mi az MHSZ. Bizo­nyára sokain mondanák: az MHSZ-ben szereztem a gépjárművezetői jogosítvá­nyomat. Nem is ok nélkül, hiszen Pest megyében min­den második amatőr gép- járművezető az MHSZ-ben készült fed a vizsgára. Raj­tuk kívül évi átlagban ez­ren szereznek a megyei MHSZ-ben szakmásított vezetői engedélyt is. Még többen vannak azonban olyanok, akiknek az , MHSZ a lövészverse­nyek szervezőjét és rende­zőjét jelenti. Hiszen a honvédelmi tömegsportver­senyeken Pest megyében százezrek vesznek részt, évente mintegy 6 millió lő­szert lőnek el, öt évre visz- szatekintve: egyetlen bal­eset nélkül. Tovább kérdezősködve, kaphatnánk ilyen választ is: a rádióamatőröket az MHSZ fogja össze. Ezzel a véleménnyel sem szánha­tunk vitába, ugyanis Pest megyében az MHSZ irányí­tásával 11 rádiósklub és 8 kihelyezett rádiós szakosz­tály működik, s a 115 egyé­ni és 20 kollektiv állomás csak az elmúlt évben 102 ezer 609 alkalommal létesí­tett kapcsolatot hazánk és a nagyvilág más rádió- állomásaival. E három példa is ízelí­tőt ad abból a sok színű tevékenységből, amely a Magyar Honvédelmi Szö­vetség kebelében folyik. De a példákat még nagyon hosszan sorolhatnánk. A vitorlázó repülők és ejtő­ernyősök például esküsz­nek rá, hogy az ő kedvenc időtöltésükhöz adott lehe­tőség az MHSZ legnagyobb jótéteménye. A könnyűbú­várok viszont azt állítják, hogy a víz alatti világgal való ismerkedés nemcsak szép, hanem — a fegyelmet betartva — veszélytelen is, hiszen 5100 merülési órá­ban nemhogy balesetük, még eseményük sem volt. A modellezés ifjú és idő­sebb szerelmesei hosszan ecsetelik, milyen lelki gyönyörűséget jelent az embernek, ha több száz órás, türelmes munkával alkotott modellje kecsesen szeli a levegőt, vagy a víz hullámait. Az MHSZ gondoskodik — nevéhez méltóan — a sorköteles fiataloknak a honvédelmi szolgálatra való felkészítéséről és a tartalékos tisztek politikai, harcászati ismereteinek a karbantartásáról is. M i hát voltaképpen az MHSZ? Köznapian fo­galmazva: egy olyan sajá­tos társadalmi szervezet, amely változatos eszközök­kel segíti a szocialista em­bertípusra jellemző tulaj­donságok kialakítását és erősítését. Aki az MHSZ életének cselekvő részese, az fegyelmezett ember. Hi­szen bizonygatni sem kell, hogy levegőben és víz alatt, lőtéren és gépkocsiban a jegyelem az életet vagy a súlyos sérülés megelőzését jelenti. Ez a fegyelemhez szoktatás aztán jótékonyan formálja az egyén maga­tartását akkor is, amikor a haza védelmének feladatait látja el, vagy a. munkahe­lyen, iskolában teljesíti kö­telességét. De mondhatjuk azt is: aki az MHSZ életének cse­lekvő részese, az áldozatok­ra képes, közösségi ember. A Pest megyei MHSZ 204 klubja és 9 gépjármű- kirendeltsége például 5 év a}att 160 ezer órában 3 millió 212 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végzett. Számos klub bázi­sa, lőtere éppen a társa­dalmi munkaakcióknak kö­szönheti létét. S természetesen az is na­gyon fontos, hogy az MHSZ-ben felelősségteljes politikai, nevelő munka fo­lyik a szocialista hazafiaság és a proletár internaciona­lizmus érzelmeinek, eszmé­jének az elmélyítése érde­kében. Azok a sokszor igen nagy értéket képviselő esz­közök, amelyeknek kezelé­sét az MHSZ-tagokra bíz­zák, népünk munkájának eredményeként jöttek létre, következésképpen gondos, fegyelmezett használatuk több a technikai megbe­csülésnél. Éppen hogy a haza szolgálatában való felhasználásra kötelezi az MHSZ tagjait. Dest megyében az MHSZ- nek 15 ezer tagja van: 256 klub 429 szakosztályá­hoz tartoznak. Ez azonban csak a klubtagság száma, amely az MHSZ tulajdon­képpeni tömegbázisához képest elenyésző számnak tűnik. Hiszen például egy 60—80 fős klub évenként ezrek részvételével képes honvédelmi tömegversenye­ket rendezni. A Pest me­gyei tapasztalat szerint a klubtagság létszáma éven­te átlagosan 20 százalékkal növekszik. Köszönhető ez az MHSZ függetlenített irányítóin, munkatársain kívül annak a 2 ezer társadalmi akti­vistának, akik szerte a me­gyében sok év óta gondos­kodnak arról, hogy a fia­talok az MHSZ-ben szóra­kozva, fegyelmezett mun­kával formálódjanak a tár­sadalom értékes tagjaivá. Cseri Sándor A közös iroda munkatársai kutatnak az üzleti lehetőségek után, valamennyi szövetkezetét képviselve tárgyalnak a külke­reskedelmi vállalatokkal, meg­rendelik a kelméket, a kor­szerű csomagolóanyagokat, be­szerzik a szükséges műszaki dokumentációt. Az üzletek ki­vétel nélkül saját anyagos, te­hát nem bérmunka jellegű szerződések. Magától értetődő, hogy sok hasznát látják a tagszövetke­zetek a társulás működésének. Készen kapják a megrendelé­seket, nem kell az üzletszer­zés és üzletkötés útvesztőin botladozniuk. Hasonló meggondolásból hozták létre tavaly március­ban a Texelektro vezetésével a gép- és műszeripari szövet­kezetek export és marketing társulását. Az iroda munka­társai elmondták: tavaly az év elején sok nagyvállalat mond­ta le kooperációs megrendelé­seit, s ha csak átmenetileg is sok szövetkezeti műhely ma­radt munka nélkül. Ezért dön­töttek olyan gyorsan a társu­lás megalakításáról. A legfontosabb tennivaló itt is az üzletszerzés. Az iroda munkatársai tartják a kapcso­latot a külföldi ügynökökkel, kiállításokat, bemutatókat szerveznek, információkat sze­reznek az értékesítési lehető­ségekről. A tavalyi csonka esztendő volt, ennek ellenére is 14—15 millió forintos volt a forga­lom, amiben hazai megrende­lések, tőkés és szocialista ex­port egyaránt van. A napok­ban készül el az a tájékoztató színes prospektus, amelyik be­mutatja a tagszövetkezetek te­vékenységét, műszaki lehetősé­geit, s beszámol arról is mi­lyen üzletet vállalnak szí ver­seit' Cs. A. Ne csak a fetssefőst, látványost Lecke az építőiparnak Üj lakótelepek nőttek ki a földből, iskolák és óvodák tucat-1 ja enyhítette, csökKenteile a gondokat, javult az egészségügyi ellátás, bővült a kereskedelmi hálózat az utóbbi öt esztendőben Pest megyében. Gazdagodott, gyarapodott tellát szűkebb pát­riánk, ez akkor is tagadhatatlan, ha gyakran korholtuk az építőket, ha nem kevesen bosszanKodtunk — nem is jogtalanul — az ilyen-olyan hibák miatt. S hogy miért kívánkozik mindez elöljáróban ide? Csupán azért, mert a VI. ötéves terv új építési feladatokat is megszab. A. fejlődés természetszerűleg nem állhat meg: újabb lakások, tantermek és óvodai-bölcsődei helyek létrehozása vár az építők­re. Ha valamikor, hát ezután igencsak előtérbe kerül a mennyi mellett a hogyan kérdése. A Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osz­tályvezetőjével arról beszéltünk, vajon miként használnátok ki korábbinál jobban a megye építőiparában rejlő, még ki nem aknázott belső tartalékok? Doszpod Béla kér, oszlassunk el egy téves szemléletet: nem várható, hogy jelentősen csökken a feszültség az igények és a termelőképesség között. A feszült­ségek elsősorban a befejező szak- és szerelőiöari munkákban jelentkeznek. Mi hozza a pénzt? Meglepetés, hogy Pest me­gyében nem kevesebb, mint 182 egység állította össze, mi­lyen a magas-, mélyépítési, szak-szeíelőipari és segédüze­mi kapacitása. De első látásra az összteljesítményük is hihe­tetlennek tűnt: 45 milliárd 609 millió forint. Érdekességként még idekívánkozik: a három állami építőipari vállalat mel­lett öí tanácsi. 28 városgazdál­kodási- és költségvetési üzem és 60 (!) mezőgazdasági szövet­kezet szerepel a felmérésben. Nekik kell felkészülniük a na­gyobb volumenű épületfelújí­tási. karbantartási munkákra. Az is bizonyos azonban, hogy a Pest megyei építők megyén kívül is számottevő feladatra vállalkoznak. Előzetes számí­tások szerint több mint 15 mil­liárd forint értékű lehet ez a munka. Természetesen figye­lembe vehető cserébe az az építés, amelyet viszont a nem megyei cégek vállalnak szá­mos településen, például a 26- os és a 43-as Állami Építőipari Vállalat. Várhatóan 18 mil­liárd forinttal növekedhet így az összes építőipari kapacitás. Nem okoz majd gondot az építési igények kielégítése? — Szó sincs róla. Az idén is feladjuk a leckét az építőipar­nak. Egyrészt a szervezetek nem tudtak abszolút reális számításokat végezni tényleges építési feladatok hiányában, másrészt fejlesztési lehetősé­geiket sem vehették számítás­ba. Ma is szűk! Gond az is, hogy változatla­nul szűknek bizonyul a szak­szerelőipari és az ipari hát­teret jelentő segédüzemi ka­pacitás. Máshol jelentkezik a kereslet, mint ahol a kíná­lat; térben-időben és szakmai összetételben nehéz lesz össze­hangolni a munkákat. De nem megoldhatatlan! Mert például az ácsai Vörös Október Tsz hiába rendelkezik ma is sok milliós építőipari egységgel, ha főként a fővárosban dolgoznak és legfeljebb a saját járásuk­ban, a dabasiban. Arra már nem vállalkoznak, hogy pél­dául váci vagy ráckevei mun­kahelyekre szállítsák emberei­ket. Közismert a népgazdaság, s a megyei pártbizottság elvá­rása: új beruházások mellett nagyobb gondot kell fordítani a meglévő értékek megóvásá­ra, felújítására. E téren kedve­ző szemléletváltozásról tájé­koztatott az osztályvezető. A korábbi 90—10 százalékos arány helyett az új tervidő­szakban 52—48 százalékra módosul a beruházási és a felújítási-karbantartási tevé­kenység a megyei székhelyű építőipari egységek előrejelzé­seiben. Ehhez érdemes még hozzátenni: sok vállalat és szövetkezet műszakilag is fel­készült új feladataira. Ma összhang van Ha igaz is, hogy általában csökken az országban az úi be­ruházások száma, mint ahogy a bevezetőben említettük. Pest megye a fővároshoz hasonlóan kivétel lesz. Miként enyhíthe- tők tehát az árnyékukat előre­vetítő és számításon kívül nem hagyható gondok? Bár csodát nem várhatunk, felnőhet a ma még gyerekcipőben járó, tavaly megalakított Pest megyei Épí­tőipari Gazdasági Társaság. A társaságnak jelenleg 30 tagja van, közöttük találjuk például az Óbuda, a Duna, a Duna menti mezőgazdasági szövet­kezeteket, számos költségvetési és városgazdálkodási üzemet, több építőipari szövetkezetét és természetesen a nagyokat, az állami vállalatokat. Hogy mi várható a társa­ságtól? Egyetlen mondattal összefoglalva: szoros együtt­működés a tagok között, az erők koordinálása, a gépek és berendezések jobb kihasználá­sa, az igények és kapacitások közös felmérése, kivitelezői részvétel a tervezésben, az elő­készítésben. Ahogy a megyei pártbizottság . 1981-es, gazda­ságpolitikai feladatokhoz kap­csolódó határozata is rámutat. A társaság a vállalatok érde­keltségére alapozva koordinál­ja a munkát. Hosszúra sike­rült kissé ez a mondat? Való­ban. Pedig, állítja Doszpod Béla, csak e feladatok valóra váltása hozhat sikert Pest me­gyében a VI. ötéves terv építé­si feladataiban. Ha szoros kap­csolat alakul ki a megrende­lők, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és nem utolsósor- ban/ázi üzemeltetők: között. . Dodó Györgyi •• Önmagukat megméretve Alkot-® az alkotó ifjúság? Az üzemben: — Szervezés? Ugyan kérem. Van egy európai szintű üzem­részünk, ott minden automa­tizált. Az egyik oldalon be­megy a tojás, a másikon kijön a tészta. Fehér köpenyes dol­gozóik ellenőrzik a gépek munkáját. Mellette ellentét­ként egy elavult üzemrész. Itt nem érdemes, amott nem lehet kitalálni semmit. — így a szervezőmémök. A kutatóintézetben: — Rohanunk a technikai vívmányok után — fogalmazza meg az eddig már minden lép­csőfokot megjárt ifjú kutató­mérnök. Talán még a határ- területeken, az úgynevezett interdiszciplináris tudomá­nyokban tudnánk előrelépni valamicskét. Esélyeiket latolgatják Ne higgyük, hogy panasz­kodnak az egyetem padjai kö­zül néhány esztendővel kike­rült ifjú szakemberek. Sokkal inkább saját esélyeiket, latol­gatják. Ügy érzik, nincsen le­hetőség megméretni önnön magukat. A hatalmas tudás­anyagot mindennapi csip-csup gondra kell lebontaniuk. Hol egy csavar után rohangálnak, hol a főnökkel vitatkoznak. Az igényesebbje néhány esz­tendő elteltével számvetést ké­szít munkájáról. Vajon mit tett le az asztalra? Sikerült-e a megszerzett tudásanyagot alkotó módon hasznosítani, vagy csak mennek az évek eredménytelen ül. Az alkotóvágy minden fiatal sajátja. Sikerélmény és lendí­tőerő, ha egy szervezési ötlet, egy gépátalakítási terv nem marad az asztalfiókban, hanem megvalósul. Hét esztendővel ezelőtt a KISZ KB kezdemé­nyezésére megindult valami, ami az ifjak alkotókedvét és igényét kívánta serkenteni, szervezeti keretet adva ötlete­ik kidolgozásához. Az Alkotó ifjúság pályázati és kiállítási rendszer nagy lendülettel in­dult, a kezdeti sikerek után mégis megtorpant. Hasonló sorsra jutott a Fiatal Mérnö­kök és Közgazdászok Tanácsa, amely a vállalatok fejlesztési terveit volt hivatva segíteni. Csakhogy a legjobb esetben is csupán a feladatkijelölésekig jutottak el. Szinte alig volt olyan vállalat, ahol a kiírás­ban rögzítették volna az alko­tás révén elérni kívánt műsza­ki-gazdasági paramétereket, il­letve egy ilyen pályaműért já­ró, a várható eredménnyel arányban álló anyagi elisme­rést — állapítja meg az Álla­mi Ifjúsági Bizottság titkár­ságának jelentése, amely az egész rendszer eddigi múltját elemzi és javaslatot tesz a továbblépésre. A műszaki és anyagi ösztön­zés hiányán túl — ebből a je­lentésből világosan kitűnik — a témajavaslatok gyakori hi­bája, hogy túl általánosak. így aztán sem megfogható, sem utolérhető nem volt a feladat. Egyes témák évenként újra és újra visszatértek. Ezeket több­nyire a legjobb tudással, aka­rattal sem lehetett megvalósí­tani, annyira irreálisak vol­tak. A vállalat pedig, ilyenkor a vállalkozó kedv hiányában, nem pedig a rossz kiírásban kereste a hibát. Ha mégis si­került egy jó ötlet megvalósí­tása, az nem terjedt túl az üzem határain. És folytathatnánk tovább, miért jutott hullámvölgybe egy jónak induló kezdeménye­zés. A kiutat, az Alkotó Ifjú­ság Egyesülést a KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank kö­zösen hozták létre. Az egye­sülés tevékenységi körét pon­tosan meghatározták. .Cél: a KISZ és a fejlesztési bank te­vékenységének összehangolása az Alkotó ifjúság pályázat szervezésére és finanszírozá­sára. A pályamunkákat, a szel­lemi alkotásokat rendszerezik, nyilvántartják, terjesztik, a megvalósításhoz kivitelezőt, felhasználót keresnek. Felku­tatják a vállalkozókat, segítik a szellemi alkotások értékesí­tését, a gyakorlati hasznosí­tást. Nem utolsósorban vállal­ják az alkotások szerzőinek érdekvédelmét, erkölcsi, politi­kai, gazdasági segítséget nyúj­tanak. Meghirdetnek egy-egy vállalatot érintő konkrét fel­adatot. A jelentkezők akár egyénileg,, akár teamben dol­gozhatnak. Az alapoknál kezdték — Nem dicsekszünk előre — bocsátja mondanivalója elé Marosi György, az egyesülés igazgatója, amikor munkájuk­ról beszélgetünk. A sajtóban, a televízióban elhangzott a felhívás, várják a fiatalok je­lentkezését, de elkezdődtek a mindennapi munkák is. Az egyesülés irányítói fiatal mér­nökök. közgazdászok, jogá­szok. ismerik az alapproblé­mát. amelyet Marosi György valahogy úgy fogalmazott, hogy ez ideig kettévált a me­chanizmus és az alkotók köre. Most a kettő szintézisét kíván­ják megteremteni. Oly módon, hogy vállalatként állnak majd a vállalatokkal szemben. Szel­lemi termékeket kutatnak fel. ajánlanak fel az üzemeknek, gyáraknak. Az egyesülés az alapoknál kezdte munkáját. Bemutatko­zásként országos kiállítást ren­deznek a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Megkez­dődött az anyaggyűjtés, ariü egyúttal felmérés is. Felmérés, hogy átfogó képet kapjanak, melyik vállalat a megfelelő társ? Mit várnak a vállalatok és cserébe mit nyújt az egye­sülés. A hídszerepé tudatosan vállaló egyesülés tagjai ez ideig ötezer gazdasági egysé­get kerestek fel kérdőíveikkel. (A kérdőíveket majd szemé­lyes megbeszélés kpveti.) Aki kedvet erez A statisztikai összesítésben Pest megye sajátos helyet kép­visel. Mivel az agglomerációs körzetben a lakosság jelentős része Budapesten dolgozik, így a szellemi erők is itt tömörül­nek. A nagyvállalatoknál nyo­maiban fellelhető a törekvés, hogy a fiatalok alkotó kedvét különleges feladatok kidolgo­zására serkentsék. A kérdőívre visszajelzett százhatvanhét gazdasági szervezet közül a legnagyobb a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat érdeklődése pil­lanatnyilag. Innen öt olyan ja­vaslat érkezett a tavaszi ki­állításra, amelyeket más vál­lalatok is hasznosítani tudná­nak. Ilyen újdonság a légszi ■ vattyú erősen szennyezett fo­lyadékok szállítására, egy anyagvizsgáló radiológiai ké­szülék, hogy csak a legjelen­tősebbeket említsük. Kisebb ipari szövetkezetek, termelő- szövetkezetek ez ideig nem igen jelentkeztek, pedig a fia­tal agrárszakemberek is sokat tehetnének. Egyedül a Duns Termelőszövetkezet ajánlotta fel újfajta üdítő ital porát Az Alkotó Ifjúság Egyesülés nem jelölt ki korhatárt. A fia­tal vagy fiatalos lendületű al­kotókat várják. A feladatot kidolgozásán, a meglevő új­donságok terjesztésén túl, ele jét veszik a fedezetlen pana­szoknak is. Aki kedvet ere rá, próbára teheti tudását. Erdősi Katalin 4 k )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom