Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

1980. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK A magyar űrhajós Ceglédiem Barátok, tisztelők között Budaörs a városiasodás útján A megyei fanáes végrehajtó bizottságának ülése Farkas Bertalan eddig csak átutazóban ismerkedhetett meg megyénkkel. Ezért is hallgat­ni nagy figyelemmel Cyigor Józsefnek, az MSZMP ceglé­di városi bizottsága első titká­rának szavait, a város, a já­rás fejlődéséről, gazdasági si­kereiről. Fejlődő, korszerűsö­dő ipar, élenjáró mezőgazda­ság — erről adhatott számot az első titkár. Kétségtelen, négy esztendeje nincs gondjuk az óvodákkal és tantermekből is jóval többet építettek az el­múlt öt év alatt, mint tervez­ték. Aztán a komoly és néha száraznak tűnő számok felso­rolása után hirtelen a legsze­mélyesebb élmények felé te­relődött a szó. Komáromi Já­nos, a Pest megyei pártbizott­ság osztályvezetője arról kér­dezte Farkas Bertalant, vajon hogyan élték át a legközeleb­bi hozzátartozók, a feleség és a szülők azokat a nehéz órá­kat, drukkos napokat. Sok figyelmesség — Fölösleges lenne tagadni, hogy nem volt könnyű a hely­zetük. De mindennél többet jelentett a barátok, a kollégák segítsége, figyelmessége és az a különleges atmoszféra, amely körülvett bennünket. Tudtam, Magyari Béla — egy emeleten választottunk lakást Csillagvárosban — osztozik majd az izgalmakban, meg­nyugtató szavakkal segíti át a legkritikusabb időszakon szü­léimét és feleségemet — idé­zi fel a rokonszenves űrhajós. Még sok érdeklődő kérdés hangzana el, de már indul­nunk kell, várják a világűrt megjárt Farkas Bertalant és a vele együtt felkészült Ma­gyari Bélát katona bajtársai, oz egyik alföldi alakulatnál. A teremben ahová belépünk lelkes taps fogadja az ünne­peiteket. A hangszóróból fel­hangzik Farkas Bertalan mag­nóra rögzített, az éterből kül­dött üzenete. Érződik vala­mennyi résztvevőn a megin- dultság: íme eljött közéjük — beszélgethetnek az első ma­gyar űrhajóssal. A felkészü­lés nehézségeiről, a helytállást kívánó vizsgálatokról előbb Magyari Béla számol be. — Hát, bizony voltak pil­lanatok, egy-egy nehezebben elviselhető vizsgálat például, amikor már majdnem ott tar­tottunk — az emberi tűrőké­pesség határán, feladjuk a küzdelmet, és inkább lemon­dunk az űrhajózás tervéről — mondja Magyari Béla, közvet­len szavakkal, s némi derűt is fakasztva a feszült figyelem­mel hallgató közönség sorai­ban. Indulás az űrbe A szerencsésebb, a 16 esz­tendeje ismert társ, Farkas Bertalan arról beszél, milyen nagyszerű emberek, parancs­nokok segítették őket a fel­készülésben. Olyanok, akik mindig pontosan elmondták milyen hibát követtek el, hi­szen tudták, óriási a feladat. — Sokan kérdezték tőlem, hogyan aludtam az indulás előtti éjszaka. Kitűnően: le­fekvés előtt ugyanis két szem tablettát találtam az asztalo­mon. Az orvosom ajánlotta, vegyem be a nyugtatót.. Neki volt igaza, másnap reggel frissen, kipihenten ébredtem — magyarázza Farkas Berta­lan. Akármennyire is alapos minden részletre kiterjedő volt az űrhajósok kiképzése mégis akadt váratlan megle­petés. — A beszállást követően — másodpercre beosztott progra­mot hajtottunk végre — egy­szer csak azt vettem észre, becsukódott az ajtó. Ez na­gyon meglepett, amit parancs­nokom, Kubászov is észrevett. — Ez már több mint gya­korlat, igazi űrstart — nyug­tatott meg mosolyogva Kubá­szov. míg magam is rájöttem az ajtó automatikusan csukó­dott be. Ürélmények — Far­kas Bertalan szavai nyomán — a súlytalanság furcsa ál­lapota, a ragyogó kozmikus nappal s az, hogy végered­A hallgatóság nagy érdeklődése kísérte Farkas Bertalan beszámolóját a ceglédi pártbizottság székházában. Képünkön balról jobbra Barin- kai Oszkámé, Magyari Béla őrnagy és Farkas Bertalan alezredes. Barcza Zsolt felvételei ményben csodálatos érzés volt lebegni, úszni a kabinban. — A legnehezebb? — Természetesen a vissza­érkezés, a hatalmas túlterhe­lés, s már záporoznak is a kérdések, mennyivel maga­sabb mércét állítanak az or­vosok az űrhajósok mint a piló­ták elé, látott e mesterséges égitesteket, mi történt a csí­rázó növényekkel, meddig lesz életképes a Szojuz—6. Foly­tatódik-e a Szojuz—Apolló- program, milyen volt a leg­nagyobb sebesség amivel az űrben Farkas Bertalanéit ha­ladtak? Farkas Bertalan, ki tudja hányadszor, türelmesen válaszol minden kérdésre. A legutóbbira például, hogy óránként 26 ezer kilométert tett meg égi járművük, ami­kor a leggyorsabb tempóra váltottak. Minden bizonnyal ezt a sebességet kellett voina diktálniuk tegnap is, hogy időben megérkezzenek a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetbe, azok közé az emberek közé, akik csokorba kötötték a sok­sok szegfűt, s megbízták a szövekezet elnökét, Skultéti Józsefet, adja át Farkas Ber­talannak és Magyari Bélának. S jelképesen mindazoknak, akik a távoli Csillagvárosban feladatuk sikeres teljesítésé­hez hozzájárultak. A brigád öröme Nehéz szavakkal leírni, ho­gyan fogadta a Tyereskova brigád a vendégeket, amikor végre három óra tájban meg­érkeztek az üvegházak biro­dalmába. Látszott rajtuk, büszkék arra, a kollektívának talán több köze van a két űrrepülőhöz, mint másoknak. A virágok júniusban egyszer már elvitték üzenetüket, gra­tulációikat az űrhajósok vá­rosába. S most íme itt van­nak emberi közelségben. — Én csak egyet szeretnék megtudni, milyen volt ott fenn a magasban, a világűr­ben? Országjárás jobb dön Nagyon jó, talán néha is mint itt lent a Föl — felel Farkas Bertalan, s bizonyára a hosszú, nehéz munkára gondol, ami meg­előzte az űrutazást. Vagy ta­lán arra, hogy a nyolcnapos országjárás sem bizonyult könnyű feladatnak? Meglehet. Előkerül a brigádnapló is, és egy oldalt elfoglal az első ma­gyar űrhajós bejegyzése a Tyereskova brigád történetét őrző könyvbe. Már kint va­gyunk az üvegházak közötti úton. Morajlás hallatszik: az eget négy vadászgép szeli át. Skultéti József tréfásan jegyzi meg: lám ez is a ceglédiek vendégszeretét bizonyítja, az ünneplésre még repülőbemu­tatót is rendeztek. Az űrhajósokra még egy fel­adat várt, a város dolgozói, munkások, mezőgazdasági dol­gozók, diákok gyűltek össze a pártbizottság épületében, hogy Farkas Bertalannal és Magya­ri Bélával beszélgethessenek. Farkas Bertalan így kezdte beszédét, amikor az elnökségi asztalra helyezett virágos vá­zára tekintett: a ceglédiekről, akármerre jár is, azok az égő vörös színű szegfűk jutnak eszébe, amelyeket megérkezé­se, földretérésekor tőlük ka­pott. Az első magyar űrha­jóst szívébe zárta a város. A miértre nem kell keresni a választ! Valkó Béla Rendszeresen napirendre ke­rül a Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának ülésein a városok, a járási hivatalok munkájának értékelése. De az sem ritkaság, hogy egy-egy nagyközségi tanács végrehajtó bizottságát számoltatja be a testület. A tegnapi ülésen a I Budaörs nagyközségi Tanács végrehajtó bizottságának je­lentését tárgyalták meg. A főváros közvetlen szom­szédságában fekvő, csaknem húszezer lakosú nagyközség ál­lamigazgatási irányításának feladatai már ma is jóval túl­nőttek a hivatalos kereteken. Az elmúlt tíz évben a telepü­lés csaknem 100 hektárnyi te­rületén országos jelentőségű raktárbázis és ipari telephe­lyek nőttek ki a földből. Je­lenleg több mint negyven szö­vetkezet kereskedelmi, megyei és minisztériumi vállalat telep­helye működik itt. A határ nagyüzemileg művelhető föld­területein a Sasad Tsz gazdál­kodik. A nagyközség fejlődésére utal a lakosság gyarapodásá­nak dinamikus volta: az el­múlt tíz évben csaknem nyolc­ezren költöztek ide, ebből há­romezren ideiglenes bejelentő­vel. Az aktív keresők, mintegy 60 százaléka az iparban dolgo­zik. Hozzávetőleg hatezer az ingázók száma. Egységes település Mindezek a tényezők hozzá­járulnak ahhoz, hogy gyorsan változik a nagyközség arcula­ta. A fejlődés egyértelműen a városiasodás irányába mutat. Emiatt is nagy a kontraszt a régi településmag és az újon­nan épült lakótelepi rész kö­zött. A IV. ötéves terv idő­szakában kezdődő és ma is tartó lakótelepi építkezés a nagyközség egészére kiható változásokat indított el. Ez utóbbi ugyanis a település egyetlen része, mely részletes rendezési terv alapján épül. és a közműellátottsága — a te­lefon kivételével — városi színvonalú. Számos fórumon vissza- vissza tér a kérdés, hogy az új lakótelep a régi községrész rovására fejlődik. A nagyköz­ség politikai és tanácsi veze­tése azt az álláspontot képvi­seli, hogy az egységes telepü­lésszerkezet kialakítására van szükség. Az elkövetkezendő időszak fontos feladata a bel­terület rekonstrukciója, a fő­útvonal menti épületek sorta­tarozása. Emellett a régi tele­pülésrészen is épülnek majd A PasrBamemthen A kulturális és a jogi bizottság ülése A VI. ötéves tervidőszakban a kulturális ágazat anyagi le­hetőségeit — a. népgazdaság helyzetének megfelelően — ál­talában a szinten tartás jel­lemzi majd. Kivétel az általá­nos iskolai oktatás, a követke­ző öt évben ugyanis a demog­ráfiai hullám 130 ezerrel duz­zasztja az általános iskolai tanulók számát, ezért új isko­lák építésére kiemelt összeget biztosít a kormányzat. Drecin József művelődési miniszter- helyettes tájékoztatta erről a képviselőket az országgyűlés kulturális bizottságának szer­dai ülésén. A Parlamentben megtartott tanácskozáson a népgazdaság VI. ötéves tervidőszakáról szó­ló tervtörvény-javaslatot, to­vábbá a Művelődési Minszté- rium. a Magyar. Tudományos Akadémia, az Országos Testne­velési és Sporthivatal, a Ma­gyar Rádió, a Magyar Televí­zió és az Állami Ifjúsági Bi­zottság jövő évi költségvetését vitatták meg. A rendelkezésre álló összeg felhasználásáról szólva több felszólaló is hang­súlyozta: okosan takarékos­kodva, az erőket összefogva (például az oktatási és kultu­rális intézmények több oldalú, komplex hasznosításával) min­den évben javítani lehet az ágazathoz tartozó intézmények és az ott dolgozók munkájának színvonalát. Igaz, a költségve­tésből rendelkezésre álló ösz- szeg sem éppen szerény — ahogy Bíró Ferenc, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se mondotta —, hiszen míg a VI. ötéves tervben az egész népgazdaságban 12 százalékkal nő a beruházás, addig a kul­turális ágazatban 21 százalék­kal. Óvári Miklós, a bizottság el­nöke zárta be a tanácskozást, amelyen felszólalt — többek között — Bánáti Gézáné, Pest megye 21. vk. képviselője. Szerdán ülést tartott az or­szággyűlés ipari bizottsága. A Parlament épületében tartott tanácskozáson — amelyen részt vett Apró Antal, az országgyű­lés elnöke is —, górcső alá vették a VI. ötéves népgazda­sági tervtörvényjavaslat ipari fejezeteit, s ezen belül elemez­ték az 1981. évi' népgazdasági terv és költségvetés előirány­zatait, foglalkoztak a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervé­nek javaslatával is. Előbb két tájékoztatót hall­gattak meg a képviselők: Hoós Jánosnak, az Országos Tervhi­vatal államtitkárának, és Ma- darasi Attila pénzügyminisz­tériumi államtitkárnak szóbe­li kiegészítőjét az előzetesen közreadott munkaanyagokhoz; majd kérdéseikkel, illetőleg a különféle szakterületek illeté­keseinek válaszaival részle­tezték a napirendi témákat. Megfogalmazódott többféle formában is a képviselői véle­ménycseré során, hogy a válla­lati érdekeket mindenben összhangba kell hozni a nép- gazdasági feladatokkal. A vitában véleményt nyil­vánított Szabó Imre könnyű­ipari miniszter is — munka­ügyi kérdésekről, például ar­ról. hogy a beiskolázási, a szakmai képzési és továbbkép­zési terveket több éves távlat­ban is összhangba kell hozni, lehetőleg megyénként, a vár­ható munkaerő-szükséglettel. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Török István kül­kereskedelmi minisztériumi államtitkár, és Vallus Pál. az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese is reflektált a bizottsági ülésen ' elhangzott képviselői észrevételekre, ame­lyeket válaszában Madaras! Attila és Hoós János megér­téssel nyugtázott. Gorjane Ignácnak. a bizott­ság elnökének vitaösszefog­lalója után az ülésen egyetér- tőleg foglaltak állást a tör­vényjavaslatokról. azzal, hogy elfogadásra ajánlják az or­szággyűlésnek. új, közösségi célt szolgáló lé­tesítmények. A nagyközségi tanács mara­déktalanul felhasználta a ren­delkezésére bocsátott csaknem félmilliárd forintnyi fejlesztési alapot. Az eredeti terveket jelentősen- túlteljesítették. Eb­ben nagy szerepet játszottak a Budaörsön működő vállalatok és egyéb gazdasági egységek, melyekkel jó kapcsolatot ala­kított ki a tanács. Az együtt­működés haszna megmutatko­zik a közművelődési intézmé­nyek közös fenntartásában, a községfejlesztési és szépítési feladatok ellátásában. Csak a közművelődéshez évente két­millió forinttal járulnak hozzá a vállalatok. De a társadalmi összefogás eredményeit mutat­ják a főútvonal mentén kiala­kított parkolóhelyek, parkok, a sportpálya felújítása, a For- fa-óvodák építése. Minden gyermekintézménynek van pat­ronáló üzeme. Társadalmi összefogás A fejlesztési lehetőségeket az elmúlt öt esztendőben a vállalatok és szövetkezetek, valamint a lakosság csaknem 42 millió forint értékű társa­dalmi munkája növelte. Ez az eredmény meg akkor is szép, ha sokan csak egy-egy kam­pányfeladatban vettek részt. A társadalmi munka rendsze­resebbé, szervezettebbé válhat a tanácstagi körzetek körében meghirdetett verseny során. A járási, a megyei átlagot is meghaladja a kommunális ellátás: a nagyközségben egy lakásra 3,7 lakos jut. A sür­gős lakásgondokat sikerült megoldani a lakótelep gyara­podásával. Az igénylők száma azonban ma is meghaladja a kétezret, szociális összetételük szerint 40 százalékuk tanácsi bérlakásra és szövetkezeti la­kásra jogosult. Annak ellené­re, hogy három éve megépült huszonkét nagycsaládos lakás, jelenleg is csaknem negyven család vár hasonló megoldás­ra. A következő tervidőszak­ban fokozottan figyelembe kí­vánják venni a családiház-épí- tők érdekeit is. Előkészítenek egy ma még zártkertként hasznosított területet parcellá­zásra, melynek a közmű veszté­si költségei várhatóan elérik a hétmillió forintot. Nagy gond az úthálózat. A belterületen az utak hossza meghaladja az 50 kilométert, ennek a negyede sincs kiépít­ve, de még így is probléma a karbantartás és a felújítás. Az ivóvízellátás a fővárosi vízművekre épül. Különösen nyári vízhiány esetén mutat­kozik meg ennek hátránya, de sajnos másik víznyerő bá­zis fölhasználására • jelenleg nincs lehetőség. Megkezdődött a szennyvíztisztító és a ge­rincvezeték-hálózat kiépítése, ami a várossá válás fontos föltétele. Eddig ugyanis a zárt rendszerű szennyvízelve­zetés csak a laikótelepi laká­soknál és néhány intézmény­nél megoldott. A felszíni vi­zek elvezetése pedig szorosabb koordinációt igényel a fővá­rosi tanáccsal. Ugyanúgy, mint a vízveze­ték, a tömegközlekedés meg­oldása is a fővároshoz köti Budaörsöt. A kék buszok já­ratai csúcsidőben meglehető­sen zsúfoltak. Fehér foltok A már ma is város nagysá­gú településen jóval elma­radt a megyei átlagtól o ke­reskedelmi ellátás színvonala: több mint 100 négyzetméter­rel kisebb az ezer lakosra ju­tó bolti alapterület, mint Pest megyében. A boltok forgalma Viszont alig marad el a me­gyei átlagtól. Az egyetlen kor­szerűnek mondható üzlet a lakótelepen nyitott ABC-áru- ház. Amint a testületi ülésen elhangzott, a megyei tanács illetékesei segítséget nyújta­nak a közeljövőben olyan ke­reskedelmi vállalatok felkuta­tásában, melyek szívesen nyit­nak üzletet Budaörsön. Ugyan­csak nagyok a fehér foltok a szolgáltatásban. A javító, szol­gáltató műhelyeknek a lakó­telepi házak földszintjének le­építésével kívánnak helyet biztosítani. Ugyancsak a nem távoli időben a telefonhálózat bővítése is napirendre kerül. Az egészségügyi ellátás a számottevő fejlődés ellenére a. legfeszítőbb gondok közé tar­tozik. A tíz hónap alatt meg­épült hatvanszemélyes böl­csőde máris kicsinek bizonyult, s az újabb lakótelepi otthonok átadásával további igénynöve­kedésre lehet számítani. Nem­régiben bővítették a régi tele­pülésrészen az orvosi rende­lőt, de a lakótelep ellátása változatlanul megoldatlan. Mi­vel rendelőintézet építésére nemigen lehet számítani, a lá­bas házak alsó szintjének be­építése kínál lehetőséget a helyzet javítására. A leglátványosabb a fejlődés a művelődésügyben: 1976 óta három óvoda épült, köztük az ország első Betonyp-intézmé- nye, 67 nap alatt. Háromszáz­ötven kisgyermekkel többet tudtak felvenni tehát az el­múlt négy évben, de a további lakásépítés újabb kétszáz hely létrehozását igényli. Az iskolai tantermek száma az elmúlt néhány évben húsz- szal gyarapodott. Épült egy tornaterem és terven felül egy úttörőház. Mégis rövidesen egy újabb 16 tantermes intéz­ményre lesz szükség. Két éve bővítették a könyv­tárat, mely 40 ezer kötettel várja az olvasni vágyókat. Ugyancsak népszerű a műve­lődési ház, melynek felújítása rövidesen elkerülhetetlenné vá­lik. Az építkezés költségeit részben téglajegyek kibocsá­tásával kívánják fedezni. A terv már elkészült társadalmi munkában. Az előzőkben említett fejlő­dés is hozzájárul a tanács te­kintélyének növekedéséhez. Ja­vult a tanácsi bizottságok munkája, a testületi ülések ak­tivitása. Ezt a felügyeleti vizs­gálat torán a budai járási hi­vatal alapvetően pozitívnak ér­tékelte. Elismerés pedagógusoknak A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén elfogadta a cigány- tanulókkal foglalkozó pedagó­gusok céljutalmazásáról szóló előterjesztést. A minisztériumi irányelveknek megfelelően, e hátrányos helyzetben lévő ta- nulóréteg iskoláztatásának, tár­sadalmi beilleszkedésének se­gítésében nagy szerepet játszó pedagógusok külön társadalmi elismerést érdemelnek. Közös érdek, hogy a cigánytanulók többsége a tankötelezettség korhatárán belül végezze el az általános iskola nyolc osztá­lyát, s mind többen tanulja­nak tovább középfokú iskolá­ban. Ehhez nagyobb segítséget kell kapniuk az óvodáktól az általános iskoláig. E célkitűzés elérését kiemelkedő munká­val támogató pedagógusok szá­mára a megyében háromszáz- ezer forint jutalomkeretet kell biztosítani. Ezt az összeget azok közt kell elosztani, akik olyan intézményben tanítanak, melyben a cigánytanulók lét­száma eléri vagy meghaladja a tíz százalékot. A költségvetési üzem szerepe A testület döntése alapján jövő év január elsejétől meg­kezdi működését a Gyál Nagy­községi Közös Tanács Költ- ségvSési Üzeme. Az alapítást az indokolja, hogy a két tele­pülésen .az építőipari és kom­munális feladatok ellátása je­lenleg megoldatlan. Ugyanak­kor az üzem alapításával ja­vult a dabasi járás területén a tanácsi építőipari kivitelező kapacitás és kommunális ellá­tás helyzete, számos szolgálta­tási probléma megoldódik. Ugyancsak a tegnapi testü­leti ülésen hagyták jóvá a nagykátai és szigetszentmiklósi költségvetési üzemek tevé­kenységi körének bővítését: ezentúl a szervezetek terüle­tükön az ingatlankezelési fel- adadtokat is ellátják. M. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom