Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

1980. DECEMBER 31., SZERDA xJíiriim Magyarország S980-ban A munkásfiatalom, a dolgozó nép állama szilárd Eseményekben és eredmé­nyekben, fontos döntésekben és egész népünk javát szolgáló kezdeményezésekben gazdag esztendő zárul december 31-én. Erről tanúskodik az év legfon­tosabb történéseinek króniká­ja: belpolitikai életünkről, kül- kapcsolataink alakulásáról, a magyar vezetők találkozóiról és tárgyalásairól külföldi állam­férfiakkal itthon és más orszá­gokban. Az MSZMP kongresszussá közvéleményünk megkülön­böztetett figyelme övezte az év legfontosabb belpolitikai ese­ményét: a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sát, amely a felszabadulásunk 35. évfordulóját megelőző na­pokban ülésezett. Március 24. és 27. között Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megrendezett ta­nácskozásra a több mint 800 ezer párttag képviseletében 767 küldöttet választottak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette előadói be­szédében a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ról. Pártunk — miként meg­nyitó beszédében Németh Ká­roly, a KB titkára hangsúlyoz­ta — nagy munka közben, egy­ségesen, népünkkel szorosan összeforrva érkezett el a XII. kongresszushoz. A párt legma­gasabb fórumán, az ország szí­ne előtt — mondta — felelő­sen kijelenthetjük: pártunk *a legutóbbi öt évben is a magyar nép, hazánk, a Magyar Nép- köztársaság odaadó szolgálatát tekintette legfontosabb köteles­ségének. Ez vezérelte akkor is, amikor internacionalista el­veinkhez híven végezte nem­zetközi tevékenységét. Pártunk és népünk kapcsolata szoros, a kölcsönös bizalomra épül. Erről a bizalomról szólt a Központi Bizottság beszámoló­jában Kádár János is, hangsú­lyozva: az által, hogy a társa­dalmunk életében vezető sze­repet betöltő párt politikáját cselekvőén támogatják a tö­megek, erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadal­munk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb té­nyezője az eredményes belső építőmunkának, éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzet­közi megítélésének. Most, átmenetileg, reálisan azt a célt tűzhetjük magunk elé, hogy valamivel lassúbb fejlődési ütem mellett, a gaz­dasági fejlődés minőségi té­nyezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi ver­senyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyen­súlyát, és szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat. Arra kell törekednünk, hogy társadal­munk, erkölcsi arculatát te­kintve is, egyre inkább a mun­ka társadalma legyen. Minden munkahelyen azoknak a dol­gozóknak legyen hitelük, be­csületük, tekintélyük, azok bol­doguljanak, akik eleget tesz­nek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. Az előttünk álló feladatok — hangsúlyozta Ká­dár János — nagyok, de meg­oldhatók. Nehezebb akadályo­kat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. Sokan és sokféleképpen, de valamennyien egyetértőleg visszatértek ezekre a főbb gon­dolatokra a kongresszusi vitá­ban is_, amelynek során 57 fel­szólalás hangzott el, a társa- dalqm minden rétege és több nemzedéke részéről. Az országgyűlés üBésszukaS Az országgyűlés négy ülés­szakot tartott. Márciusban tör­vényt alkotott az atomenergiá­ról, s beszámolót hallgatott meg az Elnöki Tanács munká­járól, továbbá — a legfőbb ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének előterjesz­tésében — a szocialista törvé­nyesség érvényesüléséről, a jogalkotás és jogalkalmazás helyzetéről. Mivel az 1975. jú­nius 15-én megválasztott or­szággyűlés megbízatása ez év június 15-ig tartott, a parla­ment felhatalmazta az Elnöki Tanácsot, hogy — az alkot­mány előírásainak megfelelően — tűzze ki az országgyűlési képviselők és tanácstagok álta­lános választását 1980. június 8-ra. Az újonnan megválasztott országgyűlés, amelyben 352 képviselő kapott mandátumot, június 27-én megtartotta ala­kuló ülését; jóváhagyólag tu­domásul vette az országos vá­lasztási elnökség elnökének be­számolóját. majd a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését elfogadva — megválasztották a törvényhozó testület tisztség- viselőit. s állandó bizottságait: az országgyűlés elnöke ismét Apró Antal lett, alelnökök Pé­ter János és Cservenka Fe- rencné. Az országgyűlés által újonnan megválasztott. 21 fős Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, helyettes elnökei Gáspár Sándor és Trautmann Rezső. Az Elnöki Tanács javaslatára az országgyűlés megválasztotta a Minisztertanácsot, amelynek elnöke Lázár György, elnök- helyettesei Aczél György, Bor- bándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József; a Legfelsőbb Bíróság elnöke dr. Szilbereky Jenő, a legfőbb ügyész dr. Szíjártó Károly lett. A Minisztertanács öt évre szóló munkaprogramját — amely a társadalmi élet min­den fő területét átfogja — az országgyűlés az őszi üléssza­kon tárgyalta meg és fogadta el, amikor törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehaj­tását is. A kormányprogram kidolgozásához — miként Lá­zár György hangsúlyozta — a XII. kongresszus határozatait és azokat a célokat vették ala­pul, amelyeket a választási fel­hívásban a Hazafias Népfront megfogalmazott. Ezek szelle­mében kívánjuk továbbfejlesz­teni, a feladatok megoldására alkalmasabbá tenni a kormány irányító munkáját, javítani és egyszerűsíteni az államigazga­tást. Decemberben — két héttel az új esztendő és a következő középtávú tervidőszak indulá­sa előtt — az országgyűlés tör­vénybe foglalta a népgazdaság VI. ötéves tervét, elfogadta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a taná­csok 1981—35. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavasla­tot. s a honvédelmi törvény módosításával 24-ről 18 hó­napra csökkentette a sorkato­nai szolgálati időt. A tervi®rvémy eSivgudása A VI. ötéves népgazdasági terv az MSZMP XII. kongresz- szusán elfogadott határozatok­ban foglalt társadalmi és gaz­dasági célok megvalósítását szolgálja; tekintetbe veszi a népgazdaság fejlődésének ed­digi tapasztalatait és előrelát­ható feltételeit. Az 1981—85. közötti években az a fő gazda­sági feladat, hogy tovább erő­södjék a társadalom fejlődésé­nek gazdasági alapja; a tudo­mány és a technika eredmé­nyeire, a nemzetközi gazdasági együttműködésre s különösen a KGST-tagországok gazdasági integrációjára támaszkodva váljék hatékonyabbá a gazda­sági munka, álljon helyre és szilárduljon meg a népgazda­sági egyensúly. A tervtörvény előirányozza, hogy meg kell őrizni az életszínvonal terén elért eredményeket és javulja­nak a lakosság életkörülmé­nyei. Ezek a követelmények a középtávú és az éves pénzügyi munkának is irányt mutatnak, s ezért az. hogy már 1981-ben érvényesüljenek, a fél évtize­des tervidőszak egészére nagy­ban befolyásolja a gazdálkodás sikerességét, a VI. ötéves terv eredményességét. A törvényhozás kollektív döntését megelőzte — mint közös tervezőmunka, kollek­tív gondolkodás — a VI. öt­éves terv irányelveinek, ter­vezetének társadalmi vitája. A Minisztertanács 11 társadalmi, tudományos szerv vezető tes­tületéitől kért s kapott véle­ményt, jól hasznosítható ja­vaslatokat, felhasználható ötle­teket. Az össznépi gondolkodás módszere bevált, a lehetőség szerinti legátfogóbb fórumo­kon beszéltek jövőnkről: szak­emberek, műszakiak, közgaz­dászok, mezőgazdaságban dol­gozók, szövetkezetiek formál­ták közösen számokba öntött jövőnket. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel két új mi­nisztériumot hozott létre, ko­rábbi öt helyébe: a Művelődé­si Minisztérium, a Kulturális és az Oktatási minisztérium feladatait vette át, az Ipari Minisztérium pedig 1981. ja­nuár 1-től a kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézipari minisztérium helyébe lép. Mó­dosította az Elnöki Tanács a bányászatról, valamint a villa­mos energiáról szóló törvényt: a kisajátítástól eltérő kártala­nítási szabályok vonatkoznak ezután azokra az esetekre, amikor a bányászat vagy az energiatovábbító berendezések elhelyezése használati jogok korlátozásával jár. Törvény- erejű rendelet született a je­lenleginél korszerűbb — a ha­tékonyabb jövedelemszabályo­zást jobban szolgáló, a terme­lést leginkább befolyásoló ter­mészeti tényezőkön alapuló — mezőgazdasági földértékelés bevezetésére. 1981-től, A szakszervezetek ffanásskosása Fontos közéleti eseményként került sor decemberben a ma­gyar szakszervezetek XXIV. kongresszusára, ahol öt év munkájáról vontak mérleget, határozatot hoztak a szakszer­vezeti mozgalom további ten­nivalóiról. Kifejezték az egyet­értést a pártkongresszuson ki­tűzött célokkal és feladatok­kal, amelyek híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszer­vezeti tagság érdekeit, törek­véseit. A magyar szakszerve­zeti mozgalom valóban elfog­lalja helyét a társadalomban, s önállóan végzi sajátos fel­adatait, érdekképviseleti, ér­dekvédelmi és gazdaság-segítő tevékenységét. Az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vo­násaként, a továbbiakban is egyik fő követelményként fo­galmazták meg, hogy munká­jukkal a szakszervezetek a sokféle feladatot harmonikusan lássák el, az elkövetkező idő­ben nem a jogkört kell bőví­teni, hanem a meglevőt kell jobban hasznosítani. Az év kiemelkedő eseménye volt hazánk felszabadulásának 35. évfordulója, amelyet or­szágszerte méltóan ünnepelt a városok és falvak lakossága. Budapesten, az Erkel Színház­ban rendezett díszünnepségen országunk vezetőinek jelenlé­tében Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet, a felvonulási téren pedig fegyveres erőink — a magyar néphadsereg, a ha­tárőrség és a munkásőrség — egységei díszszemlével, a leg­modernebb földi és légi hadi- technika bemutatásával, fiata­lok sokasága látványos felvo­nulással köszöntötték április 4-ét. NemzeíkozS kugscsQl&fok A főváros. 35 évvel ezelőtti felszabadulásáról február 12- én a Vígszínházban tar­tottak ünnepi megemléke­zést. Ugyancsak 35 éves vott az jdén a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, amelynek előd­je, a Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság 1945. június 9-én alakult meg, s erről ünnepi ülésen emlékeztek meg az Or­szágházban. Külkapcsolataink sokszálú alakulását tanúsítják a ma­gyar vezetők külföldi hivatalos útjai, illetve számos külföldi politikus látogatása hazánk­ban. Kádár János párt- és kor­mányküldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülésén Varsóban, a tagállamok párt­ós állami vezetőinek találkozó­ján Moszkvában, a Krímben találkozott L eonyid Brezs- nyevvel, csehszlovákiai mun­kalátogatásán Pozsonyban járt, párt- és állami küldöttséget vezetett Belgrádba Joszip Broz Tito temetésén. Látogatásai erősítették nemzetközi kapcso­latainkat, csakúgy, mint Loson­czi Pál útja négy afrikai or­szágban, Etiópiában, Tanzániá­ban, Mozambikban és Zambiá­ban, illetve tárgyalásai — át­utazóban — Cipruson, a Je­meni NDK-ban, Nigériában és Algériában. Lázár György részt vett a KGST XXXIV. ülésszakán, s az osztrák szö­vetségi kancellár meghívására nem hivatalos látogatást tett Ausztriában. Púja Frigyes kül­ügyminiszter idei utazásainak, megbeszéléseinek színhelyei, időrendben: Japán, Fülöp-szi- getek, India, a Szovjetunió, Ausztria, Svájc, Lengyelor­szág, az NSZK, New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szaka, Jugoszlávia, az NDK. Országhatárokon átívelő ese­mény volt, hogy május 26-án — moszkvai idő szerint 21 óra 20, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor — a Szojuz—33 űr­hajó fedélzetén kijutott a vi­lágűrbe az első magyar koz­monauta : Farkas Bertalan ku­tató űrhajós Valcrij Kubászov parancsnokkal, a Szovjetunió kétszeres hősével, űrhajós pi­lótájával végrehajtotta az első szovjet—magyar közös űrre­pülést. A Szojuz—3S-ot össze­kapcsolták a Szaljut—6—Szo­juz—35 űrkomplexummal, s ezt követően közös kutatómun­ka kezdődött Leonyid Popov és Valerij Iijumin űrhajósok­kal, akik április 9. óta dolgoz­tak Föld körüli pályán. A négy főnyi nemzetközi személyzet hétnapos közös programja so­rán maradéktalanul elvégezte a tervezett természetierőforrás- kutató és orvos-biológiai kí­sérleteket. amelyeket szovjet és magyar tudósok együttesen dolgoztak ki. Nagyobb komfort, jobb életkörülmények Ötévi változások a lakosság életviszonyaiban Nemcsak a reáljövedelmek, sokkal inkább az életkörül­mények pénzben ki nem fe­jezhető alakulása érzékelteti, hogy a ment -záruló ötéves időszakban a lakosság to­vább gyarapodott, jobban, kulturáltabb viszonyok között él, nagyobb komfortot élvez, mint öt esztendővel ezelőtt. A lakáshelyzet folyamatos javu­lását nemcsak az átadott új otthonok százezreit, hanem azok korszerűbb felszereltsé­ge, a megtevők felújításának gyorsulása, a bővülő szolgálta­tásokat a hálózat fejlesztése, s egyben a modern műszerek­kel megalapozott nagyobb megbízhatósága is jelzi. Az életviszonyok javulását ta­pasztalja a lakosság akkor is, amikor orvosi ellátásra van szüksége, ha gyermekét óvo­dában, bölcsődében akarja elhelyezni, s a gyarapodás ki­fejezői az új művelődési cent­rumok, a tanulás, a szórako­zás lehetőségei. Lakáshs'yzet Az utóbbi öt évben 445 000 lakást adtak át, pedig csak 430—440 ezernek az építését tervezték. A többletet főként a magániakás-építés korszerű formái segítették, köztük az OTP-beruházások, a vállalati munkáslakás-építési akciók. A tanácsi lakóházak, lakások fenntartására, karbantartásá­ra és korszerűsítésére öt év alatt 30 milliárd forintot köl­töttek, csaknem kétszer any- nyit, mint az előző tervperió­dusban. Majdnem 70 000 la­kást teljesen felújítottak, eb­ből húszezret komfortossá tet­tek. Hazánkban a komfortos lakások aránya az előző terv­időszakban 24-ről 39 százatok­ra. a mostani öt évben 49 szá. zalékra emelkedett, s a kö­vetkező tervidőszakban vár­hatóan eléri a 60 százalékot. A lakások zsúfoltsága is folya. matpsan csökken. Száz lakás­ban 1970-ben még 124 család élt, 1975-ben 116, az idén pe­dig 108 család lakott száz la­kásban. s várható, hegy a kö­vetkező tervidőszak végére minden száz lakás közül már csak hármat lesz kénytelen megosztani egymás között két- ket család. Gázszolgáltatáshoz' a terve­zettnél is több család jutott. A propán-bután gázt ma már 2 millió 180 ezer háztartás használja, vezetéken pedig 920 ezer lakásba jut el a gáz, vagyis pillanatnyilag 218 ezer­rel több háztartásban használ­hatják e korszerű tüzelőanya­got, mint ahogyan azt öt év­vel ezelőtt tervezték. Szolgáltatások Az életkörülmények javulá­sával erőteljesen nőttek a szol­gáltatások iránti igények. Az arra hivatott vállalatok és szövetkezetek milliárdokat köl­töttek szolgáltatóhálózatuk korszerűsítésére. Az elmara­dás ssonos még ma is megle­hetősen nagy, a legfontosabb területeken azonban érzékel­hető az előrehaladás. szövetkezet a TEXEIEKTR0 Az elmúlt öt évben a lakos­ság csaknem 600 ezer gépko­csit vásárolt, s jelenleg több mint egymillió magánautó van az országban. Ezek javítására az AFI1-szer vizeken kívül 104 szövetkezeti gépjárműjavító szerviz is működik, ebből több mint húszat az utóbbi öt év­ben bővítettek. Negyven szö­vetkezeti szerviz vállalta a gépkocsik vizsgára felkészíté­sét és vizsgáztatással kapcsola­tos teljes szolgáltatást. Egészségügy Jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a vas-, műszaki, illetve elektronikai cikkeket gyártó TEXELEKTRO, — a Textil- és Elektronikai Ipari Szövetkezet. Az 1979. évi három- százmillió forintos árbevételi tervüket tizenegymillióval túlteljesítették. Elmúlt évi sikerükért az idén megkapták a „Kiváló ipari szövetkezet” kitüntetést. Ami a lakáskarbantartást il­leti. az elmaradás még jelen­tős, de hatásos intézkedések itt is történtek. Lakáskorszerű­sítési munkákba a kisiparosok közül is mind többet igyekez­nek bevonni. Azok számára pedig, akik maguk akarják rendbehozni lakásukat, a szö­vetkezetek kisgépeket kölcsö­nöznek és több barkácsmű- helyt is létesítettek, ahol a la­káskarbantartáshoz szükséges anyagokat is meg lehet vá­sárolni. Az egészségügyi ellátásban különösen az anya-, a gyer­mek- és az ifjúságvédelem fejlődött. A szülőanyák halá­lozása a felére, 0,2 ezrelékre, a csecsemőké 47,6-ról 24,3 ezre­lékre csökkent, ami azzal is összefügg, hogy a szülések most már lényegében 100 szá. zalékban az intézetekben tör­ténnek. A bölcsődékben 1975- ben 47 000 gyermeket tudtak gondozni, jelenleg már csak­nem hatvanezer hely van, és ezt távlatilag mintegy 90 000-re akarják emelni. A városokban 800-ról ezer fölé emelkedett a körzeti gyermekorvosi intéz­mények száma, s általában is lényegesen bővült a körzeti orvosi hálózat. Egy-egy körzet­re 1960-ban még több mint háromezer, 1978-ban 2563, nap­jainkban pedig már csak 2500 lakos jut, ami tovább javítot­ta az orvosi ellátás feltételeit. Az utóbbi öt évben 17 mil­liárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, hétmilliárdot felújításokra. Eb­ből létesült egyebek között a dél-pesti, a kerepestarcsai kór­ház, létrehoztak vagy bővítet­tek más gyógyintézeteket, szo­ciális otthonokat, bölcsődéket. Kiépült az intenzív osztályok hálózata, összesen 11 300-za! gyarapodott a kórházi ágyak száma. Művelődés A művelődésre szánt össze­gek legnagyobb részét, mint­egy háromnegyedét az oktatási intézmények bővítésére, kor­szerűsítésére fordították. Az utóbbi öt év során újabb 106 000 gyermek számára te­remtettek óvodai helyet. Az általános iskolások számára újabb 6200 tanterem létesült. A felsőoktatási intézményhá­lózatának bővülését is számos új létesítmény jelzi, közöttük a győri távközlési műszaki főiskola és a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem sok­emeletes elméleti tömbje. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem a biológiai ku­tatásoknak helyet adó épület­tel gazdagodott. A viszonylag szűkös beru­házási lehetőségek ellenére kulturális és művészeti éle­tünk is korszerű intézmények­kel gyarapodott. A budavári palota nagyszabású rekonst­rukciójának fontos állomása­ként nyitotta meg kapuját a Várszínház, amelyben a Nép­színház társulata talált ott­hont. A felszabadulás óta elő­ször épült új színház és mú­zeum Magyarországon: a legkorszerűbb technikai be­rendelésekkel felszerelt győri Kisfaludy Színházat 1978-ban a salsótarjáni Munkásmoz­galmi Múzeumot pedig az idén adták át a közönségnek. Az idén készült el Budapest rep­rezentatív kulturális centru­ma, a Vigadó, ugyancsak a művelődés szolgálatába állí­tották a felújított óbudai Zi- chy-kastélyt. ahol kiállításokat és koncerteket rendeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom